Békés Megyei Népújság, 1967. augusztus (22. évfolyam, 179-205. szám)

1967-08-27 / 202. szám

1M7. augusztus 27. 3 Vasárnap 5,5 millió forint értékű túlteljesítés téglából, cserépből és középfalazó, blokkból A Békés megyei Tégla- és Cse­répipari. Vállalat téglagyáraiban az első öt hónapban égetett tég­lából 2 millió lemaradás követke­zett be, amit a dolgozók pótoltak és égetett téglából már 2 millió 700 ezer, cserépből 3 millió a túl­teljesítést Középfalazó blokkból lió. A gyártása előreláthatólag ok­tóber közepéig tart, addig ez a mennyiség jelentősen növelhető. Az elemi károk megelőzésére a vállalat a gyárakat elegendő nád- pallóval, fóliával és cseréppel lát­ta el. Az eddigiek alapján a békés­ugyancsak jóval többet gyártót- csabai 1-es, az ” orosházi 2-es, a tak. Mindez termelési értékben a és fél millió forintot tesz ki. Nyers téglából a többlet 2 mii- [ ményt. mezőberényi 1-es és a dévaványai üzem érte el a legjobb ered­Vállalattá alakul a megyei beruházási iroda válogatós olasz űr rátarti föállattcm/észtő Telekgerendáson Száraz melegtől kitikkadva, né­pes kereskedőcsoport érkezett a minap Telekgerendásra. A kiszál­lási program utolsó állomása volt a Vörös Csillag Tsz. Egy olasz üzletember bébi-bikáért A Gazdasági Bizottság ez év júniusi határozata szerint a me­gyei beruházási irodákat felada­tuk jobb ellátása érdekében válla­latokká kell átszervezni. Augusz­tus huszonnegyedikén Békéscsa­bán értekezletet tartattak a Békés, Csongrád, Szolnok, Bács és Hajdú megyei beruházási irodák vezetői, főmérnökei és főkönyvelői részé­ra Az értekezleten részt vett Ágó Imre, az Országos Tervhivatal főelőadója, Romvári László, a Bé­kés megyei tanács tervosztályá­nak a vezetője és Pintér Vince, a Hajdú megyei tanács tervosztály- vezetője is. Rövid vitaindító előadás után a résztvevők megtárgyalták az át­szervezés feladatait s egyöntetű-' en megállapodtak abban, hogy az új szervezés lehetővé teszi majd az önálló, tartalmasabb és gyor­sabb munkát. Hankó Páltól, a Békés megyei Beruházási Iroda vezetőjétől ar­ról érdeklődtünk, melyek voltak azok a fő problémák, amelyekről az értekezlet tárgyalt. — Arról volt szó többek között — hangzott a válasz —, hogy a I megnövekedett feladatok egyre inkább megkövetelik a vállalat műszaki színvonalának emelését, a szakmai továbbképzések ered­ményes végrehajtását. Az átszer­vezés után nagy mértékben növe­kedik az önállósággal együtt a fe­lelősség is. Mód nyílik a lebonyo­lítási díj szabadon történő meg­megyénkbe. A tsz-ek állattenyész­tését jól ismerő állatforgalmá dol­gozó Telekgerendás előtt, négy­öt községbe kalauzolta neves üz­letfelét Az olasz úr végigsietett az istállókban, de nem talált ked­vére való árut. Mindössze öt-hat bébi-bikát jelölt meg azzal, hogy ezeket megveszi. Már-már abban a tudatban élt, hogy a remélt üz­letből semmi sem lesz és üres kézzel megy haza Itáliába. Csak akkor derült mosolyra az arca, amikor a Vörös Csillag Tsz új , , ,,, , ] borjúnevelőjébe lépett. Szemre­állapitasara, sok olyan eddig al- ■ hánv6a_ ie£rvezte mee­írói m om AH cvor -föl orlöcí-vn mo_ I ~ •» 6 & * kifogástalan bébiket tartanak — hangzott az állatforgalmis válasza. Az olasz kétkedve