Békés Megyei Népújság, 1967. augusztus (22. évfolyam, 179-205. szám)

1967-08-10 / 187. szám

1967. augusztus 10. 3 Csütörtök További lehetőségek a bedolgozó rendszer kiterjesztésére — A helyiipar! kutatóintézet vizsgálatának eredménye A statisztika hazánkban jelen­leg 70—75 ezer bedolgozót tart nyilván. Túlnyomó részük a he­lyiiparban, főleg a ruházati és konfekció-, valamint a kézmű­iparban tevékenykedik. Egyes kézműipari vállalatoknál például a termelési érték 30—50 százalé­kát ők állítják elő. Országosan azonban a 200 ezret is megközelíti azoknak a száma, akiknek egész­ségi, családi vagy a legkedvezőbb, vagy talán az egyetlen munkale­hetőség a bedolgozás volna. Ezért a helyiipari kutatóinté­zet szakemberei vizsgálatot foly­Premier előtt a csabacsűdi törpevízmű — Az építők szerint szeptember elsejére készen lesz a vízmű — mondja elégedetten Gunda György, a községi tanács elnöke —, akkorra tervezik a műszaki átadást. Mi azonban akkor is elégedettek lennénk, ha októ­ber elsejére nyílnának meg a csa­pok. — Ilyen könnyen belenyugod­nak egyhónapos késésbe? — Ha így lenne, még akkor is nyernénk egy hónapot. A vízmű építésének a határideje ugyanis október harmincegy. Az építők a lakosság segítségével jó munkát végeztek. A múlt héten már megkezdték a tizenhat kilométe­res csővezeték mosását s teljes erővel folyik a hidroforház szere­lése. Elkészült a huszonhat köz­kifolyó és huszonhat tűzcsap. Sajnos, a munkákat nagyon aka­dályozza az anyaghiány. Elsősor­ban ez az oka annak is, hogy az építő vállalat nem tudja elvé­gezni a házi bekötéseket. Jelenleg száznegyvenegy csabacsűdi lakos szeretné a házába vezetni a vi­Autóbuszvárót építenek A környékről autóbusszal bejá­ró tanulók és dolgozók 1968-ban már nem lesznek kitéve az időjá­rás viszontagságainak, a piacté­ren autóbuszvárót építenek. A községfejlesztési alapból 450 ezer forintért készülő létesítmény munkálatait még ebben az évben elkezdik, s a korszerű autóbusz- várót jövőre adják át. zet, de számuk valószínű emel­kedni fog. A vízmüvet az építés befejezése után a megyei víz- és csatornamű vállalat veszi át s tő­lük már kaptunk ígéretet arra vonatkozóan, hogy elvégzik a há­zi bekötéseket. Ebben természe­tesen ismét nagy szerepet vállalt a lakosság. Nagyon sok helyen már a színhelyre szállították a sódert, az fmsz beszerzett egy sablont a vízakna-építéshez, ezt kölcsönzi majd az építőknek. —Ik­tattak annak kiderítésére, hogy az eddigieken túl milyen ipar­ágakban, milyen munkafolyama­toknál lehetne a bedolgozást meg­honosítani, s így újabb tömege­ket hozzásegíteni ehhez a kerese­ti lehetőséghez. Negyvenöt helyi­ipari vállalat tanulmányozása alapján összeállított jegyzékükön szerepel többek között a mű­anyagipar, a játék- és faipar, a hangszergyártás, az óra- és ék­szeripar, a finommechanikai és a vastömegcikk-ipar, a bőrdíszmű- ipar, stb. A megállapításaik szerint a je- jenleg ilyen kereseti lehetőségek­re várakozó, több mint 120 000, zömében csökkent munkaképes­ségű személy közül legalább 50 ezret rövid időn belül munkához lehetne juttatni és megvan a le­hetőség a bedolgozórendszer to­vábbi kiterjesztésére is. A vizsgálat eredményét a kuta­tóintézet az illetékes szervek elé terjesztette és egyúttal javaslatot tett bizonyos, még rendezetlen jo­gi kérdések megoldására is, ami elősegítheti