Békés Megyei Népújság, 1967. július (22. évfolyam, 153-178. szám)

1967-07-13 / 163. szám

W67. július 13. 5 CsfitSrtöi Kiváló eredménnyel rajtoltak a Mezibegyesi Állami Gazdaság kombájnosai Vajon utolérik-e Bakos Lászlót? A Békés és Csongrád megyei Állami Gazdaságok Igazgatósága az aratásban elért teljesítmények­ről tájékoztatta szerkesztőségün­ket. A július 9-én estig össze­gyűjtött adatok arról tanúskod­nak, hogy a területi igazgatóság felügyelete alatt működő üzemek­ben az egy héttel ezelőtt élenjáró Piti Sándor, a Derekegyházi Ál­lami Gazdaság kombájnosa 36,23 vagon teljesítménnyel a negyedik helyre került. Megelőzte őt a Pan- kotai. Állami Gazdaság három kombájnosa, mégpedig Bakos László 41,72, Opauszki György 38.67 és Halász Pál 38,16 vagon teljesítménnyel. Egy héttel ezelőtt arról számol­tunk be, hogy Geréb István, a Szőlősi Állami Gazdaság kombáj­nosa 13., Szabó János és Somlyai Sándor, a Hidasháti Állami Gaz­daság kombájnosai pedig a 14., illetve a 15. helyre küzdötték ma­gukat. Július 9-én mindhárom kombájnos alacsony teljesítmé­nyével hátrányos helyzetbe került. Geréb István 18,83 vagonnal a 18., Szabó János 10,93 vagonnal a 63., Somlyai Sándor pedig 12,41 vagon gabona aratásával, cséplésével az 51. helyre került. Viszont az ara­tás általános megkezdésével kivá­lóan rajtoltak a Mezőhegyesi Ál­lami Gazdaság kombájnosai. Kure György egy hét alatt 21,11, Hargi­tai Pál 19,8, Antal Mihály pedig 19.68 vagon'os teljesítménnyel a 13., a 15., illetve a 16. helyre ju­tott. Ezen a héten tovább folytató­dik a betakarítási verseny vala­mennyi állami gazdaságban, Me­Kafonák — sorokban Több gépkocsizó lövészegy­ség vett részt az elmúlt hetek­ben erdős-hegyes terepen ren­dezett gyakorlaton. A katonák — akiknek egy része megyénk­ből való, s jóformán nem is látott hegyet — eleinte kissé bizalmatlankodva nézték a kö­télhágcsót, kötélhidat és a me­redek hegyoldalakon, völgyszo­rosokon történő áthatolás egyéb „alpinista” eszközeit. Néhány napos gyakorlás után azonban legtöbbjük igen ügyesen, lele­ményesen és nagyon gyorsan hajtotta végre a kijelölt fel­adatokat. * A legutóbbi felmérés alapján kiderült, hogy a néphadsereg csapatainál a szocialista ver­senymozgalom keretében a megtisztelő kiváló és Élenjáró Katona címet elérőknek, vala­mint a kiváló és Élenjáró alap­egységek tagjainak 75 száza­léka KlSZ-tag. * A néphadsereg KlSZ-szerve- zeteinek irányításával, vagy te­vékeny közreműködésével, a csapatoknál közel 200 techni­kai szakkör működik, ame­lyekben a katonák eredménye­sen fejlesztik műszaki, techni­kai ismereteiket, kiképzési se­gédeszközöket készítenek, ön­kéntes munkával hozzájárul­nak a harckészültség szilárdí­tásához, a haditechnikában rejlő lehetőségek jobb kihasz­nálásához. gyénk kombájnosai, bár hátrá­nyos helyzetben vannak, mégis arra vállalkoznak, hogy az aratás befejezéséig utolérik Bakos Lász­lót, a július 9-én kiadott értéke­lés első helyezettjét. Kilencezer forint oktatásra és jutalmazásra Mezőberényben gazdája lett a társulásoknak a helyi földműves- szövetkezet. Ezt példázza az a tény is, hogy a méhész, a barom­fi, és egyéb társulások különböző szakelőadásaira négyezer forintot irányoztak elő a szövetkezet ve­zetői erre az évre. Ugyanakkor ötezer forintot a legjobb ered­ményt elérő társulások év végi megjutalmazására terveztek be. a iv-feen lábbuk Fekete szombat címmel készí­tett egy csehszlovák írói munka- közösség alkotásából, mérsékelt sikerű játékfilmet Miroslav Hu- bacek rendező. A film nálunk