Békés Megyei Népújság, 1967. augusztus (22. évfolyam, 179-205. szám)

1967-08-02 / 180. szám

ÄffJ. augusztus 2.

4

Szerda

Európa egyetlen erdész nevelőotthona

Budapesten a 63-as autóbusz menetrend szerint félóránként indul Hűvösvögy- ből. Pesthidegkúton még tempósan. lassan halad, majd a zöld erdőkoszorúban hirtelen nekilendül. Néhány feltételes megálló, -s máris Nagykovácsi gondozott földjei integetnek az út két oldaláról.

— Az első megálló a kastély — ott tessék leszállni —, igazítanak el útitársaim.

A kőkerítés közepét kapu szakítja meg. Rajta szerény tábla: Erdészeti Nevelőotthon. A falu öregjei még emlékeznek: több község tulajdonosa,, a gróf Tisza-család lakott itt. öten élvezték a reneszánsz kastély 25 szobáját és a hozzá tartozó 17 holdas parkot. Ma az iskolás korú, vidám gyereksereg az új birtokos. Az ország különböző megyéiből a falvaktól távol a hegyek között élnek, messze az iskolától. Ezek az erdészcsaládok ide ebbe az otthonba küldik el fiaikat, lányaikat.

Aki jön, nem kell mást hoznia, mint egy tollat és egy táskát.

A többit — beleértve a méretre készült erdész egyenruhát (lányok kosztümöt) és testi fehérneműt, cipőket és sport- felszerelést, füzeteket és könyveket — az állam adja.

Tóth László, az intézet igazgatója néhány adattal jellemzi az intézetet.

— 115 gyerek volt az ez évi létszám — szemben a 145-ös férőhellyel. A szülők a fenntartási költségekhez összesen 400 000 forinttal járulnak hozzá, ezt a pénzt a népgazdaság 2 és fél millióval toldotta meg. Függetlenül a szülők anyagi helyzetétől, minden gyerek

JK "iiiiilin

!”!j

R Budapesti Kőolajipari Gépgyár

Budapest XVIII., Gyömrői út 79—83. azonnali belépésre keres műszer és technológiai szerelési munkahelyekre kül- szolgálatos munkakörbe központifűtés-szerelő, csőszerelő, vízvezetékszerelő, vasszerkezeti lakatos, hegesztő

szakmunkásokat és térti

segédmunkásokat.

Vidéki munkahelyeken ötnapos munkahét van. Munkás- szállás, étkezés biztosítva. Központi telephelyre TMK vas- szerkezeti lemez- és géplakatos, hegesztő, villanyszerelő, hőszigetelő, esztergályos szakmunkásokat és férfi segédmunkásokat. Vidéki dolgozók részére központi telephelyünkön is szükség esetén munkás- szállást biztosítunk.

JELENTKEZÉS: a vállalat munkaügyi osztályán.

800

évente 1300 forint értékben kap ruhaneműt, továbbá ágyneműfelújításra, vásárlásra

gyerekenként 300 forintot költenek. Az ötgyermekes családok tagjai a fél- és egész árvák semmiféle hozzájárulást nem fizetnek.

Az otthonban 6—14 éves korig nemcsak a kifejezetten erdészcsaládok gyerekei nyerhetnek elhelyezést. Ha a szülők egyike a fafeldolgozó iparban szakmunkás vagy segédmunkás, már kérheti az intézeti felvételt.

G. Molnár Edit

November elején megkezdődik a kollektív szerződések vitája — aláírás

január 1-ig

Mint ismeretes, 1968. január 1- én életbe lép az új Munka Törvénykönyve, amely azonban az új mechanizmus elveinek megfelelően a vállalatok munkaügyi szabályzatainak csupán keretét tartalmazza. A dolgozók munka- és életkörülményeit érintő konkrét intézkedésekről mindenütt a helyi adottságoknak megfelelő kollektív szerződéseket készítenek. Ezekben az okmányokban a vállalatok igazgatói és szakszervezeti szervei részletesen meghatározzák a munkaviszony, a bérezés, a különféle juttatások, a munkaidőbeosztás szabályait és sok egyebet. A kollektív szerződésekben a törfelmondási időről, a bérekről, az éjszakai, a nehéz fizikai és a túlórapótlékokról, a részesedési alap felosztásáról, a vállalati üdültea Munka Törvénykönyve adja, ezért a szerződés-tervezetek vitája a Munka Törvénykönyve végrehajtási utasításának megjelenétésről, az üzemi étkeztetésről vagy ! se után, tehát november elején

