Békés Megyei Népújság, 1967. augusztus (22. évfolyam, 179-205. szám)
1967-08-30 / 204. szám
\ t967. augusztus 30. Szerda A KISZ megyei vb-ülésén az őszi betakarítási munkák segítéséről, a KISZ és az MTS közös sporttevékenységéről tárgyaltak Tegnap délelőtt Békéscsabán, a Lencsési úti ifjúsági táborban ülést tartott a KISZ Békés megyei Végrehajtó Bizottsága. Első napirendi pontként Oláh Józsefnek, az mb parasztifjúsági osztálya vezetőjének írásos beszámolója és szóbeli kiegészítése alapján az őszi mezőgazdasági munkák segítéséről tárgyaltak. Az aratás után az állami gazdaságokban, a termelőszövetkezetekben a betakarítás, a vetőágy előkészítés, a vetés és mélyszántás idejében, jó minőségben való elvégzését az elkövetkezendő hetekben és hónapokban segítik az ifjúkommunisták. Ez egyébként szerepel az alapszervezetek második félévi akcióprogramjában is. A vb tagjai hangsúlyozták, hogy jelentős feladat vár a fiatal traktorosokra; továbbá ifjúkommunista szombatok és vasárnapok szervezésével gyorsítható az őszi mező- gazdasági munka. A KISZ járási és városi bizottságai rövidesen felmérik mely gazdaságokban igénylik a tanuló- ifjúság munkáját. A Békéscsabai Konzervgyárban a paprika feldolgozásánál számítanak a diákokra, viszont a megyeszékhely termelőszövetkezetei például a kukorica- törésben nem igénylik a középiskolások segítségét. A végrehajtó bizottság második napirendi pontként a KISZ és az MTS közös sporttevékenységét, s legfontosabb feladatokat a Magyar Testnevelési Sportszövetség elnökségével együttes ülésen vitatta meg. A résztvevők hangsúlyozták, hogy az elvi irányításon túl a gyakorlatban még több támogatást kell adni a sportegyesületekben működő KISZ-cso- portoknak. A feladatok között szerepel a vezetőképzés színvonalának emelése, a sportolók mind nagyobb arányú részvétele a politikai oktatásban, s a kispálya- építési akciók szervezése. A napirendi pontok megvitatása után a KISZ megyei V. B. egyéb ügyeket tárgyalt (d. s.) Az 50. évforduló tiszteletére újabb egészségügyi Versenyeket szerveznek az iskolák Megyénkben az elmúlt iskolai évben szép eredményeket értek el az ifjú vöröskeresztesek. Az iskolákban összesen 67 elsősegély- nyújtó versenyt szerveztek, melyeken 2280 ifjú vöröskeresztes vett részt. Ezenkívül 49 egészség- ügyi vetélkedő is volt, ezeken 1434-en mutatták be tudásukat. A legjobban sikerült a verseny Békéscsabán, melyhez a városi tanács anyagi. segítséget is nyújtott. A Vöröskereszt megyei ifjúsági bizottsága elhatározta, hogy az új, 1967/68-as tanévben tovább szélesíti e mozgalmat a gyerekek körében, s a versenyeket a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulója tiszteletére rendezik meg. Újszerű, hogy ebben a versenyben részt vesznek a közép- és szakközépiskolák is. Legyenek őszinte vitafórumokká a szakszervezeti taggyűlések Titkári értehexlet a KPVDSZ-nél Október első napjaiban ül ősz- | intézkedési terv sze a Kereskedelmi, Pénzügyi és : szakszervezetet. kialakításába a Vendéglátóipari Dolgozók XXX. kongresszusa. Néhány nappal ezelőtt mintegy ötven szakszervezeti bizottsági titkár értekezett, ahol a feladatokat Rákóczi Ferenc elvtárs, a KPVDSZ titkára összegezte. A szakszervezeti taggyűléseken számos gazdasági és szervezeti problémát kell a helyére tenni. Mindenekelőtt a KPVDSZ XXX. kongresszusa követeli ezt, amely több évre jelöli meg e szakszervezethez tartozó szakmák szervezett dolgozóinak, választott testületéinek helyét és szerepét, különös