Békés Megyei Népújság, 1967. július (22. évfolyam, 153-178. szám)

1967-07-13 / 163. szám

TW7. július 13. 4 Csütörtök Megkezdődött az országgyűlés (Folytatás a 3. oldalról.) megszületett a Szovjetunió, vala­mennyi szocialista ország és egyben a szabadságukért, a füg­getlenségükért, a felemelkedésért küzdő valamennyi nép, az egye­temes emberi haladás legbizto­sabb támasza. A Szovjetunió po­litikai és erkölcsi tekintélye, gazdasági és technikai eredmé­nyei, s nem utolsósorban kato­nai ereje az az alapvető tényező, amely képes gátat vetni az im­perializmus új világháború ki­robbantására irányuló terveinek. A szovjet nép igen nagy áldoza­tok árán létrehozta a világ leg­erősebb nukleáris rakétaerejét, amely a szocializmus és az egész emberiség békéjét védelme­zi. Azokét is, akik gyakran meg­feledkeztek erről. (Taps.) Mi továbbra is a Varsói Szer­ződésbe tömörült szocialista or­szágok egységén, közös erejének növelésén, valamennyi szocialista ország védelmén munkálkodunk és maradéktalanul eleget teszünk a szerződésből reánk háruló köte­lezettségeknek. Szüntelenül erő­sítjük néphadseregünket. Mind szorosabbra fűzzük a nép és a hadsereg közötti kapcsolatot. Nagy fontosságot tulajdoní­tunk a szocialista országokkal kialakult gazdasági, kulturális kapcsolataink fejlesztésének. A kooperáció, a szakosítás, a közös beruházások módszereivel és más lehetőségek kihasználásával se­gítjük a szocialista országok gazdasági, műszaki, erőinek jobb és célszerűbb koncentrálását. Ar­ra törekszünk, hogy gazdásági és 1 kulturális együttműködésünk a | szocialista országokkal a KGST- ben, vagy annak keretem kívül két és több oldalú együttműkö­dés formájában szélesedjék. Fock elvtárs ezután a nemzet­közi élet égető kérdéseiről szólt majd így folytatta: Tisztelt Országgyűlés! Befejezésül ismét szeretnék hi­vatkozni az alakuló ülésen elmon­dott beszédemre, amelyben az or­szággyűlésnek — mint legfőbb törvényhozó szervnek — a bírála­tát igényeltem az egész kormány nevében. Kértem, hogy az ország- gyűlési képviselők sokoldalú gya­korlati tapasztalataik alapján ta­nácsaikkal, aktív ellenőrző tevé­kenységükkel segítsék a kormány­zati munkát. Ehhez most hozzá­teszem : közéletünkben száműzni igyekszünk minden formalizmust. Ezzel szemben a szocializmus épí­tését szolgáló merész ötletek, bá­tor javaslatok, a fegyelmezett, ki­tartó munka hívei vagyunk. Kér­jük tehát, hogy a vitában adjanak hangot a népben élő sok okos te­remtő gondolatnak, javaslatnak, bírálatnak, segítsenek bennünket munkánkban, a közös érdekeket szolgáló intézkedésekben. Ügy vélem, ez természetes velejárója a kölcsönös bizalomnak. Köszönöm szíves figyelmüket. {Nagy taps!) Fock Jenő beszéde után meg­kezdődött a vita, melynek során több országgyűlési képviselő szó­lalt fel. Ezzel a szerdai ülés vé­get ért. Az országgyűlés ma dél­előtt 10 órakor a Minisztertanács beszámolója feletti vitával foly­tatja munkáját. (MTI) Diplomáciai tevékenység Közel-Keleten A Nasszer—Bumedien—Húsz- | szein hármas találkozó után az al­gériai elnök Damaszkuszba uta­zott, a jordán király hazatért Am- manba s még kedd este megérke­zett Kairóba Aref iraki köztár­sasági elnök. Az államfők megbeszéléseivel párhuzamosan más formában is folyik a vélemények cseréje. Az- hari szudáni elnök kedden telefo­non megbeszélést tartott Nasszer elnökkel, majd Bumediennel is. A tanácskozásokról nem adtak ki közleményeket, de az államfők nyilatkozataiból következtetni le­het a különböző álláspontokra. A kairói lapok szerdán vezető he­lyen idézték Bumedien damasz­kuszi beszédét, amely az agresz- szorral szemben a harc folytatásá­nak szükségességét hangoztatta. „A háború folytatása elkerülhe­tetlen — mondotta az algériai el­nök. — Csak egy alternatíva áll előttünk: vagy alávetjük magun­kat az agresszor akaratának, vagy folytatjuk a harcot a győzelemig. Az algériai elnök az üdvözletére összegyűlt damaszkuszi tömeg előtt beszélt. Bumedien az algé­riai forradalom nevében meges­küdött, hogy Algéria mindig az arab testvérnépek oldalán lesz. Husszein király az Akhbarnak adott nyilatkozatában rámutatott, hogy az arabok gyenge pontja a megosztottságuk. Nagyon hasz­nosnak mondta kairói megbeszé­léseit. Az Akhbar tudósítója bé- szélgetett Bahgat El Talhunival, a jordán király személyes képvi­selőjével, aki elmondta, hogy Jor­dánia továbbra is sürgeti az arab csúcsértekezletet. Husszein eluta­zása előtt megbeszélést folytatott Sukerivel, a Palesztinái Felszaba- dítási Szervezet elnökével és Mo­hamed Riaddal, az EAK vezér­kari főnökével is. Nasszer elnök kedden fogadta Malik szovjet kül­ügyminiszterhelyettest. Malik ezt megelőzően Mahmud Riad kül­ügyminiszterrel folytatott kétórás megbeszélést. A szovjet külgymi- niszterhelyettes Kairóból Da­maszkuszba utazik és több más arab fővárosba is ellátogat. Az élénk diplomáciai tevékeny­ség tovább folyik Kairóban, ahol előkészületeket tesznek Tito el­nök fogadására is. (MTI) Szovjet hadihajók az EAK-ban Kairó I tást tett Mohammed Hamdi yffétíő óta az Egyesült Arab Köztársaság kikötőiben, Alexand­riában és Port Saidban tartózko­dik látogatás céljából a szovjet hadi tengerészt néhány hajója. A szovjet hajóraj parancsnoka, Mólód cov ellentengernagy meg­elégedését fejezte ki azzal kap­csolatban, hogy Odessza testvér- városának, Alexandriának, vala­mint a másik kikötővárosnak, Port Saidnak lakossága szívélyes fogadtatásban részesíti a szovjet tengerészeket. Molodcov ellentengernagy ha­gyományos udvariassági látoga­Asumál, Alexandria kormányzó­jánál. A baráti beszélgetés al­kalmából a kormányzó nagyra értékelte a Szovjetunió szolidari­tását. Molodcov ellentengernagy hangsúlyozta, hogy a Szovjetunió népei elítélik az izraeli kormány­körök bűnös agresszióját, A Szovjetunió valamennyi baráti országgal együtt erélyesen síkra száll az izraeli agresszió követ­kezményeinek felszámolásáért, az arab területek megtisztításáért az izraeli megszállóktól. (MTI) Az 1966—67-es népművelési évad értékelésével és az új előkészítésével foglalkozott a megyei népművelési tanács A Békés megyei Népművelési Tanács július 11-én, délelőtt 9 órai kezdettel tartotta meg az évben esedékes első ülését Békés­csabán, a megyei tanács új épü­letében. Az ülés napirendjén sze­replő kérdésekről részletes jelen­téseket terjesztettek be az elő­adók, a vita alkalmával pedig a tanács tagjai megfelelő kiegé­szítéseket és javaslatokat tettek. Elsőként az 1966'67-es népmű­velési évad értékelését Gácsér József, a megyei népművelési ta­nács titkára jelentése alapján tárgyalta meg a tanács. A jelen­tés rámutat arra, hogy az 1966— 67-es népművelési évad a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulójának méltó meg­ünneplése, az MSZMP IX. kong­resszusára való felkészülés, a kongresszusi irányelvekből adódó feladatok végrehajtásának jegyé­ben bontakozott ki: A tartalmi, nevelési célokat a megye ötéves népművelési terve alapján a kü­lönböző éves munkatervek hatá­rozzák meg, melyek megszabják a megye, a járások és városok tennivalóit. A jelentés részletesen foglalkozik a világnézeti és po­litikai nevelőmunkával, a népmű­velés termelést segítő tevékeny­ségével, a művészeti neveléssel, a szabad idő tartalmas megszerve­zésével, az ifjúság kulturális ne­velésével, valamint az irányító, ellenőrző és koordináló munká­val, végezetül megjegyzi, hogy a népművelők szakképzettségét te­kintve — sajnos — mindezideig komoly változásokat, javulást nem sikerült elérni. Ez a tény magában rejti az új népműve­lési évad egyik központi felada­tát is, melynek más vonatkozású előkészítését is megvitatták a ta­nács tagjai. Az ülés második napirendjén az üzemi és termelőszövetkezeti is­meretterjesztés helyzete, problé­mái és feladatai szerepeltek. A jelentés összeállítója, dr. Krupa András, a népművelési tanács tagja, a TIT megyei titkára be­vezetőben az ismeretterjesztés fontos ideológiai, tudományos és nevelő funkciójáról szólt, majd szemléletesen elemezve tárta fel az ipari munkásság és a mező- gazdasági dolgozók körében vég­zett ismeretterjesztés helyzetét. Megállapítja, hogy a fejlődők ki­mutatható, de nem egyenletes. Számos buktató jellemzi, az úgy­Mászóiácsot kapnak a gyulai gyerekek A kertészeti vállalat helyi telepén a lakatosbrigád mászórá- csot készített a népkerti játszótér számára. A hamarosan megnyíló játszótéren minden bizonnyal a pirosra festett má­szórács is népszerű játékszere lesz a gyerekeknek. Fotó: Eredményesen teljesítette első féléves tervét a megye téglaipara A Békés megyei Tégla- és Cse­répipari Vállalat első féléves ter­vét égetett téglából 520 ezerrel, égetett cserépből 2 és fél millió­val, nyers cserépből csaknem 3 millióval teljesítette túl, míg kö- zépfalazó-blokkból a megnöveke­dett lakásépítési igényeknek megfelelően — a tervhez képest — 650 köbméterrel gyártott töb­bet. Lemaradás következett be nyers téglából, amit az okozott, hogy a tavaszi belvizek és a má­jusi viharok miatt csaknem 4 millió 200 ezer tönkrement. És bár jelentős volt a túlteljesítés, az elemi kár ezt meghaladta. A hiány eléri az 1 millió 800 ezret, ami azonban a harmadik negyed­évben pótolható. Jelentősen csökkent a selejt, mégpedig a cserépgyártásnál. 16,5 százalékról 12,3-re, a téglagyár­tásnál pedig 6,4 százalékról 5,8-re. A minőség a téglánál 1,1 százalék­kal javult. Mindezek alapján — az elemi kár beszámításával is — a többleteredmény meghaladja a 3 millió forintot. A termelékeny­ség az első félévben a tervezett­hez képest 5,3 százalékkal növe­kedett, ami főleg a célszerű mű­szaki szervezésből ered. A leg­jobb eredményt a békéscsabai 1- es és 2-es, az orosházi 2-es és a mezőberényi 2-es téglagyár érte el. A második félév egyik legfon­tosabb feladata a nyerstégla­lemaradás pótlása, ami alapját képezi az 1968. évi égetési terv teljesítésének. nevezett fehér foltok nemcsak a perifériális üzemeknél és a ta­nyavilágban találhatók meg, ha­nem nagyüzemekben, községek­ben és termelőszövetkezetekben is, ahol az erőfeszítések nem áll­nak arányban az eredményekkel. A szervezés sok helyen elsősor­ban mennyiségi és nem minősé­gi, nem az igények és a társa­dalmi szükségletek alapos fel­mérése alapján hajtják végre. Adatok bizonyítják, hogy az utóbbi években az ipari üzemek­ben folyó ismeretterjesztés tö­megbázisa, az ipari munkásság egyre kisebb számban vesz részt a népművelő tevékenységben. A rendezvények száma növekedett ugyan, a törzsüzemekben azon­ban mégis inkább stagnálásról beszélhetünk. A továbbiakban a jelentés rész­letesen vizsgálja a problémákat és javaslatokat tesz azok megol­dására, majd a mezőgazdaság­ban, különösen a termelőszövet­kezetekben végzett ismeretter­jesztésről ad tájékoztatást. Erről az a véleménye, hogy globálisan és számszerűen emelkedett az is­meretterjesztő előadások száma, a tartalmi színvonal is javult — elsősorban a TIT előadóinak erő­feszítése folytán —, azonban ezen a területen is találunk csökkenő tendenciákat, fehér foltokat. A további eredmények egyik alap­vető feltétele, hogy a szocialista üzemek, termelőszövetkezetek ve­zetői ne türelemmel viseltesse­nek az ismeretterjesztő tevékeny­ség iránt, hanem aktív kezdemé­nyező készségről tegyenek bi­zonyságot, mely abból a felisme­résből fakad, hogy a mezőgazda- sági, az ipari üzem korszerű ter­melése korszerűen gondolkodó, ismeretekben gazdag szocialista emberektől függ. Lényeges — ál­lapítja meg a jelentés —, hogy olyan népművelő munkát végez­zünk, melynek hatására az em­ber nem uniformizálódik, hanem kibontakoznak értékes, egyéni tu­lajdonságai, melyeket a közösség javára képes fordítani. Minél na­gyobb horizontot tekint át az em­ber, annál szilárdabban látja a világ összefüggéseit, annál in­kább magáénak érzi a nem köz­vetlenül hozzá tartozó munkaterü­leteket is, a megye, az ország fel­adatait. A művelődés és a munka ilyen dialektikus kapcsolatát so­ha nem szabad szem elöl tévesz­tenie senkinek. A megyei népművelési tanács tagjai ezután értékes megállapí­tásokkal és javaslatokkal, pél­dákkal egészítették ki az isme­retterjesztés üzemi és mezőgaz­dasági helyzetéről szóló jelentést, majd határozati javaslatokat fo­gadtak el e tárgykörből. Ezután Nagy János, a megyei népművelési tanács elnöke a nép­művelési tanácsok 1966. évi mun­káját ismertette, majd Boros Ger­gely jelentését vitatták meg, mely a könyvterjesztés Békés megyei helyzetét elemezte. A tanács ülé-,,, sét bejelentések zárták. S. E. AZ ÉVM BÉKÉS MEGYEI Állami építőipari vállalat felvételt hirdet épületbádogos és vízszigetelő szakmunkások, valamint kubikosbrigádok és segédmunkások részére. Üzemi étkezés és munkásszállás, s a jogosultak részére különélési pótlék biztosítva. Jelentkezni lehet a vállalat munkaügyi osztályán, Bé­késcsaba, Kazinczy utca 4. 47662

Next

/
Thumbnails
Contents