Békés Megyei Népújság, 1967. augusztus (22. évfolyam, 179-205. szám)

1967-08-10 / 187. szám

1997. augusztus 10. 2 Csütörtök Kbartoum után Üt a csúcs felé A tizenhárom arab ország kül­ügyminiszterei azért tanácskoztak Khartoumban, hogy előkészítsék az államfői találkozót, a csúcsérte­kezletet Ezt a feladatot teljesí­tették — így a konferencia lé­nyegében sikerrel zárult. A való­ban alapvető problémákat ugyan­is éppen az arab országok leg­felsőbb vezetőinek kell. megtár­gyalniuk — ők rendelkeznek meg­felelő felhatalmazással, széles kö­rű döntési joggal. A nyolc köztár­sasági elnök és az öt uralkodó, akiknek most csupán arcmásai díszítették a Nílus-parti elnöki palotát, nemsokára személyesen is ott lesz a szudáni fővárosban. De addig is mozgalmas időszak ígérkezik. Augusztus 15-én Bag­dadban az arab gazdasági szakér­tők, köztük az olaiminiszterek ül­nek össze, augusztus 26-án ismét Khartoumban a külügyminiszte­rek folytatják a vitát — ezek je­lentik a közvetlen lépcsőket a csúcsra. A külügyminiszteri konferencia eredményessége annál jelentő­sebb, mivel sokáig kétséges volt. hogy egyáltalán összeül-e, s részt vesz-e rajta mind a tizenhárom ország képviselője. Biztató volt tehát, hogy a keddi start után, már péntek este bejelentette az értekezlet szóvivője: túljutottak a holtponton, majd szombat éjszaka —némi halasztással — elfogadták a záróközleményt is. Az arab világ legégetőbb prob­lémája ma a háború és az agresz- szió kövelfcezményeinek felszámo­lása, az izraeli csapatok visszavo­nása a megszállt egyiptomi, Szíriái és jordániai területekről. Evégett azonban csak akkor lehet igazán hatékony gazdasági, politikai és diplomáciai harcot vívni, ha az érdekelt országok egységesen lép­nek fel. Márpedig erősen illuzó­rikus volt arab egységről beszélni, amikor az egyes országok között alig volt beszélő viszony, sőt csak­nem hadiállapot állt fenn. A leg­kézenfekvőbb példa: azon a jú­niusi reggelen, amikor az EAK-ot támadás érte. az egyiptomi regu­láris erők egynegyede Jemenben tartózkodott, hogy a köztársasági csapatokat segítse a szaúd-arab felbújtásra harcoló király pírt iák­ká! szemben. Ezért volt reális a külügymi­nisztereknek az a törekvése, hogy az ünnepélyes nyilatKozatok he­lyett a belső arab frontok rende­zésére fordították figyelmüket Ez természetesen nem könnyű feladat, hiszen az arab rendszerek korántsem egy színűek. Vannak közöttük, amelyek a nem kapita­lista utat választották, haladó re­formokat valósítanak meg, szem­ben állnak az imperializmussal, vannak jobbra húzó, nyugatbarát rezsimek, s különböző mértékben ingadozók. Az izraeli agresszió és az imperialista mesterkedések következtében azonban olyan helyzet alakult ki, hogy az általá­nos hangulat és a tömegnyomás egy lényegében antiimperialista arab egység létrejövetelét ered­ményezheti. Amint egy francia tudósító távirazozta KJhartoumból: lehet, hogy Szaúd-Arábia nem ért egyet az arab csúcsértekezlet összehívásával, de nyíltan még­sem vállalhatja a szabotőr szere­pét Kairó ezért tett felelősségteljes kezdeményező lépésit, s javasolta a legsúlyosabb viszálygóc, a jemeni válság rendezését. Ennek a csak­nem öt éve folyó háborúnak a megszüntetésére négy alkalom­mal