Békés Megyei Népújság, 1967. augusztus (22. évfolyam, 179-205. szám)
1967-08-25 / 200. szám
1967. augusztus 25. 3 Péntek Előzetes felmérések az öntözéses gazdálkodás fejlesztésére Tudományos szakemberek látogatása Békéscsabán A gyulai járás munkaerőhelyzetéről nyilatkozik Dévényi Illés, munkaügyi főelőadó Fiatalkorúak és nők foglal koztatottsága Csökkent munkaképességűek munkába állítása A Kiskörei (Tisza II.) vízlépcső építésére az elkövetkező időszakban kerül sor és előreláthatólag 1975-ben kapcsolják a Körösök völgye vízrendszerébe. Ez lehetővé teszi majd az öntözés r agyszabású fejlesztését Békés megyében is. Addig azonban előzetes felméréseket kell végezni, hogy a vizet a legnagyobb hatásfokkal hasznosítsák. A felmérés — még az első ütem előtt — hét termelőszövetkezetben, köztük a békéscsabai Szabadság Tsz-ben is megkezdődött, amelynek alapján elkészül az öntözéses gazdaság mintaterve. A munkát a Magyar Tudományos Akadémia szakemberei készítik elő. Augusztus 24-én Békéscsabára látogatott a szakemberek egy csoportja, köztük dr. Láng Géza akadémikus, egyetemi tanár, a Keszthelyi Agrártudományi Egyetem rektora, dr. Cselőtei László a mezőgazdasági tudományok doktora, Budavári Kurt, az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízhasznosítási Főosztályának vezetője, Szabó Lajos, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium Ti- szavidéki Mezőgazdasági Fejlesztési Irodájának igazgatója. A vendégeket Such János, a városi párt-vb első titkára fogadta, akik ismertették az öntözéses gazdálkodás előkészítésével kapcsolatos feladatokat, majd ellátogattak a Szabadság Tsz-be, ahol a vezetőkkel folytattak megbeszélést. A munkaerő általános helyzete, de különösen a fiatalkorúak és nők, valamint a csökkent munkaképességűek munkába állítása, elhelyezkedése foglalkoztatja megyénk lakosságát. Éppen ezért felkerestük a gyulai járást — amely olyan középarányos a munkaerő elhelyezkedési lehetőségeit tekintve — s felkértük Dévényi Illést, a járási tanács munkaügyi főelőadóját, tájékoztassa olvasóinkat a jelenlegi állapotról. — Milyen az általános munkaerőhelyzet? — Tudvalevő, hogy a gyulai járás jellegét a mezőgazdasági termelés túlsúlya határozza meg. Ez hatással van a foglalkoztatottság szerkezeti összetételére. Jelenleg a felnőtt lakosság 52,7 százaléka dolgozik. Legnagyobb # rr r reklám • a minőség Termelésfejlesztés, gyártmányelhelyezés, piacszerzés — Üzemi és termelői kötelezettségek a Évek óta nem múlik el egyetlen politikai és termelési jellegű tanácskozás, amelyen a minőség javítása ne kerülne szóba a Békéscsabai Hűtőháznál. Az ország hűtőiparában a megye- székhely fiatal üzeme az áru minőségével vívott ki magának rangos helyet. A Békéscsabán készült hűtőházi termékek azonban nemcsak az országon belül keresett cikkek, hanem külföldön is. Különösen a svéd és nyugatnémet üzletemberek érdeklődnek a Békéscsabán készült hűtőházi termékek beszerzése iránt. Még a kora nyáron történt, amikor külföldi üzletemberek megtekintették Békéscsabán a borsó feldolgozását. Elnyerte tetszésüket az a kifogástalan minőségű áru, melyet a csabaiak készítettek. A több országból nálunk tartózkodó kereskedők egymásnak adták Márton Pál igazgató szobájának kilincsét Valamennyien abból a borsóból szerettek volna vásárolni, melyet a hűtőház területén fejtettek. Mondhatnánk azt is, hogy ez a, hűtőház — üzembe helyezése óta — különös mechanizmusban élt és él. Itt — ahogyan a hűtőházi szakemberek mondják — mindig a bizniszt, az üzletet nézték. Ha valamelyik áru gyártása nemes valutát jelentett az üzemnek, a népgazdaságnak, akkor