Békés Megyei Népújság, 1967. július (22. évfolyam, 153-178. szám)

1967-07-09 / 160. szám

1967. július 9. 5 Vasárnap A postáról jelentjük Uj kapcsolási számok, új telefonkönyv Békéscsabán Napjainkban elég sokan bősz- ■ első számjegyét elhagyjuk. Ez szánkódnak azért, mert a helyben minden esetben a 1-es szám lesz. való telefonálás nem a legköny- j — Egyelőre csak a megyeszék­hely távbeszélő központja bővül. A vidéki postákon, illetve köz­természetesen lesz Bízunk abban, hogy az új tele- _ nyebb. Munkatársunk felkereste j fonkönyv megjelenése után ke- j pontokban Békefi István távközlési forgalmi vesebb lesz a téves hívás, köny- ! . . .... .. , osztályvezetőt, s arról érdeklődött, ; nyebb lesz a központ munkája — ! ,m‘ndenutt U3 konyv es nem jelent különösebb nehézséget majd a csabai állomások hívása, de mi a helyzet a „távbeszélő-fron- egyszóval, jelentős javulás l^sz a Lakatos szakmunkásokat - I e I v e s z a Békéscsabai Lakatos és Gépjavító Ktsz. Békéscsaba, Petőfi u. ton”, mikorra várható a teljes ja­vulás. — Hírt adtunk már arról — mondotta az osztályvezető —, hogy a békéscsabai posta telefon- központjának bővítése folyik. Saj­nos, egyelőre dátumot nem tudok mondani végleges javulásra, de ] annyit merek ígérni, hogy egyre J jobb lesz az összeköttetés felvé­tele az egyes állomások között. A távlati tervek megvalósítása ér- i dekében a jelenlegi négyjegyű kapcsolási számok helyett ötje- gyűek, a kétjegyűek helyet pedig háromjegyűek lesznek. Ez a vál­tozás július harmincadikán lép érvénybe. — Néhány szót a gyakorlati megoldásról. — Minden előfizető figyelmét felhívjuk a következőkre: az ed­digi, elavult adatokat tartalmazó telefonkönyv helyett hamarosan megjelenik egy új — békéscsabai telefonkönyv. Ez csak a megye- székhely távbeszélőállomásainak a számait tartalmazza majd. Az 1-es számú postahivatal már ti­zenegyedikén megkezdi az új könyv kézbesítését, ugyanakkor négyforintos áron vásárolhatnak is ebből az érdeklődők. — A könyvet csak a jövő hó­napban használhatjuk? — Igaz, hogy a könyv a július harmlncadika után hívható kap­csolási számokat tartalmazza, de használható már korábban is, ha a tárcsázásnál a kapcsolási szám A Kner Nyomda a megrendelőkért Újfajta próbacsomagolás az üzemben A Kner Nyomda messzeme­nően igyekszik kielégíteni a megrendelők kívánságait. A Chinoin Gyógyszer- és Vegyé­szeti Termékek Gyára kérésé­re az eddigi csomagolástól el­térően indították útnak a nyomdából a gyógyszerdobozo­kat. Eddig csomagolópapírban ment az áru, s előfordult, hogy a vékony papír megrongáló­dott kiszakadt, s a szállít­mány megsérült, bepiszkoló­dott vagy elszóródott. A Ghi- noin Gyógyszergyár a nyomda rendelkezésére bocsátott tíz fa­vázas, fonott drótból készült ládát, s hullámpapír-dobozokat. Az elkészült gyógyszerdobozok először a hullámpapír-dobozba kerültek, majd tucatjával a gyűjtőládába. A gyűjtőládát ügyes elektromos emelő helyez­te a TEFU-kocsira, s a vi­szonylag nagy csomag felraká­sához nem kellett emberi erő­kifejtés. Az így — kétszeresen is — becsomagolt gyógyszer­dobozok nincsenek kitéve az elszakadás és a szétszóródás veszélyének. Cs. P.-ne békéscsabai telefonszolgálatban. Természetesen a jövő hónapban ajánlatosnak tartjuk, hogy azok már mindenki, felejtse el a régi a vállalatok, intézmények, ame- számokat és csak az újakat hasz- j lyek sokat telefonálnak Békéscsa­nálja. — A megye többi érinti ez a változás? bára, szerezzenek be maguknak helységét új távbeszélő névsort. i O. L. Gyarapodik a békési épífőipar Jelentős hagyománya van az építőiparnak Békés községben. A Békési Építőipari Ktsz mintegy 180 dolgozójával múlt évben 10 millió forint termelési érték fe­lett termelt. Az idén már több mint 13 millió a teljes termelési terv, a jövő évben pedig az 1966. esztendei munkák értékének csak­nem másfélszeresét kívánják megvalósítani. Műszáki beruhá­zással és egy új, korszerű telep­hely kiépítésével kívánják nö­velni termelési kapacitásukat. Az