Békés Megyei Népújság, 1967. július (22. évfolyam, 153-178. szám)
1967-07-06 / 157. szám
1997. július 6. 4 Csütörtök Tudományos hutátok látogattak több termelőszövetkezetbe és két község háztáji gazdaságaiba Szépen és gazdagon berendezett áruház melőszö vetkezet 400 holdas, jórészt almatermesztéssel foglalkozó gyümlöcsösébe látogattak a vendégek. Kiss Sándor főkertész elmondotta, hogy az idén 150 vagon almát várnak. Három év múlva viszont — évenkénti átlagban — 450—500 vagon almahozamra számítanák. A MÉK szakemberei szerint ez a mennyiség már nemcsak a megye lakosságának és a termelő- szövetkezetek tagságának szükségleteit elégíti ki, hanem exportra is jut belőle. Az elkövet- I kező években felépítésre kerül a 200 vagonos almatároló és a kisegítő üzemágnak tervezett gyümölcsaszaló. A jövő év telén saját csomagolásban már száz vagon almát akarnak exportra szállítani. Fellendült ebben a termelőszövetkezetben a zöldségtermelés is Az idén 270 holdon termelnek vöröshagymát, 150 holdon burgonyát, 20 holdon fokhagymát és 2 holdon zöldpaprikát. A 442 hold zöldségből 375 vagon árut várItt elsőként a hajtatóház gazdaságos kihasználása váltott ki elismerést. Paprikából például 450 ezer forint bevételt terveztek a hajtatóházban. Szépen díszük a paradicsom is, amelyből 4—5 vagonra számítanak. E nagy meny- nyiségből eddig csaknem 200 mázsát már átadtak a MÉK-nek. Gráf Antal kertészmérnök elmondta, hogy a paradicsomot megelőzően szegfűt termeltek, ami szintén jól jövedelmezett. Kellemes meglepetésként hatott dr. .Somos András akadémikusra és két munkatársára a méhkeréki és a medgyesegyházi háztáji gazdaságokban elterjedt fólia alatti zöldségtermelés. Méhkeréken e termelési ág alig több mint két éve honosodott meg, s jelenleg a lakosság 70 százaléka ilyen termelést folytat. Somos akadémikus a legnagyobb elismeréssel szólt a méhkeréki emberek akaraterejéről, amit országosan is kiemelkedő eredménynek mondott. A téma jön as országúton, Csanádapácán egy évvel ezelőtt avatták fel a község új általános áruházát. Az új, szépen berendezett üzlet forgalma a régi kétszeresére emelkedett. Különösen sokan keresik fel a vases műszaki osztályt, ahol motorkerékpártól a televízióig mindent megtalálnak a vásárlók. Fotó: —n. Néhány nappal ezelőtt kétnapos látogatásra megyénkbe érkezett dr. Somos András akadémikus, tanszékvezető egyetemi tanár, a soroksári Szőlészeti és Kertészeti Főiskola Munkaközösségének vezetője, valamint két munkatársa, dr. Túri István és dr. Zrinszki György. A két nap alatt a kondorosi Dolgozóik, a békéscsabai Május 1, az orosházi Dózsa, a tótkomlósa Viharsarok, a füzesgyarmati Vörös Csillag Termelőszövetkezet, valamint a méhkeréki és medgyesegyházi háztáji gazdaságok korai szabadföldi és fólia alatti zöldségtermelés eddigi meghonosodását tekintették meg. A tudományos kutatókat elkísérték e körútra a Szövetkezetek Országos Értékesítő Központja, a megyei tanács, a MÉK és több termelőszövetkezet vezetői, szakemberei. Elsőként az országos hírű füzesgyarmati Vörös Csillag TérHódít megyénkben a szárazföldi és fólia alatti zöldségtermelés avagy milyen haszon származhat egy elromlott gépkocsi miatt? I gépkocsivezető erősen szorítja az izzadtságtól síkos volánt s arcán hatalmas verejték- cseppek gördülnek le. A Kondoros felé vezető makadámon szükség van a volán szorítására, a Warszawa nagyokat döccen, s hatalmas porfelhőt továbbít az árkok tikkadt füvére. Fél tizenkettő felé jár az idő, Hunván az előbb harmincegy fokot mértünk árnyékban. Vajon mennyi lehet a napon? — kérdezzük egymástól, s csodálkozva vesszük észre, hogy leáll a motor. Kevés árnyékot nyújtanak az útszéli szilvafák, áll a forró levegő, mérés nélkül is . tudjuk, hogy valahol negyven felé mozogna a hőmérő .higanyszála. A szenteket és a hanyag szerelőket emlegetve hasal a kocsi alá a vezető. __ Van idő a