Békés Megyei Népújság, 1967. augusztus (22. évfolyam, 179-205. szám)

1967-08-02 / 180. szám

Í907. augusztus 2. 3 I Szerda Új szociális létesítmény A Békési Kosáripari Vállalatnál 2 millió 200 ezer forint költ­séggel általános udvarrendezést hajtanak végre. Ennek során építették fel a képünkön látható szociális létesítményt, amiben fürdő, öltöző is helyet kap. A továbbiakban építenek még egy anyagraktárt. Fotó: Malmos Átcsoportosítják a kombájnokat a békési járásban Ä héten befejexik ax aratást Már hírül adtuk lapunkban azt, hogy még az aratás kezde­tén négy kombájnt adott át a békési járásnak a Mezőkovács­házi Gépjavító Állomás. Ez a négy gép a muronyi Lenin Tsz- ben kezdte meg a munkát. s közben arattak Medgyesegyhá­zán és két napot a kamuti Pe­tőfi Tsz-ben is, ahol már be is fejeződött az aratás. A békési Egyetértés Tsz-ben a Szarvasi Gépjavító Állomás 3 kombájn­ja arat egy hét óta, a Békéscsa­bai Gépjavító Állomás egy kombájnja pedig a békési Októ­ber 6 Tsz-ben dolgozik. Miután a mezőmegyeri Béke Tsz befe­1 jezte az aratást, két kombájnját áthúzatta a békési Viharsarok­ba, onnan pedig a békési Októ­ber 6 Tsz-be. A külső és a szö­vetkezetek kölcsönös segítsége nyomán a hét végén befejező­dik az aratás a békési járásban is. Csaknem ezzel egyidöben, esetleg egy-két nap eltéréssel, el is csépelik a szövetkezeten­ként 100—150 hold aratógéppel vágott gabonát. A békési járás történetében az idén fejezik be legkorábban az aratást. Eddig ez a munka általában augusztus 20-ig tartott, de előfordult az is, hogy belenyúlt szeptember első napjaiba. Elsőnek csatiokozott a termelőszövetkezeti szövetséghez a mezőberényi Petőfi A békési járásban megkezdő- 1 sát. A békési járásban, és me- dött a termelőszövetkezetek j gyénkben is elsőnek, a mezőbe- közgyűlés-sorozata, amelyen az rényi Petőfi Tsz gazdái tartót- időszerű munkák és a későbbi ták mpg csatlakozó közgyűlésü- feladatok mellett napirendre két. Alapos vita után mondták tűzik a termelőszövetkezeti j ki az igent s elnöküket, Zuba szövetségekhez való csatlako- Mártont bízták meg szövetkeze- zásukat és a szövetkezetüket tűk képviseletével a szövetség­képviselő küldött megválasztó- ben. Kamuti szövetkezeti gazdák utaztak Bulgáriába Immár négyéves múltra te­kint vissza a kamuti Béke és egy bulgáriai termelőszövetke­zet bensőséges barátsága, amit évenként kölcsönös látogatás és tapasztalatcsere tesz színessé. Tegnap, augusztus 1-én a ka­muti Béke Tsz legjobb dolgozói közül 25-en utaztak Bulgáriába s két hét múlva együtt jönnek haza a Kamutra látogató 25 bolgár termelőszövetkezeti gaz­dával. A vendégek számára vál­tozatos programot dolgozott ki a szövetkezet vezetősége. Töb­bek között bemutatják nekik a gyulai Várfürdőt, a szarvasi ar­borétumot, augusztus 19-én ter­melőszövetkezetük határát és majorjait mutatják meg s aztán este közös vacsorán ünnepük meg az alkotmányt és az az évi gyors, nyári betakarítási mun­kát. Egyébként a kamuti szövet­kezeti gazdák közül az utóbbi időben mind többen járnak külföldön. Az idén 20—20-an utaztak a Szovjetunióba és Lengyelországba. A szövetkezet vezetői szerint sokat változtat­nak a külföldi utazások a szö- I vetkezeti gazdák életszemléle­tén. Küldtek ki olyan, úgyneve­zett „hitetlen Tamásokat” is, akik nem hitték el, hogy a Szovjetunióban nemcsak nagy- I szerű SZK kombájnokat, SZ— I 80-as és 100-as, DT—54-es és ! Belorusz traktorokat tudnak I gyártani, hanem kiváló termés- I eredményeket is érnek el mező- ! gazdaságukban. Változatok egy témára A Békéscsabai Kötöttárugyár fejlesztési lehetőségeiről A második ötéves népgazdasá­gi terv időszakában a Békéscsa­bai Kötöttárugyár csaknem 30 millió forintos rekonstrukciót bo­nyolított le. Ez a jelentős beru­házás elsősorban a szűk termelési keresztmetszetek megszüntetésé­re, a korszerűbb és nagyobb mintázási lehetőségek biztosítá­sára, a tökéletesebb technológia kialakítására, valamint a szociá­lis ellátottság megjavítására irá­nyult. E rekonstrukció révén a gyár termelési kapacitása öt év alatt 60 százalékkal növekedett. Ám téves hiedelem volna