Békés Megyei Népújság, 1967. augusztus (22. évfolyam, 179-205. szám)
1967-08-02 / 180. szám
1987. augusztus 2. 5 Szerda Bővítik ipari tevékenységüket a fogyasztási és értékesítő szövetkezetek Új üzemek létesítése még az idén Békés megye fogyasztási és értékesítő szövetkezetei számottevő eredményt értek el különböző olyan ipari tevékenységük bővítésével, amelyek elsősorban is a helyi lakosság ellátását segítették jobbá tenni. Néhány évvel ezelőtt még nagy gondot okozott a szikvízellátás. Ma már a fogyasztási szövetkezetek ellátási területén úgyszólván ismeretlen fogalom a szikvízhiány. De ezen túlmenően nagy jelentőséggel bír a hűsítő italokat előállító üzemek gyors ütemű létrehozása. is. Két év óta — a megye három városának kivételével — valamennyi községben saját készítésű hűsítő italt árusítanak. A békési, a mezőberényi, az endrődi, a nagyszénás!, a sar- kadi, a mezőkovácsházi és a vésztői fogyasztási szövetkezet együttesen 66 községet lát el hűsítő itallal. A békési, a sarkadi, a nagyszé- nási és a mezőkovácsházi szövetkezeteknél a választék bővítése miatt kísérletképpen megkezdték a gyengén alkohol tartalmú üdítő italok gyártását. E szövetkezetek vezetői tettek ígéretet arra is, hogy a közeljövőben kipróbálják a szénsavval dúsított ivóparadicsom gyártását is. Endrődön, Dévaványán és Bat- tonyán évek óta működtetnek a szövetkezetek betonáru üzemet, melyek hozzájárulnak a helyi lakosság igényeinek kielégítéséhez. Nemrég kezdte meg működését Gádoroson a cementcserép-készí- tő üzem, melynek eredményességét a második negyedév 50 ezer forintos termelési értéke fémjelzi. Nagyszénáson a szénporos téglaégetés látszik eredményesnek, amellyel az építőanyag-hiányt akarják legalábbis részben pótolni a szövetkezet vezetői. A múlt évi próbagyártás jónak mutatkozott. Ennek következtében az idén 400 ezer szénporos tégla előállítására vállalkoztak a fogyasztási és értékesítő szövetkezet vezetői. Múlt év utolsó negyedévében kezdte meg működését Okányban és Nagyszénáson a fogyasztási és értékesítő szövetkezetek szerszámnyeleket készítő két fafeldolgozó üzeme. Az okányi szövetkezet vezetői ez év első negyedévében a Csongrád—Békés megyei Vas-műszaki Nagykereskedelmi Vállalatnak 223 és fél ezer forint értékű árut szállított le. E jelentős termelési érték 11 ezer 115 forint gazdálkodási eredményt hozott a szövetkezetnek. A második negyedévben 280 ezer forint értékű különböző szerszám- nyél leszállítására kötöttek szerződést a szövetkezet vezetői az említett nagykereskedelmi vállalattal. Gépkapacitásuk azonban lehetővé tette, hogy a második negyedévben a honvédségnek is legyárthattak 3000 ásónyelet. Ebben az évben 700 ezer forint termelési értéket terveztek az okányi fafeldolgozó üzem számára, amelynek teljesítése nem okoz gondot. A hulladékanyagok felhasználására is gondoltak, ami további jelentős bevételt eredményez. Néhány héttel ezelőtt konyhai ülőkék és zsámolyok minta- példányát készítették, melyekből szintén a nagykereskedelmi vállalat igénnyel nagy mennyiséget. S a még kisebb hulladékanyagból parkettaléceket készítenek, amelynek elhelyzése különösen nem okoz gondot. Nagyszénás fafeldolgozó üzeme a második negyedévben kezdte meg a termelést 30 ezer seprűnyél legyártásával, amelyre a Csongrád—Békés megyei Vas-műszaki Nagykereskedelmi Vállalattal kötöttek szerződést. Ez az üzem a különböző szerszámnyeleken kívül káposztáskádak, hordók gyártását és javítását, talicskák