tekintettel az új gazdasági reformra. Hogy a külsőségeken túl tartalmukban is elérjék igazi céljukat a taggyűlések, az elsősorban attól függ, hogy a kibővített vezetőségi üléseken miként értékelik majd az elmúlt évek eredményeit. Vagyis menynyire tudja a vezetőség úgy összeállítani a taggyűlés napirendi pontjait, hogy azok közel kerüljenek az emberekhez. Rákóczi elvtárs számos olyan fontos tényezőre hívta fel a szakszervezeti bizottságok titká A mostani taggyűlésekre vár az a feladat is, hogy számba vegyék a pártszervezetektől kapott segítséget, amit a szocialista brigádok munkaverseny-feltételeinek kialakításához, az újítási mozgalom fellendítéséhez kaptak a szakszervezetek. Feltétlenül vita tárgyát kell, hogy képezze a szakszervezeti taggyűléseken a jövő évi kollektív szerződések megkötésének problémája, valamint az új Munka Törvénykönyve tervezet elemzése. E két téma már túl lép az idei év feladatain. A kollektív szerződések, s a Munka Törvény- könyve a jövőt idézik, benne a szakszervezetek új helyzetét, számos vonatkozásban megnöveke- detl feladatait jelzik, a gazdasági reformnak megfelelően. Az utóbbi hónapokban is súlyos problémát jelentenek a KPVDSZ- hez tartozó szakmákon belüli munkavédelmi és baleseti kivizsgálások, s az azt követő kártérítési bejelentések. Ez abban jut k:fe- jezésre, hogy a balesetet szenvedett dolgozók legtöbbje elmulasztja, pontosabban nem meri taggyűléseken beszélm, vitatkozni, őszintén és nyíltan. Sok a félreértés az áthelyezések, a túlórák, az alapbéren kívüli juttatások, a jutalom, a szabadságolások körül is, amelyek esetenként törvénytelenségekhez vezetnek. Példák bizonyítják, hogy számos esetben a gazdasági vezetés, a pártvezetés, és a szak- szervezeti vezetés széthúzásából fakadnak ezek. Az új gazdasági refortn kezdete sürgeti e problémák rendezését, s azt, hogy a kollektív vezetés a KPVDSZ-hez tartozó szakmákon belül is helyesen érvényesüljön. Balkus Imre A „Fekete krónikák" első félévi mérlege A KÖZÚTI KÖZLEKEDÉSI balesetek széfnélyi és anyagi károsodásait országszerte nagy figyelem és érdeklődés kíséri, mind a hatósági szervek, mind a közvélemény részéről. Szomorú esetei ezek a mindennapi életnek. Az utazási igények gyors és nagymértékű növekedése a személy- szállítás szerkezeti átalakulását hozta magával, azaz megnőtt a szerepe a gépjárműközlekedésnek. A közúti személyszállításban vidéken 20—30 évvel ezelőtt még a kerékpár és a szekér volt a széles tömegek fő közlekedési eszköze, ma viszont a motorkerékpár, a személyautó és az autóbusz. Ez bizonyos fokig magával hozta, hogy a halesetek gyakoribbá váltak. A gépjárműforgalom növekedése mellett sem lehet azonban belenyugodni abba, hogy a balesetek száma oly nagy méreteket ölt. A balesetek csökkentéséért folytatott küzdelem egyik fontos eszköze a statisztika, amely a számok tükrében megmutatja a balesetek okait, körülményeit és ezáltal lehetőséget is ad a baleset- elhárítási intézkedések megtételére. Az 1967. első félévi statisztika nem bővelkedhet kedvező adatokkal. Az országban összesen hatezer 615 baleset fordult elő, 14 százalékkal több, mint egy évvel ezelőtt. Békés megyében az összes balesetek száma 231 volt, ebből 10 halálos, 87 súlyos és 134 könnyű sérüléses. A halálos balesetek száma 25, a súlyosaké 13, a könnyű sérüléses baleseteké 21 százalékkal volt több a megyében, mint 1966 első hat hónapjában. A megyében most kedvezőtlenebb volt a helyzet ebből a szempontból, mint