Békés Megyei Népújság, 1967. július (22. évfolyam, 153-178. szám)

1967-07-06 / 157. szám

1*67. július 6. 3 / Csütörtök Aratnak a békéscsabai Szabadság Tsz-ben is A békéscsabai Szabadság Ter­melőszövetkezetben befejezték a tiszta őszi árpa aratását. Június 29-én volt a próbaaratás, majd jú­nius 30-án teljes volt az üzem: hét SZK—4-es kombájn állt be a 482 holdas táblába. Jól meg­szervezték a magbehordást és a szalmaszállítást is. A tsz üzemgazdásza, Vidove- nyecz György elmondotta, hogy a hét kombájn július 4-re learatta a tiszta őszi árpát, és a kétsze­ressel is hamarosan végeznek. Az első becslések szerint a június végi rekkenő kánikula megvéko­nyította a szemeket, így a termés­átlag 15—16 mázsa körül lesz a várt 20 mázsával szemben. Ha semmi zavaró körülmény, időjárásváltozás nem jön közbe, a búza aratását is megkezdik július 9—10-e körül. Az egyik SZK—i-es munkában. Ürítik a friss árpát a kombájnból. Fotó: —n Deső tiszteleg, bemutatkozik, majd oroszul folytatja, elővéve zsebéből a tény vázlatot: tessék, ez hivatalos irat, benne van minden. A tisztek kézről kézre adják a papírt, persze, nem ér­tenek belőle semmit, végül is a tolmácsnak adják, az aztán hal­kan és gyorsan lefordítja az egészet. Golovkin többször is bólintott, végül kijön az asztal mögül, jobban megnézi Desőt — Nagyon helyes — mondja. — Önök tehát már elkezdték a harcot a fasiszták ellen, csak folytatni kelL Híradósok nyomulnak be a szobába, huzaltekercset cipel­nek, kopácsolnak, a tábori te­lefont szerelik, hangosabban kell beszélnünk. — Én — mondja Géza — or­vos vagyok, nőgyógyász, kérem, nekem semmi közöm a katona­sághoz. — Természetesen — jelentke­zem én is — az igazsághoz hí­ven, nekem is közölnöm kell, hogy annál a bizonyos tűzharc­nál nem voltam jelen. Én csak tegnap csatlakoztam Deső fő­hadnagyhoz. Golovkin int. — Jó, majd később, ezek részletkérdések. A lényeg: hol az ön százada? — Nem tudom — feleli Deső. — Nos, van itt elég katona. Ügy értem, a nyilasokon, csend­őrökön kívül, mert ők nem jö­hetnek szóba, és persze a sebe­sültek sem: vállalnák önök, hogy beszélnek velük? Deső nagy szemeket mereszt. — Miről? — Már szervezik az új, de­mokratikus magyar hadsereget, amely — velünk együtt — har­colni fog a németek ellen. Sze­retném, ha minél több katona jelentkezne ebbe a hadseregbe. Természetesen nem erőltetünk senkit. De végül is most arról van szó, hogy az önök hazája milyen gyorsan szabadul fel a náci megszállás alól. És, ezt is közölnöm kell, aki nem jelent­kezik, hadifogolyként kezeljük. — Én — mondja Deső — sem­mit sem tudok az új magyar hadseregről. Fésűs Járó rámered. — Hogy-hogy semmit? Hát nem elég, hogy demokratikus7 És harcolni fog a fasizmus el­len? Sorkinak megfeszül a bőre, fényleni kezd. A semmibe volt zuhanóban, a fogság bugyrai­ba, a legrosszabba, mely ka­tonát érhet, és íme egyszerre megnyílik a menny, tovább le­het taktusra lépni, fegyvert markolni, parancsolni, élelmet felvenni: ez nem kicsiség, nem is szabadna soká latolgatni, hát­ha visszaszívja az orosz tiszt. (Folytatjuk) Az ellenőrzés joga: a segítés kötelezettsége Határidő előtt felépül a kenyérgyár Jó ütemben halad Gádoro­son a Békés megyei Sütőipari Vállalat megrendelésére a ke­nyérgyár építése. A 950 ezer forintos építkezést példamu­tató szorgalommal végzi a ta­nács házi építőbrigádja Nagy István vezetésével. Minden jel arra mutat, hogy a novem­ber elsejére tervezett határidő helyett már október elsején megkezdheti az új üzem a termelést. A napokban már munkához lát a kemenceépítő brigád is, ők készítik az 500 ezer forint értékű olajfűtéses két kemencét Az új kenyérgyárban a ter­vek szerint egy műszakban 26 mázsa kenyeret sütnek, amely Gádoros és Nagyszénás ellá­tását biztosítja. Nagy érdek­lődéssel várja a lakosság az új üzem mellett az új kenyér­boltot is, ahol a nap minden szakában friss kenyeret lehet majd vásárolni. Mind nagyobb területeket müveinek öntözéssel a békési tsz-ek