például arról, hogy az évi munkaidőt naponta egyenlően, vagy a szezonnak megfelelő egyéb beosztásban kell-e ledolgozni.

Mint az SZBT-ban elmondták, a kollektív szerződések előkészítésébe a dolgozókat széles körben be kell vonni. A szerződések tervezetét a műhelyek, részlegek dolgozóival meg kell vitatni. A javaslatokat mindenütt figyelembe kell venni, a vállalat igazgatója valamennyi javaslatra rövid

kezdődhet meg. Addig is azonban megfelelő tapasztalatokat akar szerezni a Munkaügyi Minisztérium és a SZOT a szerződéskötések előkészítéséről. Ezért hat vállalatot kiszemeltek, amelyek szeptember közepéig próba kollektív szerződést készítenek. Ezeket a vállalatokat előre megismertetik a várható jogszabályokkal. Próba kollektív szerződést készít a Ganz-MÁVAG, a villamosszigetelő, műanyaggyár, a Chinoin, a Magyar Gyapjúfonó- és Szövőik

a

Feladatunk: kultúrigény növelése

— A szervezők nem ügynökök —

egy főleg amikor olyan neves

festő

CsákiMegyénkben mindössze _ fiókja működik a Képcsarnok tárlatáról van szó, mint Vállalatnak. E fiók feladata: hir- Maronyák József. Akik látták detni, terjeszteni kultúrpolitikánk tárlatát, a legnagyobb elismerés

kávétel tői elképzőművészeti vonatkozású feladatait. Nem egyszerű dologról van itt szó, embereket kell átállítani a művészi igények egyik vonaláról a másikra; tanácsot adni a lakáskultúra fejlesztéséhez, megszerettetni a szépet, elkülöníteni őket az ízléstelen giccstől, s — a haladó művészet megszerettetésére törekedni.

— A mi feladatunk az emberek érdeklődésének felkeltése az új és szép iránt — mondja dr. Árus Ti- borné, a fiók vezetője, amikor az első félév eredményeiről, s a további tervek felől érdeklődünk. — Ami az első félév értékelését illeti, nyugodtan mondhatom, hogy eredményeink a várakozáson felüliek. Mind a látogatottság, mind a vásárlás terén fokozódó az érdeklődés. Ennek két oka van. Egyrészt az, hogy azok a tárlatok, melyeket itt rendezünk, népszerűek, magas színvonalúak. Másrészt az eladásra szánt festmények, rézkarcok művészi értékűek, s a kerámiák, és egyéb lakást kiegészítő tárgyaink olyanok, melyek megnyerik a vásárlók, látogatók tetszését.

Ha a korábbi évekkel teszek összehasonlítást, meg kell állapítanom, hogy a vásárlók érdeklődése konkrét formában fokozódott. Addig, amíg az előző években csupán kisebb anyagi értékű tárgyak iránt volt érdeklődés, ma már főleg a több ezer forintos, nagy értékű művek felé fordul a figyelem. Igaz, ezt segíti a részlet- vásárlási lehetőség is, de mi elsősorban abban látjuk az eredményességet, hogy az emberek egyre inkább megbarátkoznak a művészet új, modernebb, haladóbb irányzataival..

vényes keretek között szabadon ;időn belül köteles válaszolni, midöntenek pl. a próbaidőről és a I vei a kollektív szerződés kereteit | gyár, a Tatabányai Szénbányászati Vállalat és a Csemege Élelmiszerkereskedelmi Vállalat. A SZOT értesülése szerint további vállalatok saját kezdeményezésre is készítenek próbaszerződéseket. Alapos előkészületek után, 1968. január 1-ig mindenütt alá kell írni a szerződéseket.