sem egészen ismeretlen metilal- kohol-lopás tragikus következmé­nyeinek kimerítő taglalásával szándékszik figyelmeztetni. A té­ma közérdekű, az alkotói törek­vés feltétlen elismerést érdemel. A zebra mindenkié Egr különös párbeszédre fi­gyeltem fel. Láttam az esetet, amely a beszélgetést elindította. — Nézze csak! Az a piros Skoda... Ügy megy, mintha be lenne kötve a vezető szeme...! Még a zebrát sem veszi észre... Miért nincs ilyenkor a közelben rendőr, hogy felírná! Majdnem elütötte azt az öreg embert! Már a zebrán sem lehet biztonságosan áthaladni? A gépkocsivezetőnek mindent sza­bad? A KRESZ felelősséget hárít a volánnál ülőkre... Ügy van, a zebra mindenkié... A zebra mindenkié, hallom újra és újra. Valóban úgy vám Mindenkié... csakhogy módján kell vele bánni! A jogszabálynak megfelelően. Ez egyaránt vonat­kozik a gépjárművezetőkre és gyalogosokra is. A körültekintés mindenki számára kötelező, a ma­ga és embertársai érdekében. Gyakran olvashatunk a gépko­csivezetők és gyalogosok úgyne­vezet „harcáról”. A közlekedés­ben tapasztalható „párbajnak” ál­dozatai vannak, a megijesztett emberekről nem is beszélve. — Békéscsabán, a Szent István téren átvezető gyalogátkelőhelyet ■n- zebrát — egy piros, Skoda sze­mélygépkocsi vezetője úgy köze­lítette meg, hogy a szabályosan áthaladó gyalogosok részére az áthaladási elsőbbséget csak hirte­len fékezéssel tudta biztosítani. A gyalogosoknak minden okuk megvolt az ijedelemre. Vannak és nem is kevesen —, akik csak a sávosan festett gya­logátkelőhelynek tulajdonítanak jelentőséget, a festett, szaggatott ügyi hogy a gyalogosok az úttesten va­ló áthaladás alkalmával tartóz­kodni kötelesek minden olyan magatartástól, amely a járművek vezetőit megzavarhatja, vagy meg­tévesztheti. A gyalogosokra is vo­natkozik a figyelmes és körülte­kintő közlekedés. fl figyelmetlen szabálytalan úttesten való áthaladás 1966 év­ben 55 esetben okozott balesetet a megyében. Egyes gyalogosok gyakran túlzott előnyöket köve­telnek maguk számára s a jármű­vezetők a hiányos jogszabályis­meret miatt a gyalogosokat szin­te ösztönzik az elsőbbséggel va­ló közlekedésre ott is, ahol egyéb­ként a járművezetőket illeti meg az áthaladási elsőbbség. A for­galmat e magatartás lassítja és zavarja. Bizonytalanságot szül el­sősorban a járművezetők köré­ben, s túlzott magabiztosságra ne­veli a gyalogosokat. A KRESZ előírja, hogy a gyalogos áthala­dási szándékkal csak akkor lép­het le az úttestre, ha ezen maga­tartásával a közlekedő járműve­ket fékezésre vagy megállásra nem kényszeríti, s azok még féktávolságon kívül vannak. A gyalogátkelőhely megjelölése azt a célt szolgálja, hogy figyelmez­tesse a járművezetőket sebessé­gük csökkentésére, s mintegy utasítást adjon a gyalogosoknak, hogy csak a kijelölt gyalogátkelő­helyen haladjanak át az úttesten, de a járművek forgalmát nem zavarhatják. Szembe ölti, hogy a gyalogo­sok által elkövetett szabálysérté­sek büntetése jelentősen kisebb a járművezetők szabálysértései­nél. Nem véletlen ez a rendelke­zés. Tükröződik benne a gépjár­művezetők és a gyalogosok köz­úti forgalomban elfoglalt helyze­te, egymáshoz való. viszonya, s közlekedésük veszélyességének mértéke, valamint az, hogy közü­lük kinek a vállán nyugszik első­sorban a közlekedés biztonságá­nak megvalósítása, a veszélyhely­zetek megelőzésének kötelessége. A fentiek arra intenek ben­nünket, hogy többet kell foglal­kozni a közlekedés biztonságával, a balesetek megelőzésével. Békési Imre r. szds. Országos tanácskozás