Békés Megyei Népújság, 1967. július (22. évfolyam, 153-178. szám)
1967-07-08 / 159. szám
1967. július 8. 5 Szombat Nemcsak a gabonára, de a szénára is vigyázni kell Beszélgetés Várhegyi Ferenc megyei tűzrendészeti parancsnokkal 4 közeljövőben megjelenő kiadványt A kommunista világmozgalom fejlődése Az állami gazdaságokban és termelőszövetkezetekben tűző napon aratnak, és végzik az egyéb időszerű mezőgazdasági munkákat. A nagy hőség miatt tűzveszélyessé válnak a gépek, a berendezések, a termények és a takarmányok, és ezért az óvintézkedések kis mértékű elmulasztása miatt is jelentős károk keletkezhetnek. Várhegyi Ferenc őrnagy elvtárstól azt tudakoljuk, hogy megyénk gazdaságaiban tűzrendészeti szempontból jól felkészültek-e a betakarítási munkákra, s melyek azok a feladatok, amiket meg kell oldani. — A tűzrendészeti szervek fel- világosító tevékenységének eredményeként az elmúlt esztendőben jelentősen csökkent az úgynevezett gabonatüzek száma, 1964-ben tizennyolc, 1966-ban pedig mindössze hat esetünk volt. Az idén is felhívtuk a figyelmet az óvintézkedések betartására: a vasútvonalak mentén kezdjék az aratást, őrizzék a táblákat, idejében hordják el a gabonát és végezzék el a védőszántást. — A szálas takarmányok betakarításáról és a szemes termények szárításáról ugyanez mondható el? — Sajnos nem. Tavaly például 1400 mázsa széna semmisült meg, a kár 135 ezer forint Már ebben a hónapban is kétszer akadályoztunk meg kárkeletkezést, a tótkomi ósi Viharsarok és a kamuti Béke Tsz-ben. Nem tartják be a technológiai eljárásokat; a megengedettnél nagyobb nedvességtartalmú szénát kazlaznak, a ventillátort nem a legoptimálisabb időben működtetik, nem ellenőrzik rendszeresen a hőmérsékletet, így nyilván nem is tudják észlelni a füstölést és az öngyulladást. — A szemes terményeket számos gazdaságban már az F—63 típusú géppel szárítják, ennek helytelen kezelése miatt tavaly hatszor keletkezett tűz. — A hivatásos és az önkéntes állománynak jelenleg mi a feladata? — Ellenőrizzük, <ihol szükséges,' ott szakmai tanácsot adunk, s a községekben folytatjuk a felvilágosító munkát E helyen is kérjük a gazdaságok és a szövetkezetek vezetőit s tagjait, fordítsanak nagyobb gondot a gazdasági épületek védelmére és az olajva, az ember mind gyakrabban kényszerül a kövesútra. Mindenfelé állványerdők emelkednek a házak mellett. Városszerte folynak a tatarozások. Erről az „újjászületésről” tájékoztatott röviden bennünket Si- piczky János, a városi tanács vb építési és közlekedési osztályának a vezetője. Az állam évente több millió forintot fordít felújításokra, noha ezek a renoválások nem kifizetődőek. Ezzel indokolható, hogy több, erősen megrongálódott épületet inkább lebontanak. Számszerűen pontos adatokról az ingatlankezelő vállalatnál Hegye Ernő adott tájékoztatást. Idén összesen 7 680 000 forintot költhetnek különféle renoválásokra. Ebből az összegből 2 100 000 forintot fordítanak lakóház-felújításra. Ilyen jellegű munkák folynak a Sebes György utca 7., a Luther utca 9 és a Hunyadi tér 10 szám alatt, összesen 27 bérleményben. Terv szerint ebben az évben kell elvégezni a gázvezetékek beszerelését a Kulich Gyula tüzelésű kályhák üzemeltetésére. A szülők pedig ne engedjék, hogy a gyermekek kezébe gyújtóeszközök kerüljenek. A mezőgazdaságban az új gépekkel, berendezésekkel könnyebbé válik a munka. Ezzel egyidejűleg — éppen a termelt javak megtartásáért — még többet kell törődni a megelőzéssel és a technológiai eljárások helyes alkalmazásával. D. S. Lakótelep és a Tulipán utca 581 lakásába. Ezekben az épületekben a munka a második fél évben kezdődik el és 2 400 000 forintba kerül. Nagymértékű a rongálódás a lakásberendezési tárgyakban is; ajtók, ablakok, mosdók és hasonlók esetében. Ezek javítására, pótlására 700 000 forintot költ a tanács. Az állami kezelésben levő lakóházak karbantartására és megóvására 2 480 000 forintot fordítanak. Ezek az adatok azonban nem foglalják magukba az egész városban folyó felújításokat, hiszen ezek csupán az ingatlankezelő vállalat hatásköre alá tartozó ta- tarozási munkák. Mivel az ingatlankezelő vállalat hatásköre „csak” az állami kezelésben levőkre terjed ki, számításba kell venni ezenkívül a magánépűle- tek, öröklakások felújítási, tata- rozási munkáit is, ezekkel együtt évente tetemes pénzben és ösz- szegben az a ráfordítás, melynek célja mind az épületek állagának megóvása, mind pedig a város arculatának szépítése.