Békés Megyei Népújság, 1967. július (22. évfolyam, 153-178. szám)
1967-07-11 / 161. szám
1*87. Július li. 4 Kedd Részesedés a munka arányában A munkát emberek végzik, az értéket dolgozók állítják elő. Dolgozók, akik gyárak élén állnak és felelősséget, sőt kockázatot vállalnak, emberek, akik a műhelyekben szervezik és vezetik a napi termelést, s a gépek mellett formálják az anyagot, vagy kétkezi munkával segítik a gyártmányok elkészítését. Más és más a felelősségük értékben és nagyságrendben, de különbözik a végzett munka jellege miatt is. Indokolt ezért, hogy a munka díjazása is igazodjon a felelősséghez, hiszen a gazdaságirányítási reform eredményének egyik biztosítéka az önálló vállalati gazdálkodásra épülő hatékony anyagi ösztönzés. Ezért is rögzíti a Magyar Szak- szervezetek XXI. kongresszusa határozatában, hogy: „Következetesen érvényesíteni kell azt az elvet, hogy a szocializmusban a társadalom számára végzett hatékonyabb munka nagyobb megbecsülésben részesül. Olyan biztosítékot kell teremteni, olyan szellem és légkör kialakítására kell törekedni, amelyben valóban a végzett munka és annak társadalmi hasznossága határozza meg az egyén anyagi és társadalmi helyzetét.” Igazságosabb és célravezetőbb, ha a bérezési alapelvek a jövőben jobban tükrözik az anyagi érdekeket, és hogy ennek mértékét meghatározza a gazdálkodási eredmény, a vezetők és a beosztottak közös munkájából származó nyereség. Társadalmi igazságosság, hogy a vállalatoknál olyan helyzet alakuljon ki, amelyben a kisebb-nagyobb kollektívák és az egyes dolgozók az eddigieknél közvetlenebbül élvezzék termelési eredményeik előnyeit, vagy anyagilag is viseljék rossz munkájuk következményeit. Az anyagi ösztönzés túlnyomó része a jövőben is változatlanul az alapbérekben jelentkezik, de számottevően módosíthatja ezt a nyereségből való külön részesedés. A hatékonyabb anyagi ösztönzést igyekszik elősegíteni a Gazdasági Bizottság nemrég közzétett határozata is, amely a többi között előírja az üzemi vezetők és beosztottak bérezési alapfeltételeit. A többi között kimondja a határozat, hogy a gazdaságirányítás új rendszerében akkor is ki kell fizetni a munkások és beosztott alkalmazottak alapbérét, ha egyébként a vállalat veszteséges és ez a veszteség nem fedezhető a tartalékalapból. Más lesz a vezető beosztású dolgozók helyzete. Indokolt és ösztönzőbb, hogy az irányításban betöltött szerepük, nagy felelősségük, sőt kockázatvállalásuk miatt, jó munka esetén a jelenleginél jóval nagyobb prémiumot, jutalmat vagy nyereségrészesedést kapjanak, veszteséges gazdálkodás esetén pedig még az alapbérüknek is csak bizonyos részét fizessék ki számukra. A Gazdasági Bizottság határozata ezért sorolja szerepüknek és felelősségüknek megfelelően három kategóriába a vállalatok dolgozóit. Az első kategóriába a felügyeleti szerv által kinevezett vezető állásúak — igazgatók és helyetteseik — valamint az igazgató által kinevezett felső szintű vezetők és termelésirányítók tartoznak. E néhány vezetőnek az alapbére veszteséges termelés esetén 75 százalékra csökken. Második kategóriába az osztályvezetők, a fontosabb csoportvezetők, a termelés közvetlen irányítói tartoznak, és ide sorolják az eredményes gazdálkodást önálló munkakörben jelentősen befolyásoló műszaki és gazdasági ügyintézőket, ök a vállalat vesztesége esetén az alapbérüknek csak 85 százalékát kaphatják meg. A harmadik kategóriába a beosztott alkalmazottak és a munkások tartoznak, akiknek minden esetben ki kell fizetni a teljes alapbért. A veszteségesen termelő