hűsölésre — szól k i a kocsi alatti forró árnyékból. —- Remélem, tovább tudunk majd menni... Oda a napi program, mérgelődünk a satnya árnyékban. Se közel, se távol egy lélek sincs... azaz — egy kerékpáros közeledik. Ugyan, milyen fontos dolga lehet, hogy ilyenkor tapossa a pedálokat ilyen messze a falutól? Óvatosan kerülgeti a kerékpáros részére veszélyes gödröket. — Álljon meg egy szóra! — tűnődtem, hiszen az én munkámat nem befolyásolhatja az időjárás. Ha esik, ha fúj, a postásnak menni kell. — Mennyit? — Tavaly mértók fel a területemet s bizony ötven kilométeres napi átlag jött ki. A kollégám körzete valamivel kisebb. Nyáron kerékpárral járom a határt, télen, amikor gyalog kell mennem, kétfelé oszlik a körzet, egyik nap az egyiket, a másik nap a másikat járom be. — Ismerős tehát a környéken. Tizenöt év alatt volt időm megismerni a területet és az embereket. Ismerem örömüket, gondjaikat, hiszen nagyon sok jó és rossz hírt én viszek nekik. Én viszem a táskámban sok tanyára a nagyvilágot, mert sokan laknak olyanok a tanyákon, akik hét- vagy hónapszámra sem jönnek be a faluba, különösen munkaidőben. Kevés híján kétszáz különböző újságot juttatok el a tanyasiakhoz. Százharminc helyre hordom a rádiónyugtát, sőt a faluhoz közel, ahol villany van, még három tv-előfizetőt is felkeresek. A tanyasiak nem is olyan régen azt sem tudták, hogy mi az a nyugdíj, most havonta hatvan tanyába kopogtatok be az idős emberekhez. — Szabad idő? — Én is tanyán lakom — mondja Magyar László —, elég munkát ad a háztáji. De azért esténként szeretek újságot olvasni — teszi hozzá gyorsan. — A tanyán kergetik-e a szerencsét? — Itt sem ismeretlen a lottó — van olyan hét, hogy nyolcvan szelvény is gazdára talál. Kitöltés után a zömét én viszem postára. OlajOS kfiZét törülgetve mászik ki a gépkocsi alól a vezető s pár perc múlva engedelmesen dorombol a megszelídített motor. Magyar László is búcsúzik, még jókora út van hátra az ötven kilométerből... nak, ami megközelíti a 7 millió forint bevételt. Mindenekelőtt a vöröshagymatermeléssel akarnak előbbre jutni. Ezt célozza .a dug- hagyma-hőkezelő megépítése is, ami szintén az elkövetkező évek fejlesztési programjában szerepel. Kondoroson a Dolgozók Termelőszövetkezetben Rajki János főkertész kalauzolta dr. Somos András akadémikust és a többi vendéget. A főkertész bevezetőként a fólia alatti zöldségtermelésről beszélt. A primőrként átadott paprika, karalábé, uborka, paradicsom máris szép jövedelmet hozott. Ezt követi majd a 140 hold vöröshagyma és az egyéb zöldségféleség, amelyekből az elkövetkező hónapokban még 280 vagon árut adnak át a MÉK-nek, ami 4 millió forintot jelent a közős kasszában. Sokáig időztek a tudományos kutatók és a szövetkezetek szakemberei a békéscsabai Május 1 Termelőszövetkezetben, ahol elsőként az ikersoros paradicsomot tekintették meg. Ezt követően a fólia alatti termelés eredményességéről számoltak be a szövetkezet szakemberei. Ebben a gazdaságban is jól bevált a fólia alatti termelés. Megtekintették a vendégek az üvegházat, amelynek korszerűsítéséhez — élve a lehetőséggel — a szövetkezet vezetői kikérték dr. Somos professzor véleményét. Amint a Május 1 Tsz szakemberei elmondták, az elkövetkező években még intenzívebben akarnak foglalkozni korai szabadföldi és fólia alatti zöldségtermeléssel. A községi tanácstitkár és a házi kertek tulajdonosai egyöntetűen kérték, hogy a soroksári Szőlészeti és Kertészeti Főiskola, a MÉSZÖV és a MÉK kezdeményezzen a téli hónapokban tanfolyamot Méhkeréken. Mint mondták: szeretnék jobban megismerni á korszerű zöldségtermelést. Örömmel látogatnának el Soroksárra is, ahol a főiskola mintatábláin láthatnák ennek az új üzemágnak magasabb fokú kialakítását. Medgyesegyházán már magasabb fokon foglalkoznak a zöld- sé gtarmelés sei. Szinte kivétel nélkül mindegyik termelő háromszorosan