arra gondolni, hogy e beruházással a vállalat gondjai hosszabb táv­latra megoldódtak. A helyzet ko­rántsem ez. Jelenleg a gyár a kötszövőiparban országosan a legszélesebb skálájú termelési profillal rendelkezik, s a keres­kedelem egyre fokozódó igényei, valamint az exportlehetőségek óhatatlanul szükségessé teszik a gyár további fejlesztését. A vál­lalat vezetősége már hosszabb ideje tanulmányozza azokat a lehetőségeket, amelyek révén mi­nél gyorsabban és — az új gaz­daságirányítási rendszer követel­ményeinek megfelelően — minél gazdaságosabban lehetne növelni a termelési volument. A harmadik ötéves terv idő­szakában s az azt, követő évek­ben lebonyolítandó nagyobb ará­nyú fejlesztésre három alterna­tívát dolgoztak ki. Mindhárom változat — noha gondosan, ap­rólékosan kidolgozott, ésszerű elgondolásokat foglal magában — még csak a programkészítés stádiumában van, tehát jóvá­hagyott tervdokumentációról még nem beszélhetünk. Hogy e prog­ramok bármelyike megvalósul-e, az döntően annak a függvénye, hogy állami beruházásként meg­oldható-e, miután azt a válla­lat saját alapjaiból megvalósítani nem képes és a viszonylag hosszú megtérülési idő miatt feltehetően bankkölcsön sem biztosítható e célra. Nézzük meg ezek után az elképze­lések stádiumában levő vállalatok néhány érdekesebb motívumát. • Az első Az üzem folytatólagos bővítésé­re — figyelembe véve a Tanács- köztársaság útja, a Kazinczy, ör és Álmos utcák által határolt te­rületet — 18 ezer négyzetméter alapterület áll rendelkezésre. Ezt a bővítési elgondolást azt a tény is ésszerűvé emeli, hogy az üzem­képzéshez automatikusan kapcso­lódhatna az ör utcai iparvágány is, amelynek birtokában a gyár közvetlen rakodóterülethez jutna s megszüntethetné a költségigé­nyes AKÖV-fuvaroztatást. Mind­ez évenként körülbelül kétmillió forint költségmegtakarítást ered­ményezne. E telepítés gazdaságosságát az is elősegítené, hogy a felvonulás és az építőanyag szállítása — a kivitelező és a vasút közelsége következetében — mintegy 800 ezer forintos költségmegtakarítás­sal járna. Ugyancsak emellett szól az is, hogy a városi vízhálózat és a szennyvízcsatorna fővezetéke, valamint a gázvezeték is a Kazin­czy utcában húzódik. Az alternatíva megvalósulása esetén a gyár éves termelése a jelenlegi 1150-ről 1735 tonna kö-l töttárura növekednék, a dolgozói létszám pedig megközelítené a 3000-et. A beépítettség a mostani igen magas 80 százalékról kb. a felére csökkenne Mindez az eddi­ginél is korszerűbb technológiai folyamatok kialakítását eredmé­nyezné s a gyár a jelenlegi szén­tüzelésről a gáztüzelésre térne át. Javítaná a megoldás a szoci­ális és kulturális ellátottságot is. Olyan korszerű étkezde és más szociális létesítmény szerepei e tervben, amely esztétikailag is növelné az utcai front színvona­lát, amellett, hogy kulturált étke­zést és szórakozást biztosítana, továbbá kielégítené a mosdó-, fürdő-, és öltöző-szükségleteket is. Az elképzelés megvalósítása mintegy 110 millió forintos rá­fordítást igényelne, amelynek fele építési, fele gépi beruházás lenne. A második A rekonstrukció során az új üzem — amelynek műszaki és gazdasági paraméterei azonosak az első változatta] —azügvneve- zett északi ipartelep kijelölt he­lyén, a konzervgyár mögötti terü­leten épülne fel. E célra a tanács 50 kát. hold területet biztosítana. Ennek a megoldásnak az volna az előnye, hogy az északi iparte­lepen valamennyi közművesítést (gáz, víz, szennyvízlevezetés, vil­lamos energia, utak, iparvágány) kooperációban lehetne megolda­ni az e területre telepítendő töb­bi vállalattal. így az egy-egy vállalatra eső közművesítési költ­séghányad 10—12 millió forintra csökkenne. Az is az elképzelés mellett szól, hogy az építés idő­szakában a gyár a régi helyen zavartalanul termelhetne. Ezen elgondolás szerint az üzem telepítését három szakasz­ban oldanák meg s az teljes ka­pacitással 1972-ben kezdhetné meg a termelést. Ekkor a jelen­legi üzemterületet teljes egészé­ben a város rendelkezésére bo- csátanák. A harmadik változat tulajdonképpen az előb­bi kettőnek sajátos ötvözete