vállalatok első és második kategóriájú dolgozóinál a besorolás szerinti és a garantált bér közötti különbséget tartozásként kell kezelni és ezt még akkor is le kell vonni bérükből, ha munkaviszonyuk megszűnik és új munkahelyre, más vállalathoz kerülnek. Érthető és reális az is, hogy az eredményes gazdálkodás után szintén jelentkezzenek a különbségek, más és más lesz például a három kategória nyereségrészesedési felosztása. Az első kategória részesedési maximuma 80 százalékra, a második kategóriáé 50 százalékra, míg a harmadiké 15 százalékra emelkedhet. A Gazdasági Bizottság határozata kimondja, hogy az egyes kategóriákban megállapított maximumok betartása kötelező, de hangsúlyozza, hogy nem szabad korlátozni az egyéni részesedés mértékét. Az üzemekben biztosítani kell a lehetőséget, hogy az átlagosnál eredményesebb és hasznosabb munkát végző dolgozókat kiemelten díjazzák, viszont a fegyelmezetleneket, a lógósokat, a társadalmi tulajdon ellen vétőket stb., vétkességüknek megfelelően, részben vagy egészben kizárják az alapbéren felüli juttatásokból. A bérezési elvek nagy különbségeket tehetnek dolgozók és dolgozók között, ezért az utólagos viták, félreértések elkerülése miatt nemcsak indokolt, de szükséges is, hogy az egyes munkakörök kategória szerinti beosztását és az alapbéren felüli pénzösszegek elosztásának rendszerét és módszereit a vállalati kollektiv szerződésben pontosan rögzítsék. A szocialista bérezés elve hangsúlyozza, hogy mindenki a végzett munkája arányában részesüljön a termelt javakból. Az új bérezési rendszer és a részesedési alapelvek ezt a lehetőséget biztosítják. Az üzemek dolgozóin múlik, hogyan élnek vele. K. A. A MEZOBERÉNYI MŰSZAKI ÉS VILLAMOSSÁGI KTSZ azonnali belépésre felvesz' VASESZTERGÁLYOS, LAKATOS, HEGESZTŐ, EÉMCSISZOLÓ SZAKMUNKASOKAT, valamint betanított segédmunkásokat. Jelentkezni lehet a szövetkezet központi irodájában, Mezőberény, telefon: 35. 394 Fiatal kombáfnosok betakarítási munkaversenye Értéke» jutalomtárgyak — Az orosházi ifik kezdeményezése Az Orosházi Mezőgazdasági Technikum Tangazdaságának öt fiatal kombájnosa: Halustyik Pál, Sz. Kovács László, Gomolka Pál, Dávid József és Barcsik János levelet küldött a KISZ Békés megyei bizottságához. Arról írtak, hogy helyesnek tartanák, ha ebben az esztendőben megrendeznék a fiatal kombájnosok betakarítási munkaversenyét. A KISZ Békés megyei bizottsága helyt ad a fiatalok kérésének, s meghirdeti a 30 éven aluli, fiatal kombájnosok 1967. évi betakarítási munkaversenyét. Kéréssel fordul a kombájnokon ülő, továbbá az aratógéppel arató KISZ- fiatalokhoz, hogy csatlakozzanak az orosházi kezdeményezéshez, nevezzenek be minél többen a most meghirdetett munkaverseny- senybe. Nevezéseiket a KISZ Békés megyei bizottságához címezzék és július 15-ig küldjék be. Tüntessék fel nevüket, munkahelyüket, életkorukat és azt a géptípust, amellyel dolgoznak. A verseny győztese az lesz — hangzik a KISZ Békés megyei Bizottságának felhívása —, aki a legnagyobb teljesítményt fődarabtörés nélkül úgy éri el, hogy a szemveszteséget 2 százalék alá csökkenti. Az arató- és a bálázógépek kezelőinek helyezését a munkateljesítmény szerint — katasztrális hold alapján — állapítják meg. A betakarítási munkaversenyt az üzemek KISZ-szervezetei szervezik és irányítják. A gazdaságok vezetőivel közösen ők összegezik az elért eredményeket, amelyeket legkésőbb 1967. augusztus 26-ig a KISZ megyei bizottságára értéke. £ hét a lésre, a helyezések sorrendjének megállapítására beküldenek. A betakarítási munkaversenyben