kötöttek békeegyezményt de a harcok mindig felújultak. Az EAK most javasolta, hogy vegyék elő a dzsiddai határozatokat (1965 augusztusában Nasszer elnök és Fejszál király megegyezett a kül­földi beavatkozás megszüntetésé­ről, a különböző jemeni politikai irányzatok békekonferenciájáról, valamint egy népszavazásról), s nemzetközi ellenőrzés mellett hajtsák végre azokat. Ha szaúd- arab részről valóban kívánják az arab megértést, most lehetőség van rá... A khartoumi értekezlet nagy kö­rültekintéssel nyúlt a gazdasági harci módszerek alkamazásának kérdéseihez is. Az arab országok­nak olyan lehetőségeik vannak, mint az olajblokád, pénzeszközeik kivonása a nyugati bankokból, a Szuezi-csatorna zárlata. Mindezek érzékeny csapást mérnének Lon­donra, Washingtonra és Bonnra — viszont átmeneti gazdasági ne­hézségeket, bevételkiesést jelent­hetnek több arab államnak is. A különböző hatások számbavételé­re vált szükségessé, hogy a gazda­sági szakértők is tanácskozzanak a csúcs előtt. A külügyminiszterek elfogadtak nyolc titkos ajánlást is, de ezekről csak az szivárgott ki, hogy ENSZ-beli magatartásra, il­letve katonai kérdésekre vonat­koznak. A kharoumi tanácskozás tehát egyaránt hű tükre volt az arab világ biztató és problematikus je­lenségeinek. Minden jel arra mu­tat, hogy megnyílt az út a csúcs felé. A kezdet jó, de a neheze talán még hátra van. Hiszen a külügymi­niszterek csupán az alapfeltéte­leket igyekeztek megteremteni az eszmecseréhez, a tulajdonképpeni vita, a közel-keleti helyzet érdemi tárgyalása — államfőkre vár. Réti Ervin Fulbright: „Amerika beteg társadalom" Honolulu William Fulbright szenátor, az amerikai szenátus' külügyi bi­zottságának elnöke kedden Ho­noluluban, az amerikai ügyvédi kamara évi értekezletén rendkí­vül élesen támadta a Johnson- kormány politikáját. „Amerika az erőszak és a fegyelem nem korlátozta hatalom jelképévé vált” — jelentette ki. A viet­nami háború eredményeként a Johnson által meghirdetett „nagy társadalom” valójában „beteg tár­sadalommá vált”. Amerika kétfrontos háborút vív: egy „hatalompolitikai hábo­rút” Délkelét-Ázsia őserdejében és egy másikat „Amerika leiké­ért” Newark és Detroit utcáin. Az Egyesült Államok egyiket sem nyeri meg, és az egyik háború táplálja a másikat, fejtette ki a külügyi bizottság elnöke. A vietnami háború nem csu­pán emberi és anyagi eszközé­R megszállók nem tudják elszigetelni a mozgalmat Kairó A kairói sajtó beszámol a meg­szállt arab területeken tapasztal­ható ellenállásról és az izraeli ter­rorról, amellyel ezt az ellenállást meg akarják törni. A Progress Egyptien címbetűkkel jelenti „százával tartóztatják le az arabokat sztrájkszervezés vádjá­val, bezárják a sztrájkoló keres­kedők üzleteit, elkobozzák ipar­igazolványaikat”. A lap rámutat arra, hogy a megszálló hatóságok nem tudják se elszigetelni, se le­tagadni a mozgalmat és ezért el­nyomó intézkedésekhez megfé­lemlítéshez folyamodnak. Nabluz- ban több mint száz tanítót tartóz­tattak le, mert nein voltak haj­landók együttműködni a megszál­ló hatóságokkal. Jeruzsálemben a keresztény templomokat is bezárták, tiltako­zásul a szent helyeket megláto­gató izraeli katonák és turisták botrányos magatartása miatt — írja a kairói lap. Tel Aviv Az izraeli rendőrség az augusz­tus 7-1 jeruzsálemi sztrájkkal kapcsolatban folytatott vizsgálata során letartóztatott két jeruzsále­mi arab személyiséget, Tahabub Hafez ügyvédet és Musza el Bit­tar biztosító társasági igazgatót. A rendőrség — írja az AFP — folytatja akcióját az El Fatah arab szervezet tagjai ellen is. Az arab szervezet tagjai közül az utóbbi napokban már sokat őri­zetbe vettek, köztük egyik veze­tőjüket, Isa Awadot is, egy Betlehem közelében levő mene­kült-táborban. A francia hírügynökség kom­mentárja szerint ezekkel az újabb intézkedésekkel az izraeliek a ke­mény kéz politikájának alkalma­zását akarják dokumentálni. „Takarodhatok Vietnamból“ New York „Takarodjatok Vietnamból”! Ezt a feliratot ragasztotta C. Fi­scher, egy amerikai részvénytár­saság elnöke kocsijára. Elég ritka eset, hogy amerikai üzletember ennyire nyíltan adja tudtul: nem­ért egyet Washington délkelet­ázsiai agresszív politikájával. A tekintélyes üzletember kijelentet­te: egészen helytelenül járunk el Vietnamban és ez katasztrófával fog végződni. Johnson, Rusk és Mchnamara folytatják a vietna­miak gyilkolását és halálba kül­dik az amerikaiakat csak azért, hogy ők elkövethessék a történe­lem egyik legsúlyosabb hibáját”. (MTI) két von el rothadó városainktól; ezen felül a háború még táplál­ja azt az eszmét is, hogy az erőszak a problémák megoldá­sának egyedüli eszköze — mon­dotta Fulbright és hozzátette: — Ha Rusk azt mondja ne­künk, hogy Ho Si Minh észak- vietnami elnököt csak a bomba­áradat bírhatja belátásra, vajon miért is ne alkalmazná ugyan­ezeket az elveket otthon? Az arkansasi szenátor ízekre szedte szét a kormánynak azt az állítását, hogy Amerika „megen­gedheti magának minkét hábo­rút. Vietnam és Detroit ellent­mondó és összeegyeztethetetlen követelményeket támaszt a hagyo­mányos amerikai értékekkel szemben. A kérdés — mondotta, végül Fulbright — nem az, vajon össze lehet-e egyeztetni a hagyo­mányos hatalompolitikát külföl­dön a demokrácia otthoni töké­letesítésével, hanem az, hogy va­jon lehetséges-e számunkra, amerikaiak számára, a mi sajátos történelmi múltunkkal és nem­zeti jellemünkkel, lehetséges-e két erkölcsileg összegyeztethetetlen szerep vállalása?” (MTI) „Or!iufafás” Nyugai-Némeiországban Moszkva Nyugat-Németországban az úgynevezett „űrkutatási prog­ram” keretében a Bundeswehr rakéta- és atompotenciáljának megteremtésén dolgoznak — írja a szerdai Izvesztyija. Egyidejűleg az NSZK a maga atompotenciál­ját is létrehozza. Jelenleg húsz­ezer tudós és technikus működik az NSZK-ban az atomenergia fel- használásával foglalkozó tudomá­nyos kutató intézetekben. Az NSZK mindent megtesz azért, hogy rakéta- és atomprog­ramját úgy tüntesse fel, mintha az kizárólag békés célokat szol­gálna. Valójában ez a program elválaszthatatlan Bonn messze­menő terveitől; a saját rakéta- atompotenciál megteremtésére irányuló vállalkozásától — mu­tat rá az Izvesztyija. (MTI) Tímár Ede: A Rács-Kiskun megyei Kézműipari Vállalai közelmúltWan beindított férfikonfekció részlegéhez ruhaipari technikumi végzettséggel vagy 10 éves nagyüzemi gyakorlattal rendelkező személyt vesz fel üzemvezetői beosztásba• Műszaki osztályunkra