A Békés községi termelőszövet­kezetek közül négyben, valamint a tangazdaságban foglalkoznak öntözéses gazdálkodással. A Vi­harsarok Tsz földjeinek egyhar- madát, az Október 6 Tsz területé­nek csaknem negyed részét öntö­zik (főleg esőszerű öntözéssel). Több mint 400 katasztrális holdon kertészeti öntözés folyik, mely a konzervgyárral kötött szerződések teljesítését segíti elő. Az öntözés fejlesztése a célja az Egyetértés Termelőszövetke­zetnek, ahol ötmilliós költséggel termálkutat fúrnak majd, 1969- ben 5000 négyzetméteres hajtató­házat kívánnak építeni melegvíz- fűtéssel a primőrtermelés céljaira. Az öntözéses gazdálkodás to­vábbi fejlesztése — a békési víz­lépcső elkészülte után — az Egyetértés Tsz területén mintegy 700, az Október 6 közös gazdasá­gában pedig 300 katasztrális hold öntözését biztosítja majd. A bé­kési vízgazdálkodási társulat — mely Köröstarcsa, Sarkad, Zsa- dány, Okány és Vésztő községek­re is kiterjed — a jövő évtől mintegy 170 ezer holdnyi földte­„Jogaink növekedése egyet je­lent kötelességeink bővülésével, s csakis akkor élünk jól e jo­gokkal, ha azokat hatékony esz­közöknek tekintjük, olyan esz­közöknek, amelyeket például a kapkodás megszüntetésére, a túltengő levelezgetésí adminisz- trálgatás felszámolására, a lé­lektelen, mechanikus ügyintézés ma még meglevő gyakorlatának erőteljes megváltoztatására használunk föl”. Az idézőjelbe tett mondat egyik hivatali párt- szervezetünk taggyűlésén a ve­zetőség beszámolójában hang­zott el: felelet volt ez a mondat — s maga az egész beszámoló — azoknak, akik a párt IX. kongresszusának határozatát, a hivatali pártszervezetek’ ellenőr­zési, beszámoltatási jogáról, eny­hén szólva is különösen értel­mezték. Akadt ugyanis néhány párttag, akik úgy vélték, hogy a jogok növekedése a hivatal irá­nyításának kormányrúdját „át­csúsztatja” majd a vezetőség kezébe, azaz ettől kezdve a pártvezetőség „dirigál”. A hivatal, ahol az említett eset megtörtént, egyike azoknak, amelyek nap mint nap állandó kapcsolatban állnak a lakosság­gal, s ha valahol, itt igazán dön­tő kérdés, milyen az ügyintézés stílusa, tartalma, milyen eszkö­zök szolgálják — vagy éppen akadályozzák — a sokat emle­getett „ügyfelet”. A pártszerve­zet eddig is igyekezett segítséget adni a munka javításához, ám nem volt meg az a joga, hogy ne csak adjon, hanem kérjen is, mégpedig számonkérjen helyes, de elsikkadt intézkedéseket, fél­úton megtorpant ügyviteli egy­szerűsítést. A párt vezető szere­pének minden területen való erősítése, továbbfejlesztése logi­kusan magával vonta a korábbi, üzemi és hivatali-intézményi pártszervézetek jogkörére vo­natkozó megkülönböztetések megszüntetését, annak egységes kimondását, hogy a pártszerve­zetek joga és kötelessége a terü­letükön folyó munka átfogó el­lenőrzése, a vezetők beszámolta­tása. Az említett pártszervezet te­hát jogot kapott arra, hogy ne csak segíteni igyekezzék, hanem segíthessen, ha kell vezető beszá­moltatásával, ha kell, átfogó és alapos ellenőrzéssel, a jó értel­mű, tartalmú közbeavatkozással. A kommunisták észrevételei, ja­vaslatai eddig sokszor elsikkad­tak, s ha megpróbálkoztak azzal, hogy a hivatal néhány osztályán felmérjék, megvizsgálják az újra és újra felbukkanó hibákat, s azok okait, akadtak, akik „okve- tetlenkedést” láttak benne. Ha nem is egy az egyhez, de nagy­jából hasonló gondokkal Küzdöt­tek másutt is a hivatali, intézmé­nyi pártszervezetek, s most e gondok feloldása „zöld utat” nyit a hasznos, előrelendítő, munkát javító elképzeléseknek, tevékenységnek. A pártszervezet jogainak nö­vekedésével a hivatal, intéz­mény vezetőjének hatásköre, fe­lelőssége jottányit sem csökken, sőt, erőteljes tárpogatást kap a pártszervezettől, valamennyi kommunistától ahhoz, hogy az irányítása alá tartozó intézmény, hivatal jól valósítsa meg a maga területén a párt politikáját, még hatásosabban végezze — rendel­tetésszerű — munkáját. E segít­ség és támogatás fejében azon­ban időről időre a kommunisták vezető testületé előtt számot kell adnia arról, amit tett, s arról is, mit mulasztott. Oda kell figyel­nie a kommunisták véleményé­re, javaslataira, fel kell hasz­nálnia a pártszervezet ellenőrző munkájának tapasztalatait, de mindez olyan többlet, ami nem­hogy nehezítené, hanem jelentő­sen megkönnyíti helyzetét. A jogok kiterjesztése pártszer­vezeteink számára felelősségük erőteljes fokozódásával jár: tud­niuk kell, hogy mi a lényeges, s mi a lényegtelen kérdés, nem szabad összetéveszteniük a hat­hatós ellenőrzést az apró ügyek­be való eltemetkezéssel, s a vezetők beszámoltatása sem le­het formális aktus, hanem na­gyon is lényegre törő, a csomó­pontokat megragadó, elismerést és bírálatot egyaránt alkalmazó eszmecserének kell lennie. Hiva­tali és intézményi pártszerveze­teink e feladataiknak úgy tud­nak igazán jól eleget tenni, ha már munkatervük készítése köz­ben, a pártvezetőségi ülések, taggyűlések napirendjének meg­határozásakor nagy alaposság­gal, körültekintéssel járnak el, ha nem akarnak túl sokat mar­kolni, mindennel foglalkozni, hanem erejük ésszerű koncent­rálásával elsősorban területük legégetőbb, megoldás esetén te­hát legtöbb haszonnal járó kér­déseivel foglalkoznak. A kuta­tóintézetekben vizsgálni lehet például az új eljárások ipari al­kalmazásának mértékét: a hiva­talban lényeges kérdés lehet például, hogy eléggé tisztázot- tak-e a különböző osztályok ha­táskörei. vannak-e párhuzamos­ságok, átfedések a szakosztá­lyok tevékenységében, s így to­vább, azaz mindig a sajátos helyzet szabja meg, hol lehet, hol kell kamatoztatniuk pártszer­vezeteinknek a kommunista kö­zösség kollektív bölcsességér, kezdeményezőkészségét, jobb megoldásokat kínáló erőfeszíté­seit. A lenini mondás, az inkább kevesebbet, de azt jól, nélkülöz­hetetlen útmutatás az új körül­mények között tevékenykedő hi­vatali, intézményi pártszerveze­teink számára. Ne csak éljenek, hanem célszerűen éljenek joga­ikkal, ne csak szándékuk legyen a segítés, hanem öltsön valós alakot felelősséggel és ellenőr­zéssel megoldást adó javaslatok­kal, mert ezzel adják a legbizto­sabb erkölcsi alapot ahhoz, hogy jogaik gyarapodása a pártszer­vezet tekintélyének, rangjának gyarapodását is jelentse a hiva­talban vagy intézményben. M. O. rületre fejti ki működését. Nem kell külön díjat fizetni Ingatlanközvetítés Orosházán, Battonyán, Gyomán és Békéscsabán A Békéscsabai Ingatlankezelő Vállalat kirendeltségei közül ed­dig csak az orosházinál foglal­koztak ingatlanközvetítéssel, de most hírt kaptunk arról, hogy más kirendeltségekre is kiter­jesztik ezt a szolgáltatást. — Július elsejétől Orosházán kívül Battonyán, Gyomán és Bé­késcsabán segítünk, a telkek és házak eladásában, megvételében — mondották az ingatlankezelő vállalatnál. — Miből áll ez a segítség? — Az eladók tájékozódhatnak ingatlanuk áráról, s a kirendelt­ségeken kartonra vezetik azt, hogy a felkínált ház milyen he­lyiségekből áll, milyen a tetőze­te, padozata, általános .állapota. Telekeladáskor kartonra kerül a telek nagysága, a rajta levő fák és esetleges létesítmények leírása, így az érdeklődök megfelelő ké­pet kapnak az ingatlanról, s nem , kell a helyszínre menniük, csak ; akkor, ha az adatok alapján úgy 1 gondolják: ez a ház vagy telek valószínűleg jó lesz. Ha nem, újabb kartonokat néznek meg. ! — A díjazás? — Külön díjat ezért nem kell fizetniük sem az eladóknak, sem a vevőknek. Eddig úgyszólván követtük az adás-vételt, most vi­szont együtt vagyunk vele. A becslésért járó 120 forintos díj azonban továbbra is megmarad. A forgalmi érték után fizetendő közvetítési díjba ez beszámít ab­ban az esetben, ha a szerződéskö­tés egy éven belül létrejön. — Ha valaki Békéscsabán je­lenti be, hogy telket akar elad­ni, akkor az szerepel-e a vállalat battonyai, gyomai és orosházi kirendeltségének kartonián is? — Nem, de ha ezt külön igény­lik, akkor eleget teszünk a ké­résnek.

Next

/
Thumbnails
Contents