ennek a foglalkozta­tási formának az elterjesztését. (MTI) Fonalmentés két eredménnyel Az üzemek, vállalatok egyre többet tesznek annak érdekében, hogy olcsóbban tudjanak termel­ni. Különösen vonatkozik ez azokra a helyekre, ahol olyan anyagból is tudnak dolgozni, ami másutt esetleg hulladéknak számít. Ilyen munka a szőnyeg- szövés is. A szőnyegek sok ezer csomója néhány centiméteres hosszúságú fonalból készül s nem okvetlenü.l szükséges, hogy a nyersanyag hatalmas, több száz méteres hosszúságú gyapjúgom­bolyag legyen. A szőnyegszövő­üzemekben nem új dolog a fonal­mentés, de a békésszentandrási szőnyegszövő háziipari szövetke­zetben kettős haszonnal tudják alkalmazni ezt a nyersanyaglelő módszert. A közelmúltban nagyobb mennyiségű, nyugati szőnyeggyá­rakból származó, bálákba préselt fonalhulladékot sikerült szerezni­ük. A gyárakban ugyanis a fo­nalvégeket, amelyek között 5 cen­timéteres és 5 méteres is akad. nem dobják el, hanem bálákba préselve értékesítik. Ezt így a kéziszövők nem tudják használ­ni, a fonalat „menteni” kell, azaz ki kell válogatni szín szerint s a rövidébb darabokat össze kell kötözni. A fonalmentéssel, azaz a válogatással és a végek összekö­tésével a szövetkezet munkalehe­tőséget tud nyújtani a környék­beli rokkantaknak és csökkent munkaképességűeknek. Már több mint százan válogatják a több mint harminc színű fonalvégeket, s a tervek szerint a szövetkeze­tek hamarosan öt-hatszáz főt al­kalmaznak a fonalmentésben. tizenötödikén pontosan átadom Bibinek. Csak annyit tartok magamnál, hogy cigarettára jusson. Bibi sem költ. A kosz- tot ingyen kapja, főnökéék ol­csón szállási is adnak neki egy parányi szobácskábán. Tizenöt­ezer dollárunk van már a bankban. Még ötezer kell. Bibi, hogy gyorsabban men­jen a dolog, játszani akar a tőzsdén. Példákat mondott arról, hogyan gazdagodtak meg embe­rek a tőzsdei spekulációval egyik napról a másikra. Én viszont arról példáztam, hogyan ment rá jóval több embernek a ga- tyája is a tőzsdére. Ezen össze­vesztünk. Bibi aztán mégiscsak nekem adott igazat, s jóváhagy­ta, hogy ne kockáztassuk kis vagyonkánkat. Ha meglesz a húszezer, akkor átvesszük a boltot. Nekem még három évem van a hadsereg­nél. Amíg leszerelek, addig Bibi egyedül vezeti majd az üz­letet. Aztán majd beszállok én is. Bár csak már ott tarta­nánk. — Mi újság Fort Braggben? — kérdi Bili. — öreg fiú, ha lehet, be­széljünk másról. — Hárítom el a kérdést. — Persze, igazad van — kap észbe Bili. Tudja ő is, amit én. A CIC aexn veszi jó néven, ha Fort Bragg lakói fecsegnek. Akinek eljár a szája, azzal kíméletle­nül elbánnak. Éppen ilyesmi mi­att volt nemrégen nagy ramazu- ri. A szakaszunkban volt egy horvát. Még siheder korában beállt az usztasák közé. Aztán a francia idegenlégióba került. Onnan pedig hozzánk. Tapasztalt legény volt és mégis ráfizetett. Szabadsága idején megismerke­dett egy csinos npvel. A nő etet­te, itatta, szerelmeskedett vele. Egyszóval alaposan az ujjai kö­ré csavarta. Egy sereg dolgot ki­szedett belőle. A nő valami pa­cifista újságnál dolgozott. Meg­írta, hogy mi történik" a Fort Braggben. Az elhárítok persze hamar kiszagolták, hogy kitől szerezte az értesüléseit. Letar­tóztatták a fiút. De nem került a hadbíróság elé. Szökés köz­ben agyonlőtték. Ezt persze sen­ki sem hiszi el. De senki sem kíváncsiskodik. A CIC emberei hidegre tették és kész. Ne szólj szám, nem fáj fejem. Ehhez tartsa magát az ember és akkor nincs baj. Bibi közben a pultnál dolgo­zik. Felveszi a vendégek szá­mára fenntartott csábmosolyt. Jólesik itt ülni. Fala'.ozni, kor­tyolni a sörből. Nézni, ahogy Bibi sürög-forog. Csak már tíz óra lenne. (Folytatjuk) Kétmillió forintot költ 1968-ban hálózatfejlesztésre a Kondorosi Fogyasztási és Értékesítési Szövetkezet Jövőre is jelentős összeget fordít hálózatfejlesztésre a Kondorosi Fogyasztási és Ér­tékesítési Szövetkezet, A Földművesszövetkezeti Orszá­gos Kivitelező és Tervező Vállalat már elkészítette a fa­latozó és élelmiszerbolt doku­mentációit, a két létesítmény egymillió 153 ezer forintba kerül. Részben községfejlesz­tési alapból, részben a szövet­kezet saját beruházási kereté­ből fedezik a költségeket, az építési munkálatokat a tanács házi brigádja végzi. A község új lakótelepén, a Csabai úton egy kiskereske­delmi boltot építenek, a ter­veket most készítik. Felvételre keresünk budapesti munkahelyre SZERKEZETLAKATOS. HEGESZTŐ. MARÓS. ESZTERGÁLYOS. MINTAKÉSZlTÖ. szakmunkást. férfi segédmunkásokat, és PORTASOKAT. valamint vidéki munkára lakatosokat, hegesztőket, csőszerelőket és festő szakmunkásokat. Orsz. Bányagépgyártó Vállalat. Budapest, IV., Baross u. 91—95. 725 A szakmára nevelés mesterei EGY ÜJ MOZGALOM bölcsője ring Szarvason. A gépjavító állo­más szakmai, politikai vezetésé­nek javaslatára oktatási tanácsot hoztak létre, melynek feladata az üzem speciális fejlesztéséhez szükséges szakmunkásképzésének szervezése. A régi traktorosok át­képzése műhelymunkásokká itt már többé-kevésbé befejeződött. Harmincán géplakatos, hetvenen pedig hegesztő szakmát tanultak. Közöttük szép számmal voltak olyan traktorosok is, akik a szak­munkásvizsga letétele után tsz- ben helyezkedtek el. Az esztergá­lyos szakmát választó traktoro­soknak őszre indítják meg a tan­folyamot. Eddig harmincán je­lentkeztek. Ezzel a gépjavító állomás fel­nőtt szakmunkásgárdáját lénye­gében olyan ismeretekkel látták, illetve látják el, melyek nélkülöz­hetetlenek a mindennapi munká­hoz. — Követelmény — említette Barta Imre igazgató —, hogy a gépjavító állomás dolgozója el­méletben és gyakorlatban- egy­aránt. ismerje a feldolgozásra ke­rülő anyagot, jó részük tudjon rajzolni, a műszaki rajzból viszont olyan gördülékenyen olvassanak, mint a vízfolyás. Ismerje a szak­munkás a szakma fogásait, a munkaeszközeit és így tovább Vagyis egyes feladatokat önállóan oldjon meg. Az oktatási tanács, amely az üzemi bizottság határozatainak megfelelően látja el feladatát, igen eredményesen fáradozott. Az itt dolgozó emberek ma már olyan komplex feladatot oldanak meg. mint a kenderlombozó mun­kagép sorozatgyártása. Szűcs Já­nos lakatosmester is elégedett az új, az ügyes kezű, a mellette dol­gozó friss szakmunkások teljesít­ményével. A FELNŐTTEK szakmára ne­velése mellett igen jelentős ener­giát fordítanak az utánpótlásra, a fiatal szakmunkásokra és to­vábbképzésükre. Nemrégiben a MEDOSZ Központi Bizottsága Bu­dapestre hívta Barta Imrét, hogy A Szakma Ifjú Mestere mozgalom tennivalóit beszéljék meg. A KISZ ! Központi Bizottságának kezdemé­nyezésére ekkorra harminc szarvasi fiatal vállalta, hogy a jubileumi év munkaversenyének keretében — november 7-ig telje­síti a