készítését is vállalja. Kun- ágotán cirokseprű készítést honosított meg a szövetkezet, háziipari módszerrel. Ez év első hat hónapjában ez a tevékenység 5000 forint eredményt hozott. Gyulán a fogyasztási és értékesítő szövetkezet múlt év augusztusában kezdte meg működtetni fényplexi- iizemét. Az üzem termelőkapacitását jórészt megyén kívüli megrendelések kötik le. A múlt év utolsó öt hónapjában 244 ezer forint értéket termelt ez az üzem. Erre az évre 222 ezer forintos tervet kell ennek az üzemnek teljesíteni. Az első félévben csaknem 400 ezer forint termelési érték teljesítése feltétlenül az eredményes munkát ielzi. Az első félévben 23 ezer 400 forint nyereséggel zárt a gyulai plexiüzem. Legnagyobb szövetkezeti inari létesítmény azonban a békésésa- bai húsfeldolgozó üzem. A tervek szerint 4 millió 300 ezer forint értékű árut kell, hogy' adjon ez az üzem az idén. Termelése július 15-ig meghaladta a 3 millió 230 ezer forintot. A feldolgozáshoz szükséges hízott sertést a gyulai, a békési, az endrődi, a gyomai és a szeghalmi fogyasztási és értékesítő szövetkezetek hizlaldái biztosítják. Fogyasztási és értékesítő szövetkezeteink ipari tevékenysége közül csak néhányat említettünk itt, mellyel a lakosság helyi ellátását, szükségletének kielégítését igyekeznek kielégíteni. Az elkövetkező hónapokban azonban jó néhány szövetkezet bővíti tovább ipari tevékenységét. Hogy csak a legfontosabbat említsük: Körös- nagvharsányban mozaiküzemet, Orosházán száraztészta-készítő üzemet, Szarvason szénporos téglaégetést, Mezőkovácsházán vertikális részleget és gesztenyepüré készítést, Békéscscabán és Mezőkovácsházán szennyvfz-szippan- tási részleget hoz létre a fogyasztási és értékesítő szövetkezet. Balkus Imre Családvédelmi ankét Gyulán A Közalkalmazottak Szak- szervezetének megyei bizottsága kezdeményezéseként családvédelmi ankétot rendeztek Gyulán, melyen részt vettek a szakszervezet alapszervi nőfelelősei, valamint a gyámügyi előadók. A tanácskozáson Pusztaházi Istvánná, a Magyar Nők Országos Tanácsa Családvédelmi Osztályának vezetője tartott vitaindító előadást. Tájékoztatójában ismertette a családtervezéssel és az ifjúságvédelemmel kapcsolatos tapasztalatokat és a legfontosabb tennivalókat. Az érdeklődést bizonyítja, hogy a negyven résztvevőből tizenöten szóltak hozzá. Elmondták többek között azokat a gondokat, melyekkel hivatali és társadalmi munkájuk során meg kell küzdeniük. A szakszervezeti bizottság első, ilyen irányú kezdeményezése követőkre talált. Még az idén sor kerül egy nagyobb szabású tanácskozásra, melyen az Egészségügyi .Szak- szervezet aktívái, valamint az egészségügy területén a gyermekekkel foglalkozó dolgozók vesznek részt, A találkozó alkalmával sor kerül a jó hírnevet szerzett békéscsabai nvári napközi meglátogatására is. • • Üzemek és tsz-ek kiállítása Mezőberényben Alkotmányunk ünnepének tiszteletére, augusztus 18—20- ig Mezőberényben a ligeti pavilonokban kiállítást rendeznek. A pamuttextilművek, a gépjavító állomás, a műszaki és villamossági ktsz, a téglagyár, az Aranykalász, a Vörös Csillag, a Petőfi és az Előre Termelőszövetkezet termékeivel ismerkedhetnek meg a látogatók. Ugyanakkor áttekintést kaphatnak az üzemek és a tsz-ek eddigi fejlődéséről, amit fényképeken és tablókon dokumentálnak. A tervek szerint a jövőben kétévenként rendeznek hasonló kiállítást a községben. Felvételre keresünk budapesti munkahelyre