Békés Megyei Népújság, 1967. július (22. évfolyam, 153-178. szám)

1967-07-11 / 161. szám

»87. július 11. 5 Kedd A mongol nép ünnepe 1987. július 11-én ünnepli Mongólia népe a népi forrada­lom 46. évfordulóját. A társa­dalmi haladás minden igaz hive együtt ünnepel a mongol nép­pel, mert népi forradalmának sikereit a saját sikerének is te­kinti, és mert e forradalomnak többszintű nemzetközi jelentő­sége van. Amidőn Szuhe Bator, a nép fia, és vele együtt a mongolok apraja-nagyja hőskölteménybe illő elszántsággal kisöpörte földjéről a cári fehérgárdista terrorcsapatokat és velük együtt a feudális urakat — Mongólia középkori jellegű, elmaradt or­szág volt. Ipari és mezőgazdasá­gi termelés csírájában is alig létezett, állattenyésztése pedig az ősi kezdetleges formák kö­zött folyt. De Szuhe Bator, Cselbajszán és a Mongol Népi Forradalmi Párt — Lenin személyes taná­csát követve — csodákat mű­velt. Ma ez a 46 évvel ezelőtt még oly reménytelenül elma­radt ország fejlett és szakadat­lanul fejlődő agrár-ipari ország lett. Iskolái, kórházai, könyvtá­rai és a modern társadalmi élet minden egyéb kulturális vív­mányai igen fejlettek. Több száz iparvállalata nemzetközi színvonalon termel. Mezőgazda­sága modern termelőmódszere­ket alkalmaz. Állattenyésztése mennyiségi és minőségi eredmé­nyeivel nagy elismerést érde­mel. Mongólia a Szovjetunió után másodiknak lépett a marxiz­mus—Ieninizmus, a szocializmus útjára a világon. Mongólia szi­lárdan kitart szovjetbarátsága mellett, mert ez nemzeti érdeke. A mai Mongólia a szocialista hu­manizmus nagy, viruló országa, a béke igaz védelmezője és ott van mindenütt, ahol a népek testvérisége és szabadsága helyt­állást kíván. Mi, magyarok testvéri szere­tettel köszöntjük a Mongol Nép- köztársaság népét nagy nemzeti ünnepén. Ismerjük nagy ered­ményeiket, becsüljük tehetségü­ket és szorgalmukét,.elismerjük bátorságukat, amellyel mindig, minden körülmények között diadalmaskodnak minden ne­hézségen. F. M. •• Ünnepélyesen megn az V. Eszperantó Nyári Dr. Bácskay István az országos szövetség részéről köszönti a résztvevőket. Fotó: Kis Örs Vasárnap délelőtt 9 órára tűz- országból hatvan eszperantista ték ki az V. Eszperantó Nyári Egyetem ünnepélyes megnyitását. Pénteken és szombaton kevés ki­vétellel megérkeztek a külföldi és hazai hallgatók, tíz külföldi m EGYRE FELJEBB SZOVJETUNIÓ { 9 ^Hobszgo! • ® t^Hargasr núr . m r ^ fltsargalant«Uw'?/ uaz > vnu' Disabhlant© \ SsA* Al,an8u|a9 V.> * yd?n3a~^.DarhanSv O éid^ Csoibals2an o CsÖlr ~ . n NkÉlDzunbam _ Szajnsantr Vaskó hás iát A A A □ Mongólia az 1921. július 11-én lezajlott népi forradalom előtt a világ legelmaradottabb országai közé tartozott. Az ország gazda­sági életének alapja a nomád ál­lattenyésztés. volt; gyáriparral nem rendelkezett, a lakosság szükségleteit a kis- és kézműipar látta el. A bányászatot a külföldi tőkeérdekeltségek (amerikai, an­gol, belga) aranykitermelése és szénbányászata képviselte. Az elmúlt 46 esztendőben, a szocialista építés éveiben ez a helyzet alapvetően megváltozott. A Mongol Népköztársaság ipara a Szovjetunió segítségével kiépült. Az első ipari vállalatok a 20-as években keletkeztek. A 30-as évek végére az ipar már a nép­gazdaság önálló ágazataként sze­repelt, a népgazdaság termelésé­nek egyötödét adta. Megváltozott az ipar földrajza is. Amíg a fejlő­dés első szakaszában (1920—1930) az ipar főleg a fővárosban össz­pontosult, a 30-as évek végén új létesítmények keletkeztek az or- ' szág északi és északkeleti részén, a Höbszgöl és Hentij közigazga­tási körzetekben, valamint a Kerulen-folyó völgyében, de az Gépipar Cl Kőolaj-finomítás ©* Vegyipar FF3 Építő anyag, ipar ^ Textilipar U Sör ipar <# faipa 0 Élelmiszeripar ország déli területein is. Az első 5 éves terv időszakában (1939— 1943) a termelés megkétszerező­dött. E rohamos fejlődés eredmé­nyeként ma már az ipar a nép- gazdasági termelésnek kb. a fe­lét teszi ki. Az ország természeti viszonyai­ból, valamint a gazdasági élet sajátos fejlődéséből adódóan ma is a lakosság 64 százalékát fog­lalkoztató állattenyésztés a gaz­dasági élet alapja. Az állattenyész­tés adja a mezőgazdasági érték­termelés 80 százalékát. Szántó­földi művelésre az ország terüle­tének csak 2,3 százaléka alkal­mas. A szántóföldek és a feltö­résre alkalmas szűzföldek na­gyobbrészt Észak-Közép-Mongó- liában vannak. Itt eddig 260 ezer ha földet törtek fel. A mezőgazdaság igen fontos problémája a legelők és a szán­tóföldek vízellátása. Egyes terü­leteken a növénytermesztés csak öntözéssel lehetséges. Az ország VÍ7S’70rf^r'V fog­sú kútépítési munkálatokat foly­tatnak, amelyben magyar szak­emberek is részt vállaltak. megérkezett a nyitásra, voltak, akik vasárnap jutottak el Gyulá­ra. A megnyitó ünnepségre majd­nem teljesen megtelt a városi ta­nácsháza szépen feldíszített nagyterme. Jóval az ünnepség kezdete előtt megjelentek a résztvevők az előadások színhelyén és tetszéssel fogadták az IBUSZ gondoskodá­sát, amely lehetővé tette a külföl­diek számára, hogy valutájukat a helyszínen váltsák be, a posta pedig nemcsak képeslapok árusí­tásáról, hanem alkalmi bélyeg­zőről is gondoskodott. Jól mű­ködött az IBUSZ információs szolgálata is. Az ünnepséget a himnuszok után Kádár Imre, a SEU titkára vezette be. Üdvözölte az elnök­ségben helyet foglaló Jámbor Istvánt, a városi pártbizottság első titkárát, dr. Vidó István vb- elnököt, Banadics Mártont, a HNF elnökét, az országos és megyei szövetség megjelent vezetőit és köszöntötte a külföldi és hazai vendégeket. Dr. Vidó István meg­nyitójában a város vezetősége és Gyula vendégszerető lakossága yltották Egyetemet nevében mondott üdvözlő beszé­det, méltatta az V. nyári egye­tem, az eszperantó mozgalom je­lentőségét, amely lehetővé teszi ígymás kultúrájának jobb megis­merését is. Kívánta, hogy élmé­nyekben gazdag tapasztalatokat nyújtson a résztvevőknek a nyári egyetemen eltöltött hét. Az or­szágos szövetség részéről dr. Bácskay István elnökhelyettes mondott beszédet, megemlékezett a nemrég elhunyt Európa-hírű Baghy Gyula eszperantista íróról, akinek emlékére egyperces felál­lással adóztak a megjelentek. Az ünnepség után elhangzott az első előadás, amelyet Kádár Imre és Szilágyi Miklós múzeumigaz­gató tartott A magyarság szárma­zása címmel. Vasárnap ismerkedési estet rendeztek a Komlóban, hétfőn a program szerint folytak az elő­adások. Ülést tartott az SZMT A Szakszervezetek Békés me­gyei Tanácsa július 8-án ülést tartott, melyen először Lipták Pál, az SZMT titkára beszámolt az elnökségnek a tanács két ülé­se között végzett munkájáról, majd Nagy István vezető titkár ismertette az SZMT második féléves munkatervét. Végül Far­kas János adott tájékoztatót az SZMT feladatairól, hatáskörérő1-, működéséről a SZOT március 23-i elnökségi határozata alap­ján. Az ülésen Lipcsei Imre ismer­tette a járási és városi közös munkaügyi döntőbizottságok el­nökeinek és “Inökhelyetteseinek a névjegyzí'-.