Szakma Ifjú Mestere cím el­nyerésének feltételeit. (Megyénk állami gazdaságaiban, gépjavító állomásain és tsz-eiben összesen 76 fiatal vállalkozott erre a nem éppen könnyű feladatra.) Érthető tehát, hogy a MEDOSZ Központi Bizottsága fontosnak tartotta, hogy megismerje a szarvasi ta­pasztalatokat. Az országos tanácskozás után megélénkült a Szakma Ifjú Mes­tereinek mozgalma Szarvason Domonyi András technikus, KISZ- titkár vezetésével a fiatal műsza­kiak elkezdték az oktatást. Az ok­tatási tanács külön tantermet adott a fiataloknak. A tegnap még egyetemi padban ülő Kepe- nyes János mérnök, Bánsági An­dor technikus és Domonyi András KISZ-titkár lépett a katedrára, hogy azoknak a fiataloknak, akik­kel együtt gyerekeskedtek, átad­ják a magasabb iskolából hozott tudást. Igen nagy gondot jelentett az oktatás beosztása. A fiatalok ugyanis hat szakmában tanulnak Egy kivételével, a gumijavíté szakmán kívül, vasas szakma mind. Az anyag megmunkálása azonban más-más felkészültséget követel a lakatostól, a motorsze­relőtől, a hegesztőtől az esztergá­lyostól és a mezőgazdasági gép­szerelőtől. Ennek megfelelően kü- lön-külön összeállított és Ágoston Béla főmérnökkel részletesen megbeszélt tematika alapján taní­tottak és tanultak. KEZDETBEN feladatot jelen­tett az időbeosztás. Az oktatási ta­nács ugyanis a munkaidő utáni órákra tette a továbbképzést. Kora reggeltől délutánig minden­ki dolgozott, délutánonként pedig szakmánként együttesen tanultak Nem volt könnyű dolguk. A nyári kánikulában közülük sokakat csá­bított a Körös közelsége horgá­szatra, fürdőzésre. Mások a házi feladat készítése miatt nem ju­tottak el a randevúra, de voltak olyanok is, akik szakmunkás-bi­zonyítvánnyal a zsebükben, már az első foglalkozás után megelé­gelték a tanulást. Lemorzsolód­tak. Viszont néhány fiatal szak­munkás, technikus és mérnök az együttes foglalkozások után hatá­rozta el, hogy tovább tanul. Aho­gyan belemélyedtek a szakmába, rájöttek, milyen keveset tudnak. Lestár Kálmán ezek után került a mezőtúri gépipari technikum­ba, Domonyi András az Agrár- tudományi Egyetem gépészmér­nöki karára. Kepenyes János gé­pészmérnök most készül felvételi vizsgára a Marx Károly Közgaz­daságtudományi Egyetemre. Vele tart Tímár Miklós fiatal gépész- mérnök is. Mindketten szakmájuk közgazdászai szeretnének lenni. TEHAT NEMCSAK a szakmun­kások tanulnak a Szarvasi Gép­javító Állomáson, hanem a mérnökök és a technikusok is. A fiatal szakmunkásokat egy-egy vizsga eredményes letételére órabér-emeléssel ösztönzi a vezetőség. A technikusok, mérnökök viszont azért tanulnak, mert a szakma új dolgainak megismerését, a kor­szerű technológiával való lépés­tartást kötelességüknek érzik. Ta­lálóan fejtette ki Domonyi And­rás: magasabb színvonalon csak az képes dolgozni, aki magasabb képzettséggel rendelkezik. A szakszervezetben és a KISZ-ben gyakran beszéltek erről és meg­győzték az embereket a tanulás fontosságáról. Tálán ezért is vál­lalták többen ezt a nem éppen könnyűnek mondható, de igen hasznos időtöltést. Dupsi Károly NAGY ÉRTÉK A MÄKGUBÖ! Az általános fogyasztási és értékesítő szövetkezetek megkezdték a mákgubó felvásárlását A zúzott és férges gubóért is kg-ként 3 forintot fizet a helyi szövetkezet. Minden mennyiséget átvesz. 82002

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents