Békés Megyei Népújság, 1967. július (22. évfolyam, 153-178. szám)

1967-07-12 / 162. szám

IM7. július 12. 4 Szerda Jubileumi munkaverseny Kétegyházán A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulójának tiszteletére Kétegyházán széles körű versenymozgalom indult. A Béke Tsz brigádjai csatla­koztak a tsz-ek közötti országos termelési, valamint az országos kender- és mákgubótermelési versenyhez. A három növény- termesztő brigád közötti ver­seny pontjai között szerepel: a takarékos gazdálkodás, a major- és határrend, a munkafegyelem biztosítása. Hasonló célok eléré­sére törekednek az állattenyész­tők, a traktorosok és a fogato- sok. A verseny értékelése pon­tozás alapján történik, a legjob­bak jutalmazásban részesülnek. A KISZ-szervezet ifjúsági ter­melési versenyt szervezett. A gépjavító állomáson a me­zőgazdasági versenymozgalom keretében a célkitűzés: 3300 normálhold túlteljesítés, 10 szá­zalék üzemanyagmegtakarítás, valamint az anyag- és alkat­részfelhasználás ugyancsak 10 százalékos csökkentése. A javí­tóüzem dolgozói többek között a felújítási munkáknál az önkölt­ség 5 százalékos csökkentését határozták el, az alkatrészgyár­tási óratervüket pedig 150 szá­zalékra növelik. A kisgépek prototípusainak gyártásánál, a bérmunkánál és egyéb javítá­soknál 8 százalékkal csökkentik a költségszintet. Mindez több mint egymillió forinttal növeli a gépjavító állomás gazdasági eredményét. Az ÉRDÉRT Vállalat helyi telepén négy brigád dolgozik, melyek közül három bronzko­szorús. Elhatározásuk, hogy a múlt évben elért 152 százalékos eredményüket túlteljesítik. Ezt az importfa gondosabb osztá­lyozásával, valamint 1000 köb­méter szerfzámfa biztosításával törekednek elérni. Minden dol­gozó felajánlást tett arra, hogy két—két óra társadalmi munká­ban szépíti, csinosítja a telep környékét. Nagy gondot fordí­tanak a balesetmentességre is. A Kétegyháza és Vidéke Kör­zeti Földművesszövetkezet min­den dolgozója részt vesz a mun­kaversenyben. Felajánlásuk: a forgalmi terv 2 százalékos túl­teljesítése, a pontos leltárelszá­molások, valamint az, hogy 1967-ben 2—2 tagot beszervez­nek a szövetkezetbe. Dr. Hernádi. József Kétegyháza Tanfolyamok A nyári szünet idején sem tét- j lenkednek a megyei művelődés- ügyi osztály dolgozói és megyénk nevelői, tanulói. Békéscsabán, a szlovák kollégiumban a többi kö­zött tanyáról középiskolába ke­rülő tanulók számára szerveztek tanfolyamot. Ezek a tanulók ál­talános iskolai tanulmányi ered­ményeikkel kiérdemelték, hogy középiskolákba kerüljenek. Vi­szont részben osztott iskoláikban orosz nyelvből, szakos nevelő hiá- i nyában nem szerezhettek megfe­Szarras: intézkedés a tsz-kluhok jobb felszereléséről A szarvasi járási tsz klubjai­nak elmaradott helyzetéről a já­rási tanácsülés alapján már szól­tunk. Most arról kaptunk érte­sítést, hogy a végrehajtó bizott­ság megkérte a tsz-vezetőket, hogy mérjék fel a tsz-tagság, il­letve az ifjúság körében a tény­leges kulturális igényeket, s en­nek megfelelően gondoskodjanak a klubhelyiségek kialakításáról, felszereléséről a kulturális alap­jaik terhére. A klubók tartalmi munkájának megjavítása érdeké­ben kérjék a helyi népművelési intézmények dolgozóinak segítsé­gét. Intézkedést tett a végrehajtó bizottság, a járási tanács vb mű­velődésügyi osztályánál, hogy a ts2-klubok létrehozásához, fel­szereléséhez, tartalmi munkájá­hoz adjon segítséget. Július 14., ISm 16. Országos virágkötészeti verseny és kiállítás Gyulán Eredményesen teljesiielte féléves tervét a Békési Kosárfonó Hisz A Békési Kosárfonó Háziipari Szövetkezet féléves tervét ered­ményesen teljesítette. Exportra 3, míg a belkereskedelem részére csaknem . 2 millió forint értékű áru készült. A megrendelés ennél több volt, egyelőre azonban kevés az alapanyaga. A szövetkezet most tárgyalást folytat a gyulai Köröstáj Tsz-szel 200 hold fűzte­lepítésre. A Budapesti Nemzetközi Vásá­ron Túri András fűzgarnitúrája és tengerparti napozója első, egy kosár pedig 3. díjat nyert. Ezeket a szövetkezet bemutatta a bél­és külkereskedelemnek. Mind a háromfajta termékből nagyobb megrendelés várható. lelő alapot. A 70 jó képességű ta­nyasi tanuló kéthetes tanfolya­mon szerzett orosz nyelvből meg­felelő alapot ahhoz, hogy ilyen vonatkozásban hátrány nélkül kezdje az új tanévet. Szintén a szlovák kollégiumban záródott július 8-án, szombaton az a tanfolyam, amelyen román és szlovák nyelvű tanítású általános és középiskolai tanárok vettek részt. A módszertani jellegű tan­folyamon a kétnyelvű oktatásban jelentkező problémák megoldásá­ra kaptak útmutatást a nevelők. Ezen nemcsak megyénk, hanem hajdú-bihari nevelők is részt vettek, összesen harmincán. Tan­folyamon hangzott el előadássoro­zat a kémia tárgyából azoknak a nevelőknek a számára, akiknek a szakja ezzel rokon. Mind a bioló­gia, mind a földrajz tudománya elválaszthatatlan a szerves és szervetlen kémiától, örvendetes, hogy ezen a tanfolyamon is szép számmal vettek részt megyénk nevelői. Szarvason negyedik éve, 90 is­kolai nevelő számára működik nyári továbbképzési tanfolyam, amelyben a háztartási ismeretek és gyakorlatok tanításának mód­Nehány évvel ezelőtt még mi, gyulaiak is bizonyos túlzásnak vettük a Gyulai Nyár címen meg­hirdetett programot Az idén már oly’ gazdag programmal veszünk részt az ország kultu­rális életének vérkeringésében, hogy nyugodtan mondhatjuk és hirdethetjük eseményeinket a fentebb említett címen. A „Gyulai Nyár” különbözik nem­csak a kis-, de még a nagy városok nyarától Is. Az orszá­gos, sőt nemzetközi jelentőségű események például: Várjátékok, Eszperantó nyári egyetem, kü­lönböző művészeti és tudomá­nyos rendezvények mellett az ide érkező idegent meglepik a városban található gazdag mű­emlékek, a pompás Várfürdő, az üdezöld parkok, virágok és szerével ismerkedhetnek meg a pedagógusok. Az idén először ke­rült sor arra, hogy a négyéves to­vábbképzés első végzősei — ti­zennyolc nevelő — oklevelet kap­hattak tudásuk elismeréseként. A szintén július 8-án, szombaton végződött továbbképzési tanév kedves színfoltja volt, hogy a hallgatók saját készítményeikből rendezett kiállításukon bizonyít­hatták: jó tudósai már a háztar­tási ismereteknek és gyakorlatok­nak. T. F. A Gyulai Erdőgazdaság erdé­! szetében Remetén él Kereső Fe- l renc erdész, a Madártani Intézet megbízott munkatársa, a madarak jó ismerője. Kereső Ferenc az al­földi erdő madrávilágának életét tanulmányozza, de saját maga szórakoztatására odahaza valósá­gos „madárparadicsomot” rende­zett be. Kereső Ferenc madárgyűjtemé­nyében többek között arany- és a városban kiültetett rengeteg színpompés rózsa, amelyért, ha enyhe túlzással is, de Gyulát a rózsák városának nevezik. Ügy érezzük, hogy nem vé­letlen tehát a Magyar Agrár- tudományi Egyesület azon hatá­rozata, hogy az idén Budapest és Miskolc után Gyulát jelölte a III. Országos Virágköltészeti Verseny és Kiállítás megrende­zésére. Űjabb gyönyörű . prog­rammal bővül tehát a „Gyulai Nyár”. A virágkötészeti versenyek és kiállítások rendezésében még nem rendelkezünk országos vi­szonylatban sem komoly hagyo­mányokkal. A virágkötészet ha­zai mesterei azonban máris olyan magas színvonalon mű­velik ezt az igen szép foglal­kozást, hogy a külföldi verse­nyekről a legszebb eredmények­kel térnek haza. Ennek bizonyítására jön vá­rosunkba hatvan versenyző, hogy minden eddigi versenyt felülmúlva 240 különböző kom­pozícióval gyönyörködtesse az ide érkező idegeneket és váro­sunk lakosságát. A kiállításra kerülő vázadí­szek, menyasszonyi csokrok, ko­szorúk és a szabadon választott témák gazdag anyaga biz­tosítja a szép élményt és jó szórakozást. Egyben tanulni is fogunk, hogyan lehet egyszerű és kevés növényanyag­ból ízléses díszítőanyagot ké­szíteni és ezáltal lakásunkat szebbé, életünket kellemesebbé tenni. ezüstfácánok, szirti foglyok, liba­noni fürjek, japántyúkok élnek egy fedél alatt. A Bulgáriában ős­honos szirtifoglyot például (népi nyelven vadászmadár) meghono­sítja, a szaporulatát felneveli s ki­engedi az erdőbe. A szirtifogoly ugyanis sok kártékony bogarat el­pusztít s nagy hasznot hoz az er­dészetnek. —A— a hátrányos helyzetű tanulókért; j a nemzetiségi iskolák nevelői és a kémiával rokon szakos nevelők érdekében Bartha Zoltán kertmémök Gyulai Kertészeti Vállalat Aranyfácán, szirtifogoly, libanoni fúrj Kereső Ferenc madárgyűjteményében WMWWWWVWWVWWWWWVWWWWWWMMWWW WWWWWSWVWWMMWWSWHWHHMMWV WWWHWWWHHWW44WWWWWWW S P jp 1 p M JLv 1% JLv JLy M. > JL^ JL A kis hírlap megírta, nem is az ügy súlya miatt, inkább tanul­ságként: a karbantartás csoport- vezetője elemeit néhány doboz festéket; kertvárosban lakik, jön a tavasz, milyen szép a frissen mázolt kerítés. Az esetre rájöt­tek, az ügyből fegyelmi lett. A tudósítás és a morál úgy hason­lított az ilyen jellegű cikkekre, mint egyik doboz festék a má­sikra. A gyár csoportvezetői is elol­vasták és csóválták a fejüket. Helytelenítették az Írást, nem azért, mintha az esetet maguk is nem ítélték volna el. A fegyelmi határozat különben sem volt va­lami szigorú. Egész más volt a baj. A csoportvezetők összedug­ták a fejüket és megállapították: mi lesz a csoportvezetői tekin­téllyel a cikk megjelenése után? Akad-e még dolgozó ezután a gyárban, aki végrehajtja egyet­len csoportvezető utasítását? Küldöttséget választottak, há­rom csoportvezető felkereste a szerkesztőt, hogy tudomására hoz­zák nemtetszésüket. Kifejtették: az ilyen elhamarkodott írásoknak a munkafegyelem issza meg a levét. Az is bolond, aki ezek után még vállalja a csoporívezetösé- get. Míg a küldöttség tagjai beszél­tek, a szerkesztőnek melege lett. Gondolkodott az ügyön és kissé megingott önbizalommal némileg igazat adott nekik. Nyomban kö­zölte velük, hogy igyekszik jóvá­tenni a történteket. A szerkesztő elment a gyár­egységvezetőhöz és segítségét kér­te az újságcikkel megsértett cso­portvezetői tekintély helyreállítá­sához. A gyáregységvezető meg­értő ember volt és ígéretet tett, hogy a legközelebbi termelési értekezleten alaposan megmossa a művezető fejét. Szerinte ugyan­is az illetékes művezető nem gyakorol megfelelő ellenőrzést, ezért fordulhat elő, hogy