Békés Megyei Népújság, 1967. július (22. évfolyam, 153-178. szám)

1967-07-30 / 178. szám

W67. július 30. 5 Vasárnap Cérnázó a IH-as szövőcsarnokban EMLÉKEZETES, hogy a Pa­muttextilművek Békéscsabai gyárában a régi III-as számú szö­vőcsarnok stabilitás szempontjá­ból tavaly már nem felelt meg a követelményeknek. Hozzátarto­zik még ehhez, hogy nyáron szin­te kibírhatatlan, a külső hőmér­sékletnél 8—10 fokkal magasabb volt a levegő hőmérséklete, a re­latív nedvessége pedig elérte a 70—80 százalékot Száznegyven- négy szövőgépnek ugyanannyi motorja melegítette. Mégis nagy gondot okozott a gyár vezetőinek, amikor a szövőcsamok üzemelé­sét le kellett állítani. Hol helyez­zék el a dolgozókat, mi legyen a sorsuk? — vetődött fel a kér­dés. Voltak, akik bizonytalannak látták a helyzetüket és elmentek a gyárból. Kilencvenen áthelye­zéssel — a kötöttárugyárban kap­tak munkát Felmondásra nem került sor. A régi szövőgépek közül a hasz­nálhatóbbak folyamatosan a Pamuttextilművek más gyáraiba és egyes ktsz-ekhez kerülitek, egy részét kiselejtezték. Tavaly, a negyedik negyedév­ben érkezett az utasítás: a III-as szövőcsamokot cémázóüzemmé kell átalakítani. A városi tanács építőrészlege és a MEGYEVILL derekasan látott az előkészítő munkához és az első ütemet idő­ben be is fejezte. Ez év februárjá­ban megérkeztók a gépek és márciusban már pörögtek az or­sók. A Könnyűipari Szerelési Vállalat szerelőinek segítséget nyújtottak a gyár dolgozói, hogy mielőbb elkészüljenek. Június' 30-án pedig már 3840 cémázóor- 8ó (12 gép) termelt. MI IS AZ A CÉRNAZAS? Kli­ment János, az előkészítő és cérnázó üzemrész vezetője er­re a kérdésre így válaszol: — Lényegében kettő vagy több fonal összesodrása. Így megsok­szorozódik a szakítószilárdság. A szövőcéma 2—3 ágból, a varró­cérna 7—8 ágból áll. Az első ütem a kettőzés (dublí- rozás). Két kúpos keresztorsóról az egyágú fonal a gépen egy hen­geres orsóra kerül. Megyeri Jánosné, a dublírozó- gép kezelője, aki csak június 1-én került a III-as csarnokba, most már teljes biztonsággal dolgo­zik. — Először azt hittem, sohasem leszek képes megtanulni ezt a munkát. Kevés volt az önbizal­mam. Most pedig... Hát nem szí­vesen cserélnék mással, úgy meg­szerettem — mondja. Tiszta, egészséges a környe­zet, a zaj sem olyan nagy, mint a szövődében. A hatalmas csarnok többi ré­szén a hosszú cérnázógépek sora­koznak, melyek a hengeres or­só kettőzött fonalát dolgozzák át — cérnává. — Egy méteren egy perc alatt 500—700 a sodrás — magyarázza Kliment János és közben mutat­ja, hogy milyen sebesen forog­nak az orsók. Böthe Józsefné a leszedőcsoport vezetője, négy fiatal lány dolgo­zik mellette. Ö sem látszik még idősnek és meglepődöm, amikor azt mondja, hogy 19 éve van már a gyárban. — Igen, 19 éve. Nagyon sze­gény családból származom, ko­rán kereset után kellett nézr nem. Azóta mindig az előkészí­tőben dolgoztam, nemrég ke­rültem ide. Ez nagyon finom és szép munka. TULAJDONKÉPPEN kitünte­tés számára az új beosztása. Hosszú évek jó munkájának az elismerése. Csoportja gépről gépre haladva szedi le a cémázott orsókat és készíti elő újra a termelést. — Kézügyesség, figyelem — ennyi kell hozzá — jegyzi meg Kliment János. Most 91—92 százalékos az eredmény az üzemben, ami nap­ról napra nő. Nem lehet panasz, hiszen csak nemrégen kezdték. A vállalat elősegíti, hogy kellő el­méleti és gyakorlati oktatásban részesüljenek. A vezetők bíznak abban, hogy a III. negyedév végén már 100 százalékos lesz az üzemrész napi teljesítménye. S ezt elsősorban a dolgozók szorgalmára, törekvésé­re alapozzák. P. B. Bő választék női ruhákban... A női ruha nagykereskedelmi vállalatnál Somogyi Károlyné kalauzol a mintateremben. Ide érkeznek a gyárakból az új ru­hák, s itt rendelhetik meg a ke­reskedelmi szakemberek. — Olcsó, jó fazonú és diva­tos ruhákat