Békés Megyei Népújság, 1967. augusztus (22. évfolyam, 179-205. szám)

1967-08-02 / 180. szám

ÄffJ. augusztus 2. 4 Szerda Európa egyetlen erdész nevelőotthona Budapesten a 63-as autó­busz menetrend szerint fél­óránként indul Hűvösvögy- ből. Pesthidegkúton még tem­pósan. lassan halad, majd a zöld erdőkoszorúban hirtelen nekilendül. Néhány feltételes megálló, -s máris Nagykovácsi gondozott földjei integetnek az út két oldaláról. — Az első megálló a kas­tély — ott tessék leszállni —, igazítanak el útitársaim. A kőkerítés közepét kapu szakítja meg. Rajta szerény tábla: Erdészeti Nevelőotthon. A falu öregjei még emlékez­nek: több község tulajdonosa,, a gróf Tisza-család lakott itt. öten élvezték a reneszánsz kastély 25 szobáját és a hozzá tartozó 17 holdas parkot. Ma az iskolás korú, vidám gye­reksereg az új birtokos. Az ország különböző megyéiből a falvaktól távol a hegyek kö­zött élnek, messze az iskolától. Ezek az erdészcsaládok ide ebbe az otthonba küldik el fiaikat, lányaikat. Aki jön, nem kell mást hoz­nia, mint egy tollat és egy tás­kát. A többit — beleértve a mé­retre készült erdész egyenru­hát (lányok kosztümöt) és testi fehérneműt, cipőket és sport- felszerelést, füzeteket és köny­veket — az állam adja. Tóth László, az intézet igazgatója néhány adattal jel­lemzi az intézetet. — 115 gyerek volt az ez évi létszám — szemben a 145-ös férőhellyel. A szülők a fenn­tartási költségekhez összesen 400 000 forinttal járulnak hoz­zá, ezt a pénzt a népgazdaság 2 és fél millióval toldotta meg. Függetlenül a szülők anyagi helyzetétől, minden gyerek JK "iiiiilin !”!j R Budapesti Kőolajipari Gépgyár Budapest XVIII., Gyömrői út 79—83. azonnali belépésre ke­res műszer és technológiai szerelési munkahelyekre kül- szolgálatos munkakörbe köz­pontifűtés-szerelő, csőszerelő, vízvezetékszerelő, vasszerke­zeti lakatos, hegesztő szakmunkásokat és térti segédmunkásokat. Vidéki munkahelyeken ötna­pos munkahét van. Munkás- szállás, étkezés biztosítva. Köz­ponti telephelyre TMK vas- szerkezeti lemez- és géplakatos, hegesztő, villanyszerelő, hő­szigetelő, esztergályos szak­munkásokat és férfi segéd­munkásokat. Vidéki dolgozók részére központi telephelyün­kön is szükség esetén munkás- szállást biztosítunk. JELENTKEZÉS: a vállalat munkaügyi osztályán. 800 évente 1300 forint értékben kap ruhaneműt, továbbá ágy­neműfelújításra, vásárlásra gyerekenként 300 forintot köl­tenek. Az ötgyermekes csalá­dok tagjai a fél- és egész ár­vák semmiféle hozzájárulást nem fizetnek. Az otthonban 6—14 éves korig nemcsak a kifejezet­ten erdészcsaládok gyerekei nyerhetnek elhelyezést. Ha a szülők egyike a fafeldolgozó iparban szakmunkás vagy se­gédmunkás, már kérheti az intézeti felvételt. G. Molnár Edit November elején megkezdődik a kollektív szerződések vitája — aláírás január 1-ig Mint ismeretes, 1968. január 1- én életbe lép az új Munka Tör­vénykönyve, amely azonban az új mechanizmus elveinek megfele­lően a vállalatok munkaügyi sza­bályzatainak csupán keretét tar­talmazza. A dolgozók munka- és életkörülményeit érintő konkrét intézkedésekről mindenütt a helyi adottságoknak megfelelő kollek­tív szerződéseket készítenek. Ezekben az okmányokban a vál­lalatok igazgatói és szakszervezeti szervei részletesen meghatározzák a munkaviszony, a bérezés, a kü­lönféle juttatások, a munkaidőbe­osztás szabályait és sok egyebet. A