Békés Megyei Népújság, 1967. augusztus (22. évfolyam, 179-205. szám)
1967-08-29 / 203. szám
1W7. augusztus 29. 3 Kedd Átomtámadás Békéscsaba ellen Még ennél is borzasztóbb a heiyzeí, ha igazi támadást kapunk. A munka mégis igazi, megíePolgári védelem — atomtámadás — ember- és eszközmentés — romeltakarítás — közmű helyre- állítás stb. — szavak repkedtek Békéscsabán vasárnap délelőtt. A szavak nagyjából érzékeltetik is, hogy má történt. Gyakorlatot hajtott végre a polgári védelem, imitálva az atomcsapást. Tudom, kérdezik sokan, hogy minek? Égő házak, széthulló épületfalak, vérző testrészek, törött karok és lábak. Ez a gyakorlat egyik része, és utána romeltakarítás, sebesültAs „idegiT.idszer”. Működésben a távbeszélőeszközök, szétrepül' nek a parancsok. felkutatás, gyógyítás, hosszabb ideig tartó gyógykezelés, élelmiszermentesítés, állatok vizsgálata és ha kell, kényszer-„pusztítás”. És csak ezután következhet az újjáépítés, az élet megindítása a régi kerékvágásban. Atomcsapás. Félelmetes és hát- borzongató a szó kiejtése is. Nem tudjuk a valóságban a hatását, de a kísérletek adataiból sejtjük, hogy emberre, állatra, eszközre milyen következményekkel jár. Bár sose legyen, de ha lesz, s ha élni akarunk utána is, akkor minden mozzanat, amelyet a gyakorlaton végrehajtottak — nagyon fontos lesz. A polgári védelmi egységek vasárnap délelőtt „éles” imitációval hajtottak végre ilyen gyakorlatot. S egyben bizonyságot is tettek: amit elvekben több hónapon keresztül tanultak, azt igazi helyzetben is kielégítően teljesíteni tudják. Ügy, ahogy azt tenni kell, ha valóságban atomcsapás érné a várost. ... Hajnalban a gyülekező körletben végeláthatatlan gépkocsisorok húzódnak az út mentén. Parancsra várnak a szolgálatok beosztottjai. Közben a parancsnokság elrendeli a feladatot: Békéscsabán a vasútállomás és a Kulieh Gyula Lakótelep között atombomba csapódott be. Kattognak a távbeszélő eszközök, éterbe szállnak a hívójelek. A felderítők indulnak. Meg kell állapítani, milyen fokú a veszélyezettség, milyen a kár, s utána indulnak a mentő- és mentesítő egységek. A parancsnokságon megtörtént elemzés alapján elsőnek a tűzoltó- egységek indulnak. Oltás, romeltakarítás, ütfelszabadítás, haboltóval tűzvédelem és ki tudná felsorolni az órapontossággal végrehajtott harcmozzanartok minden részletét. Az egészségügyi szakaszok beosztottjai a sérülteket kutatják. rgaz, most csak statisztéria képez: ' sérültállományt, de az egészséa- ügyiek az igazi sérülés alapján nyújtanak elsősegélyt, végeznek kötést vagy éppen óvóhelyről mentenek embereket. A Szabadság Termelőszövetkezetben az állategészségügyi szolgálatosok teljesítik feladatukat. Ez nem csak abból áll, hogy elméletileg is „ismerik” az adott eset körülményeit, hanem a feltételezett sérülést is gyógyítani kell. És ha a fertőzöttség olyan fokú — kényszervágást kell végezniük. Ezt is gyakorolja az állategészségügyi egység. Nos, azért félreértés ne essék,. A népgazdaságnak „csak a gyaA gyakorlat vezetői és a vendégek a szolgálatok összhang ját, munkáját tekintik meg. Igen, mert ha valóban leesik... De ne essen le! Ne legyen szükség orvosi műtétre, eszközök fertőzöttségének mentesítésére, romok eltakarítására, közművek helyreállítására — azokra, amelyeket itt most végrehajtanak a gyakorlat hősei. De gyakoroljanak! Mert, ha mégis leesik...? Akii or, íme az intő szó, melyet Klau- kó Mátyás, a gyakorlat kiértékelésén mondott: —... Akkor nagy szükségünk lesz arra a tapasztalatra, amelyet itt szereztünk. Tanulni akartunk, tanultunk. A polgári védelmi parancsnokság törzsének tisztjei, a szolgálatok beosztottjai a tanulság alapján készüljenék fél. A körültekintő tervezés mellett ugyanis a végrehajtáson múlik, hoev szítéit erőt követel a tűzoltóegységektől. Kitűnően dolgoztak az egészségügyiek. A békési gimnáziumban felállított szükségkórházban „műtétet” is végrehajtottak. korlat kedvéért” nem okoznak kárt, ugyanis csupán azokat az állatokat vágják le, amelyeknek sorsa különben is ez. És az égő, valamint „felrobbant” épületek is szanálásra ítéltek. így lényegében a polgári védelmi egységek még segítenek is, hiszen fél nap alatt olyan házakat bontanak le, melyeket az építőknek ezután kellene megtenniük. Ezerhatszáz ember dolgozik a gyakorlaton géppel, műszerrel,tűzoltó eszközzel vagy kötözőszerrel. Arcokat nem látunk, harci körülmények vannak, testükét védő ruha, arcukat gázálarc fedi. Nen tudjuk ki van mögötte, ök sen 'smerik fed egymást, szólni sem udnak társukhoz, a feladattelje- ités mégis pontos és precíz. A lánctalpas gép a gázálarccal takart arcú személynek „parancsába” falakat, épületrészeket tesz félre útjából. A sérült csak sérü- ését jelzi, az egészségügyi szolgá- at máris cselekszik. A laikus pedig az útszélen szinte csodát lát: milyen pontosság! Az egyik hős, gázálarc nélkül: Kilvádi Ibolya, téglagyári munkás. adott esetben mennyire tudjuk óvni embertársainkat, s mennyire tudjuk megmenteni a bajba jutottakat. Testvért, szülőt, barátot, elvtársat. ... Mert a háború kíméletlen! Varga Tibor Fotó: Demény Gyula