legjobb helyezést elérő kombájnosok között világvevő rádiót, porcelán étkészletet és karórát osztanak ki. Az aratógép-vezetők és kezlők között, továbbá a bálázógépet vontató traktorosok között az oklevél mellé érté'"’" tárgyjutalmat is. adnak. tv-ben Keserű rizs. (Vasárnap, 20.20), magyarul beszélő olasz film. Giuseppe de Santis rendezőnek, az olasz neorealizmus egyik atyjának és kiemelkedő művelőjének 1948-ban készült ez a filmje. Az éles társadalombírálatot leplezetlen következetességgel mondja ki a történetben Santis. A történet Észak-Olaszországban játszódik, ezen a vidéken minden évben ezer és ezer asszony és lány gyűlik össze az ország minden részéről — a rizsaratásra. Noha az aratást még mindig középkori módszerekkel végzik, a kedvező körülmények között — bár csak viszonylagosan — az átlagosnál valamivel jobb jövedelemhez juttatja az aratókat. Egy ilyen szezonra érkezett nők közül szemelt ki a rendező hármat, és kíséri figyelemmel munkájukat, életüket, — bemutatja kiszolgáltatottságukat, nyomorukat, elesettségüket, és vállal közösséget, együttérzést, sanyarú sorsukkal, nem titkolja véleményét, hogy a bekövetkező tragédiáért — és egész sorsukért — nem őket tartja felelősnek, hanem a társadalmat, amely ilyen életre kényszeríti őket, amely csak ilyen sivár sorsot tud biztosítani számukra. A főszereplőket nem kisebb művészek játszók, mint Vittorio Gassman, Raf Valloné és Silvana Mangano. Napirenden I tótkomJási napközi otthonok helyzete A községi tanács végrehajts bizottsága legutóbbi ülésén Lugosi Mátyás általános iskolai igazgató jelentése alapján megtárgyalta a községben működő általános iskolai, valamint óvodai napközi otthonok helyzetét. Az ülésre készített jelentés elöljáróban megállapítja azt, hogy a napközi otthonokban folyó eredményes nevelés hatására egyetlen tanuló sem bukott meg ebben a tanévben. A tanári kar és az otthonban dolgozó nevelők mindent elkövetnek annak érdekében, hogy az iskolával minél szorosabb kapcsolat legyen, de még sokat kell tenni annak érdekében, hogy a szülőkkel való együttműködést szorosabbra fűzzék. Nagy gondot fordítanak az otthonokban világnézeti, valamint a közösségi szellemre való nevelésre. Nem feledkeznek meg a munkára való nevelésről sem, a tanulók étkezés előtt maguk terítik meg az asztalt és segítenek a mosogatásnál. Harisnyastoppo- lás, gombfelvárrás és zsebkendővasalás kedvelt foglalkozása úgy a lányoknak, mint a fiúknak. A napközi' otthonok munkájában igen fontos helyet foglal él a hátrányos helyzetű tanunkkal való foglalkozás, akik — mint ahogy a nevelők által folytatott vizsgálatok megállapították —, nem utolsósorban azért kerüllek hátrányos helyzetbe, mert otthon nem foglalkoznak velük eléggé. A továbbiakban részletesen beszámolt az iskolaigazgató a napközi konyhájának munkájáról. Megállapította, hogy míg régebben igen sok kifogás volt az ételek ellen, addig most, mióta Hrivnák Jánosné lett a főzőnő, sok dicséretet kapnak. A még jobb munkát akadályozza a zsúfoltság, mert a kétszázötven adag főzésére méretezett konyhában jelenleg ötszáz személyre főznek. Sokat segítene a bővítés, illetve újabb konyha létrehozása mellett az is, ha létesítenének egy étkezőt a konyha közelében. A beszámoló jelentés ezután ismertette azt, hogy a négy általános iskolai napközi mellett négy állandó napközi otthonos óvoda, valamint Pusztaszőlősön egy idénynapközi működik. Helyzetükre általában a zsúfoltság jellemző. Gondpt jelent ezekben az intézményekben a többi mellett az, hogy nagyon nehezen tudják megoldani hely és