Békés Megyei Népújság, 1967. július (22. évfolyam, 153-178. szám)
1967-07-13 / 163. szám
t A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA X 1967. JÜLIUS 13., CSÜTÖRTÖK Ara 60 fillér XXII. ÉVFOLYAM, 163. SZÁM Szerdán délelőtt 11 órakor összeült az ország- gyűlés. Az ülésen részt vett Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Fock Jenő, a forradalmi munkás—paraszt kormány elnöke, Apró Antal, Biszku Béla, Gáspár Sándor, Kállai Gyula, Nyers Rezső és Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, továbbá a Politikai Bizottság póttagjai, a Központi Bizottság titkárai és a kormány tagjai. A diplomáciai páholyban helyet foglalt a budapesti diplomáciai képviseletek számos vezetője. Az ülést Kállai Gyula, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. Bejelentette, hogy a Népköztársaság Elnöki Tanácsa — az országgyűlés ez év április 14-én berekesztett ülésszaka óta alkotott — törvényerejű rendeletéiről szóló jelentést az alkotmány rendelkezéseinek megfelelően bemutatta, s azt a képviselők kézhez kapták. Az országgyűlés az Elnöki Tanács jelentését tudomásul vette. Kállai Gyula bejelentette továbbá: az országgyűlés külügyi bizottsága kedden ülést tartott, s úgy határozott, hogy határozati javaslatokat terjeszt az országgyűlés elé az európai biztonság kérdéseiről, valamint a közel-keleti helyzetről. Az országgyűlés ezután elfogadta az ülésszak napirendjét: 1. A Minisztertanács beszámolója. 2. Az országgyűlés külügyi bizottságának határozati javaslatai. Ezután Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke emelkedett szólásra. Fock Jenő beszéde Tisztelt Országgyűlés! Ígéretet tettem arra, hogy az országgyűlés ma kezdődő ülésszakán beszámolunk a Minisztertanács tevékenységéről és terveiről. Ehhez híven most számot adunk azokról a belpolitikai és nemzetközi kérdésekről, amelyek népünket, kormányunkat foglalkoztatják. A szocialista társadalom teljes felépítése folyamatában a mi viszonyaink között most különös fontosságúak a gazdasági kérdések. Ezért számadásunk más fontos társadalmi, politikai kérdéseknél részletesebben szól az ország gazdasági helyzetéről. Hazánkban békés építőmunka folyik. Népköztársaságunk állami és társadalmi rendje szilárd. A szocialista nemzeti egység széles bázisra, a dolgozó tömegek bizalmára, öntudatára és hazaszeretetére épül. Egész népünket egyre inkább áthatják a párt kongresz- szusán megtárgyalt gondolatok. A soron levő teendők állami jogszabályokban is megfogalmazódnak, s folyik a végrehajtás mindennapos szorgos munkája. Gazdasági építő munkánkat alapvetően az jellemzi, hogy továbbra is kedvezően érvényesülnek pártunk Központi Bizottságának 1964 decemberi határozatai. Ez a határozat az eredményesebb gazdálkodás feltételeit és feladatait szabta meg. 1966-ban a bonyolultabb, nehezebb körülmények között is megfelelő volt népgazdaságunk fejlődése. Az előző évihez viszonyítva a nemzeti jövedelem 8, az ipari termelés 7, a mezőgazdasági termelés pedig mintegy 8 százalékkal emelkedett. Az ipari termelés emelkedésének mintegy 80 százalékát a termelékenység növekedése alapozta meg A termelő- munkában jobban figyelembe vettük a szükségleteket, s így a készletek kisebb mértékben növekedtek. Külkereskedelmi forgalmunk bővült, különösen a szocialista országok viszonylatában. A, többlet nemzeti jövedelemből arányosan többet fordítottunk a lakosság fogyasztására. A bérből és fizetésből élők, valamint a mezőgazdasági lakosság reáljövedelme körülbelül öt százalékkal emelkedett A múlt évben hozott ér-, bér- és szociális intézkedések hatására jelentős rétegek életszínvonala az országos átlagot meghaladó mértékben nőtt másoké nem változott s voltak rétegek, amelyeket az intézkedések együttes hatása hátrányosan érintett 1967 első hónapjaiban népgazdaságunk a tervezettnél nagyobb mértékben fejlődött. Az ipari termelés eddigi eredményeiből arra következtethetünk, hogy az ipar éves tervét túlteljesíti. A mezőgazdaságban azzal számolhatunk, hogy a termelési tervek megvalósulnak. A lakosság áruvásárlásai várhatóan meghaladják a tervben előirányzott szintet. Népgazdaságunk egészséges fejlődése és tervszerű előrehaladása mellett azoban találunk kedvezőtlen jelenségeket is. Több árucikkből nem lehetett teljes mértékben kielégíteni a megnövekedett keresletet Nem lehetünk még megelégedve iparunk exportképességével. A műszaki és a minőségi színvonalat tovább kell javítani és fokozni kell termékeink versenyképességét E feladatok megoldásáért az év hátralevő részében még igen sokat tehetünk — s kell is tennünk. Dolgozunk ötéves tervünk fő célkitűzései alapján az 1968-tól 1970-ig terjedő években megvalósítandó feladatok meghatározásán. Számolunk azzal, hogy a jövő év elejétől kezdve már érvényesülnek az új gazdasági mechanizmusra jellemző szabályozó eszközök. Különös figyelmet fordítunk a beruházásokra, mert ezeknek helyes aránya lényegesen befolyásolja a népgazdaság egészének egyensúlyát. Enyhíteni Tíell a