ráhajtotA megyei kórház érettségizett lányok részére munka melletti ápolónőképző tanfolyamot szervez. A képzés ideje: 3 év. Az oktatás heti 3x3 órában munkaidő alatt történik és a tanfolyam sikeres elvégzése után a résztvevők ápolónői képesítést szereznek. A felvételre kerülők havi 900,— Ft fizetést kapnak. Ez az összeg azonban a későbbiek folyamán, a tanulmányi eredménytől függően emelkedik. A tanfolyamra felvettek ellátásban és kedvezményes élelmezésben részesülnek, de elhelyezést a kórház biztosítani nem tud. A tanfolyamra jelentkezni kívánók 1967. augusztus 29-én reggel 8 órakor a megyei kórház személyzeti osztályán érettségi bizonyítványukkal, személyazonossági igazolványukkal és munkaiiöny- vükkel jelenjenek meg. A munkába lépés időpontja 1967. szeptember 1. Megyei Kórház, Gyula, Semmelweis utca 21. x békéscsabai Hűtőházban tak. Persze volt néha ebben a ráhajtásban egy kis melléfogás is, de munkájukra nem ez volt a jellemző, hanem a termelés lehetőségeinek jó kihasználása, újabb piacok szerzése, a meglevő kereskedelmi partnerek megtartása. Ez az üzem most talán éppen ezért veszi könnyedén az új gazdaságirányításra való áttérés helyenként tapasztalható akadályait. Ahol évek óta az önálló munkáról, kereskedelemről, termelésfejlesztésről, a minőségi áru előállításáról beszéltek, ott nem okozhat különösebb gondot, ha történetesen a kormányszervek azt mondják: gondolkozzanak a saját fejükkel, s használják ki mindazt a lehetőséget, amellyel a hűtőház jó hírnevét öregbíthetik. Tulajdonképpen ez adta azt a gondolatot is, hogy a borsófejtő gépeket, melyek eddig a termelőüzemekben voltak, vonják össze a hűtőház udvarára, így kiválóbb minőségű árut gyárthatnak. Az idei termelési premier, melyet lényegében négy borsófejtő gép adott, kiválóan sikerült. Azok az üzletemberek, akik végignézték a hűtőház munkáját, messzi országokba vitték hírül a csabaiak törekvését az áru minőségének javítására. Ez bizonyos értelemben dicsérete azoknak az üzemeknek is, melyek megtermesztik a borsót, a zöldbabot, a sárgarépát, a spárgát, a szamócát, a zellert és így tovább. Helyenként azonban ezt a dicsőséget nem egységesen értelmezik. Néhány szövetkezeti vezető nem osztozik a hűtőházi babérokban, pedig a hűtőházat ért elismerés egy része, jó része az elsődleges árutermelőé! A hűtőház lényegében feldolgozza, osztályozza, piacra készíti elő a szövetkezetekben előállított értéket. Vagyis a hűtőház a termelőszövetkezetek közvetett piaca. Ez azt is jelentheti, hogy a kiváló minőségű áru nem a hűtőházban lesz azzá, hanem a szövetkezeti határban. Ha történetesen nem lenne Békéscsabán hűtőház, akkor a környékbeli tsz-ek árui valószínű nem juthatnának el az ország és a világ különböző tájaira. De, mert van, mert létezik, továbbítja megyénk termelvé- nyeit, piacot, partnert szerez a kiváló minőségű árunak, biztonságossá teszi a termesztést a vele szerződésben álló üzemekkel. És most a gazdaságirányítás új rendszerének előkészítése közben továbbra is azon gondolkodnak, hogy miként tehetnék szervesebbé a hűtőház és a termelőszövetés a partnereknél kezetek, valamint a piac kapcsolatát. A jó gondolatok megvalósítása bizonyos értelemben többletköltséget de egyben többletbevételt is jelenthet mind a hűtőháznak, mind a termelőüzemnek. Egyesek mégis fázósan húzódnák össze, amikor a hűtőháziak a minőség javítását szorgalmazzák. Ezt nem valami öncélúságból teszik, hanem azért, mert a Békéscsabai Hűtőházból exportra kerülő áru elért egy közép-európai minőségi színvonalat. Ebből — el. sősorban a termelőszövetkezetek érdeke miatt — egy