vol­na. Az üzem fejlesztését egyrészt a meglevő gyártelep alapvető el­rendezésével, másrészt új gyár­telep létesítésével képzelik el. Ebben az alternatívában a jelen­legi, úgynevezett belső gyártele­pen a konfekcióüzem terjeszked­nék, míg a kelmetermelő, festő és kikészítő üzemek a belső gyártelepről az északi ipartele­pen létesítendő új gyártelepire költöznének át A jelenlegi gyártelep fejlesz­tésének első ütemében igénybe vennék a teljes BELSPED-terü- letet és a három ör utcai ma­gáningatlant. A fő törekvés a meglevő épületek megfelelő át­alakítására irányulna, új építke­zést csupán a konfekció további terjeszkedése, valamint az iroda, konyha és étterem kialakítása je­lentene. A belső gyártelepen nyer­ne elhelyezést a megnagyobbított TMK-műheűy is. A harmadik variáció szerinti technológiai átrendezés következ­tében a belső gyártelep hőener­gia- és közműigénye még a táv­lati ütem megvalósulása után sem emelkednék, sőt csökkenne. Az iparivíz-fogyasztás megszüntetése pedig a városi víz- és szenny vízle­vezető-hálózat jelentős tehermen­tesítését eredményezné s a belső gyártelep ipari szennyeződést sem okozna. A nagy rekonstrukciós progra­mon kívül a gyár vezetői más úton is j keresik a fejlesztés lehetőségeit. Így például Békésen jelenleg egy száz fővel dolgozó konfekciós te­lephelyet létesítenek, amely — számítások szerint — a harmadik tervnegyedben már termelni- fog Hasonló törekvés jegyében a vál­lalat vezetősége több más közeli fekvésű községben is folytat tá­jékozódásokat. Ezt azért látják szükségesnek, hogy ha az eredeti távlati fejlesztési elgondolás egyik variánsa sem valósulna meg (pl. a vállalat a nagy beruházáshoz nem kapna állami támogatást), a fejlesztés lehetőségét akkor is biz­tosítani tudják. Tárgyalnak pél­dául a volt Excelsior épületének esetleges átvételéről is, ahol újabb konfekció-telephely létesülhetne. Ma nem tudhatjuk még, hogy a többféle elképzelésből mi valósul meg. Egy azonban egyértelműen leszögezhető: a Békéscsabai Kö­töttárugyárat fejleszteni kell. Ezt diktálják az igények, a külkeres­kedelmi lehetőségek s — nem utolsósorban — a divat. Kazár Mátyás Százharminc üzemi és ktsz KISZ-titkár egyhetes tanfolyama A békéscsabai ifjúsági táborban egymást váltják a különböző tanfolyamok. Jelenleg 130 üzemi KISZ-titkár és kisipari szövet­kezeti bizottsági tag vesz részt egyhetes tanfolyamon. A megye minden részéből eljöttek a fiata­lok, hogy több előadást meghall­gatva, ismerkedjenek meg a KISZ-kongresszusból adódó fel­adatokkal és egyéb tennivalók­kal. A tanfolyam időszaka alatt előadást hallanak a KISZ termelést segítő tevékenységéről, az új szervezeti szabályzatról, a gazdasági mechanizmusról. A tanfolyam alkalmával sor kerül megyei vezetőkkel való találko­zásra is, amelyen a vezetők vá­laszolnak majd a fiatalok kér­déseire. A rendező szervek — a KISZ és a KISZÖV — gondos­kodtak a tanfolyam részvevői­nek szórakozásáról is. Többek között kispályás labdarúgó­játékot, valamint egyéb vetél­kedőt szerveznek. Az ünnepélyes zárást tábortűz és kultúrműsor teszi emlékezetessé. Kirándulás Szegedre A békéscsabai városi nőtanács minden évben szervez különbö­ző kirándulásokat, s a nyári programból nem marad ki a Szegedi Szabadtéri Játékok egy- egy előadásának megtekintése sem. Az idén július 30-án egy 40 tagú asszony csoport utazott Szegedre egynapos kirándulásra. Többek között megtekintették a' város nevezetességeit, mikro- busszal utaztak a főbb helyekre és a strandolás sem maradt el. ■■ Este megtekintették a világhírű Mojszejev-együttes műsorát | Tovább bővül a műszaki cikke résxleta kciója Augusztus 1-től a műszaki boltokban több olyan cikk rész­letre is megvásárolható, melyek eddig még nem szerepeltek eb­ben az akcióban. Ilyenek többek között a kétlapos villanyfőző sütővel, a grillsütő. Bizonyára sokan fogják vásárolni a varró­gépeket, melyek különféle típu­sokban kaphatók, közte a táska­varrógép is. A motorozok örö­mére árusítják a 350 köbcenti­méteres Járva motorkerékpárt utánfutóval, valamint a magne­tofon készülékeket.

Next

/
Thumbnails
Contents