SZERKEZETLAKATOS. HEGESZTŐ, MARÓS, ESZTERGÁLYOS. MINTAKÉSZfTÖ. szakmunkást, férfi segédmunkásokat, és PORTÁSOKAT. valamint vidéki munkára lakatosokat hegesztőket, csőszerelőket és festő szakmunkásokat. Orsz. Bányagépayártó Vállalat. Budapest, IV., Baross u 91 --95 725 Hirdesse lapunkban használaton kívüli állóeszközeit, elfekvő készleteit, gyártmányait, kapacitás-keresletét, kínálatát és egyéb adás-vételét. Hirdetési mellékletünket megküldjük az ország összes számottevő üzemeinek, vállalatainak, tsz-einek, gépjavító állomásainak, ktsz-einek. Következő országos számunk augusztus végén jelenik meg, miért is kérjük a hirdetéseket augusztus 15-ig megküldeni. Ügyintéző a Lapkiadónál: Vas Tibor. Ügyintéző a Magyar Hirdetőnél: Baráth íjászló. Békés megyei Lapkiadó Vállalat Békéscsaba, Tanácsköztársaság útja 5. Telefon: 11—021 és 11—051. Magyar Hirdető Kirendeltsége Békéscsaba, Tanácsköztársaság útja 21 Telefon: 11—235. Társadalmi A marxista filozófiának azt a kitételét, hogy semmi sem állandó, minden változik, csak a változás örök — nem is kell túlságosan hangoztatnunk, hiszen az élet bizonyítja. S bár általában az eddigi változások, az újnak a kiforrása sokszor évszázadokat követelt —, vannak olyan szokások, amelyek szinte máról holnapra merülnek a feledés homályába, hogy helyet adjanak az újnak. A változások általában nem mentesek a rázkódtatásoktól. Vannak viszont olyan új jelenségek, amelyek úgy győznek — logikájukkal, ésszerűségükkel —, hogy nem rázkódtatják meg az embereket. Ezek: társadalmi ünnepeink, alig pár év alatt szokássá vált ünnepségeink. Az elnevezés egyelőre még nem túlságosan szerencsés — lehet, hogy lesz jobb —, de a tartalom igen szép. Ahogy kulturálódik népünk, éppen úgy oszlanak az értelmetlenség ködei is. Ha egészségesen rúgkapáló újszülötteinkre gondolunk, nem csupán érezzük, hanem tudván tudjuk: ők a való világ részei, csodálatosan szép objektív valóságok; a születő újabb és újabb generáció hús-vér képviselői. Nem játék a szavakkal, ha ezt mondjuk: valóban vannak. Ezt érzékelhetjük is, amikor megsimogatjuk őket; amikor be- cézgetjük őket és amikor •— nevet adunk nekik. A nevet nem Istentől kérjük, nem isteni mítosszal adjuk nekik, hiszen ők sem Istentől lettek — egyenes folytatói annak a konfliktusokkal teli életútnak, amelynek célja, hogy minden újszülött boldogabb legyen, mint azok, akik nemzették. Nem hókuszpókuszokkal történik nálunk a kercsztelést kiszorító névadási ünnepség. Nem. Társadalmi ügy ez már. Egy-egy községből szinte naponta hozzánk érkezik a hír: nemcsak ha- tan-nyolran, hanem tizennyolc- húszán kapnak nevet egy-egy GyerowSm-kiáilílás a Az idén első ízben kapnak helyet a békéscsabai Munkácsy Múzeumban a legszebb gyermekrajzok, melyeket az úttörőház képzőművészeti szakköre mutat be. összesen negyven rajzot és különböző figurákat állítanak ki a szakkör tagjainak gyűjteményéünnepeink alkalomkor olyan szituációkban, amikor nem a viaszgyertyák sápatag fénye adja a hátteret; amikor nem látszanak a festett templom üvegablakain az égre fordult szemű szentek; hanem élő virággal díszített anyakönyvi hivatali helyiségekben, fehér blúzos, fehér inges, piros nyak- kendős úttörők, s az újjal megbékélő, s attól meghatódó öregek jelenlétében az egészséges materialista világ megszemélyesítői adnak nevet az újszülötteknek. Lehet, hogy ezek a névadási ünnepségek egyelőre nélkülözik a komor szertartások ünnepi hangulatait; lehet, ' hogy harsányabbak