Békés Megyei Népújság, 1967. július (22. évfolyam, 153-178. szám)

1967-07-06 / 157. szám

»67. július 6.

5

Csütörtök

Bemutató a Várszínházban

A negyedik várszínházi napokat július 1-én este fél 9 órakor nyitották meg Gyulán, a középkori várban. Ez alkalommal Katona József remekművét, a Bánk bán-t mutatták be, címszerepében Bessenyei Ferenc Kossuth- díjas, Kiváló Művésszel. A darabot rendező Miszlay István igyekezett eltéríteni az előadás stílusát a korábbi évtizedekben szokásos patétikusságtól, és arra törekedett, hogy a szereplőik jellemfejlődését természetesebben, valóság-hűségben erőteljesebben mutassa meg.

Bánk bán Miszlay értelmezése szerint kereső, kutató ember, aki érzi a bajokat, de csak érzi, mert értelme a nagy próbatételek sodrásában már nem képes választ adni azok miértjére, még kevésbé utat találni megoldásukra. Ez nyilvánvalóan kora korlátaibólt is ered, de nem lehet nem észrevenni Katona szándékát, amikor Bánk jellemében a magyarság általános jellemzőit is megmutatja. Vagy nem sodorta-e már évszázadokon át ezt a népet a szenvedélyek megállítha- tatlansága, a hirtelen hevülés és csekély kitartás sötét sorsba, megaláztatásba? Hányszor, a történelem folyamán voltak korszakok, amikor minden inkább dominált, mint a ráció, az értelem parancsa, realitása? Amikor, ha voltak is. kevesek, akik tisztábban láttak és tenni hivatottak lettek volna — Dózisától a kommunista mártírokig ível a soruk —, elbuktak a közömbösség, az elvakultság, a fajmagyar gőg undorító jellemtel enségén?! Biberach mondja: „Csóka csókatársának szemét ki nem kaparja”. Mennyire igaz! Az érdekek összekapcsolódásán így bukott el számtalan óriásnak induló akarat. S hogy Bánk bukása is bekövetkezik, adódik mindezekből, az ellentétek egymásra hatásából, magyar főúri mivoltából, a Katona által is felmutatott történelmi és társadalmi összecsapások meghatározó potenciáljából. És mindehhez az indulatain uralkodni nem tudó, jellemzően és jelképesen is magyar magatartás: Bánk bukása világossá válik. A rendező és a szerep megformálója, Bessenyei Ferenc félreérthetetlenül azt kereste: miért nem tudott Bánk úrrá lenni személyes megbántó- dásán, hogy az adott történelmi pillanatban kezébe vegye az ország vezetését, melyre — míg indulatai el nem ragadták t— alkalmasnak látszott. A válasz részben az előbbi fejtegetésekben is benne van és- Bessenyei ezekre is épített. E szerteágazó, erősen differenciált részek egésszé állításából bontakozik ki Bánk bán teljes jellemrajza, Bessenyei ezt sajátos művészi eszközei sokaságával ötvözte teljessé, aláhúzva Bánk egy igen nagy mondatát: „Vagy azt hiszed, hogy az engedi, mint egy kifestett kép, magát néhány szoros vonás közé szorítani?” És amikor ezt dörgi a király előtt, Madách falanszterének iszonyata is felsejlik, az emberi élet ezerszínűségét élettelen szabályokba merevíteni akarók elrendelt bukása, az emberrel számot nem vető korok és parancsolok elleni kiáltás, és küzdelem igazsága. Olyan ez a Bánk- alakítás, hogy egymagában nagy élmény, bár ezt így meghatározni nem éppen szerencsés, hiszen nem lehet kiragadni a dráma közegéből, mert megszűnik élni; az élmény tüze, a gondolat- ébresztő és igazságokra figyelmet irányító alakítás ereje azonban ezt kimondani kötelezi a recenzenst.