az országban átlagosan. Nem megnyugtató ez- Különösen fel kell figyeljenek erre a magánjárművek vezetői. Ugyanis a fél év folyamán az országban összesen négyezer 817 belföldi járművel okoztak balesetet, ebből háromezer 252 magán járművel. Ezenkívül legtöbb balesetet okoztak még a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium, a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium (illetve szervei) által üzemben tartott járművekkel. BÉKÉS MEGYÉBEN 1961-ben még csak 33, 1967 első felében viszont 52 baleset jutott százezer lakosra. A megyében a 231 baleset következtében tizenegyen meghaltak, 126-an súlyosan és 220-an könnyebben megsérültek. A meghaltak, illetve sérültek között tizenkilencen 14 éven aluliak, harmincötén 60 éven felüliek voltak. A 231 balesetből 192 a járművezetők, 17 a gyalogosok és utasok hibája miatt következett be. Harminchét esetben ittasság okozta a balesetet. Főleg a motorkerékpárok vezetői voltak ittasak. A járművezetők hibájából okozott balesetek jelentős arányát — csaknem a felét — a gyorshajtás és az elsőbbségi jog meg nem adása okozta. Kedvezőtlen tulajdonsága általában a járművezetőknek — kivéve a megszabott és sürgős eseteket —, hogy a gyorsaság maximális elérésére törekszenek. Pedig azelőtt — amíg nem közúti gyorsjárművel közlekedtek — lényegesen hosszabb időt fordítottak bizonyos távolságú utakra, és jóval kisebb körzetekre terjedt ki utazásuk. Kedvező az, ha közlekedési igényeinket ki tudjuk elégíteni, de jó lenne az is, ha emellett az óvatosság, a figyelem is érvényre jutna és elkerülhetnénk sok család szomorú tragédiáját. A STATISZTIKA azt is megmutatja például, hogy a hetek napjai és a napok órái közül mikor fordul elő a legtöbb baleset. A fél év folyamán vidéken a legtöbb baleset' sorrendben vasárnap, szombaton és hétfőn fordult elő. E najookon belül hétfőn általában 16—17 óra között, szom-, baton 12—16 óra között, vasárnap pedig 14—16, valamint 18—20 óra között volt a legtöbb baleset. E szerény statisztikai adatok is figyelmeztessenek. A járművek vezetői főként ezeken a napokon és ezekben az órákban vezessenek figyelmesebben, mert bizonyos, hogy ezáltal is elkerülhető sok baleset. T. K. Gerencsér Miklós: Illés a m Kisregény 9. Pontosabban: egyetlen nő, bizonyos Karola. Ö lett végül a rainak figyelmét, amelyek a tag- vállalatát, szövetkezetét kártérítés menyasszonyom, sőt a feleségem. _ Ä1 ' 1 C ,-f^ minit LdoUn taMi’ A TTTDAf rhQV \ g yűlési beszámolók alapját, gerincét kell, hogy képezzék. Elsőnek említette ezek közül á kollektív vezetés helyzetét, annak elemzését, benne a szakszervezet szerepét. Vita tárgyává kellene ezt tenni, mert a Politikai Bizottság múlt év május 10-i határozata jelentőségének megfelelően helyére tette a szakszervezeti munkát. Helyes lenne elemezni: vajon a párthatározat nyomán mi történt az alapszervezeteknél. Bevonta-e a gazdasági vezetés mindenütt az idei tervkészítésbe, az miatt' bejelenteni. A KPVDSZ megyei bizottságához az idei első j fél évben beérkezett 40 jelentés 126 dolgozó balesetéről adott hírt. I A jelentések azonban azt is felfedték, hogy a balesetet, szenve- | dett dolgozóknál 1684 munkanap j kiesés volt. De ami különösen figyelmet érdemel, hogy a 126 dolgozó közül — az időközbeni fel- j szólítás ellenére is — mindössze 1 tizpnketten kértek, illetve mertek kérni kártérítést. íme egy újabb fontos; téma, amelyről érdemes. , sőt szükséges a szakszervezeti Nyolcvan termékkel készül