Békés Megyei Népújság, 1967. augusztus (22. évfolyam, 179-205. szám)
1967-08-27 / 202. szám
1M7. augusztus 2T. Vasárnap Fodrászat — igényeseknek Milyen legyen a mérce? Lcütöslházán elkészült a Med- gyesegyházi Vas- és Fémipari Ktez kezeléséiben álló szolgáltató- ház. A község közepén kapott helyett, külsőleg is szép, mutatós, emeli a környezet nívóját A belső elrendezése hasonló a megye más szolgáltatólházálhoz. A részlegek berendezése is olyan, mint a többié, vagyis amilyen a szövetkezetek csaknem minden szolgáltatóházában található. Röviden: ízléses, elegáns. Any- nyivai talán mégis különb, hogy szebbnél -szebb, gondosan kezelt dísznövények sorakoznak a folyosó ablakai előtt álló virágállványokon és a párkányokon. Üveges Ilona, a női fodrászat vezetője, hazulról hozta magával a „kedvenceit”, amelyek jól beleillenek ebbe a miliőibe. Női, férfifodrász és cipész dolgozik a szolgáltatóházban. Van még két helyiség, de azok egyelőre üresek. Mint minden létesítményhez, a szolgáltatóház üzemibe helyezéséhez is szükséges volt a KÖJÁL engedélye. A vizsgálatot ez év márciusában dr. Heim Vilmosné, a Gyulai Járási Tanács V. B. egészségügyi csoportjához kinevezett állami közegészségügyi felügyelő tartotta, aki (írásban) az alábbiakat állapította meg:-,JL A törpevízmű bekapcsolása nem történt meg. A vizet kannákban hordják üzemeléshez és takarításhoz. Az öblítős WC-be vödörrel hordják a vizet használatnál. 1966. július 6-án kelt felhívásban a törpevízmű vizének mielőbbi bekapcsolására utasítást adtam. 2. Az udvarban zárt, résmentes bedobó és kiszedő ajtóval ellátott szeméttároló nem készült. Ismételten felhívom, hogy annak megépítése érdekében tegye meg a szükséges intézkedést. 3. A hajgyűjtő láda beszerzése nem történt meg. Felhívom ismételten, hogy a fenti súlyos közegészségügyi hiányosságok megszüntetése érdekében tegyen intézkedést és arról 1967. április 16-ig küldjön jelentést címünkre.” Csak helyeselni lehet, hogy közegészségügyi vonatkozásban olyan követelményeket szabnak, amelyekkel elejét lehet venni súlyosabb megbetegedéseknek, járványok keletkezésének. Megvannak erre vonatkozóan a szabályok, rendeletek, amelyeket be kell tartani. Emberek egészségéről, sőt életéről van szó! A szolgáltatóházban azóta meg is teremtették az előírásos rendet. Ámde nézzünk be most olyan helyekre is, ahol hasonló szolgáltatás folyik, az egészségügyi követelmény azonban szemmel láthatóan, minimális, a kulturáltság fóka pedig... Talán hasonlítsunk össze egy mai falusi áruházát egy régi szatócsbolttal, s akkor helyes képet tudunk alkotni magunkban. Ilyen szatócsfooltaak kinéző helyiségben dolgozik például Lö- kösházán Csala István fodrász. Lóca, festett asztal, lavór, festett cementpadló... Minden egyszerű, mondhatnánk primitív kivitelben. A falak tiszták, de milyen falak? Baráth Ferenc házában férfi- női fodrászat működik. A nőiben bejárat a férfi fodrászaton keresztül. A férfiak helyiségében padlásfeljáró, a nők helyiségében pedig búboskemence díszük. És közegészségügyi szempontból? Mind a két fodrászat olyan, amilyen. Menjünk át Kunágotára és nézzünk szét ott is. A szövetkezeti szolgáltatóházzal szemben Sípos János férfifodrász egy egészen sötét, olajos padlójú helyiségben dolgozik. A szűk ablakban hirdetések láthatók, melyek épületanyag, sertés, árpa és malac adás-vételéről értesítik az utA BÉKÉSCSABAI FAIPARI KTSZ kárpitos ipari tanulókat felvesz. Jelentkezés: Békéscsaba, Berényi u. 122. sz. telephelyen. Munkaügyi osztály. 531 résmentes bedobó és kiszedő ajtóval ellátott szeméttárolót létesítsen és hajgyűjtő ládát szerezzen be? Kunágotán — ahogy ezt a községi tanácstitkártól megtudtuk — Balázs Béla fodrász például a hajat papírzsákban a tanácsháza udvarára hordta. (Ha a KÖJÁL mégis ennyi mindent megkövetelne, akkor csaknem minden fodrász bezárhatna.) Ne zárjanak be! Különösen ott, ahol nincs szövetkezeti szolgáltatóház vagy legalábbis távol van. De ahol a mai kor igényednek megfelelő kiszolgálást kaphat a lakosság, ott talán nem ártana, ha — a hagyományoktól eltérően — bizonyos követelményeket támasztana a KÖJÁL és más hatóság velük szemben is. Nem valakinek a rovására, hanem a lakosság javára. Mert az teljesen érthetetlen, hogy a víz, az angol WC, a szeméttároló és a hajgyűjtő láda hiánya egyenesen súlyos közegészségügyi hiányosság a szövetkezeti iparban, ugyanakkor nem az például a szemben levő kisiparos üzletében. Egyenlő legyen a mérce? Talán azt ma még nem kívánhatjuk. Ha azonban a város és a falu közötti különbség megszüntetésének távlatait nézzük, akkor szükséges, hogy ilyen kérdésekkel is foglalkozzunk. Nem az a döntő, hogy kisipar vagy szövetkezeti ipar, hanem az, hogy melyik tud lépést tartani a fejlődéssel. Mindenesetre a tények a II a MÁV felé.. Baj van a nyelvhelyességgel! Írásom bevezetőjében felhívom a figyelmet arra, hogy a magyartalan kifejezéseikért akarom hibáztatni a későbbiekben említetteket, s nem azért, mintha nem tudnák helyesen kifejezni magukat. Naponta sok helyen járunk, sok jelentést, irodai fogalmazványt olvasunk, de most más a téma: az, amit hallunk. Ha valaki el akar utazni, legtöbbször autóbuszra száll, s azzal megy a vasútállomásra, örülnek, hogy elérték a buszt, s így nem késik le a vonatot. Tankönyvekből ismerős e példa, hiszen csak buszról, vagy vonatról maradhatunk le. Nem akarok e hasábokon átfogó utazási nyelvoktatást tartani, de a MÁV-adta lehetőségek egyrészét felhasználom e jegyzet megírására. A „hangosbemondó”, a „hangosan beszélő”, a „bemondta a mikrofon”, a „most mondták be a mikrofonba”. Ez az, amiért szólok, ez az, ami minden nap sok-sok utas fülét bántja — s mivel hallásból is tanul az ember — beszéde helyességét is rontja. Idézzük a vasútállomási tájékoztatót: — Szeged felé gép jár ki. — A második vágányon tolatást végzünk. — Kérjük az utasokat, vigyázzanak, Gyula felől személyvonat érkezik! Hát: bele lehet kötni, s nem is indokolatlanul. Mert azért mégis csak furcsa, hogy az a vagány gép csak úgy kijár Szeged felé. És ha a második vágányon tolatnak, akkor miért kell azt közölni, hogy végzik is ám a tolatást. No, és a gyulaiak vajon mit szólnak, ha a csabai vasútállomáson már előre felszólítják a jelenlevőket, hogy vigyázzanak, mert jön Gyuláról a vonat. Hagyjuk azonban a tréfát. Apró, de komoly dolog az, amit a MÁV-nak javasolunk. A mozdony ne legyen gép, amikor kijár, s ne járjon ki, amikor például Orosházára élindult. Ne végezzék a tolatást, hanem tolassanak, s ne csak Orosháza felé induljon vonat, hanem Orosházára. A magam részéről legalább is nemcsak arrafelé, hanem oda is utazok. v. z. car járókelőket. Hogy milyen be- szövetkezeti ipar javára billentik mm t'í rrl /\4- 1 f-\ rí T /AiVvV\ O VO I .... lül az üzlet, arról legjobb személyesen meggyőződni. Talán azit lehetne az ablakban levő hirdetések közé még kitenni: Fodrászat — igényteleneknek. Ugyancsak Kunágotán, a községi tanács mellett található Balázs Béla férfi és női fodrászata. Ez sem más, mint a többi, amelyekről már szó völt. A szövetkezeti szolgáltatóházban azonban nincs fodrász, csak egy szépen berendezett, vízzel, viUanyboylerrel, fénycsővilágitás- sal ellátott bezárt helyiség. A lökösházi helyzetről beszélgetünk dr. Heim Vilmosné állami közegészségügyi felügyelővel. Ö a szabályokra hivatkozik: csak az új létesítmények tulajdonosaival szemben támaszthatók jnaxi- mális követelmények. (Pontosabban a szövetkezetekkel.) Érthető és világos, egyet is lehet vele érteni. Mert különösen a fodrászkisiparos honnan tudna annyi pénzt előteremteni egyszerre, hogy. vizet vezessen be, öblítős WC-t, az udvaron zárt, Szőlőoltványi AZ EPERJESI IFJÜ GÁRDA MTSZ szőlőoltványra előjegyzéseket gyűjt Csemege- és borszőlő fajták kaphatók; Shasselas, Z.-szil- váni, M. ottonel, olasz rizling, Matiász Jánosné, Irsai Olivér, Kocsis Irma, Afuz Ali. Alanyfajta: Berlandieri X Riparia T. K. 5 c. Cím: Ifjú Gárda Tsz, Csongrád megye, Eperjes. Telefon: 1. 105723 a mérleget Szükségtelen tehát, hogy régebbi és esetleg már elavult rendelkezések merev alkalmazásával, a hagyományokhoz való ragaszkodással bárki is akadályt gördítsen a fejlődés, a lakossági igények jobb kielégítésének útjába. Pásztor Béla Ipari gyakorlóműhely épül Mezőhegyesen A mezőhegyes! általános iskolában az idén ipari jellegű gyakorlati foglalkozásokat is szerveznek. Az új tanműhely már épül, s erre mintegy 800 ezer forintot fordítanak. (Fotó: —n.) Gerencsér Miklós: Illés, a sokoldalú Kisregény 7. Biztosítottam, hogy ilyen séták nélkül sivár és céltalan lenne az életem. Így ment ez estéről estére. Csakugyan elkoptak a városból a koldusok, a tetvesek, az árva öregek és elkopott az egy pár sevró félcipőm is. Következett a legnagyobb nap, az utolsó. Több hírneves egyéniséget kellett fehér autóm utasterébe csalogatnom. Az elsővel kudarcot vallottam. Göndör volt ő, aki szintén régi ismerőseim közé tartozott. Nem az öregsége, hanem a nyomoréksága miatt utalták a szociális otthonba. Két bottal járt, de nem is járt, hanem vonaglott. Minden lépésre borzasztóan összerán- dult és lépés helyett előre rúgta a lábát. Ahol elérte a kimerültség, ott leült a járdára, sapkáját a botjaira tette és koldult. És valahogy véletlenül mindig ott merült ki, ahol a legnagyobb volt a forgalom. — Göndör elvtárs, hát akkor eljöttünk magáért — mondta neki Jolika. A kétbotos nyomorék felállt villásreggelije mellől, elegánsan megtörölte a szájáf és tomata- náros délcegséggel körbejárta az asztalt. — Köszönöm. Láthatják, ma reggelre meggyógyultam. Értek a lélektanhoz, így könnyen megállapíthattam Jolika arcáról, hogy drámai pánikba esett. Erős jellemére vall, hogy mégis ura tudott maradni méltóságának. — Gratulálok... Akkor most mi lesz? — Semmi — lépkedett daliás gondosan a nyomorék Göndör. — El tetszik nekem intézni, hogy engedélyt kapjak bicikli- megőrzőre. Mától kezdve hasznos tagja akarok lenni a társadalomnak. Kellemes modorom ellenére magával ragadott a primitív harag. Fölvettem a híres botokat. — Ide figyelj, Göndör. Húsz évig szédítetted az egész várost. Ha ezentúl csak bicegni látlak, eltöröm rajtad ezeket a botokat. Tehát Göndör helyett a botjait vittem magammal. Féltem, Jolika csalódni fog — a fenyegetőzés miatt — természetes előkelőségemben, de ellenkezőleg. Rajongó tekintete egészen zavarba hozott. Engem, a flegma Illést, akit nem szokott megingatni semmiféle női rajongás. * Ilyen az élet: a következő helyen nem várt parádéval fogadtak bennünket; Lehet csodálkozni, nevetni, vagy hitetlenkedni, mit bánom én. Ilyent még nem látott a világ, amióta az ősember feltalálta a füstölt herínget. Szúnyogh Elekért mentünk, az énekes koldusért. Elek talicskával és postás csákóban rótta a várost, talicskáját betolta a bérházak udvarára, vonító hangon bölcsődalokat ónekeit és az emeletekről lehulló aprópénz alá tartotta a postáscsákót. Hogy miért volt szüksége a talicskára, azt soha nem fogják megtudni az iskolásgyerekek. Azt viszont mindenki tudta, hogy Szúnyogh Eleknek albérlője is van muskátlis bódéjában, amely a gyepmesteri porta mögött, a nádas szélén bújt meg az isten ültette belénde- kek, labodák, csipkebokrok árnyékában. És ez az albérlő nem volt más, mint Tulipán Artúr. Albérleménye egy szalmazsák volt, ezt nappalra csigán húzták fel a bódé mennyezetére, V