fogadta a magyarázkodást, „öreg róka” ő a szakmában. Valószínű náluk is utazott | úgy szokás, hogy a külföldi ügy­félnek először a belföldi minősé­get mutatják azzal, hogy válo­gasson. Azután, amikor * kalmazott módszer feledésbe me­rül majd, ami eddig akadályozna a munkát — mondotta a tájékoz­tató végén Hankó Pál. — Miért nem Ide hozott rögtön, reggel?! — Nem tudtam, hogy itt ilyen rVem volt felesleges az intézkedési terv Pótolják a kieséseket a bucsai Új Barázda Tsz-ben Május végén már világosan lát­szott, hogy ebben az esztendőben 2,5 millió forint terméskiesés éri a bucsai Üj Barázda Termelőszö­vetkezetet. A belvíz megviselte a szövetkezet határát. A terméski­esés a hosszan tartó nyári száraz­ságban tovább fokozódott. A leg­utóbbi adatok szerint csak ezt a szövetkezetét 3,5 millió forinttal sújtotta a belvíz és az aszály. A szövetkezet igazgatósága nem volt rest. Intézkedési tervet állított össze, amelyben megszabta — még az év első felében — azokat az intézkedéseket, amelyek a terméskiesések pótlásához szüksé­gesek. A vízborítástól megritkult búzatáblákat bükkönnyel vetették felül és különös, gondot fordítot­tak a búzára. Érthető, hiszen eb­ben a tsz-ben 1700 hold volt a kenyérgabona vetésterülete. A gondosság meghozta a gyülmöl- csöt. 1700 hold átlagában 13,4 má­zsa termést értek el. Az utóbbi tataira. A miniszterek javasol­ják az ágazat fejlesztését szolgá­ló állami beruházásokat, közre­működnek a gazdasági szabályo­zók, ösztönzők — adóztatás, szub­venció — kidolgozásában. Ha pél­dául valamelyik miniszter bizo­nyos gazdaságpolitikai megfonto­lások alapján kívánatosnak tart­ja egyes termelési ágazatok vagy szűk keresztmetszetek gyorsabb fejlesztését, javaslatot tesz a • banknak, hogy — a kormány ál­nyesíti. Mivel a legfőbb vezetők személyi jövedelmét a nyereség­részesedés és a prémium csaknem megkettözheti, az igazgatók nyil­ván nem fogják figyelmen kívül hagyni az irányító szerv „érték­ítéletét”. Mindez azt jelenti: a vállalatok önállóan dönthetnek a termelésről és az értékesítésről, de döntéseik nem lehetnek önké­nyesek, a népgazdasági érdekek­től függetlenek. Az ágazati irányítás új mód évtizedben ilyen bő búzatermés még nem volt a bucsai határban. Lényegében a búza segítette ki a szövetkezetei. A 3,5 millió forint kiesés jelentős részét pótolták. A másik részét a mák és az állat- tenyésztés terven felüli hozama adja. Az állattenyésztéstől terven fe­lül egymillió forintot várnak. Neveltek 20 ezer csirkét, 24 ezer gyöngyöst és kétezer G—33-as tojó-hibridet. Majdnem százezer forintot hozott a gyapjú terven felül, s ugyancsak terven felül 60 hízott marhát is értékesítenek. A bucsai határban jól kihasz­nálták a tavaszi vizes hónapokat a zöld takarmány termesztésére. Ennek köszönhető, hogy a szövet­kezet minden egyes számosállatá­ra már szérűskertben van 15 mázsa lucerna- és gyepszéna. így az állatállomány átteleltetése nem okoz különösebb gondot, sőt a ju­hászat és a szarvasmarha-állo­mány fejlesztésére készülnek. Ebben az évben a juhállományt 900-ról 2700-ra, a szarvasmarha­létszámot pedig 300-ról 700-ra növelik. Amennyiben a további­akban is kedvező eredménnyel realizálják a tervkiesések pótlásá­ra