Békés Megyei Népújság, 1967. július (22. évfolyam, 153-178. szám)
1967-07-08 / 159. szám
W67. július Tanulni mentünk A 111. Dél-Alföldi Tárlat Gyulán Hétfőn nyílnak Két negyvenöt fős csoportban Békés megyei élelmezési szakemberek ültek autóbuszra, hogy tanulni induljanak Budapestre, Gyöngyösre, Egerbe, Miskolcra, Hajdúszoboszlóra. A megyei tanács kereskedelmi osztálya szervezte a tapasztalatcsere-utat azért, hogy a csoportos étkeztetést lebonyolító üzemi konyhák dolgozói ötleteket szerezzenek. A négynapos úton volt mit tanulni. Szerénytelenség lenne magunkat a meglátogatott városokhoz hasonlítani, még inkább az azok üzemeiben lebonyolított étkeztetéshez. De tanulni a tömeges étkeztetés megszervezéséhez, ötletet gyűjteni, nem volt szerénytelenség. Megyénkben jelenleg 320 üzemi és napközis konyha működik. Valamennyiben ki sebb-nagyóbb csoportokat étkeztetnek. Elsősorban az étkezők érdeke, hogy kitűnő legyen a koszt, s legyen az gyors, ne bosszankodjon az ember még étkezés közben is. Nos, a tapasz- lalatcsere-úton részt vevő szakembereknek lehetőségük nyílt arra, hogy megismerjék a magas színvonalú tömegétkeztetést. Gondoljuk, ötleteket is szereztek, hiszen érdeklődésük mindenütt igen nagy volt. Bár a mi konyháink anyagi lehetőségekben a látottakhoz képest jóval elmaradottabbak, az étkezők igényeinek jobb kielégítésére egyet-mást „összeszedhettek”. Ebben nagy segítséget nyújtott a Belkereskedelmi Üzemi Vendéglátó Tröszt, a megyékben és városokban pedig a tanácsi szervek. A csoportok külön-külön megtekintették Budapesten a Csepeli Vasmű, a Lámpagyár, a Gamma, a Chinoin, az Alumínium Székház, a Műegyetem, a Telefongyár, az SZTK és a Vegyi Műveket Tervező Vállalat étkeztetésiét. A Vegyi Műveket Tervező Vállalat konyháját a Dél-pesti Üzemi Vendéglátó Vállalat üzemelteti. A számok a mieinkhez képest igen nagyok. Naponta 1400—1500 embernek adnak ebédet, forgalmuk a büfével együtt több mint félmillió forint havonta. Máris szerezhettek ötletet a szakemberek: mint Lombos Pálné üzletvezető elmondotta, az előfizetéses étkezők is lényegében választékos étlapról rendelhetnek. Ha a megkívánt étel ára magasabb az ebédjegy értékénél, úgy a konyha pénztáránál kiegészíthetik és olyan ételt fogyaszthatnak, amilyet szeretnek. A választék pedig kilenc-tízféle! Nem igényelhetjük, hogy konyháinkon is ilyen nagy legyen a választék, de egy kis többet akarással a „két választékról” már előbbre léphetnénk... A Budapesti Műszaki Egyetemen önkiszolgáló rendszerben 2500 embert étkeztetnek naponta. Itt ugyancsak találkoztak élelmezési szakembereink az előző módszerrel. A „jegyesek” ráfizetéssel azt fogyaszthatják, amit akarnak. Ezenkívül az egyetem konyháján az önkiszolgáló rendszernek egy olyan fajtájával is találkoztak, melyet nálunk még nem ismerünk: az edényt étkezés után nem kell visszavinnie a fogyasztónak, hanem futószalagra helyezi rá és az továbbítja a mosogatóba. Kényelmes az étkezőnek, a konyha pedig alkalmazottainak energiáját kíméli meg. Konyhakész állapotban kapja a nyersanyagot az egyetem. Nálunk még ez sincs. Viszont tudomásunk szerint a kereskedelmi osztály tervében már szerepel, hogy januártól kezdve megyénkben is bevezetik a nyersanyag konyhai előkészítését. Miskolcon, ugyancsak az egyetem konyhája, negyedévenkénti ötmillió forintos forgalmat bonyolít le. A két csoport tagjai, a valaha mocsaras-lápos területen külsőségeiben is modern és nagyszerű élelmezési — mondjuk így — „üzemmel” találkoztak. A napi étkező létszám 5800! Ha már számot írtunk le, folytassuk a konyha adataival: az étterem befogadóképessége 660 személy, a konyha két gázsütővel és 20 gőzüsttel van felszerelve. Az egyetemi város másfél éve kapta meg ezt .a kombinátot. Akarva, akaratlanul kissé hasonlítást keres az ember a békéscsabai napközis konyhával, melyet az Üzem élelmezési Vállalat tart fenn. A mi konyhánk körülbelül 3000 embert étkeztet naponta, területe pedig a miskolciénak még egy tizedét sem éri el. És ha a technikai felszereltségét nézzük, valahogy kikívánkozik belőlünk az igény: nálunk nem lehetne egy kicsit többet? Az igaz, hogy öt év óta rengeteget fejlődött megyénkben is a tömeges étkeztetés technikai felszereltségben is és önkiszolgáló rendszerében is, de — többet érdemelnek az alföldiek is! Igaz, mi tanulni mentünk azzal az igénnyel, hogy megismerjük a több ezres, önkiszolgáló rendszerben lebonyolított étkeztetést. A megye illetékes vezetőinek, szakembereinek az a törekvésük, hogy mindennap lépjünk egyet előbbre. Új üzemek létesülnek, nagyobb munkáslétszámmal kell számolni állandóan. Nagyszerűnek tartjuk a kereskedelmi osztály kezdeményezését, hogy tapasztalatra viszi élelmezési szakembereit oda, ahol tanulhatnak. Ez így mégsem elég. Anyagilag, gazdaságilag is többet kell megyénkben törődni a konyhák technikai felszerelésével. Miskolcon, a Hámori-étteremben elsősorban a gazdaságosság fortélyaival ismerkedhettek A Baromfiipari Országos Vállalói BÉKÉSCSABAI GYÁREGYSÉGE az őszi szezonra az előszerződések kötését megkezdte ■Telentkezni a gyáregység munkaügyi irodájában lehet. 47583 meg a Békés megyeiek. Viszonylag kevés beruházással még cukrászüzemet is létrehoztak! Az ottani személyzet ötletéből származik, hogy étkezőiknek jégkrémet készítenek. Pedig forgalom van itt jócskán: a Lenin Kohászati Művek dolgozóinak naponta 1200—1300 ebédet tudnak biztosítani a szokásos étkezők mellett. Ezért forgalmuk meghaladja az 1 millió 300 ezer forintot. önkiszolgáló rendszert, gazdaságosságot, sok-sok ötletet szerezhettek élelmezési szakembereink a tapasztalatcsere-úton. Nem azt várjuk tőlük — erre nincs anyagi lehetőségük —, hogy ilyen magas színvonalú étkeztetést hozzanak létre. De egyet igen: a látottakból saját ötleteikkel biztosítsanak sokkal többet a közétkezőknek! Varga Tibor Gyula város kulturális életében egyre nagyobb szerepet kapnak a különféle képzőművészeti kiállítások, tárlatok. Különösen az igen gazdag nyári kulturális programot színesíti a következő tárlat megnyitása. A Magyar Képzőmű- [ vészek Szövetsége Délmagyarországi Területi Szervezete és a Gyulai Erkel Ferenc Múzeum rendezésében a III. Alföldi Tárlat ünnepélyes megnyitására kerül sor július 9-én, vasárnap délelőtt fél 12 órakor. A kiállító művészek között helyet kapnak megyénk legnevesebb festői is, akik legújabb alkotásaikat tárják a nyilvánosság elé. A gyulai vár igen alkalmas a tárlat rendezésére, mert romantikus hangulatával eleve vonzerőt gyakorol az érdeklődőkre. A III. Dél-Alföldi Tárlat ünnepélyes megnyitásán dr. Bereczki Sándor, a városi tanács végrehajtó bizottságának titkára mond beszédet. a megyei építőtáborok Megyénk ifjúkommunistái közül 580-an készülődnek a szabadkígyósi és a mezőhegyes! építőtáborokba. A bat- tonyai, a gyulai és az eleki gimnazisták hétfőn már szedik a zöldséget a Szabadkígyósi Tangazdaságban. A me- zőhegyesi címerező táborban kedden kezdik a munkát a békéscsabai közgazdasági technikum, a battonyai, a békési. az eleki, a dévaványai, a gyomai , a mezőberényi, a vésztői és a békéscsabai gimnázium diákjai. Zuhanyozó, háromszori étkezés, mozgóbolt a határban Kiváló címért, hat-hétexer farint keresetért versenyexnek a felsőnyomási kombájnosok Tizenkilenc kombájnos látott hozzá a Felsőnyomási Állami Gazdaságban a 4179 hold kalászos és a 323 hold borsótermós betakarításához. Látogatásunkig nem számolták még ki azt, hogy hány holdat arattak le. „Csak az aratás előjátéka, főpróbája ez még” — mondotta Dobi Albert, az 1-es számú kerület vezetője. Ügy látszik, hogy Csillik, Eva- nics, R. Szabó és Zatykó kombájnosok nem így vélekednek, ugyanis amíg néhány társuk a második és harmadik kerületben 16—65 mázsa közti mennyiséget aratott le és csépelt el 3-áig, ők 360 és 484 mázsa közti teljesítményt értek el egyenként az első kerületben. Nagy a vetélkedés, mert nagy a tét is. Egyrészt Csillik György, Evanics István és Zatykó István bizonyítani akarják, hogy tavaly sem véletlenül értek el előkelő helyezést az igazgatósághoz tartozó és az ország állami gazdaságainak kom- bájnosai között. Ezenkívül 60—65 