hasznosítja a fólia adta lehetőséget. Jelenleg paprika díszük mindenütt, míg előzőleg retket, illetve salátát termeltek a fóliák alatt, kiváló minőségben. A szárazföldi és fóliás zöldség- termelés elterjedésének kétnapos tanulmányozását tanácskozással zárták Tótkomlóson, s dr. Somos András akadémikus, tanszékvezető egyetemi tanár ösz- szegezte a látottakat. Többek között javasolta az erre illetékes megyei szerveknek, hogy segítsék jobban a háztáji gazdaságok zöldségtermelését. Mint mondotta, az adottságon túl Békés megye termelőszövetkezeteiben és háztáji gazdaságaiban nemcsak a lehetőség van meg e termelési ág fellendítéséhez, hanem a szövetkezeti gazdák szorgalma is. Balkus Imre Opauszky László Látogatóban a gyomai cukrászoknál laponként huszonhatféle készítmény — Eg\ hónap alatt csaknem 138 ezer forint termelési érték lépek ki az árokból, mikor közel ér. Hogyne állítanám meg, amikor olyan valaki közeledik, akinek sok köze van az újsághoz. Magyar László hunyai külterületi kézbesítő szemmel láthatóan nem szívesen lép le a kerékpárról. — Nagy a területem, sok a munkám — mondja szabódva, de azért néhány percre lehuppan a poros fűre. Hatalmas zsebkendővel törülgeti verejtékes homlokát... — Mire megszokom a meleget, jön a hideg — mondja tréfálkozva —, jut nekem ebből is, abból is elég. Melyiket szeretem jobban? — elgondolkodik egy pillanatra. — Ezen még nem nagyon A cukrászüzemben villanymotorok zúgásá fogad és olyan szédítő forróság, mintha ezernyi hősugárzó közé érkeztem volna. Régi ismerősöm, Nagy István, a szövetkezeti cukrászüzem vezetője aznapi adminisztrációs munkáját végzi. Két munkatársa és a tanuló a hosszú asztal mellett szorgoskodik. Homlokukon izzadság gyöngyözik. Mert nemcsak a nyár melege, hanem a terebélyes lemezsütők is ontják a hőséget. Az önmagát régen kinőtt termelőüzemből naponta 26 féle cukrászkészítmény kerül a presszó, a bisztró, a halászkert, a fürdőbüfé, a négy italbolt és a nyolc kiskereskedelmi egység üvegvitrinjébe — a gyomaiak örömére, megelégedésére. Havonként 1400 liter tejet, 180— 200 liter tejszínt, mintegy 110 kilogramm vajat használnak itt fel a legkülönbözőbb sütemények készítéséhez. Érdemes megjegyezni, hogy a múlt hónapban 32 mázsa és 85 kilogramm fagylaltot készített Nagy István kis kollektívája, s még ez majdnem kevésnek is bizonyult. Pedig június első fele nem kedvezett eléggé a fagylalt árusításának. Júniusban a cukrászüzem termelési értéke elérte a 137 ezer 800 forintot, amelynek csaknem felét a fagylalt értéke adta. A harminc éve cukrászkodó, s a megyében jól ismert Nagy István, másfé’ évtizede irányítja nagy hozzáértéssel a Gyomai Földművesszovetkezet cukrászüzemét, s mellette most a hetedik fiatal igyekszik elsajátítani e szép, de nagyon bonyolult szakma ismereteit. B. I. Saját építőbrigád készíti a komplex állatszállást a csorvási Vörös Október Tsz-ben Az év gazdasági vállalkozását eredményesen valósítja meg a csorvási Vörös Október Termelőszövetkezet. Korábban elhatározták, hogy az állatállományt — a hasznosításnak megfelelően — lehetőleg egy-egy helyre összpontosítják. Ennek előtte ugyanis a Vörös Október Tsz szarvas- marhaállománya a gazdaság hat különböző tanyáján kapott elhelyezést. Az isazsatósági határozat értelmében ebben az esztendőben fejős teheneket, hízó marhát és növendékmarhát külön-külön állatszálláson kell elhelyezniük. A tsz vezetősége a határozat valóra váltását elkezdte, s jó ütemben folytatja. Megszervezte saját építőbrigádját, amely az Orosházi út mentén — jobb oldalon — a régi 100-as istálló mellé egy újabbat épít. Itt különben egy 400 férőhelyes komplex tehenészeti telepet alakítanak ki a jövőben. Az állattenyésztő brigád munkájának eredményén máris látszik az átgondolt intézkedés. ! Amióta elkülönítették az állatállományt. azóta a tehenészetben i áttérhettek a napi háromszori i etetésre.