ét,, amelyet az SZMT jóváhagyott. Szovjet operetténekes is fellépett a gyomai táncdaiparádén Várják a községbeliek Mikes Évát, Dobos Attilát és Havasi Viktort, augusztusban pedig a tv-íesztivál aranyérmes tánczenekarát Mintegy háromszázan szorong­tak pénteken este a gyomai Kö­rös-étteremben. Az előre asztalt foglaló községbeliek legtöbbje a három termelőszövetkezetből, az Üj Életből, az Alkotmányból, a halászati tsz-ből. s a Körösi Ália- mi Gazdaságból érkeztek ide. Valamennyien részesei akartak lenni annak a nagyszabású tánc- dalparádénak, amelynek egész es­tét betöltő műsorában olyan éne­Baráth Marika, Bence Márta, Németh József, Bakacsi Béla és Halmi Gábor, a közkedvelt kon­feranszié. Nagy tapssal köszön­tötték a gyomaiak Dobnovszkij Tatjánát, a szovjet művésznőt, aki operettszámokat énekelt, magyarul. A nagy érdeklődésre jellemző, hogy most, a mezőgaz­dasági munkák dandárja idején, ráadásul hétköznap este lévén, csaknem annyian hallgatták a műsort á nyitott ajtókban, mint amennyien az étteremben asztal­hoz jutottak. A négyórás táncparádé után Lovas Páltól, a szövetkezeti étte­rem vezetőjétől arról hallottunk, hogy az idén ez volt a tizenhar­madik ilyen nagyszabású ren­dezvényük. A korábbi magyar nóta és táncdalestek mindegyikén szintén vír„„,.oc .A*, ]ép*ek közönség elé magas színvonalú műsorokkal. Ez a magyarázata an­nak, hogy a gyomaiak sikertelen műsorra nem emlékeznek az utóbbi egy évben. Egy ilyen es­tén 4—5 ezer forint forgalmat érnek el saját készítésű ételek­ből és 7—8 ezer forint bevételt italárukból. Pénteken este mint­egy 300 adag halászlét, rántott ha­lat, resztéit májat, rántott májat, rántott sertésszeletet, natúr set- tésszeletet és párizsi szeletet szolgáltak fel a vendégeknek. Italforgalmuk megközelítette a 8 ezer forintot. E hagyományos rendezvények eddigi sikerei további tervek va­lóra váltására ösztönzik az étte­rem vezetőit, felszolgálóit. Amint Lovas Pál elmondta, még ebben a hónapban újabb tácdalestet rendeznek, ahol Mikes Éva, Dobos Attila és Havasi Viktor mutatkozik be a gyomai közön­ség előtt. Augusztusban pedig a tv táncdalfesztivál aranyérmes tánczenekarát és hét fővárosi énekest szeretnének vendégül látni. Szeptember első felében viszont nagyszabású utcabált terveznek egy Ki mit tud? vetél­kedővel egybekötve, ahol főváro­si művészek és táncdalénekesek szórakoztatják majd a gyomaia­kat. Balkus Imre A kozsecf zöldséffphátásáról árgyalt legutóbb a tanács vég­rehajtó bizottsága — adott rö­vid tájékoztatást erről a fontos eseményről Zsótér László, a me­zőkovácsházi községi tanács el­nökhelyettese. A község bolthálózata kielégí­tő, de a zöldségellátással már régen probléma van. A helyi földművesszövetkezet zöldség­boltja lenne hivatott ellátni a lakosságot megfelelő mennyisé­gű és választékú áruval, de ezt a feladatot nem tudja tökélete­sen megoldani. Az Üj Alkot­mány Termelőszövetkezetnek is van egy zöldségbolt la, de ott most a magyarbánhegyesi Üj Elet Tsz árusít — tejet. A hely­zet ugyanis a következő. Évek­kel ezelőtt az Üj Alkotmány Termelőszövetkezet foglalkozott zöldségtermesztéssel és nem is volt probléma a helybeliek ellá­tásával. A közös gazdaság az­után hirtelen felduzzasztottá a zöldségterületet 150 holdra, de nem rendelkeztek a szükséges feltételekkel, és ez a termelési ág deficites lett. Erre gyorsan ab­bahagyták. így azután az fmsz egyedül próbálta másutt vásá­rolt és központi készletből szár­mazó áruval megoldani az ellá­tást. Mondanom sem kell, hogy nem volt elegendő friss áru és a választék sem volt kielégítő. Most remélhetőleg változás történik. A végrehajtó bizottság megtár­gyalta ezt a kérdést és a közös gazdaság vezetői ígéretet tettek arra vonatkozóan, hogy a jövő évben már legalább 15 holdon ter­melnek különböző zöldségféléket a községi szükségletek ellátásá­ra. — O — FELHÍVJUK kedves nézőink figyelmét, hogy a július 9-én elmaradt Bánk bán előadást július 11-én, kedden este fél 9 órakor tartjuk meg. GYULAI VÁRSZÍNHÁZ 47661 MUU UUUUU1 ■ ■ JUUB1 aaaaa ■aaaaa 19 :>tó

Next

/
Thumbnails
Contents