Tovább vizsgálva az előadást, azonnal szembetűnő, hogy Tiborc alakja is elüt az eddigiektől. Ez a Tiborc nemcsak kesereg sorsa és sorstársai rettenetes elesettsé- gén, hanem vádol is, és tudato- (jan szól minden mondatában, a

Bánk bán — Bessenyei Ferenc.

hangsúly, a dikció belső lényege félreérthetetlenül láttatja: panaszait nem alamizsna reményében, hanem sokkal másabb célok érdekében mondja el. Persze, a Nagyúr nem azonosulhat vele, hiszen Tiborc azt is tudja, hogy „...Ö, a magyar se gondol már oly sokat velünk, ha a zsebe tele van...” Érdekes és igazabb ez a Tiborc, a dráma szövege is igazolja. Helyes, hogy Ottó herceg sem az, ahogyan eddig játszották, a rendező — indokoltan! — nem Biberach szemével látja; ez az Ottó nem puhány szépfiú, hanem aljas csábító, erőszakos férfi, aki Melinda megejtésére nem riad vissza semmitől.

Lehet, hogy a régebbi előadásokra emlékezek számára ez a néhány szerepértelmezés meghökkentő és ezáltal az előadás nem idézi a régi bemutatók megszokott belső egyensúlyát — a rendező kezdeményező készsége csak dicsérhető, különösen pedig az a törekvés, hogy Katona szavait így is követte: a dráma szereplőinek jellemrajzát sem lehet „néhány szoros vonás közé szorítani”, színházi élményvilágunkba beépült felfogások másolatává és ismétlésévé degradálni; elzárni a fejlődés, a korszerűbb értelmezés útját.

Végezetül: Bessenyei mellett több igen jó alakításra kell emlékeznünk. Petur bán alakját Iványi József építette roppant energiákból, hitelesen; a hatalomtól megrészegült, a magyarságot lenéző és „nagy sorsában elvakult eszű” Gertrudist Stefanik Irén formálta meg, érzékelhetően az alak lényegét keresve; Gumik Ilona — Melinda — megrendítő pillanatokat adott az előadáshoz, Horváth Sándor — Tiborc — a rendező értelmezését maradéktalanul megvalósította. Fel kell jegyeznünk még a Biberach-ot alakító Szoboszlay Sándor, az Ottót alakító Pákozdy János nevét, 'Izidora szerepében Tóth Gabriellát, II. Endre megfor- málóját, Simon Ottót és Dánffy Sándort Mikhál bán szerepében.

A színpadkép Suki Antal műve, kitűnően harmonizál a várudvarral és kibővítette a játékteret, melyre a rendező is gondot fordított, és nem is sikertelenül.

Sass Ervin

Javul a külterületi lakosság orvosi ellátása

A megyei tanács végrehajtó bizottsága határozatának alapján a megyei egészségügyi osztály felülvizsgálta a külterületi lakosság orvosi ellátását, s ott, ahol indokoltnak látta, új külterületi rendelést szervezett. A külterületi lakosság orvosi ellátásánál jelenleg csak ott merülnek fel gondok, ahol az üres körzeti orvosi állások miatt a rendelés szünetel, de ezen úgy segítenek sok esetben, hogy helyettest jelölnek ki.

A községfejlesztésnél az osztály figyelembe vette a vb-határozat- ban lefektetett célt, s a rendelkezésre álló három körzeti fejlesztésből egyet a kamuti, egyet a gerlai körzet részére biztosított, j egy körzet pedig Kondoros köz- | ségnek azzal, hogy az új körzet- j hez örménykútnak Kondoroshoz közel eső része is hozzátartozik. A külterületi tanyai településeken heti egy, illetve kétszeri kiszállással az illetékes körzeti orvos tart rendelést. A rendeléskor kint tartózkodik a körzeti ápolónő és védőnő is. A szükséges gyógyszert a gyógyszertáska, illetve a kézi gyógyszertárakon keresztül biztosítják.

Az alábbi külterületi településeken van heti egyszeri, illetve kétszeri orvosi rendelés:

Békési járásban: Vizesfás (tervbe van véve Rosszerdőn, Békéserdőn és Ó-kertben is az orvosi rendelés megszervezése, de jelenleg Békés községben több körzeti orvosi állás üres.)

Gyulai járásban: Dénesmajor, Nagygyanté, Csabaszabadi, Gerla önálló körzetet kap.

Pusztaottlaka önálló körzetet kap.

Orosházi járásban: Kiscsákó, Pusztaszőlős, Nagykopáncs.