összeállított intézkedési tervet, úgy év végére a tervezett 5,3 mil­lió forint részesedést biztosít­hatják. vvwwwwv. termelési lehetőségeinket ennek szolgálatába állítani. Érdekünk ez, hiszen a jobb minőségű áruért, ha exportra kerül, többet fizetnek. Mi, szövetkezetiek is a piacról élünk, nem pedig a raktárra ter­melésből! Bejárjuk az Aradi-májőrt. A tsz , távlati terve szerint Itt szarvasmarha-tenyésztésre rendez­kednek be. A borjúneveló és az első százas istálló már áll. Az épületadta termelési lehetőséget igyekeznek jól kihasználni. Egy liter tej önköltsége — gazdasági átlagban — 3 forint 27 fillér! A 164 fejős tehénből 31-et ellésre készítenek elő. A fejéri átlag 11,43 liter. Jó eredmény. — Tulajdonképpen a szarvas­marha-tenyésztés költségeinek ala­kulása adta azt a gondolatot, hogy nem hanyagolhatjuk el ezt az üzemágat — magyarázta Kelle Mihály. — Elhatároztuk, hogy az belentelegszik a vásárlásba, a kjválót, az exportminőséget is tálalják. így teljesebb az üzlet Egy darabig, ahogy állt az ajtó­ban, csak nézegette a lomhán ké­rődző borjakat, majd szolt a gon­dozónak, menjenek közéjük. — Ragyogó, ragyogó! Ez igen! — És ehhez hasonló megjegyzések hangzottak el, miközben tenyeré­vel paskolta a borjakat. Az egyik 15-ös bikacsoportból 12-tőt meg is jelölt Egy másik csoportból, 13-ból tízet jegyzett meg. A har- I alacsony termelékenységű egye­madik és a negyedik bikacsopor­tot is megvette volna, ha Kelle Mihály, a tsz főállattenyésztője nem mond nemet — Ezek nem eladók. Ha oda­adnánk ezeket is, akkor jövőre felnőtt hízottmarha-tervünket nem tudnánk teljesíteni. Az ólasz mit sem törődve a fő- állattenyésztő nemet mondásával, igazi kereskedő módra alkudott. Először húszat kért, azután már hárommal is megelégedett volna, hogy a 25-ös szállítmány innen meglegyen. A főállattenyésztő azonban hajthatatlan maradt. Az üzletemberek gépkocsija ki­gördült a Vörös Csillag Tsz Aradi­majorjából. A szövetkezetiek hosszasan nézték az autót, s a mögötte felcsapódó porfelhőt, fez a látogatás megerősítette bennük: jó úton haladnak az állattenyésztési hagyomány követésében. Az a tény, hogy a 28 növendékbikából 22-őt az olasz üzletember exportminőségűnek tartott és meg is vásárolt, többek között ezt is tanúsítja. Nem volt tehát felesleges az az erőfeszítés, amelyet a szövetkezet egésze tett a szarvasmarha-tenyésztés fej­lesztésére. Tavaly építettek egy százas istállót, magtárpadlásosat. Megcsinálták mellé a borjúneve­lőt is, bár ez még nincs teljesen készen. A technológia felszerelé­sével most már második éve kés­lekedik a Hódmezővásárhelyi Gépjavító Vállalat. Az üzletemberek látogatása után Kelle Mihály a következő módon értékelte a tapasztaltakat: — Igen biztató egy-egy ilyen látogatás. Megismerjük az üzlet­emberek igényét, s megpróbáljuk deket kiselejtezzük. Az állatte­nyésztés költségei általában ma­gasak, így nem mindegy, hogy egyedenként napi öt vagy 15 liter tej termelésére oszlanak meg. Telekgerendáson célratörően dolgoznak a szarvasmarha-tenyésztés fellen­dítésén. Mayer József tehenész magyarázta meg, hogy az istállók­ban kifüggesztett fejtáblák hát­lapján, az etetőfolyosó felől írt számok a tehenek napi abrak­adagját mutatják. Abrakkal ér­dem szerint „premizálják” a jól tejelő egyedeket, hogy magas színvonalon tarthassák a tejter­melést. Az új Istálló szomszédságában széna és bálázott szalmakaztak magasodnak. Majdnem az istálló ajtajában van a silókazal vége is. A padláson abrakot tárolnak. A takarmányosoknak nem lesz ne­héz dolguk, ha beköszönt az esős idő. A tsz vezetőd most, amíg jók az útviszonyok, mindent a fel­használási hely köré rendeznek. Az istálló melletti szénakazlak helyén jövőre vagy azután továb­bá két új istállót szeretnének épí­teni. 1970-re komplex nagyüzemi telep formálódik az Aradi-féle tanya köré. Lehetséges, ha majd akkor ismét ellátogat hozzájuk az olasz kereskedő, nem állnak ■válogatós kedvének útjába.. A mostani 22 bébi-bika helyett egy­szerre ötvenet, de nincs kizárva, hogy százat is eladásra kínálnak kiváló minőségben. Addig azon­ban sok még itt, ebben az állatte­nyésztéséről mind híresebbé váló gazdaságban a teendő. Dupsi Károly tál jóváhagyott hitelpolitikai szereit minisztérium, vállalat irányelvek adta keretek között az adott ágazatok számára ala­csonyabb kamattal, kedvezőbb feltételekkel adjon hiteleket, ami automatikusan ösztönzi a fej­lesztést, a beruházást Az irányítás nem kevésbé fon­tos eszköze a felügyeleti hatás­kör, amely egyebek között abban nyilvánul meg, hogy az irányító szerv — ahol létrehoznaík fel­ügyelő bizottságot arra támasz­kodva — átfogóan értékeli a vál­lalatok tevékenységét ennek alapján elbírálja az igazgató és helyetteseinek munkáját dönt díjazásuk és jutalmazásuk felól. A vállalatok anyagi érdekeltsé­ge, önállósága egyes esetekben ne­gatív irányba is hatnak. Ennek lehetőségét szűkíti a felügyeleti jog. A minisztérium, az irányító szerv általában nem utasítja a vállalatot — például egy fontos kooperációs feladat teljesítésére —, de a vállalati munka átfogó értékelése alkalmával bebizonyít­hatja, hogy a rendelés elutasítá­sa műszakilag, gazdaságilag indo­kolatlan volt, a vállalat a szük­ségleteket nem elégítette ki meg­felelően s ennek következményeit a vezetők jutalmazásánál érvé­összefüggésben az jellemzi, hogy az irányító szervek tevékenységé­ben nem a hatásági és államigaz­gatási funkciók dominálnak, ha­nem a közgazdasági eszközök. A külkereskedelem területén azon­ban — jórészt a külkereskedelem decentralizálásával, az export-im- portjog kiterjesztésével összefüg­gésben — az eddiginél hatéko­nyabban érvényesül majd a köz­ponti irányítás. A külkereskedel­mi jog kiterjesztése ugyanis szük­ségessé teszi a külkereskedelem állami monopóliumának, egysé­ges irányításának erősítését, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy minden olyan kérdésben, amely a külkereskedelmet közvetve, vagy közvetlenül érinti, nem az egyes ágazati minisztériumok, ha­nem a Külkereskedelmi Minisz­térium az irányító, az engedélye­ző és az ellenőrző szerv. Bár a külkereskedelmi fogalmat is el­sősorban a gazdasági eszközök befolyásolják és irányítják, ebben a vonatkozásban azonban egyide­jűleg a hatósági funkciók — pl. export- és importengedélyezés — is jelentős szerepet töltenek majd be. G aramvölgyi István VJ HÁZSOR BÉKÉSCSABÁN (Fotó: Demény)

Next

/
Thumbnails
Contents