kollektív szerződésekben a tör­felmondási időről, a bérekről, az éjszakai, a nehéz fizikai és a túl­órapótlékokról, a részesedési alap felosztásáról, a vállalati üdülte­a Munka Törvénykönyve adja, ezért a szerződés-tervezetek vitá­ja a Munka Törvénykönyve vég­rehajtási utasításának megjelené­tésről, az üzemi étkeztetésről vagy ! se után, tehát november elején például arról, hogy az évi munka­időt naponta egyenlően, vagy a szezonnak megfelelő egyéb beosz­tásban kell-e ledolgozni. Mint az SZBT-ban elmondták, a kollektív szerződések előkészí­tésébe a dolgozókat széles körben be kell vonni. A szerződések ter­vezetét a műhelyek, részlegek dolgozóival meg kell vitatni. A javaslatokat mindenütt figyelem­be kell venni, a vállalat igazgató­ja valamennyi javaslatra rövid kezdődhet meg. Addig is azonban megfelelő tapasztalatokat akar szerezni a Munkaügyi Miniszté­rium és a SZOT a szerződésköté­sek előkészítéséről. Ezért hat vál­lalatot kiszemeltek, amelyek szep­tember közepéig próba kollektív szerződést készítenek. Ezeket a vállalatokat előre megismertetik a várható jogszabályokkal. Próba kollektív szerződést készít a Ganz-MÁVAG, a villamosszige­telő, műanyaggyár, a Chinoin, a Magyar Gyapjúfonó- és Szövő­ik a Feladatunk: kultúrigény növelése — A szervezők nem ügynökök — egy főleg amikor olyan neves festő Csáki­Megyénkben mindössze _ fiókja működik a Képcsarnok tárlatáról van szó, mint Vállalatnak. E fiók feladata: hir- Maronyák József. Akik látták detni, terjeszteni kultúrpolitikánk tárlatát, a legnagyobb elismerés kávétel tői el­képzőművészeti vonatkozású fel­adatait. Nem egyszerű dologról van itt szó, embereket kell átállí­tani a művészi igények egyik vo­naláról a másikra; tanácsot adni a lakáskultúra fejlesztéséhez, megszerettetni a szépet, elkülö­níteni őket az ízléstelen giccstől, s — a haladó művészet megszeret­tetésére törekedni. — A mi feladatunk az emberek érdeklődésének felkeltése az új és szép iránt — mondja dr. Árus Ti- borné, a fiók vezetője, ami­kor az első félév eredményeiről, s a további tervek felől érdek­lődünk. — Ami az első félév ér­tékelését illeti, nyugodtan mond­hatom, hogy eredményeink a várakozáson felüliek. Mind a lá­togatottság, mind a vásárlás terén fokozódó az érdeklődés. Ennek két oka van. Egyrészt az, hogy azok a tárlatok, melyeket itt rendezünk, népszerűek, magas színvonalúak. Másrészt az el­adásra szánt festmények, réz­karcok művészi értékűek, s a ke­rámiák, és egyéb lakást kiegészítő tárgyaink olyanok, melyek meg­nyerik a vásárlók, látogatók tet­szését. Ha a korábbi évekkel teszek összehasonlítást, meg kell álla­pítanom, hogy a vásárlók érdek­lődése konkrét formában fokozó­dott. Addig, amíg az előző évek­ben csupán kisebb anyagi értékű tárgyak iránt volt érdeklődés, ma már főleg a több ezer forintos, nagy értékű művek felé fordul a figyelem. Igaz, ezt segíti a részlet- vásárlási lehetőség is, de mi első­sorban abban látjuk az eredmé­nyességet, hogy az emberek egyre inkább megbarátkoznak a művé­szet új, modernebb, haladóbb irányzataival.. vényes keretek között szabadon ;időn belül köteles válaszolni, mi­döntenek pl. a próbaidőről és a I vei a kollektív szerződés kereteit | gyár, a Tatabányai Szénbányá­szati Vállalat és a Csemege Élel­miszerkereskedelmi Vállalat. A SZOT értesülése szerint további vállalatok saját kezdeményezésre is készítenek