a megyei és járási mezőgazdasági és élelmezésügyi szakigazgatási szervek kialakításáról A Mezőgazdasági és Élelmezés- csolatos feladatokat és intézkedé­kockákkal behatárolt átkelőhe­lyet feleslegesnek, „elavultnak” tekintik. Egyes gépkocsivezetők rossz szokása a gyalogosok ijesztgetése. Ügy tesznek, mintha nem akar­nának megállni, de azért a fé­ken tartják lábukat. A gyalogos megáll, a vezető elsuhan előtte és ezzel „ellopja” tőle az elsőbbsé­get. Ha rendőr van a közelben, azzal védekezik, hogy a gyalogos adta át az elsőbbséget. Mi ez, ha nem visszaélés az emberek idegei­vel! A lassító jármű vezetője ele­ve érezteti a átmehet. Sajnos, még mindig vannak, akik a járművet a felnőt­tek játékszerének tekintik. Ezek után megkérdezhetné va­laki: „De mindig csak a gépjár­művezetők a hibásak? A gyalogo­Minisztériumban országos tanácskozáson meg a tanácsi mezőgazdasági és élelmezésügyi szakigazgatási szervezet létrehozásával, az új szervezetre való átállással kap­szerdán seket. vitatták ! Dr. Dimény Imre mezőgazdasá­Gyermekkora azonos volt több millió hazánk­fiáéval. Az apja béres volt. A kevés iskola el­végzése után varjúpász­tor, aztán kanász, ju­hász- és gulyásbojtár lett. A további „karri­ert”, a béreskedést vagy , . . | a parádéskocsisságot már gyalogossal, hogy | n(Tm tartotta vo“zónak) beállt hát a vizesfási grófi uradalom bognár­jához, Kepes Istvánhoz inasnak. Mint sok más inas ál­ma, hogy majdan önálló műhellyel rendekező gi és élelmezésügyi miniszter j mondott megnyitót, majd dr. Soós Gábor mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes1 tartott vitaindító előadást. , vVWWWWV\A«/ Vizesíás őslakosa ## ## sok sohasem? Jogos a kérdés. Saj- mester lesz, csakhamar nos, a gyalogosok között is van- j szertefoszlott. Alig volt kellett fűrészelni, fúrni, faragni. Az volt a rend, meg aztán muszáj is volt, mert nyolcán, mind nagyobb étvágyú lá­nyok és fiúk ültek az asztalhoz. A mosakodás, tisztálkodás még a min­dennapi falat megszer­zésénél is nagyobb gond volt. Ez akkor tárult elém teljes súlyával, mi­kor nyolc évvel ezelőtt nak felelőtlen, könnyelmű embe- 22 éves, amikor édesap- két szoba, konyhás, für­. , , ., | ja temetésére hívó táv­rek. A gyalogosok nagy szazaié- iratot kézbesítettek neki ka ismeri a gyalogátkelőhely ál- í a laktanyába. Rajta kí- tal nyújtott előnyöket. Élnek is vül még hat kisebb-na­ezzel az előnyükkel, joggal. Saj- gyobb gyerek sírdogált a , . . . . koporso mellett. Lesze­nos, egyesek a jogok ismerete ^ relése uWn nem volt mellett a kötelezettségüket fi- töprengési lehetősége: gyeimen kívül hagyják, holott a beállt kommenciós bog­kijelölt gyalogátkelőhelyen törté­nő biztonságos és balesetmentes közlekedéshez kötelezettségük Is van. egyrészt saját magukkal, másrészt a forgalomban részt ve­vő járművezetőkkel szemben. A KRESZ kötelezően írja elő, j nárnak az uradalomba, hogy megtarthassák az egyszobás, közös kony­hás cselédlakást. — Cudar élet volt — mrvqóli a nyneHliprRSO küszöbéhez köz^l^dn Csatár? T$t'-rán. — Nan- feljöttől naplementig dőszobás szolgálati la­kást kaptam a Vizesfási Állami Gazdaságtól. — S nyugdíiaztatpsa után hova költözik majd, Csatári bácsi? — Nem töprengtem én még ezen. Jó volna, ha lenne egy házam itt vagy a környéken, de hát nincs. Nekem alapo­san kijutott. Csak 38 éves koromban nősültem me?, amikor már min­den testvérem felnőtté, önálló keresővé vált. Az­tán jöttek az én gyerme­keim felnevelésének, most meg nősülésük, férjhez menésük gondjai. De hát mik ezek a régi világban élt családok gondjaihoz képest? Ah­hoz viszonyítva menny­ország van most. Az emlékek itt vissza­szaladtak újra a régi, uradalmi Vizesfásra. A cselédlakásokban 80 né­pes család szorongott, ci­vakodott a közös kony­hán, az ennivalón, a ru­házaton és a mosdóedé­nyen. A csűrökben, vagyis az ottani elneve­zés szerint a kőt erekben, tavasztól őszig 800—1000 summás aludt állati kö­rülmények között a szal­mán. A gazdaság teljes gé­pesítése alaposan le­csökkentette mostanra a kétkezi dolgozók számát. A korszerű, fürdőszobás, vízvezetékkel és villany­nyal ellátott szolgálati lakásokban 30 család Kár, hogy a művészi megformálás útvesztőiben helytelen irányt vá­lasztottak mind az írók, mind a rendezők. Oktató szándékuk el- szürkíitette az izgalmasnak ígér­kező cselekményvázat, jellegte­lenné tette a sokszínűnek, érdek- feszítőnek felvillantott konflik­tussorokat. Így a film teljesület- len ígéret maradt. Tanulni két­ségkívül tanult a néző, de á va­lódi élményszerzés folyamatá­nak nem lehetett részese. Az óvatos terrorista leleplező- jekén.t ismét képernyőn láthattuk a népszerű Angyalt. És most a tamáskodó, túlontúl is kritikus néző sem csalódott: Roger Moore egy friss sodrású, érdekfeszítő, valóságízű történet főszereplője­ként remekelt. A politikai krimi érdeklődésfokozó eszköztárát öt­letesen variáló író, Leslie Char­teris bizonyította, milyen jól is­meri a változatosságot igénylő közönséget. A Thália kabaréban láttuk vi­szont a méltán közkedvelt kon­feransziét, Kellér Dezsőt. Egyéni ízű előadásmódjával, friss és szel­lemes. életízű képzet k a nos ol á - saival, a majd másfél órás.kabaré- műsor vetélytársmentes „sztárja” lett. Konferanszszövege eredetibb, sikerültebb, mint a nagyon is összeáll ítá-S’zn műqnr A színész- és előadó művészgárdából Zsolnai Hédi aratott megérde­melt sikert, mint a francia s»” zon értő tolmácsolója. Egy világsláger ritkán ment meg a bukástól egy sablonízű filmtörténetet. Ismét igazolta e már-már közhelyszerű megálla­pítást a Bobby Solo főszereplé­sével bemutatott látvá-'-osnsk ígérkező zenés filmösszeállítás, az Egy könnycsepp az arcon. Ha a népszerű énekes még jó színész is lenne, akkor 3 felfedezés ritka élménye feledtetné az előregyár­tott és meglehetősen meak^rxtlt elemekből úgyahogy összeillesz­tett filmtörténet súlytalanságát. De Bobby Solo sajnos szegényes színészadottságokban bővelkedik: arcjátéka jellegtelen, gesztusai ■merevek, kifejezéstelenek. A két­ségkívül jó és modem muzsika mégis sokat jelentett. Segített el­viselni egy már előre is várt csa- 'ódást. Ez, ha nem is sok, de több a semminél. Prjevara István lakik. Időszaki munkás alig 200 van, jórészt a kö­zeli községekből. Csak hatvanan laknak a jól be­rendezett munkásszállá­sokon. A többiek vagy saját motorkerékpárjuk­kal vagy a gazdaság gép­járműveivel járnak ki munkába és esténként haza. — Milyen változás volt még ezeken kívül Csa­tári bácsi életében? — Sok minden volt még, amire nehéz hirte­len visszaemlékezni. Ta­lán elég. ha annvit mon­dok még, hogv letettem a mestervizsgát, s elvé­geztem a mozi génész tanfolyamot is 1950-ben. Azóta is én vagyok itt a mozigépész. Mondogat­lak is az emberek, hogy ió nekem, mert én fize­tést kano^ azért, hogv nézem a filmet, nekik meg fizetniük kell. ha óVprínV r-vóypí -­m ondja a gond nélküli. 1(3 pr*\rf»pdd °mberek denn’évpl. Az­tán mé*r megismétli: — Tiffonri’’o’'«;79'7 r mostani Ál ofopo P pprt ÍV107 Vérest. <;ines r>a­oaszra okuk. K. I.

Next

/
Thumbnails
Contents