beruházások területén a jelenlegi feszültséget, ezért felülvizsgáljuk beruházási terveinket. Költségvetésből elsősorban a már folyamatban levő nagy beruházásokat folytatjuk. Üjakat csak szigorú takarékosság, sokoldalú mérlegelés alapján a struktúra javításáért kezdünk. Csak annyi nagy beruházást indítunk, amennyinek befejezése optimális idő alatt megvalósítható. Arra törekszünk, hogy a vállatok mind több beruházást saját erőből valósítsanak meg és a gyorsan megtérülő bedolgozott 15 éves lakásépítési tervet és több határozatot hoztunk a lakásépítkezések meggyorsítására. Növeltük bizonyos építési anyagok importját; töröltünk a beruházások közül, hogy több lakást építhessünk, egyes középítkezéseket; új beruházásokat kezdünk az építőanyagipar fejlesztésére. Terven felül 270 millió forintot biztosítunk a magánerőből épülő társasházak közművesítésére. Meggyorsítjuk a házgyárak üzembe helyezését. Az állami gazdaságok dolgozód számára a következő tíz évben 10 ezer lakás felépítéséhez biztosítunk kedvezményes állami hitelt. Határozatot hoztunk az ipari és fektetéseket helyezzék előtérbe. A továbbiakban is előnyben részesítjük a vidéki ipartelepítést. Gazdasági munkánkban a jelen feladatainak megoldása mellett, a következő évek tennivalóit is szem előtt tartjuk, hogy helyes döntéseket hozhassunk. Ezek feltétlenül szükségesek a negyedik ötéves tervünk elkészítéséhez is. Bejelentem, hogy már megkezdtük a hosszú lejáratú tervezés előkészítő munkálatait. A következő ötéves terv céjainak meghatározásánál már úgy kívánunk dönteni, hogy hosszabb távra — 1985-ig — lássuk a fejlődés főbb irányait A továbbiakban arról kívánok beszámolni, hogy a kormány a IX. pártkongresszus határozatai- | nak megfelelően, milyen fonto- I sabb intézkedéseket hozott. Megvizsgáltuk a régebben ki: építőipari dolgozók munkaidejének általános csökkentésére. A 44 órás munkahétre történő áttérés több mint 1 millió 600 ezer dolgozót érint. Az egészségre általmas munkakörökben is befejezzük a 36—42 órás munkahét bevezetését A kormány a munkaidő rövidítéséhez szükséges feltételek létrehozását a növekvő önállósággal rendelkező vállalatokra bízta. Reméljük, hogy a felügyeleti hatóságok és a SZOT útmutatásával ezt a fontos ügyet jól oldják meg. Fontos feladatunk, hogy fokozatosan megszüntessük a két nagy dolgozó osztály életkörülményei között fennálló különbségeket. E cél megközelítéséért léptettük életbe ez év január 1-től a termelőszövetkezeti tagok új nyugdíjrendszerét. Felemeltük a termelőszövetkezeti tagok családi pótlékát. A termelőszövetkezetekben dolgozó nőkre is vonatkozik a gyermekgondozási segély bevezetéséről hozott rendelkezés. A születések számában az utóbbi időben örvendetes javulás mutatkozik. Reméljük, hogy intézkedéseink a javulás tendenciáját tovább erősítik. A gyermekgondozási segély bevezetése az anyák és a család iránti megbecsülést, a társadalom gondoskodását juttatja kifejezésre. Erre a célra évi 400 millió forintot irányoztunk elő. A kormány örömmel vállalná a felelősséget, ha nem sok idő múlva ennek a keretnek a túllépését jelenthetné. Szocialista humanizmusunk diktálta, hogy törvényerejű rendelet kiadását kezdeményezzük, amely a magukra maradt idős emberekkel kötött tartási szerződésekkel elkövetett visszaélések megszüntetését szolgálja. Tisztelt Országgyűlés! Évek óta gazdasági életünk fejlődéséről számolhatunk be — és hozzáteszem, mindenkor teljes joggal tesszük ezt —, ennek ellenére azt is tapasztaltuk, hogy léteznek olyan nehézségek, amelyek gátolják gyorsabb előrehaladásunkat. Ezeknek a tényezőknek az elemzése arra a felismerésre vezetett, hogy gazdasági életünk mechanizmusát kell megváltoztatnunk, továbbfejlesztenünk. Ezért került sor — pártunk irányításával — a gazdasági mechanizmus reformja alapelveinek kidolgozására. A Minisztertanács és a kormány gazdasági bizottsága számos határozatot hozott, amelyek a Központi Bizottság irányelveinek megfelelően az egyes részte- j rületeken megszabják az új mechanizmus alkalmazásának szervezeti kereteit és módszereit. A közlemény előtt ismeretesek legfontosabb határozataink, rendeletéin k. Erre tekintettel most csak az új gazdaságirányítási rendszer néhány vonatkozásáról kívánok szólni. Mindenekelőtt ( szeretném hangsúlyozottan aláhúzni, hogy az új gazdaságirányítási rendszerben a tervgazdálkodás szerepe és hatékonysága jelentős mértékben megnő. A jövőben a központi irányító szerveknek kevesebb, de nagyobb jelentőségű üggyel kell foglalkozniuk. Figyelmüket a fontosabb dolgokra összpontosíthatják, nagyobb körültekintéssel, gondosabb elemzések alapján dönthetnek. Továbbra is a nép- gazdasági tervben határozzuk meg a népgazdaság legfőbb arányait, a felhalmozás és a fo- I gyasztás mértékét, a beruházások összmennyiségét és főbb irányait. Bmellett a terv szerves részévé tesszük azokat a gazdasági szabályozó elveket és eszközöket, (Folytatás a 2. oldalon.) Világ proletárjai, egyesüljetek / Megkezdődött az országgyűlés