vagon gabona elcsépléséért és 70—75 vagon kukorica betakarításáért Kiváló Dolgozó oklevelet és egyheti keresetnek megfelelő összeget, 70—75 vagon gabona_el- csóplésóért és 80—85 vagon kukorica betakarításáért pedig Kiváló Dolgozó jelvényt és kétheti keresetnek megfelelő összeget kapnak jutalmul. Ezen túl nagyon ösztönző prémiumfeltételeket állapított meg a gazdaság vezetője, természetesen megfelelő kikötések mellett. Ahogy kiszámították, a feltételek teljesítésével akár 6—7 ezer forintot is megkereshetnek egyenként a kombájnosok az aratás 24—25 napja alatt. „aprósággal”. Azzal, hogy az első kerületben az 50' holdon termelt Etoille (francia) 28—30, a 73 holdon termelt Miraneszkája (szovjet) búzafajta 27—28 mázsát ígér holdanként annak ellenére, hogy ártott neki az éréskori hirtelen nagy meleg. Egyébként a gabonatáblák mindegyike gyommentes, nincsenek megdőlve, úgyhogy jól haladhatnak és jól kereshetnek benne. — Ez mind szép — jegyeztük meg —, de hát a munkához nemcsak a kereset ad kedvet az embereknek, fianem a róluk való gondoskodás is. — Arra sem lehet panaszuk — jelentette ki határozottan a ke- rüietvezető, s ezt megerősítette a közben megérkező Mihalik György is, a gazdaság pártbizottságának titkára. Elsősorban azt mondták el, hogy a kombájnosok feljavított, ha úgy tetszik „protekciós” adagú ebédet, uzsonnát és vacsorát kapnak a szokásos térítés ellenében, s kint a határban, ahol dolgoznak. Térítés nélkül, a szükséges mennyiségben ihatnak szódavizet. Mozgóárustól szerezhetik be cigaretta-, hűsítő ital és egyéb szükségleteiket. A legjobban az alábbi gondoskodás tetszett nekünk, s azt hisszük, még inkább tetszik ez a kornbáj- nosoknak. — Tűzrendészed szempontból más években is kihúzattunk egy 3500 literes víztartályt azokra a táblákra, ahol a kombájnosok arattak — kezdte magyarázni Dobi Albert. — Az idén azt mondtam az egyik szerelőnek: okoskodja ki, hogyan lehetne zuhanyozót szerelni a tartályra, hogy a kombájnosok napközben, de főleg étkezés és hazamenés előtt lemoshassák magukról az izzadtságot és a csípős port. Megcsinálta egy kis motor segítségével és jó szívvel jutalmaztuk meg érte. Sokat jelent a zuhanyozó a kombájnosoknak, mert nem kell bejönniük a központba, mint eddig, a határ távoli részéről fürödni, ha nem akarnak izzadtan, porosán hazamenni. Megérdemlik az ilyen értelmű gondoskodást is, hiszen tudtunk- kal itt sem csak a gabona, hanem több más növény betakarításában is az övéké most már a fő szerep. — Ez így van. A mi komibáj- nosaink évente legalább 70 napot töltenek a motoron. A búzához hasonlóan kukoricából is újabbnál újabb fajtákat termelünk. Még a korábbi holdan- kénti 17—18 ezres tóállományú, s 27—28 mázsa szemes terményt adó kukoricát is kínos-keserves volt kézi erővel, meg a gyengén sikerült csőtörő gépekkel betakarítani. Most meg 25—26 ezer tő- állományú, 35—40 mázsa termést adó kukoricavetések is vannak, ezeknek a betakarítása szinte elképzelhetetlen lenne kézi erővel. Ezen túl rájuk vár a lucernamag, a cirok és a napraforgó betakarítása is. Ezek után nincs más hátra, mint hogy mi is drukkoljunk Csillik Györgynek, Evanics Istvánnak, Bartolák Istvánnak és társainak ahhoz, hogy az eddigi kiváló dolgozó jelvényeik mellé újabbakat szerezzenek a nyári és az őszi betakarítás idején. Kukk Imre Amikor sokalltuk ezt az aratási időt, Dobi Albert elmagyarázta, hogy a gazdaságban jelentős területen vetőmagnak termelik a gabonát. Csírázóképességének megóvása és tárolásának megkönnyítése végett csak akkor vágják, csépelik, amikor nedvességtartalma 14 százalék alatt van. Eső után inkább napokat is várnak száradására. A termésátlagokról még korai lett volna beszélgetni. Dobi Albert. azért kielégítette ilyen irányú kíváncsiságunkat néhány A KÖRÖS VIDÉKI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG azonnali belépésre áltaSános mérnököket keres Lakást biztosítunk. Bérezés a 113/1962. MüM sz. rendelkezésben foglaltak szerint. Jelentkezés levélben vagy személyesen, központunkban: Gyula. Városház u. 26. 379