igyekszünk forga­lomba hozni — mondja. — Ezért felhasználtuk az idény legdi­vatosabb anyagait, az egyiptomi fehér-tarka csíkos puplint és a frottírt. Az utóbbi, nem a vas­tag törülközőfrottír, hanem a Pamutnyomóipari Vállalat új és I szép mintákban, készített anyaga nem annyira meleg, s jobb A cukorgyár! rekonstrukcióknál a párttagokra is nagy feladat hárul Időszerű témát tárgyalt július 28-án Sarkadon a községi párt- bizottság. Értékelte a Sarkadi Cu­korgyár pártszervezetének mun­káját. Az üzemben nagy átalakí­tási munkák folynak. A berende­zést teljesen villamosítják, új gépeket állítanak be és tovább automatizálják a cukorgyártást. Az előkészületi munkában nem kis részük van tehát a párttagok-1 nak sem, hiszen a rohanó tempó­a példamutatás. Az idő sürget, ha azt akarják, hogy a nagy átala­kítás ellenére a betervezett na­pon kezdhessék a cukorgyártást, ez nem kis áldozatot kíván a dol­gozóktól, vezetőktől egyaránt. Hogyan állnak helyt ebben a pártalapszervezet tagjai, erről volt szó az ülésen. A pártbizottság ezenkívül megtárgyalta' a máso­dik félévi munkatervét és a tó­ban szükséges a felvilágosító szó, vábbi feladatokat is. Minimumvizsga, de lehetne maximum a gyakorlatban Csaposok, felszolgálók, cuk­rászok, presszósok, ellenőrök, üzletvezetők ültok a héten a vizsgabizottság előtt, hogy számot adjanak arról, hogyan ismerik a vendéglátóegysé­gek üzemeltetésében az egész­ségügyi követelményeket. A kérdések némelykor eléggé „csiklandósak” voltak. A sza­kácsnak tudnia kellett, hogy könyvért. Ezekben a körökben be fogja tölteni a tulajdonképpeni célját — s mellékesen ai tudósok­nak, mint forrásmű nélkülözhe­tetlen lesz.” Egészen más-ként nyilatkozott Ruge, aki a kommunizmust leg­szívesebben megfojtotta volna egy kanál vízben, s akinek a feje egyáltalán nem volt túlterhelve közgazdasági ismeretekkel, vi­szont hajdanában, mint újhege- lista jól megállta a helyét. „Kor­szakalkotó mű, írta Ruge, ragyo­gó, sőt olykor vakító fényt vet a különböző társadalmi korszakok fejlődésére és hanyatlására, vajú­dásaikra és borzalmasan fájdal­mas napjaikra. Az értéktöbblet levezetése a meg nem fizetett munkából, a korábban maguknak dolgozó munkások kisajátításának elemzése, a kisajátítók kisajátí­tásának megjövendölése valóban klasszikus. Marxnak széles körű tudományos képzettsége és nagy­szerű dialektikus tehetsége van. Hasonlóan vélekedik Ludvig Feu­erbach is, csakhogy ő, saját fej­lődésének megfelelően nem any- nyira a szerző dialektikáját tar­totta fontosnak, mint inkább azt, hogy a „könyv igen gazdag, rend­kívül érdekes és teljesen vitatha­tatlan, jóllehet hallatlanul zsú­folt tényekben”. Fordításban az első kötet elő­ször Oroszországban jelent meg. Marx már 1868. október 12-én közli Kugelmann-nal, hogy egy pétervári könyvkereskedő azzal a hírrel lepte meg, hogy a fordítás már nyomás alatt van, és kéri tőle a fotoprogramját (aláírásá­nak kópiáját) a könyv címlapjára. Marx nem akarta ezt a csekély­séget. „jóbarátaitól”, az oroszoktól megtagadni, hiszen a Proudhon elleni könyve is, úgyszintén a „Politikai' gazdaságtan bírálatá­hoz” sehol sem volt olyan kelen­dő, mint Oroszországban. A dolog azonban mégsem így állt. A fordítás ugyan csak 1872- ben jelent meg, de komoly, tu­dományos teljesítmény volt, amely „mesterien” sikerült, mint befejezése után maga Marx is el­ismerte. Az orosz cenzúra a for­dítás kiadását a következő indok­lással engedélyezte: „Habár a szerző, meggyőződése szerint, tel­jes mértékben szocialista, s az egész könyvnek teljesen határo­zott szocialista jellege van, de figyelembe véve egyrészt azt, hogy a könyv előadási módja egyáltalán nem nevezhető min­denki számára hozzáférhetőnek, s másrészt azt, hogy bizonyítási módszere szigorúan tudományos, matematikus — a bizottság kije­lenti, hogy e könyv bíró: ági úton való üldözése lehetetlen.” Ezzel egyidőben kezdett napvi­lágot látni a francia fordítás, mégpedig ugyanolyan formában, mint a szintén akkor megjelenő második német kiadás: részletek­ben. Az angol fordítást pedig, amelytől pedig oly sokat várt, Marx már nem élte meg. milyen ételben található B- vitamin; a gazdasszonyriak azt, hogy milyen betegségét' terjeszt a légy; az ellenőrnek azt, hogyan engedheti meg a hússzállítást. De szó volt az apróbb, vendégeket na­ponta érintő egészségügyi kö­vetelményekről is. Érdekes: a presszósok, felszolgáló höl­gyek pontosan tudják, hogy körömlakkot nem szabad használni azoknak, akik élel­miszerekkel foglalkoznak, a vendég mégis lát piros kör­möket... Dr. Maurer József, a bé­késcsabai városi egészségügyi osztály vezető főorvosa szin­te valamennyi vizsgázó csa- ppstól megkérdezte, hogy mit kell tenni a repedt és csor­ba poharakkal. A válaszok kitűnőek voltak: meg kell semmisíteni, ki kell selejtez­ni, mert terjesztői lehetnek a fertőző betegségeknek, ezen felül sérülést is okozhatnak. És mégis: ivott a kedves ven­dég már csorba pohárból? Sajnos, szinte minden üzlet­ben... Legutóbb Szeghalmon, de korábban is érintette me­gyénk lakóit a fagylaltmérge­zés. Az országos lapok pedig éppen e héten adták hírül, hogy Vas megyében több mint 200 embert kellett kór­házba szállítani fagylaltmér­gezés miatt. Az egészségügyi vizsgakérdésekben ezért sze­repelt a kérdés: hogyan (kell tárolni a fagylaltokat, miért nem szabad összekeverni a gyümölcsöt a tejtermékes fagylalttal? A cukrászok er­re is tudtak válaszolni. De ’ akkor miért nem úgy cselek­szenek. ahogy ezt elméletben tudják? A konyhai dolgozóknak, mielőtt belépnek.. a konyhá­ba, le kell tusolniuk és ru­hát kell váltaniuk. Utcai ru­nedvszívó, mint az eredeti frot­tír. — Bővült a méretválaszték. A bakfisméretben kapható 16-os nagyságú ruha, a kisebb termetű nőknek is megfelel. De a jobb kondícióban levő asszonyok is találhatnak megfelelő konfekció­ruhát az 52-es, sőt az utóbbi időben az 54-es és 56-os mé­retűek között. — A puplin, s á frottír mel­lett a selyem is divatos. Ezért fehér alapon tarka mintás bolgár selymet és sötét alapon lila, mustármintás, sötét tónusú ro­mán selymet dolgoztak fel a konfekciógyárak. Jól sikerült fa­zonok... — A magyar anyagok közül a „Salome” közkedveltté vált Most tarka mintás változatából nyári kiskosztümöt gyártattunk. Kérésünkre a gyár olyan kar­tont is készített, amelynek szé­lén sűrű pöttycsík húzódik. Ezt kitűnően felhasználhattuk a ru­hák díszitésére. Sötétkék, sötét­zöld, piros és felhér alapon fe­hér pöttyös, illetve fekete pöttyös változatban kapható az ebből készült ruha... K. M. há nem kerülhet a konyhá­ba. A válaszok itt is jók, csak éppen a konyhával ren­delkező üzletek mellett nincs mindig megfelelő fürdő és öltöző. A dolgozók tudják, hogy mit kellene tenni csak­hogy — vagy a tervező, vagy a vállalat... A mosogatástól a tálalásig, a nyersanyag-szállítástól az étel elkészítéséig millió „ve­szély” fenyegeti az ételt. A higiéniai követelmények be nem tartásának a veszélye. Ezért volt fontos az úgyne­vezett „egészségügyi mini­mumvizsga”. Csak az alapvető követelményeket kellett te­hát tudniuk a vendéglátói dolgozóknak, de milyen jó lenne, ha ezeket maximálisan betartanák az üzletekben. —va—ti I Elöl gombos frottír strandruha. (Villányi Zsuzsa rajza) Felveszünk három műszakos foglalkoztatásban 17 évet betöltött női munkaerőket SZÖVŐ.FONÓ,CÉRNAZÓ ÁTKÉPZÖSÖKNEK. Továbbá 20 évet betöltött férfi segédmunkásokat A nyolc ált. iskolai végzettség kötelező. Lakást biztosítunk női és egyedülálló fér­fi munkavállalóinknak. Bővebb felvilágo­sítás levélben. CÍM: PAMUTTEXTILMŰVEK KÖZPONTI GYÁRA, Budapest, XI. kerület, Hauszman Alajos u. 20. Üzemgazdasági osztály. Kurali Józsefné. 473

Next

/
Thumbnails
Contents