s nélkülözik a régi, misztifikált szenteltvíz szagú tónust, de éppen újszerűségükben van, s abból sugárzik az életerő... Szólnunk kell egyéb társadalmi ünnepekről is. Ma már tudjuk; a házasságok nem az égben köttetnek. Itt a földön találnak egymásra a párok. A való élet természetes törvényei hozzák egymáshoz közel a nőt meg a férfit. Ma már azt is tudjuk, hogy az, aki fölött eljártak az élet évei, nem lelkileg él tovább, hanem tetteiben és azokban az utódokban, akik nemcsak sejtjeikben hasonlóak szüleikhez, nemcsak gesztusaikban vagy egy-egy őseikre ütő mosolyban, anyajegyben —, hanem abban, hogy folytatják az örök küzdelmet a jobb létért. S főleg abban, hogy ma már nálunk szinte minden ember tudja: a boldogulást — sok küzdelem árán — itt a földön lehet és csak itt lehet megtalálni. Alig néhány esztendő alatt a fejlődés, a reális élet törvényei teremtették meg társadalmi ünnepeinket. Néhány évvel ezelőtt még kuriózum volt a névadás ünnepsége. Ma már szokássá vált, s alig néhány év múlva hagyomány is lesz. Szép hagyomány... Temyák Ferenc Békéscsaba5 miaumban bői, munkáiból. Többek között az igen tehetséges Módis Éva rajz üt, aki négy éve tagja a szakkörnek és odáig fejlődött, hogy most a nyolcadik osztály befejezése utón Szegedre kerül képzőművészeti iskolára. A kiállítást augusztus I 20-án nyitják és három hétig !At- [ hatja a közönség. Kuliúrfilwn Szegényes viskóra szegeződtek a kamerák. — Bizony, gyerekek — mondta nedves szemű munkatársainak sírástól remegő hangon a főrendező — e gunyhóban jött a világra korunk legnagyobb tudósa... Aztán beljebb kerültek. — A szoba — zokogta a filmes. — Íme, a szoba, ahol ringatták a bölcsőjét.. A kamerák egy helyiséggel továbbvándoroltak. — Ez az a konyha — csókolta meg a kemencét a főrendező —, ahol úgy szeretett mákospatkót rágicsálni... A forgatókönyv írója a nagy tudós egyetlen és itt élő unokahúgát ölelte át mély érzésekkel és csak a pofon józaní- totta ki. — Tisztára az ő stílusa — tapogatta feldagadt arcát a filmíró. — Micsoda kemény határozottság! Ezután filmszalagra került egy sánta macska, melynek dédpapáját még a nagy tudós dobta kútba gyermekkora pajkos éveiben. — Elég lesz a szalag? — aggodalmaskodott a felvételvezető. — Elég lesz? A főrendező ráförmedt: — Nem spórolhatunk! Nagy élet nagy filmje lesz ez! . Nem spórolhatunk! — Kérlek! — mondta a kurblis ember és engedelmesen irányította gépét a kiskapura, amelyen át a nagy tudós eltávozott a külvilágba. — Arrébb, jó ember! — mondta a főrendező egy idős emberkének, aki éppen nyomakodott be a szűk kapun. — Kérem, én vagyok az a kisfiú — közölte az öreg —, aki a nagy tudós zápfogát kiverte, amikor a nagy tudós tízéves volt. — Ja, az más — mondták a filmesek és filmre került még a hajdani kanász — hordágyon hozták, de hozták —, aki kürtje szavával szokta riogatni a nagy tudós szüleinek egyetlen hízóját, hogy fáradjon ki a mezőre. Még vagy ötven hajdani játszótárs, lánypajtás, meg közeli és távoli rokon és ismerős öröködött meg a filmszalagokon, mikor végre beállított maga a nagy tudós U. — Kezdhetjük? — kérdezte kacéran és beállt a kamerák elé, de azok hallgattak, mert a főrendező elgondolkodott. — Nézze, kérem — mondta végre a filmes. — Nem szívesen lépném túl a költség- keretet. De megtenném, meg én, ha magának érdekesebi volna az arca. Sajnos, a kegyed képe nem filmarc, nem. Még elromlana a kegyedről szóló ftlm egészséges összhatása. Darázs Endre