Békés Megyei Népújság, 1967. augusztus (22. évfolyam, 179-205. szám)
1967-08-10 / 187. szám
« NÉPÚJSÁG MEGYEI TANÁCS LAP JA A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS 196’!. AUGUSZTUS 10., CSÜTÖRTÖK Ara 60 fillér XXII. ÉVFOLYAM, 187. SZÁM Világ proletárjai, egyesüffeteU Az tizeinek kultúrája A kultúra szó jelentése tág fogalom. Hiszen lehet szinte az égvilágon mindent kulturáltan cselekedni. Lehet kulturáltan öltözködni, jámi-kelm, dolgozni és szórakozni. Az utóbbival kívánunk foglalkozni most ebben a cikkben, hiszen a kulturált szórakozás is eléggé tág fogalom. Ha szórakozásra gondolunk, akkor önkéntelenül a szórakozóhelyekre asszociálunk: színházra, mozira vagy az úgynevezett zenés szórakozóhelyekre. Holott napjainkban a kulturált szórakozás fogalma lényegében úgy értendő: valaki nemcsak szórakozik, hanem tanul is közben. A szórend nem véletlen: szórakozás közben tanul. Hiszen valaki nem azért látogatja a fentebb említett helyeket, hogy jól tanuljon, hanem, hogy jól szórakozzék... A mi megyénk elég sok kisebb- nagyobb üzemmel rendelkezik, főleg könnyűipari üzemekkel. Azt kutattuk a közelmúltban, hogy ezeknek az üzemeknek a dolgozói szórakozhatnak-e kulturáltan, van-e kedvük hozzá, van-e lehetőségük? Legjobb példákat említeni. Gyulán van egy tanácsi művelődési otthon, az Erkel Ferenc Kultúrház; és van egy szakszervezeti, amely a Gyulai Harisnyagyár dolgozóinak szórakozását, nevelését kívánja elősegíteni. Tehát üzemi kultúrház. Vezetője, Volent Zoltán igazgató, a szó nemes értelmében mindent megtesz azért, hogy a harisnyagyári dolgozók — akiknek abszolút többsége nő — jól szórakozzanak, s közben világnézetileg is progresszív változáson menjenek keresztül. Sok kis klubhelyiség, tetszetősen dekorált falakkal, jó klubvezetőkkel várja a harisnyagyáriakat és azoknak családtagjait is; itt most főleg a gyermekekre gondolunk. Mondhatni: szinte mindenki megtalálja a maga érdeklődési körének megfelelő szórakozást; mindenki kiélheti egészséges hobbyj át ebben a kul túrházban. Nem beszélve arról, hogy ez az intézmény területi jellegű is: sokan mások járnak még oda, hogy szórakozzanak, tanuljanak, kikapcsolódjanak — felüdüljenek. Nem véletlen ez, hiszen a kultúrház igazgatója szinte együtt él a gyár dolgozóival, mintegy tettekben „mondja ki” igényüket. Ugyanez mondható el a Me- zőberényi Pamutszövőről, ahol Kóta Ferenc — civilben az üzem főkönyvelője — keresi, kutatja, mik a kulturális igények. s melyek azok a formák, amelyekkel ezeket kielégíteni lehet. Itt van az az alapvető titok, amely mindig a felméréssel kezdődik? Itt van ez a titok, amelyre egy lehet a válasz: nincs ember, aki ne keresné a szépet; nincs ember, aki ne akarna különb lenni a másiknál és — furcsán hangzik, de így van — saját magánál is. Csak vannak, akik rossz helyen keresik az igények kielégítését; vannak, akik sokszor arra büszkék, hogy bizonyos szituációkban faragatlanok. És ehhez kapcsolódik az is, hogy vannak olyan kicsiny üzemeink, amelyekben a nyolc órai munkaidőn túl valamiféle erőltetettséggel „kulturálódni muszály” jelszóval holmi elavult, izzadság szagú, brosúra ízű szemináriumokon, „röpgyű- léseken” szórakoztatják a dolgozókat. Anélkül, hogy megnéznék vagy megvizsgálnák, vajon igénylik-e ezt az emberek a kulturálódásnak ezt a formáját. Mindenütt van számtani közép- arányos. Vannak szélsőségek is. Két ember is ritkán található egy olyan üzemben, akinek egyforma az igénye, illetőleg a kultúrigénye. De van egy bizonyos mérce, amely utat mutathat a kultúra munkásainak; hogy általában egy bizonyos üzemben milyen szellemi színvonalon állnak a dolgozók, s ha már ez tudott, akkor azt is ki lehet számítani — nem szigorú matematikával —, hogy mi lehet a pillanatnyi kultúrigé- nyük. Persze ehhez az is szükséges, hogy az, ciki egy üzemi kultúrház vagy kultúrterem, vagy egyáltalán az üzemi kulturális élet vezetője, maga is ilyen szempontok figyelembevételével szórakoztassa, nevelje dolgozótársait, ne pedig kényszerből csinálja azt. Ne úgy, mint akit közfelkiáltással neveztek ki erre a posztra, s ő fanyar mosollyal kénytelen volt tudomásul venni, hogy bizonytalan ideig nevetség tárgya és a gúny céltáblája lesz ezzel: „Ez a mi kultúrosunk”. Minden üzemnek van kulturális alapja. Ezt anyagi vonat- ! kozásban említjük. Alaposan | meg kellene néáhi mind a kul- túrosnak, mind a dolgozóknak, vajon egyes helyeken mikor, milyen célra használják fel ezt a jelentős összeget. Mert hiába van a kultúros