Szarvasi járásban: Kondorosi Vörös Október Tsz, Nagylapos, öregszőlős, örménykúti Petőfi Tsz és az állami gazdaság, Furugy, Nagyráta.

Szeghalmi járásban: Töviskesi Állami Gazdaság, Nagykunsági Állami Gazdaság. A szeghalmi járási tanács határozata alapján az iskolai szünetben a fogorvosok hetenként egy-egy napot rendelnek a Töviskesi Állami Gazdaságban, Kertészszigeten és Körösújfalun.

A városok külterületi orvosi ellátása megoldódott, kivéve Szarvas városnál, ahol az üres körzeti orvosi állások miatt átmenetileg egyes külterületi rendelések szünetelnek. Tehát a határozat végrehajtására megtörtént az intézkedés. Néhol ugyan még vannak zökkenők, ami az ellátást hátráltatja, azonban máris eredménynek könyvelhető el a külterületi lakosság orvosi ellátására tett intézkedés.

Mi hír az új művelődési házról?

... érdeklődtünk Kaczkó Mihálytól,

Községi Tanács Végrehajtó Bizottságának elnökétől.

— Teljes erővel folyik a tervezése — mondotta örömmel a tanácselnök. — Nagyon régi vágy teljesül ezzel a létesítménnyel, bízunk abban, hogy szinte mindenki megtalálja majd benne a megfelelő szórakozási és művelődési lehetőségeket. Milyen lesz? Bár még nincsenek készen a tervek, de már ezt is tudjuk. A négymillió forintos költséggel épülő emeletes épület földszintjén a négyszáz fős színház- és moziterem színpadán szélesvásznú filmeket is lehet majd vetíteni. A színpad előtt zenekari árok készül, az előcsarnokban a pénztár mellett ruhatár és büfé áll

a napokban I szolgálati lakás mellett négy a Nagyszénási szakköri helyiség és egy 25 ezer könyv elhelyezésére szolgáló könyvtár, valamint egy tágas olvasóterem várja majd a látogatókat. Nagyon bízunk abban, hogy a jövő évben megkezdődik az építkezés és hetvenben már mi is élvezhetjük a korszerű, tágas művelődési ház nyújtotta lehetőségeket.

— Más tervekről hallhatnánk?

— Négy nevelői lakás építkezése kezdődik hamarosan, az építők már megkezdték a felvonulást. Gyönyörű új gyógyszertárral is gazdagabbak leszünk. Már megkezdték a tervezést, az emeletes épületben a földszinten lesz a gyógyszertár, az emeleten pedig két szolgálati lakás. Egy másik nem kevésbé jelentős építkezés megkezdésével is csak a tervek elkészültéig várnak. Negyvennégy

Gálcsik Járni a Zöldfa utcában lakott albérletben a sváb ajkú Pribulák néni egyik szépen berendezett szobájában. Nem különbejáratú volt a szoba, de az ára se valami borsos: 150 forint havonta. Nem sok pénz, hanem mert Gálcsik Jani nem nagyon szerette felemelni a gyárban a nagykalapácsot, viszont annál nagyobb ambícióval emelgette esténként a ,,7.öld vadász” vendéglőben a borospoharakat, bizony, a Jani már a harmadik hónapi lakbérrel tartozott. Esténként lábujjhegyen osont az előszobán át az ágyához, nehogy Pribulák nénit felébressze. Ezen a csillagos, kora őszi estén is nekilapulva tért haza a „Zöld vadász”-bői, de az előszoba ajtaja előtt megtorpant: égett

bent a villany, a középen Pribulák néni ült az asztalnál, éppen kártyát vetett a szomszédasszonynak. Jani törte a fejét, miként lehetne elkerülni az öregasszonnyal való találkozást, de nem jött rá semmire. Mit tehetett mást: úgy határozott, hogy erős akarattal benyit, s ha a lakbérről lesz szó, majd mesél valamit.

— Csókolom, aranyos Pribulák néiii de rég láttam, hogy s mint? Hát még mindig járja ez a

Jóslat

majd a látogatók rendelkezésére.