próbaszerződéseket. Alapos előkészületek után, 1968. január 1-ig mindenütt alá kell írni a szerződéseket. Az új kollektív szerződések egyébként minden eddigitől lé­nyegesen különböznek majd. A felszabadulás után az államosítá­sokat követően létrejött kollektív szerződések egész sor új vív­mányt, például a nők és fiatalok védelmét, a fizetett szabadságot, a munkaviszonnyal kapcsolatos jogvédelmet és sok egyebet tar­talmaztak. A mindenre kiterjedő központi intézkedések miatt azonban a vállalati kollektív szer­ződések később formálissá vál­tak. Ezért 1957 óta nem kötöttek vállalatainknál kollektív szerző­déseket, csupán bérszabályzato­kat, amelyek a bérezés formáit, a premizálás és a nyereség elosztá­sának rendszerét tartalmazták. Mivel 1968. január 1-től a vál­lalatok önállóságot kapnak, s a törvényes keretek között maguk döntenek fontos kérdésekben, a kollektív szerződés jelentősége igen nagy lesz. A dolgozóknak jo­guk, hogy a választott szakszer­vezeti tisztségviselők útján pél­dául a termelési tanácskozásokon közvetlenül is ellenőrizzék a kol­lektív szerződések végrehajtását. sei adóztak a művész munkássága iránt. Az ilyen kiállítások, bemu­tatók rendezésére a jövőben is sor kerül. — Legközelebbi tárlatunk szep­tember 15—19 között lesz, amikcr- is Lőrinc Vitályos grafikusmű­vészt mutatjuk be; majd október 13—27 között Mladonyiczki Béla békéscsabai szobrászművész mu­tatkozik be grafikáival, kisplaszti­káival és plakettjeivel. Röviden talán ennyit munkánkról, ered­ményeinkről... — Szólni kell azonban még a szervező tevékenységről, mert vállalatunk nemcsak a fiókokon keresztül tevékenykedik, hanem szervezői is eljuttatják a képző- művészetet az egyszerű emberek­hez. De erről talán beszéljen Vigh Károlyné szervező. — Nem könnyű most így kapás­ból röviden összegezni a tevé­kenységünket — kezdi. — De azt a tényt leszögezhetjük, hogy a szervezőknek is igen fontos kul­túrpolitikai feladataik vannak. A mai szervező nem azonos az ügynökkel, mert az eladás mellett nekünk az egyik főfel­adatunk a tanácsadás, a műalko­tások megismertetése; az igazi művészet iránti érdeklődés felkel­tése. Sajnos, még manapság is sok előítélettel kell szembenéznünk, s minthogy a vállalatokon kívül lakásokba is eljutunk, számos al­kalommal találkozunk giccsekkel, s ilyenkor komoly erőfeszítést je­lent az igazi művészet megfelelő megérttetése. — Hogy kik a legjobb vásárló­ink? Hát a pedagógusok és a fia­tal értelmiségiek; de egyre na­gyabb népszerűségnek örvende­nek festményeink — mert mi, ségünket, néhány tekintve. — Végezetül talán terveikről... — Terveink között a különféle szervezői bemutatók szerepelnek, amelyeket kultúrotthonokban, tanyaközpontokban hozunk létre, ahol bemutatunk művészeket alkotásaikon keresztül. Tájékoz­tatókat is tartunk az egyes alko­tásokról. Az ilyen bemutatók egy­ben vásárlási lehetőségek is. Hát talán még ennyit: Reméljük, hogy a jövőben egyre jobban eltűnik az a szemlélet, mely ma még he­lyenként fellelhető, hogy a kép­csarnok szervezői olyan nem kí­vánatos ügynökök, akikkel nem érdemes szóba állni, mert sajnos, erre is volt már egynéhány példa — mondotta befejezésül Vigh Ká­rdyné. Háló Ferenc — A festményeken kívül, mint | szervezők, csak ezzel foglalko- crnlítettem, kerámiák, állványok, |zunk a fiata! munkások köré­könyvespolcok, raffia-áruk, ková-1 *jen is- JSen örvendetes, hogy a képzőművészeti alkotások egyre iparművészeti ' több üzemi irodába, hivatali he­lyiségbe és tsz-irodákba költöz­nek be. Ez azért jelentős ered­csoltvas újságtartók, szőnyegfélék, s még sok más tárgy vásárlására van lehetőség. Hogy ezek értéke helytálló, azt fémjelzi az olyan alkotók munká- j mény, mert a korábbi években ja, mint Kovács Margit és Bőd ezeken a területeken is igen nagy Éva kerámikusművészek, akik volt az idegenkedés. Ma már az -néltár »zoleéltak rá a le<?’