-—gab or— A közeljövőben jelenik meg a Kossuth Könyvkiadó gondozásában A kommunista világmozgalom fejlődése című kiadvány, amely átfogó képet nyújt a szocialista és a kapitalista országok, továbbá az úgynevezett harmadik világ kommunista mozgalmának, pártjainak fejlődéséről, jelenlegi helyzetéről és fő problémáiról. A szerzői kollektíva mozgásában igyekszik megmutatni a történelemnek egyre inkább meghatározó tényezőjévé váló kommunista világmozgalmat. Ennek megfelelően az egyes kommunista pártok történetéről csak a legszükségesebb rövid ismertetést adja, hogy annál részletesebben foglalkozzék a pártok jelenlegi harcának társadalmi, gazdasági feltételeivel és így kutassa az egyes pártok sikereinek, esetleges balsikereinek okait. Minthogy a kommunista pártok meghatározott társadalmi közegben fejtik ki tevékenységüket, politikájuk megértéséhez szükséges ismernünk ' viszonyukat a munkásmozgalom más osztagaihoz (szociáldemokrata pártok, szakszervezeti mozgalom stb.) és az egyes országok politikai erőihez. Ezért a tanulmánykötet nagy gondot fordít az ezzel kapcsolatos problémák elemzésére és az egyes kommunista pártok politikájának hatékonyságát azon igyekszik lemérni, hogy stratégiájuk és taktikájuk milyen választ ad az illető ország sorsdöntő kérdéseire. Így a szocialista világ kommunista pártjainak bemutatása a szocializmus teljes felépítéséért kifejtett erőfeszítéseket, a tőkés országok kommunista pártjainak ismertetése a szocializmushoz vezető utak, a társadalom más erőivel való összefogás keresését tükrözi (strukturális reformok, párbeszéd a vallásos rétegekkel stb.), a harmadik világ kommu- j nista pártjainak elemzése pedig arra igyekszik választ adni, hogy e pártok mennyiben töltik be a társadalmi haladásért vívott harc élcsapatának szerepét országuk sajátos körülményei között. A kötet nem kerüli meg a kommunista világmozgalom vitás í kérdéseit; igyekszik feltárni « vitázó felek álláspontjának mozgatórugóit, bár a tanulmány céljánál fogva e kérdésekben sem tarthat igényt teljességre. Választ kaphat a kötet olvasója napjaink olyan izgalmas kérdéseire, mint az Indonéz Kommunista Párt jelenlegi válságos helyzetének okai, a latin-amerikai kommunista mozgalom problémái, az ú. n. arab szocializmus és a kommunista pártok viszonya stb. A tanulmánykötetet haszonnal forgathatják azok, akik el akarnak igazodni korunk bonyolult nemzetközi helyzetében. ■ Fagylalt Vannak országok, ahol télen is fogyasztják, nálunk, a fagylalt története óta inkább nyáron nyalogatják felnőttek és gyerekek egyaránt. Az utóbbiak főleg a tölcséres fagyit szeretik, mert azt kézbe lehet fogni, azzal lehet mozogni, és kedvére nyalogathatja a kis emberpalánta. Nálunk — mint mondottam — hagyomány az, hogy inkább nyáron nyalogatnák a gyerekek a tölcséres fagyit, mert ahhoz kevesebb pénz is kell; már 50 fillérért is adnak egy gömböt. Igen ám, de Békéscsabán hetek óta nincsen tölcsér. Jó egynéhány panasz érkezett be hozzánk, hogy a csabai strand- vendéglő vagy népszerű nevén a „Kocka”, tölcsér hiányában kép télén kielégíteni az igényeket. Legeredetibb újításuk, hogy papírtálca közé mázolják a fagylaltot, nemcsak eltér a hagyománytól, hanem enyhén szólva gusztustalan is. Nekünk az a véleményünk, hogy nem nehéz azt.'0'- kiszámítani: ennyi meg ennyi fagylalthoz, ennyi meg ennyi tölcsér kell. Vagy a vendéglátónak nem érdeke, hogy emelkedjék a fagylaltfogyasztás? (fer-ó) Az idén csaknem 8 millió forintot fordítanak Békéscsabán a házak renoválására Békéscsabán az utcákon sétálKorszerű fácántelep Sarkad-Remetén Pájer Andrásné a keltetőállomás „műanyái" alatt levő fácáncsibéket eteti. A Békés megyei Állami Erdő- gazdaság hárommillió forintos költséggel korszerű fácántelepet létesített Sarkad-Remetén. Érdekes, kör alakú formájával egyedülálló az országban. Törzsállománya ezerötszáz fácán. Eddig az összegyűjtött fácántojásokat nem keltették, itt azonban a Ger- gely-féle 10 ezres keltetőgéppel biztosítják a szaporulatot, amire a tojás berakásától számított 24 napra van szükség. Keltetés: eredményük jelenleg 65 százalékos. Mint megtudtuk, nyolchetes korig a „fácáncsirkék” táppal nevelkednek és folyamatosan szoktatják őket a szemes eleséghez. Tízhetes koruk után engedik ki őket a gazdaság vadászterületeire. A tervek szerint ebben az évben a telep 20 ezer darab fácán- csirkét nevei fel, Pőti Sándor a keltetőgépbe rakja a fácántojásokat. *