fővárosi bemutatóra a Gvufai Fa- és Fémbútoripari Ktsz A Gyulai Fa- és Fémbútoripari Ktsz — amelynek világszínvonal Ion készült termékei iránt a hazai és a külföldi piacokon igen nagy az érdeklődés —, fővárosi bemutatóra készül. Szeptembertók Béla úti bemutatóteremben, ahol a jó hírű ktsz 80 fajta termékét láthatják az érdeklődők. ! Többek között bemutatják a ke- ; ményhabból készült Operafotelt, a Jupiter, a Merkur garnitúrákat ben kerül sor a kiállításra a Bar- I és számos más terméket A szívrabló Tisztában volt vele a mentő- állomás főorvosa, ez a cinikus doktor Vendel, hogy nem egészen tökéletes a tudományos felkészültségem. Ezért mindig zavarba akart hozni a szakmai kérdéseivel. Most is kissé töprengő pofát vágtam, amikor sarokba próbált szorítani: — Mondja. Illés, minek nevezzük azt a heveny idegrendszeri megrázkódtatást, amikor a vegetatív és a motorikus szférák drámai hirtelenséggel aktivizálódnak, a tudati és érzelmi szférák pedig görcsös összerándulással beszűkülnek? Töprengő arckifejezésem erre még sokkal töprengőbb lett. Pánikomat azzal lepleztem, hogy szerény méltósággal megmarkoltam államat, mint a gondolkodó hadvezérek. De hirtelen felcsillant a szemem. — Szóval motorikus szférák. Meg az érzelmi szférák. Az •gyik vadul dolgozik, a másik meg görcsösen beszűkül. TJgye. jól értettem, főorvos úr? Hót kérem, ilyen hülye helyzet csak két esetben állhat elő. Az egyik eset. amikor nagykéssel támadnak rám a sötétben és én megijedek. A másik, amikor vste otthon váratlanul az ágyamban 1 :'álok egy extraklasszis nőt. bokáig meztelenül. Két ellentétes benyomás, de a hatás ugyanaz: a szívem helyén, mintha a jeri- kói harangok kalimpálnának. Vagyis, ugye a motorikus szféra? A tudatom, meg az érzelmeim görcsösen összcrándulnak. vagyis a nagy pillanatra koncentrálok. Jpl gondolom, főorvos úr? A doktor csalódottan ráncolta szálát, mint a ló. amelyik savanyú lucernát eszik. — Illés, maga megint kidumálta magát. Rátapintott a lényegre. De a válasz még ennél is egyszerűbb. Az említett pata- lógikus tünetet, úgy fejezi ki a dolgozó nép szerény fia, hogy meglátni és megszeretni. Ha nem veszi rossznéven, így akartam felhívni a figyelmét erre a drámai veszélyre,-r Miért bánt engem a főorvos úr? — szomorodtam el hirtelen. Akármilyen hegyes a körme annak a nőnek, nem karmolhatja véresre a szívemet. Talán még emlékszik, a múltkor is az anyakönyvvezető ajtajából, fordultam vissza, pedig le akart ütni Medres, a szerelő, hogy potyára hívtam el tanúnak. Láttam Vendel doktor ravasz pillantásán, hogy most az egyszer a szeretet beszél belőle. — Tudom én, hogy maga egy fölényes Don Jancsi, hogy életfogytig ülhetne Sopronkőhidán, ha büntetnék a szívrablást, de ezúttal aggódtam a szabadságáért. Mert ahova mennie kell, Ott látni fog egy csodát meghaladó női szépséget. Előre tudom, hogy bele fog szeretni. Eddig még mindenki beleszeretett. Később ne könyörögjön, hogy gyógyítsam, mert én figyelmeztettem. Hát csak óvakodjon a lelki földrengéstől. Ilyen vagyont érő jótanáccsal ülhettem volán mellé, amikor útrakeltem, hogy elvigyem a soproni szeretetházba a kilenc gyenge aggott. Mihelyt megláttam Karolát, a szeretetház szent nővérkéjét, én lettem a tizedik gyenge, ha nem is éppen aggastyán. Vendel doktor intelmei nem tudták feltartóztatni a katasztrófát. Szféráim viharos működésbe léptek, és olyan heves volt ez az idegrendszeri megrázkódtatás, hogy a hideg is kilelt tőle. Baráti körökben Cicerónak U