fektető hiányában a gyermekeket altatását. Különösen nehéz helyzetben van a második számú óvoda, itt nagy szükség lenne még egy foglalkozási terem kialakítására. A végrehajtó bizottság a jelentést megtárgyalva megfelelő határozatot hozott s megígérte, hogy az anyagi lehetőségek figyelembevételével minden segítséget megad a napközi otthonok problémáinak felszámolásához. O. L. Új otthon készül a legkisebbeknek Tavaly októberben kezdte el a Békés megyei Tanács Építőipari és Tatarozó Vállalata Gyulán a volt múzeum helyén óvoda és bölcsőde építését. Több mint egymillió forintot fordítanak az építkezésre. A külső homlokzati munkákat befejezték. Jelenleg a belső szobafestési és mázolói munkákat, a műkőlépcső és betonjárda építését végzik. Itt az egyik legmodernebb óvodája, illetve bölcsődéje nyílik Gyulának. Az épületet közműve- sítik és új villanyvezetékekkel látják el. Az elrendezés minden igényt kielégít. Központi fűtéssel ellátott termek, foglalkoztatóhelyiségek biztosítják az apróságok egészséges fejlődését. A körnüvesy brigád a minőségi igényeknek a legmesszebbmenőkig igyekszik eleget tenni. Szerződés szerint a befejezési határidő október 30, de a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulója tiszteletére felajánlották, hogy 1967 augusztus végére átadják. Gvilkosság Riverportban (kedd, szerda, szombat). A magyarul beszélő NDK politikai bűnügyi film II. és Hl. részét kedden, szerdán és szombaton láthatjuk. A filmről a szerkesztőtől, Váradi Györgynétől kértünk tájékoztatást. Elmondta, hogy ez a tévéprodukció is tartja azt a színvonalat, amelyet az előzőekben a nézők megszokhattak az NDKÍ krímiiktől. Ez a film annyiban különbözik a szokványos bűnügyi történetektől, hogy a bűncselekmények sorozata — egy választási harc érdekében történik, amelyet a történet színhelyén, egy meg nem nevezett amerikai kisvárosban vív egymással két polgármesterjelölt a győzelemért, a választók szavazataiért. Egyetlen ember akad a városban, aki végére akar járni az üzelmeknek, egy fiatal rendőrtiszt, ám őt mindkét részről akadályozzák, és nem kis sikerrel, hiszen a Rendőrség is a kezükben van, sőt annak érdekében, hogy a machinációk ki ne derüljenek, még egymással is szövetséget köt a két ellenjelölt. A remek kiállítású, mindvégig izgalmas és érdekes filmben a már régebben bemutatott filmekből ismert színészeket láthatjuk viszont. Donizetti: A csengő. (Csütörtök, 21.20 — tv operafilm). Gaetano Donizetti vígoperáját Horváth Ádám rendezésében tűzte műsorára a televízió, ezúttal másodszor. A kisopera érdekességéhez tartozik, hogy Donizetti ezt a művét mindössze 9 nap alatt készítette el — beleértve a libretto megírását, a zene megkomponá- lását, a hangszerelést, sőt a betanítást és az opera bemutatását is — egy nápolyi operaház igazgatójának kérésére. Ezzel sikerült meg is mentenie az operát az anyagi csődítől. A Blum Tamás fordította szöveget az Állami Operaház kitűnő művészei éneklik: a patikus férj szerepét Várhelyi Endre, a feleségéét László Margit, a feleség anyjáét Barlay Zsuzsa, a leány volt kedvesét pedig Melis György. A történet is Nápolyban játszódik, a patikus és Szerafina esküvőjének napján. Arról szól, hogy a volt szerelmes. Emerico, mindenáron meg akarja akadályozni,' hogy a patikus nászéjszakája sikerüljön, mivel tudja, hogy annak reggel el kell utaznia Rómába. Különböző álruhákba' öltözve csenget be ezért éjszaka a patikushoz, hogy távoltartsa őt Szerafinától. A vidám történet, a kellemes muzsika és az énekesek alakítása kitűnő szórakozást ígér. O. P.