lopják a festéket. A termelési értekezleten termé­szetesen jelen voltak a műveze­tők, végighallgatták a fejmosást, és megmosott fejüket csóválták. Másnap felkeresték a vezért és közölték vele, hogy a gyáregy­ségvezető rombolja a művezetők tekintélyét. Vajon a jövőben akad-e olyan csoportvezető, aki hallgat arra, amit egy műveze­tő mond? A vezér szórakozottan hallgatta a panaszt, de magában már eldön­tötte, bizonyos mértékig igazat ad a művezetőnek. A legközelebbi gyáregységvezetői értekezleten kifejtette, nem tartja helyénvaló­nak az ügy ilyen elintézési mód­ját. A bíráló megjegyzéseket mondják el lehetőleg minél szűkebb körben. A termelési ér­tekezlet nem arra szolgál, hogy azon oktalanul rombolják a mű­vezetők tekintélyét. A gyáregységvezetők végig­hallgatták a vezért és jelenlété­ben nem merték csóválni a fe­jüket. Az értekezlet után azonban összeültek egy sörözőben, ahol annál szorgalmasabban csóvál­tak. Jóllehet, a vezéren és raj­tuk kívül más nem vett részt az értekezleten, mégis attól tartot­tak, hogy az eset kiszivárog, hí­re kel és ez súlyosan csorbítja majd a gyáregységvezetői tekin­télyt. Elhatározták, hogy levelet írnak az országos lapnak, amely­ben kifejtik: helytelenítik a ve­zér magatartását. Hogyan kíván­hatja tőlük, hogy rendet tartsa­nak a gyárh m, emeljék a terme­lékenységet, előkészítsék az új mechanizmust, ha a vezér ilyen meggondolatlanul csorbítja a gyáregységvezetők tekintélyét. A lap igazat adott a gyáregy­ségvezetőknek, feltárta az esetet és megírta, hogy ilyen esetben mi a helyes vezérigazgatói eljá­rás. Semmi esetre sem az, hogy a vezér maga alatt vágja a fát és csorbítsa a gyáregységvezetök te­kintélyét. A legkevesebb amit el lehet várni egy vezétőtől, hogy legalább vezetni tanuljon meg. A vezérek elolvasták a cikket és az utolsó mondatnál már nyúltak a telefonért. Egymást hívták és a telefonkonzultációk után elhatározták, hogy küldött­séget menesztenek a minisztéri­umba. Nem azért, mintha nem értenének elvileg egyet azzal: nem árt, ha egy vezető tud vezet­ni. Elvileg az ügy eddig rendben lenne, a cikk konkrétan és ebben a formában mégis árt a tekin­télyüknek és élesen felvetődik a kérdés: hogyan lesz a jövőben te­kintélye a vezérnek a gyáregy- légvezetők előtt? A minisztérium közvetítette a panaszt. A nagy lap főszerkesztő­jének melege lett és belátta, hogy az ügy minden jó szándéka elle­nére is túllőtt a célon. Közölte a minisztériummal: helyreállítja a sértett vezérek megcsorbult te­kintélyét és lapjában megjelentet egy elvi cikket, amelyben minden név, vagy kategória megjelölése nélkül, sötét színekkel és mély realitással kifejtik, hogy a tol- vajlás miért üldözendő és a tol­vajokat súlyosan meg kell bün­tetni. A cikk megjelent, nagy feltű­nést keltett, a sok-sok olvasó kö­zött természetesen elolvasták a tolvajok is és csóválták a fejüket. Elvben egyetértettek a törvény­nyel, amely a tolvajlást bünteti, de a cikket ebben a konkrét for­májában a maguk szempontjából elfogadhatatlannak tartották. El­határozták, hogy az igazságszol­gáltatáshoz fordulnak védele­mért, mert végtére nem lopják ők a tekintélyüket és hogyan me­részel majd egy ilyen cikk után egyetlen vállalat vagy munkaügyi osztály vállalkozni arra, hogy őket munkába állítsa. Márpedig mi lesz az igazság­szolgáltatással, ha ők munka nél­kül maradnak? Kerekes Imre

Next

/
Thumbnails
Contents