ruhaipari technikumi vég­zettséggel, minimum két év nagyüzemi gyakorlattal rendelkező technikusokat veszünk fel technológus beosztásba. Jelentkezés a fenti vállalat Kiskunfélegyháza, Móra Ferenc tér 9 szám alatti központi irodájában. Lakást biztosítani nem tudunk. Fizetés megegyezés szerint. ''•Ullllllilllili 505 :::::::: i!iii!j;íj!i!!ii iiiiiüiiiiiiiiiiijijiiiiiii iiiiiiiiliiiiiiiiiiiii ::::::::::::::::::::::: ::::uutuiu»BPr Ne szólj szám . . . Teher- és személygépkocsik állnak a snack-bár előtt. Sok a vendég, jól megy a bolt. Pillanatra elvakítja a szemem a fény, ahogy belépek. Tétován megállók az ajtóban. Bibi a pult mögött egy tes­tes, bőrzekés sofőrnek kever citromfröccsöt. Felémpillant. Felderül az arca. — Halló, Darling! — Halló! — Kimenőt kaptál? — Igen. — Nagyszerű. Rátámaszkodom a pultra. Bi­bi hozzámhajol és gyors csókot lehel az arcomra. A testes, bőr­zekés sofőr irigykedve bámul. Bibi a konyhaablakhoz lép. Ételt adnak ki az egyik ven­dégnek. A sofőr lehajtja a citrom­fröccsöt. Kezefejével megtörli a száját. Fejével Bibi felé int, s rekedt hangjával megkérdi: — Jó vagy nála? — Azt hiszem — mosolygok. — Szerencsés fickó vagy! Is­merem amióta itt van. Megpró­báltam fűzni. Kedves ugyan, de nem lehet zöldágra vergődni vele. Bár nem szeretem, ha Bibi­re megjegyzésekét tesznek, de amit a sofőr íjiond, tetszik. Bibi szemrevaló, csinos nő. Kék szemében mindig mosoly bujkál. Bőre üde. Haja barná­ba hajló vörös. Szája izgalmas, alakja formás. Igaza van a sofőrnek Való­ban szerencsés fickó vagyok, hogy megismertem és ő engem választott. Hogy miért pont en­gem? Akadit volna neki jobb is. Bibi utálja az amikat. Bibiana német. Nürnbergbe való. Alig múlt tizenhat éves, amikor ott megismerkedett egy amerikai hadnaggyal, Tom Og- dennel. A hadnagy feleségül vette. Aztán áthozta Ameriká­ba. De itt már nem éltek jól. A hadnagy családja lenézte Bi­bit. Nem fogadták be maguk közé. Odgen egyre jobban a családja és barátai befolyása alá került. Egy szép napon az­tán faképnél hagyta Bibi egyedül maradt az ide­gen világban. Egészséges élet­erejével azonban felül tudott kerekedni csalódásán. Munkát kapott itt a Snack-bárban. Dol­gozik kéményén. S mint emlí­tettem, utálja az amikat. Az ablak mellé, a sarokban levő asztalhoz ülök. Bili, Bibi főnöke lép ki a konyhából. Bili egy nagy benzintársa­ságtól bérli a Snack-bárt. A benzinkutat a társaság üzemel­teti, a Snack-bárra viszont nem költenek, de az, az országban levő többi tízezerrel együtt a bérlők folytán mégis busás hasznot hoz nékik. Persze, Bili sem jár rosszul. Az országúton és a benzinkútnál nagy a for­galom. így remekül megy a Snack-bár is. Ennek persze rop­pant örülök. Ha minden jól megy, gazda leszek itt nemso­kára. Bill a városba akar költözni. Nőnek a gyerekei, városi is­kolában szeretné neveltetni őket. Tíz esztendei bérlete so­rán már összegyűjtött annyi tő­két, hogy a városban egy sze­rényebb éttermet nyithat. Ked­vel bennünket és azt mondta, átadja Bibinek és nekem a Snack-bár bérletét. Ehhez azonban húszezer dollár keli. Annyi kauciót kell letenni a benzintársaságnál. Bibi és én, kuporgatjuk a dollárokat. A zsoldomat minden elsején és

Next

/
Thumbnails
Contents