szent szándéka; hiába töri össze kezét-lábát, hogy értékes szórakoztatást adjon üzeme dolgozóinak, ha az üzem gazdaságvezetői erről nem vesznek tudomást vagy nem akarnak tudomást venni. Sajnos vannak megyénkben olyan üzemek, ahol a kultúrterem azonos az ebédlővel; ahol a kultúra azonos a szükséges rosszal; ahol a kulturális alap, felhasználásáról szépkeveset tudnak a dolgozók, s egyáltalán effektive nem is tapasztalják, hogy ez az összeg milyen célt szolgál. Ternyák Ferenc Öntözésfejlesztési és belvízrendezés! tervek készülnek megyénkben A szakemberképzés gyorsítását követeli a Tisza II. vízlépcső közeljövőbeni felépítése Megyénk mezőgazdaságának átszervezése lehetővé tette a nagyüzemi öntözőgazdálkodási rendszerek kialakítását. A körösök mentén egymás után épülteik a három- és hatszáz holdas öntözőtelepek, a szükséges vízkiemelő- és szivattyúmotorokkal. Közben a termelőszövetkezetek egymás után vásárolták a permetező öntöző berendezéseket is. Mindezt indokolttá tette az egymást követő száraz nyár. A szárazabb esztendőket 1965-ben és 1966-ban belvízzel tarkított, eléggé csapadékos nyár követte. Ennyi idő elegendő volt ahhoz, hogy a szövetkezetek egy részében megfeledkezzenek az öntözőtelepek és berendezések karbantartásáról, üzemképességéről. Az ez év májusában eszközölt vízgazdálkodási felmérésből az Dz MHS megszüntetésével kapcsolatos határozatokat ismertették a megyei elnökségi ülésen Tegnap, augusztus 9-én Békéscsabán, a Fegyveres Erők Klubjában ülést tartott az MHS megyei elnöksége. Részt vettek ezen a társadalmi és állami szervek képviselői is. Dobra János, az MHS megyei elnöke ismertette a kibővített elnökségi ülésen a párt és a kormány határozatait az MHS megszüntetésével, illetve átszervezésével kapcsolatosan. Az elnök ezenkívül beszélt a különböző szervek feladatairól a honvédelmi tűnt ki, hogy a sok költséggel megépített telepek és megvásárolt berendezések jó rés2e tönkrement. Ezért szükségessé vált, hogy megyénkben mintegy 7009 holdon 30 millió forint összeget fordítsanak a berendezések és telepek felújítására, korszerűsítésére. A rekonstrukciós tervek részben az idén, részben jövő év közepéig készülnek el a megyei tanács végrehajtó bizottságának nemrég hozott határozata értelmében. Külön határozat foglalkozik .azzal, hogy a Tisza II. vízlépcső közeljövőben történő megépítésével további 25 000 hold válik önitözhetővé megyénk területem Többek között a szarvasi és a békési járásnak azokban a termelőszövetkezeteiben is, amelyek eddig legfeljebb csak csőkutas rendszerrel öntözhettek. Az öntözhető terület növekedése sürgeti a szakember- és szakmunkás-ellátottság növelését. Szükségesnek látszik, hogy minden ezer hold öntözött területre egy ' agrármérnök, két szaktechnikus és Megyénk kombajnosai minden eddiginél derekasabb munkát végeztek a nyári gabonabetaka- rításbam. A tartós meleg időn kívül az ő helytállásuknak köszönhető, hogy a bő termést rekordidő alatt sikerült betakarítani. A jók között is legjobb eredményt ért el Megyik Sándor, az Orosházi Mezőgazdasági Gépjavító Állomás dolgozója, aki ezerkilencvenhat holdról 193 és húsz szakmunkás jusson. Ennek biztosításához az egyetemi és technikumi beiskolázás mellett szakmunkásiskolák szervezéséről gondoskodik a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztálya. A korábbi években főleg az öntözőtelepek létesítésére irányult megyénkben a közfigyelem, s ezért az elmúlt két évben jelentős károkat okozott a nehézkesen, lassan levezethető belvíz. A megyei tanács határozata értelmében a jövőben ereje nagy részét a belvízrendezés hatékonyabbá tételére kell fordítsa a Körösvidéki Vízügyi Igazgatóság az egyesült vízgazdálkodási társulásolt segítségével. A határozat szerint elsősorban a gyenge termelő- szövetkezetek területén látnak hozzá a belvíz elleni védekezéshez szükséges csatornák kiépítéséhez és berendezések beépítéséhez. Erre is, csakúgy, mint az öntözőtelepek rekonstrukciójához, rövid és hosszabb távú terveket dolgoznak ki az idén és a jövő év folyamán. fél vagon gabonát takarított be. Az országos hírű komibáj nos ezzel a teljesítménnyel ismét a legjobbak közé került. Az Orosházi Mezőgazdasági Gépjavító Állomáson egyébként általában jó eredmények születtek: többek között Szakács Lajos 110, Kántor József pedig 1OT vagon gabonát takarított be a környékbeli termelőszövetkezetek földjén. nevelő munkában. wwwwwwvwwwwwwww 193,5 vagonos teljesítmény után vonult pihenőre Megyik Sándor kom bá j nos