Az új kollektív szerződések egyébként minden eddigitől lényegesen különböznek majd. A felszabadulás után az államosításokat követően létrejött kollektív szerződések egész sor új vívmányt, például a nők és fiatalok védelmét, a fizetett szabadságot, a munkaviszonnyal kapcsolatos jogvédelmet és sok egyebet tartalmaztak. A mindenre kiterjedő központi intézkedések miatt azonban a vállalati kollektív szerződések később formálissá váltak. Ezért 1957 óta nem kötöttek vállalatainknál kollektív szerződéseket, csupán bérszabályzatokat, amelyek a bérezés formáit, a premizálás és a nyereség elosztásának rendszerét tartalmazták. Mivel 1968. január 1-től a vállalatok önállóságot kapnak, s a törvényes keretek között maguk döntenek fontos kérdésekben, a kollektív szerződés jelentősége igen nagy lesz. A dolgozóknak joguk, hogy a választott szakszervezeti tisztségviselők útján például a termelési tanácskozásokon közvetlenül is ellenőrizzék a kollektív szerződések végrehajtását.

sei adóztak a művész munkássága iránt. Az ilyen kiállítások, bemutatók rendezésére a jövőben is sor kerül.

— Legközelebbi tárlatunk szeptember 15—19 között lesz, amikcr- is Lőrinc Vitályos grafikusművészt mutatjuk be; majd október 13—27 között Mladonyiczki Béla békéscsabai szobrászművész mutatkozik be grafikáival, kisplasztikáival és plakettjeivel. Röviden talán ennyit munkánkról, eredményeinkről...

— Szólni kell azonban még a szervező tevékenységről, mert vállalatunk nemcsak a fiókokon keresztül tevékenykedik, hanem szervezői is eljuttatják a képző- művészetet az egyszerű emberekhez. De erről talán beszéljen Vigh Károlyné szervező.

— Nem könnyű most így kapásból röviden összegezni a tevékenységünket — kezdi. — De azt a tényt leszögezhetjük, hogy a szervezőknek is igen fontos kultúrpolitikai feladataik vannak. A mai szervező nem azonos az ügynökkel, mert az eladás mellett nekünk az egyik főfeladatunk a tanácsadás, a műalkotások megismertetése; az igazi művészet iránti érdeklődés felkeltése. Sajnos, még manapság is sok előítélettel kell szembenéznünk, s minthogy a vállalatokon kívül lakásokba is eljutunk, számos alkalommal találkozunk giccsekkel, s ilyenkor komoly erőfeszítést jelent az igazi művészet megfelelő megérttetése.

— Hogy kik a legjobb vásárlóink? Hát a pedagógusok és a fiatal értelmiségiek; de egyre nagyabb népszerűségnek örvendenek festményeink — mert mi,

ségünket, néhány tekintve.

— Végezetül talán terveikről... — Terveink között a különféle

szervezői bemutatók szerepelnek, amelyeket kultúrotthonokban, tanyaközpontokban hozunk létre, ahol bemutatunk művészeket alkotásaikon keresztül. Tájékoztatókat is tartunk az egyes alkotásokról. Az ilyen bemutatók egyben vásárlási lehetőségek is. Hát talán még ennyit: Reméljük, hogy a jövőben egyre jobban eltűnik az a szemlélet, mely ma még helyenként fellelhető, hogy a képcsarnok szervezői olyan nem kívánatos ügynökök, akikkel nem érdemes szóba állni, mert sajnos, erre is volt már egynéhány példa — mondotta befejezésül Vigh Kárdyné. Háló Ferenc

— A festményeken kívül, mint | szervezők, csak ezzel foglalko- crnlítettem, kerámiák, állványok, |zunk a fiata! munkások körékönyvespolcok, raffia-áruk, ková-1 *jen is- JSen örvendetes, hogy a

képzőművészeti alkotások egyre iparművészeti ' több üzemi irodába, hivatali helyiségbe és tsz-irodákba költöznek be. Ez azért jelentős eredcsoltvas újságtartók, szőnyegfélék, s még sok más tárgy vásárlására van lehetőség.

Hogy ezek értéke helytálló, azt

fémjelzi az olyan alkotók munká- j mény, mert a korábbi években ja, mint Kovács Margit és Bőd ezeken a területeken is igen nagy Éva kerámikusművészek, akik volt az idegenkedés. Ma már az -néltár »zoleéltak rá a le<?’-'-""obb j ilyen jellegű megnyilatkozás a ve- ^!| | elismerésre. De nem hagyhatók ki j zetőktől nem tapasztalható; sőt

.JÍJISRSS " íoíl <5 eKA1 n +p»*1q(-a1/’ I OCftl’í'O 1 ti lí Q KVl

Jummummm

I a felsorolásból a tárlatok sem, I egyre inkább igénylik tevékeny- |

c/t {dupláit törthrete.

Manapság egy év alatt körülbelül 300 millió forintnyi fagylalt fogy Magyarországon. A hűs „nyalakodnivaló” népszerű élvezeti cikknek számít — és szinte hihetetlennek tűnik, hogy a fagylalt fogyasztása valamikor csak a vagyonosabb emberek kiváltsága volt.

Századunk elejéig a fagyasztáshoz szükséges jég előterem- tési nehézségei drágították meg a fagylaltkészítést. A mesterséges jég a XX. század vívmánya.

Korábban, a télről tárolt, vermelt természetes jeget szállították korlátozott mennyiségben a nagyvárosok hűtöházaiba.

Az első fagylaltot a francia király udvarában találták fel.

1660-ban lelt rá a készítési módjára Procipio Coltelli, olasz származású cukrász. A XVIII. század közepéről fennmaradt úgynevezett sárospataki szakácskönyvben — melynek szerzője ismeretlen — már megtalálni a sózott jéggel, vagy hóval fagyasztott fagylalt receptjét is.

Ez bizony annyi tojást, vajat, cukrot, tejet ír elő, hogy sokkal inkább beillene krémnek, mint a mi mai fogalmaink szerinti fagylaltnak.

Pénzért és nyilvánosan 1822- ben kezdték mérni a fagylaltot Pesten, Fischer Péter Színház téri „fagylaltdájában” (a mai Vörösmarty tér és Váci utca sarkán), az akkor nagyon divatossá lett „nyári kioszkban”. Itt fogyasztotta fagylaltját esténként Deák Ferenc is. Bár itt adták a legjobb fagylaltot, olykor nyilván baj lehetett a minőséggel, mert Nagy Ignác, a korabeli vígjátékíró egyik szatirikus tollrajzából megtudjuk, hogy jobbnak tartaná a „fagy- laltda" megjelölés helyett, a „bélgörcsde” elnevezést.

A század elején már sok cukrászdában és nyári helyiségben árusítottak fagylaltot, főként az úgynevezett jegeskávét., Csak helyben lehetett fogyasztani, a tölcséres kimérést még nem ismerték. Olasz cukrászok 1930- ban leltek rá a vizes fagylalt — hosszú ideig „olasz fagylalt” — néven szereplő készítési eljárásra és a cukortalan vizes ostya gyártási módjára, amelyből a kis adagokban kiméréshez szükséges tölcsérek készültek. A Magyarországra tömegesen érkező olasz fagyialtosok a 10 és 20 filléres adagok árusításával gyorsan népszerűvé váltak, noha a fagylalt utcai fogyasztása ellen tiltakozó kampány indult — a jó ízlés és közegészség nevében. Az utcán fagylaltot szopogató felnőttre rossz szemmel néztek. De hol vagyunk már ettől? Az automatikus adagoló krémfagylalt gépek térhódítása révén a néhány év előtt még idényjellegű nyalánkságból egész éven át kedvelt csemege lett. Korra való tekintet nélkül, általánosan az ország minden egyes lakosára évi 30 forintnyi fagylaltfogyasztás jut.