jottányit sem engedhetnek! Ha esetleg lazábbra fognák a minőséget, könnyen lehetséges, hogy az eddig megszerzett piacok jórészét elveszítenék. Ebben az esetben a termelőszövetkezetek járnának rosszul, mert pénzbevételeik az eddigi szint alá kerülnének. Jelenleg arról beszélnek a hűtőháziak, hogy Békéscsaba környékén a gazdaságirányítás új rendszerének lehetőségét minden eddiginél alaposabban kihasználják. A megyeszékhely szövetkezeteiben, valamint a szomszédos községekben szeretnék megtermesztetni azokat a növényeket, melyek már eddig is osztatlan elismerést arattak a külföldi vevők között. A termelés szervezésében lehet ez egy új irányzat is. A hűtőház ezt az irányzatot követi, mert mind több exportminőségű, elsőosztályú árut akar gyártani. Ha ma még csak néhány, akkor holnapra mind több szövetkezeti vezető érti meg, hogjr a termelésfejlesztésre előirányzott intézkedések a minőség tovább ja vitását, a hűtőház és a termelőüzemek termelési és kereskedelmi biztonságát célozzák. Dupsi Károly Felvételre keresünk budapesti munkahelyre SZERKEZETLAKATOS. HEGESZTŐ. MAROS. ESZTERGÁLYOS. MINTA KÉSZÍTŐ szakmunkást. férfi segédmunkásokat és PORTASOKAT. valamint vidéki munkár a lakatosokat, hegesztőket, csőszerelőket és festő szakmunkásokat. Orsz. Bányagépgyártó Vállalat. Budapest, IV., Baross u 91—95 725 A mezőgazdaság szocialista átszervezésével a mezőgazdaságból jelentős munkaerőtartalék szabadult fel, melynek egy része indokoltan olyan területen vállalt munkát, ahol az ipar koncentrálódott. Megyén belül Békéscsaba, Gyula, Orosháza, megyén kívül főleg Budapest felé történtek vándorlások. A járás községeiből eljáró dolgozók száma a rendelkezésre álló adatok szerint 5199. Elmondhatjuk — ami egyébként örvendetes —, hogy a járáson kívüli és a járáson belüli, az ipar fejlesztése új munkalehetőséget nyújtott a mezőgazdaságból felszabadult férfi munkavállalóknak. Férfi munkaerőtartalékunk jelenleg nincs. A nehezebb fizikai munkát igénylő területeken munkaerőhiány van. (A tsz-nél kampányidényben, állami gazdaságoknál, belvíztársulásoknál és az építőipar területén.) Üj munkahelyek is alakultak, főleg a két ktsz növekedésével, a gépjavító állomások bővítésével. Sajnos, az új munkahelyek túlnyomórészt csak férfi munkaerőt igényeltek. — Hogyan biztosítják a nők munkába állítását? — A foglalkoztatott nők aránya az összdolgozókhoz hasonlítva 35 százalék. Számítások szerint mintegy 3—3,5 ezer nőt lehetne helyi munkalehetőség biztosításával foglalkoztatni. 1960 óta, de azelőtt is, az ipartelepítés elsősorban a városokban valósult meg, így a községben lakó nők számára csak részben jelentett új munkalehetőséget, s főleg a fiatalkorú lánygyermekek részére. A családanyák munkalehetősége nincs megfelelően biztosítva. — Mit lehet tenni a családanyák keresetének biztosítására? — Mindenekelőtt az időszaki mezőgazdasági munkák mellett meg kell találni a legmegfelelőbb foglalkoztatottsági formákat. Véleményem szerint ehhez a bedolgozási rendszer kiszélesítése szükséges. A bedolgozási rendszer nálunk is bontogatja szárnyait. Járásunk területén a bedolgozó nők száma mintegy kilencszázra tehető. A bedolgozásnak legnagyobb hagyományai a háziiparban vannak. Például Sarkadon a gyulai háziipar 310 nőt foglalkoztat. A gyomai háziipar ugyancsak Sarkadon 30-at, a Békéscsabai Szőnyegház és a ruhagyár Kétegyhá- zán 80, Újkígyóson mintegy 150 főnek biztosít kereseti lehetőséget. — Hogyan lehetne bővíteni a bedolgozási rendszert? — Fontos feladat, hogy a különböző háziipari szövetkezetek bővítsék a községekben a részlegeket. Különböző vállalatok, így