Mezőkovácsházi járásban: Tom- A földszintre még egy 80 négyzet- papuszta, Gábortelep, Mezőhegye- méter alapterületű tánctermet és OTP-lakás lesz abban a négy, sen a IX-es major, a kendergyár, ! egy 40 négyzetméteres klubszobát, egyenként háromszintes épület- Tökfalu, Bagófalu, Árpádtelep. [ terveznek. Az emeleten kétszobás ben, amelynek a tervei elkészültére várunk. Az egyik épület földszintjén szolgáltatóház létesül, erre is nagy szükség van már a községben.

A földművesszövetkezet készítteti a tervét az új áruháznak. a jövő évben szeretnék megkezdeni az építkezést. A tanács házi brigádja különben a földművesszövetkezet részére egy több mint félmilliós munkát végez majd, szintén a tervek elkészülte után. A Bacsó-telepen a Munkás utcában üzletházat és presszót építenek. remélhetőleg hamarosan. A brigádunk különben most is nagy munkában van, a napközi otthon részére egy száz főt befogadó éttermet építenek. Minden jel arra mutat, hogy szeptember elején birtokukba vehetik az új éttermet a napközisek — mondotta befejzésül a tanácselnök. — O

bolondos babona, ez a káryavetés, drága Pribulák néni?

Az öregasszony, ahelyett, hogy nyomban fülön kapná adós albérlőjét, lám, milyen jószívű; kedves nagymama-szemével ránézett Janira és mondta:

— Nix polontsák, Janikám, nix pabona. Ülje le ide, makánok is vetek. Fokatjuk, hogy minden bekö- vetkezze, amit ez mont. No, emelje.

Jani bal kézzel emelt örömmel; leg- afább eltereli az öregasszony figyelmét a lakbérről; Pribulák néni pedig három csoportot rakott ki a kártyákból, s az első három lapot kivette. Gonddal, ráncolt homlokkal nézegette. Szomorúan mondta:

— Hm, hm... Hm, hm...

Jani elnyíló szemmel figyelte az öregasszony arcának rándulását. — No mi az, házi néni? Nincs tán valami baj? — suttogta.

— Hát fiam... bizony-bizony, baj tűin. Holnap reggel az első postával ety kellemetlen lefél fokja

maga megkapni, Danikám.

Aztán kezdte a többi lapot is kirakni, de Jani megköszönte. s hogy a. lakbérről ne is essék

szó, beugrott a szobába. — Bolondság ez az egész — mondogatta magában.

Másnap reggel korán csörgött az óra. de mint rendesen, most is elnémította, s a munkahellyel mit sem törődve, tovább aludt. Úgy 9 óra körül arra ébredt, hogy erőteljesen rázzák a vállát.

— Ejnye, Pribulák néni, még egy kicsit tessék hagyni aludni.

De még érősebben rázták. Erre kinyitotta a szemét. Hát azt látta, hogy nem az öregasszony áll előtte, hanem a postás. Egy szép, fehér borítékú levelet

nyújtott át neki. Ajánlott levelet, alá is kellett írnia. Mire a postás elment', s a levelet bontogatta, már teljesen ébren volt, Eszébe jutott Pribulák néni esti kártya jóslata.. Jaj, csak nem válik be az a ronda babona? Csak nem beteg odahaza valaki? Vagu Rózsikéul von valami? Idegességében fellépte a borítékot., kihúzta belőle a levelet. Neavedíves, rövid levélke volt. Ezt olvasta le róla:

„Kedves Janikám! Mivel máma már ha- todika van. és éppen a harmatik holnapia nem Hzeti lakbér, tudatok, hogy fegye uty, hogy elsejére fel fan montva. Tisztelettel: özvegv Drifm- lák Mikhálné."

Dénes Géza

AZ ÉM ORSZÁGOS

szakipari v Állal at

azonnali belépéssel alkalmaz

FESTÖ-MAZOLÓ. LÁGYSZIGETELÖ, ÁCS-ÁLLVANYOZÓ, BÁDOGOS SZAK- ÉS SEDÉDMUNKASOKAT

Szállást, étkezést térítés ellenében biztosítunk.

A teljesítménybéren kívül a változó munkahelyeken különélés]' pótlékot is fizetünk. Felvétel csak személyes jelentkezés esetén:

Budapest V., Báthory u. 12., II. emelet. Munkerőgazdálkodás.

58 i2