építőipari ktsz vonzásköre a já­rás három távolabbi községére, Kétsopronyra, Kamutra és Bél- megyerre is kiterjed. A békési járás termelőszövet­kezeteinek önálló közös építési vállalkozása szintén fejlődik. Míg tavaly 8,5 milliós értéket ter­meltek, addig jövőre — jelentős létszámnövekedéssel — húszmil­liót kívánnak realizálni. A vál­lalkozás további fejlődését új részlegek alakulása, asztalos, vil­lanyszerelő, festő szakmák be­vonása segíti elő. Az irodagépműszerész — Tériké, készen van a jelen­téssel? — Sajnos, nem tudtam elkészí­teni, elromlott az írógépem. Tele­fonáltunk már Békéscsabára a szerelőért .. . Nagyon sokszor elhangzik eh­hez hasonló párbeszéd ott, ahol író-, számológépeket használnak. Jelen esetben nem kell soká vár­ni a szerelőre Bukósisakkal, tás­kával a kezében szemüveges fia­talember jelentkezik. Néhány szakavatott mozdulat és Tériké boldogan veri a billentyűket. — Ez is baj sok helyen — súg­ja Bömer András szerelő —, nem vigyáznak eléggé a gépekre, ütik, verik s nem veszik figyelembe, hogy az könnyen romlik. De az még nagyobb baj, hogy hajtűvel, ceruzával piszkálják, szeretnék megjavítani, ha elromlik. Az ese­tek legynagyobb részében még nagyobb bajt csinálnak az alkal­mi javítók.. ,\ — Mióta csinálja? — terelem a beszélgetést a munkája szemé­lyes részére. — Két évvel ezelőtt szabadul­tam, azóta járom a megyét. Na­gyon szeretem a szakmát s mun­kám különösen azóta lett köny- nyebb, mióta megszereztem a jo­gosítványt s motorral járhatok. Általában kéthavonként jutok el újra egy helyre, oda, ahová szer­ződéses kötelezettségeink szólíta­Ismerős ismeretlenek Sokat írtunk már orvosokról, főorvosokról, akik embereket gyógyítanak, mentenek meg a haláltól és még a teljesen re­ménytelen esetekben is remény­kednek mindvégig. Azonban az ő munkájuk is kudarcba fullad­na, ha mellettük nem találnánk meg azokat, akik még „egy egy­szerű vakbélműtétet sem tudná­nak végrehajtani”, de szeretetük- kel, türelmükkel elősegítik a gyó­gyulást. Ök beszélnek most a be­tegek és nem betegek óriási tá­borához olyan dolgokról, ame­lyekre két műtét között sosem lenne idő és később is csak ke­vés. Ezzel a céllal kerestem fel a Békéscsabai Kórház néhány, legrégebben ott dolgozó alkalma­zottját. © Kővári Magdolnának, a sebé­szeti os2tály vezető asszisztens- nőjének szobájában végtelen tisz­taság, nyugalom, otthonos ked­vesség uralkodik. Itt lakik a kór­házban. Szó szerint benne él a munkájában, mint ahogy egész életében mindent ennek érdeké­ben tett. Már harminc éve dol­gozik egészségügyi pályán; 1937- től 1949-ig Nyíregyházán volt és ötvenegyben került a csabai kór­házhoz. Mint ápolónő kezdte, no­ha tanítónői álmai voltak és így 2—3 év telt el, amíg megszokta, megszerette munkáját. Kezdetben el is ájult, ha vért látott. És most... — Nagyon szeretem a hivatá­somat. Ha újra kezdhetném, me­gint ápolónővérnek mennék. Bu­dapesten végeztem a műtősnő­képzőt 1945-ben, kitűnő ered­ménnyel. Azóta még fontosabba feladatom. Sok-sok többórás mű­tétet asszisztáltam már végig. Fi­atalokat ig tanítok. Több csoport került mór ki a kezem alól. Re­mélem, hogy évek alatt gyűjtött tapasztalataimat át tudtam adni nékik. És, hogy tanítványai mennyire hálásak a kapott tudásért, bizo­nyítják a szobában levő kedves kis ajándékok. / © — Bálint bácsi! Bálint bácsi, keresik! Hányszor kiáltoznak így napon­ta a baleseti osztály Bálint bá­csija után, aki mindenkinek se­gít és mindenhol ott van, ahol szükség van rá. Vincze Bálint, a traumatológiai osztály vezető ápolója 1935 óta dolgozik a kórháznál. Talán min­denféle munkát kipróbált, ami kórházban adódik. Volt műtősse­géd, boncsegéd, segédkocsis és ta­karító. A felszabadulás után ke­rült vissza a műtőbe és akkor nyílt lehetősége arra is, hogy el­végezze a betegápolói tanfolya­mot. Azóta osztályvezető ápoló. Hogy Bálint bácsi ebben az ál­lásban is nagyszerűnek mutatko­zott, bizonyítja a két kitüntetés, ezenkívül a törzsgárda ezüst és arany fokozata