a Békéscsabai Szőnyegház, a Békéscsabai Ruhagyár, a Gyulai Kötött- ipari Vállalat nagyobb lehetőséget biztosítson a bedolgozásra. Ennek érdekében szükséges, hogy a községi tanácsok is keressék a kapcsolatot a nevezett üzemekkel és vállalatokkal. Ilyen irányú lépések már történtek is. Tanácskozások folynak a Gyulai Háziipari Szövetkezettel, hogy Gyulaváriban új részleget létesítsen, Sarkad községben pedig a meglevőt bővítse. Tanácskozás van arról is, hogy a békési Kosárfonó Vállalat Sarkadkeresztúron, illetve Mező- gyánban új telepet hozzon létre. Az Eleki Vegyesipari Ktsz a járási tanács végrehajtó bizottság illetékeseivel és a KISZÖV-vel tárgyal egy konfekciós részleg megvalósításáról. A bedolgozóhálózat kiszélesítését nagyban segítené az, ha a helyi tanácsok a vállalatoknak, szövetkezeteknek megfelelő áruát- adó-átvevő és raktárhelyiséget adnának. Ez elengedhetetlen, mert nagyban befolyásolja a bedolgozók munkavállalását az is, hogy nagy távolságokra kell szállítani a készárut, illetve a nyersanyagot, felvenni. Van olyan jelenség is, hogy egyes községi tanácsok vagy termelőszövetkezetek idegenkednek a bedolgozási módszertől. Attól tartanak, hogy munkaerőt csábítanak el vele. Ez inkább a gyengén működő és gyengén fizető tsz-eknél állhat fenn. — Hogyan történik a fiatalok elhelyezése? — A végzett fiatalkorúak közül mintegy 250-en nem tanulnak tovább. Elsősorban a faluban mint besegítő családtagok a tsz-ben. egy részük az állami gazdaságban és egy kisebb részük pedig a különböző vállalatoknál, mint fizikai munkás dolgozik. A végzett tanulók közül mezőgazdasági szakmunkásnak 96, ipari tanulónak 39 szerződött. Ez esetben is a lánygyermekeknek nincs kellően munkahely biztosítva. Négy- és hatórás munkaidőben 152 fia! talt foglalkoztatnak a járás területén. Ezért is válik sürgetővé a bedolgozási rendszer bővítése. Különösen gond az érettségizett fiatalok elhelyezése. Ök hűzódoz- ! nak a fizikai munkától. E tekintetben jobb felvilágosító tevékenység vár valamennyiünkre, a szülőkre is. — Ügy tudjuk, hogy a csökkent munkaképességűek foglalkoztatottsága évek óta gond, mi a valóság? I — Nehézséget jelent, hogy a ' csökkent munkaképességűek annyira különböző testi fogyaté- ! kosságban szenvednek, hogy nehéz egységes foglalkoztatottsági ! lehetőséget találni. Kezdeti ered- 1 ménvt jelentett a József-szanató- riumban működő tbc-s betegek rehabilitációs tanfolyama. Minden évben 20—24 felgyógyult bejleget képeztek át szakmunkássá. Több elgondolás volt a csökkent I munkaképességűek munkába állítására. Esetleg olyan üzemet hoz- | nának létre Békéscsaba vagy , Gyula székhellyel, ahol ezeket foglalkoztatnák. Sajnos, a kivitelezés nehezen megy, így helyzetük ilyenformán bizonytalan. — Milyen elgondolások vannak a jövőre vonatkozóan? — A munkaerőhelyzetet a járasd tanács végrehajtó bizottsága is megtárgyalta és megállapította: a harmadik ötéves terv ideje alatt . a munkaerő több tényezőjével kell számolni. A munkaerőgazdálkodás feladataira intézkedési tervet készítünk. Megkülönböztetett fi- i nyelemmel foglalkozunk a fiatalok munkába helyezésével és to- j vábbtanulásával, a bedolgozási rendszer bővítésével. Ehhez természetesen együttes megértésre van szükség. — Betartják-e a rendelkezéseket a vállalatok? — A munkaügyi vonatkozású rendelkezéseket a vállalatok általában betartják. Nem tapasztaltunk olyat, hogy munkakönyv nélkül alkalmaznának dolgozót Olyan viszont van. hogy a munkaviszony megszűnésekor nem megfelelő okot jegyeznek be — mondotta a tájékoztatás végén Dévényi Illés, munkaügyi főelőadó. Rocskár János