-'-""obb j ilyen jellegű megnyilatkozás a ve- ^!| | elismerésre. De nem hagyhatók ki j zetőktől nem tapasztalható; sőt .JÍJISRSS " íoíl <5 eKA1 n +p»*1q(-a1/’ I OCftl’í'O 1 ti lí Q KVl Jummummm I a felsorolásból a tárlatok sem, I egyre inkább igénylik tevékeny- | c/t {dupláit törthrete. Manapság egy év alatt körül­belül 300 millió forintnyi fagy­lalt fogy Magyarországon. A hűs „nyalakodnivaló” népszerű élve­zeti cikknek számít — és szinte hihetetlennek tűnik, hogy a fagylalt fogyasztása valamikor csak a vagyonosabb emberek ki­váltsága volt. Századunk elejéig a fagyasz­táshoz szükséges jég előterem- tési nehézségei drágították meg a fagylaltkészítést. A mestersé­ges jég a XX. század vívmánya. Korábban, a télről tárolt, ver­melt természetes jeget szállí­tották korlátozott mennyiségben a nagyvárosok hűtöházaiba. Az első fagylaltot a francia király udvarában találták fel. 1660-ban lelt rá a készítési mód­jára Procipio Coltelli, olasz származású cukrász. A XVIII. század közepéről fennmaradt úgynevezett sárospataki sza­kácskönyvben — melynek szer­zője ismeretlen — már megta­lálni a sózott jéggel, vagy hóval fagyasztott fagylalt receptjét is. Ez bizony annyi tojást, vajat, cukrot, tejet ír elő, hogy sokkal inkább beillene krémnek, mint a mi mai fogalmaink szerinti fagylaltnak. Pénzért és nyilvánosan 1822- ben kezdték mérni a fagylaltot Pesten, Fischer Péter Színház téri „fagylaltdájában” (a mai Vörösmarty tér és Váci utca sar­kán), az akkor nagyon divatossá lett „nyári kioszkban”. Itt fogyasztotta fagylaltját estén­ként Deák Ferenc is. Bár itt ad­ták a legjobb fagylaltot, oly­kor nyilván baj lehetett a mi­nőséggel, mert Nagy Ignác, a korabeli vígjátékíró egyik szati­rikus tollrajzából megtudjuk, hogy jobbnak tartaná a „fagy- laltda" megjelölés helyett, a „bélgörcsde” elnevezést. A század elején már sok cuk­rászdában és nyári helyiségben árusítottak fagylaltot, főként az úgynevezett jegeskávét., Csak helyben lehetett fogyasztani, a tölcséres kimérést még nem is­merték. Olasz cukrászok 1930- ban leltek rá a vizes fagylalt — hosszú ideig „olasz fagylalt” — néven szereplő készítési eljárás­ra és a cukortalan vizes ostya gyártási módjára, amelyből a kis adagokban kiméréshez szük­séges tölcsérek készültek. A Ma­gyarországra tömegesen érkező olasz fagyialtosok a 10 és 20 fil­léres adagok árusításával gyor­san népszerűvé váltak, noha a fagylalt utcai fogyasztása ellen tiltakozó kampány indult — a jó ízlés és közegészség nevében. Az utcán fagylaltot szopogató felnőttre rossz szemmel néztek. De hol vagyunk már ettől? Az automatikus adagoló krémfagy­lalt gépek térhódítása révén a néhány év előtt még idényjel­legű nyalánkságból egész éven át kedvelt csemege lett. Korra való tekintet nélkül, általáno­san az ország minden egyes la­kosára évi 30 forintnyi fagylalt­fogyasztás jut.

Next

/
Thumbnails
Contents