jelvények. Az egyik kitüntetést 1958-ban kap­ta a Magyar Vöröskereszttói, a másikat 1965-ben mint az Egész­ségügy kiváló dolgozója. — A betegek izgalmát, félel­mét, fájdalmát nagyon is átér- zem, hiszen engem már nyolcszor operáltak. Pillanatnyilag is mű­tét után vagyok. Sok türelem kell a betegekhez. Akkor lesz jó ápoló valaki, hogyha fáradtan is fürgeséget mutat. Ezt tudnám mondani a fiataloknak, akik már természetesen képzettebbek ná­lunk. Ha ma megkérdezné tőlem valaki, mi szeretnék lenni, azt mondanám, orvos, de egyébként sem válnék meg az egészségügyi pályától soha. Megint hívják. Rossz ez a me­leg. Sok a súlyos baleset. © 4. sz. 443 A MEZŐBERÉNYI MŰSZAKI ÉSVVILLAMOSSÁGI ‘KTSZ azonnali belépésre felvesz: VASESZTERGÁLYOS, LAKATOS, HEGESZTŐ, FÉMCSISZOLÖ SZAKMUNKÁSOKAT, valamint betanított segédmunkásokat. Jelentkezni lehet a szövetkezet központi irodájában, Mezőberény, telefon: 35, 394 A gyógyuló, lábadozó betegek­nek jólesik kint üldögélni, vagy sétálni a kertben, étel- és gyógy­szerszag nélküli, kellemes kör­nyezetben. Mindezt Zsibrita Já­nosnak, a kórház kertészének kö­szönhetik. Itt már 1950 óta dol­gozik. Jelenleg hat embert irá­nyít. Hogy mennyire szereti mun­káját, bizonyítja a rendezett, szép kert, amelyet ízlése szerint ülte­tett be az egész területen min­denütt. — Nem szoktak néha a bete­gek letépni egy-egy szál virágot? Nem, de a nem beteg nő­vérek hamarabb leszakítják. Mint most is. Ollóval tessék csak, ol­lóval — szól oda rögtön- Nem ha­ragszik érte, hiszen azért virág a virág, hogy mindenütt illatoz­zon. S nagyon is jól kijönnek egy­mással a nővérkék, a jó humorú kertész bácsi és a virágok. Mun­káját elismerik és értékelik; 1960-ban kapott kitüntetést, itt dolgozásának 10. évfordulójára. Ezenkívül többször részesült kü­lönféle jutalmakban. © Erről beszélgettünk a rózsa- tábla közepében, egy kellemes kis színfoltban, amit ő teremtett és büszke rá, nem is alaptalanul. Huszár Gabriella nak. Természetesen, ha váratlan hiba fordul elő valahol, akkor azonnal kiszállunk. Ha lehet, megjavítjuk helyben, de há nem, akkor be kell szállítani a békés­csabai műhelybe. — Problémák? — Kevés a szakirodalom. Egyre újabb gépekkel kell megismer­kedni. Szerencsére az idősebbek — Kohut József, Odor Béla, Csep- regi János és Skaliczki Károly — sokat segítenek. — Szabad idő? — Mozi, tv, tánc. Bár jobban szeretek elüldögélni zenét hall­gatva, valahol a barátaimmal. Várjuk az őszt, megyünk kato­nának ... — És? — Mit mondjak? Nem nagyon tudom mi vár rám, de nem fé­lek tőle. Természetesen jó volna, ha minél közelebb kerülnék . .. Börner András elnézést kér, másutt is várják. Pár perc múlva már a Csepel nyergében kariká- zik az országúton. Kép, szöveg: Opauszky László Mennvi marad a 292 millió forintból? Ebben az esztendőben 292 millió forint beruházást valósí­tanak meg — terv szerint — megyénk termelőszövetkezetei. Gépeket vásárolnak és építkez­nek. Mindkét célra igénybe ve­szik az amortizációs alapot, to­vábbá az állam anyagi támoga­tását a Magyar Nemzeti Bank közvetítésével. A megyei tanács vb mezőgazdasági és élelmezés- ügyi osztálya rövidesen meg­vizsgálja az 1967-re tervezett beruházások kivitelezésében el­ért eredményeket. Felkérték a termelőszövetkezeteket, továbbá a megyei Beruházási Irodát, va­lamint a MEZÖBER-kirendelt- ség vezetőjét, hogy 1967 első fe­lében teljesített munkájukról adjanak tájékoztatást. Ugyan­akkor azt is írják meg, hogy milyen gondok nehezítik saját erőforrásaik és az állami se­gítség felhasználását. A beérkezett anyagot feldol­gozzák és a hatáskört nem túl­lépve megteszik a szükséges in­tézkedést arra, hogy az év hát­ralevő részében a tervezett be­ruházások megvalósulhassanak. A féléves adatgyűjtést felhasz­nálják arra is, hogy az elkez­dett és a nagyobb kapacitást igénylő építkezésekre anyagi eszközöket átcsoportosítsanak, hogy ezzel is megakadályozzák a jövő évi áthúzódást.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents