Békés Megyei Népújság, 1967. július (22. évfolyam, 153-178. szám)
1967-07-26 / 174. szám
1967. július 26. 4 Szerda Propán-bután gázcseretelepek a fogyasztási és értékesítő szövetkezetek kezelésében A ÚMOBUUJUiam Falak Melyikre szavaznak? A napokban Budapestről egy idősebb elvtársnő, aki egyébként még aktív újságíró, a KISZ megyei bizottságának a kérésére leutazott Békéscsabára, hogy a Lencsési úti táborban külföldi utazásairól élménybeszámolót tartson az ifjúságnak. Autóbuszra várakozással és átszállásokkal nem akarták fárasztani őt, más jármű pedig nem állt rendelkezésre, azért taxival mentek eléje a csabai vasútállomásra. A pesti gyors azonban késett. Az elv- társnő fogadására és a táborba kalauzolására vállalkozott ki- szes lányok megszeppentek kissé; mitévők is legyenek? Ha elengedik a taxit, aligha kapnak egyhamar másikat, ha visszatartani próbálják, azt mondhatja a vezető, hogy azalatt más fuvart is csinálhat, nem is egyet. Az összes, jóságos tekintetű taxis bácsi azonban kiolvasva gondolataikat, kedvesen megnyugtatta őket, hogy csak várjanak nyugodtan, mire beérkezik a vonat, a taxakülönbözet nem lesz nagy, viszont miért várjon az idős hölgy órákig másik autóra ... Az előadások után, néhány nap múlva az elvtársnőt ugyanilyen úton-módon juttatták el a kiszesek az állomásra. Nyomban vissza is robogtak volna, hiszen fontos közös foglalkozás várta őket a táborban, másrészt ott fizették volna meg az útiköltséget. Csak arra kérték a taxi 30—40 év közötti vezetőjét, hogy addig legyen szíves várni, amíg az elvtársnőt csomagjaival a vonatra segítik és már sietnek is vissza. — Szó sincs róla. Én nem fogok a maguk udvariaskodása miatt elesni néhány fuvartól — hangzott rideg elutasítással. Egy vállalat, két taxis ... De még mennyire kettő! Nem is lehet egy napon említeni őket! — h — A leendő gépjárművezető' példát mutattak A nyári munkák idején különösen komoly gondot jelent a megye folyamatos és biztonságos vérellátása. Ugyanakkor a tapasztalatok azt mutatják, hogy a sok baleset ezt még inkább szükségessé teszi. Ennek segítése volt a célja az MHS szeghalmi járási elnökségének és a Vöröskereszt járási szervezetének. Megszervezték, hogy az MHS gépjárművezető-tanfolyam hallgatói térítésmentesen adnak vért. A leendő gépjárművezetők megértették ennek fontosságát, s csaknem kivétel nélkül mindenki így válaszolt a feltett kérdésre: „Kötelességem segíteni embertársaimon — hivatásomnál fogva még én is szorulhatok ilyen segítségre, összesen hetvenen jelentkeztek, s 21 liter vért adtak. A véradás befejezésével a vérkonzerváló állomás vezetője meleg szavakkal köszönte meg a fiatalok áldozatkészségét. Vékony József Felvételre keresünk budapesti munkahelyre SZERKEZETLAKATOS, HEGESZTŐ, MARÖS. ESZTERGÁLYOS. MINTAKÉSZÍTŐ. szakmunkást, férfi segédmunkásokat, PORTÁSOKAT, valamint vidéki munkára lakatosokat, hegesztőket, csőszerelőket és festő szakmunkásokat. Orsz. Bányagépgyártó Vállalat. Budapest, IV., Baross u. 91—95. 442 A Szövetkezetek Országos Szövetségének szakfőosztályai a lakossági szolgáltatás újabb láncszemét látták abban, hogy a fogyasztási szövetkezetek vezetői vegyék kezükbe a gázcseretelepek ellátási körzeteinek kialakítását, azok működtetését. Megyénkben a szövetkezetek és a helyi tanácsok vezetői nemcsak szót értettek e lakossági szolgáltatás új formájának kialakításában, hanem cselekedtek is. Jelenleg Me- zőberényben, Gyomán, Tótkomlóson, Mezőkovácsházán, Sarkadon és Szeghalmon működtetnek a fogyasztási szövetkezetek probán- bután gázcseretelepeket. Az itt említett hat községben, illetve ellátási körzetben 3335 gázpalacktulajdonos csereigényét elégítik ki. A gázcseretelepeket legtöbb helyen a községi tanácsok községfejlesztési alapjukból létesítették és bérleményként vagy minden A „megyei film- és szemléltető eszközök tárát” Békéscsabán, a Kun Béla utca 11. szám alatt, a népművelési tanácsadóval egy épületben találjuk. Már 1955- ben létezett. Annak idején, a7, induláskor 300 filmkópiát kapott az intézmény, elsősorban a tanyai népművelés támogatására. Ma 13000 kópiával rendelkeznek és ha tudjuk, hogy a fii mek darabonkénti értéke 800 és 1500 forint között mozog — a színeseket is beleértve — egyszerű átlagösszeg-számitással kétmillió forint körüli közvagyonról van szó. A köicsöndíjuk csekély: tíztől negyven forintig terjed. Kik veszik igénjbe? 'Tömegszervezetek, iskolák, üzemek, termelőszövetkezetek, különféle intézmények, hivatalok előadások, rendezvények, tanfolyamok alkalmával. Ezenkívül vetítőgépek, diavetítők, epidiaszkópok, lemezjátszók és magnetofonok is igényelhetők itt. •A film- és szemléltető eszköz tár vezetőjével, Nagy T.ajoenéval és a műszaki részleg felelősévé1 • Ricza Lajos technikussal beszélgetve, elénk tárul ennek az intézménynek egész megyebeli szerepe, jelentősége. Szolgáltatásaik, így például a nagy értékű filmraktár helyi erőből aligha jöhetett volna létre, csaxis központi dotációval. Erejéhez mérten azonban segít a megyei tanács is, évi A5 ezer forinttal. Sajnálatos, hogy épipen a megye termelési profiljába vágó mezőgazdasági szakfilmeket nem aknázzák ki eléggé az iskolák, technikumok, tanfolyamok, mezőgazdasági üzemek, holott bőséges az anyag a növénytermesztés, az állattenyésztés, a mező- gazdaság gépesítése es egészségügye területén egyaránt. Elég lenne egy levél vagy telefon, hogy bármely szerv, üzem, intézmény, bárki megkaphassa a filmtár 1966—67. évi katalógusát, melyből a célnak legmegfe lelőbb filmek választhatók ki és azonnal megrendelhetők. Fájlalják a filmtár vezetői, hogy „kerethiány” miatt lemezjátszó, magnó és más szemléltető eszközeiket nem egészíthetik ki olyasmikikel, amik a film mellett hasznosan segíthetnék az előadásokat, mint például földrajzi, fizikai, biológiai segédeszközökkel. A panaszok azonban mindenképpen eltörpülnek a sikerek mellett. Az 1965-ben kölcsönzött 1970 darab kópiával szemben a múlt évben már 3063 kópiát adtak ki. E tekintetben különösen szorgalmas a honvédség, a rendőrség és az különösebb megállapodás nélkül adták át azokat működtetés végett a fogyasztási és értékesítő szövetkezeteknek.. Némely helyen viszont a szövetkezet vállalt nagyobb anyagi áldozatot a cseretelep kialakításában. így volt ez Szeghalmon is, ahol a szövetkezet 100 ezer forintjához a községi tanács 70 ezer forinttal járult hozzá, vagy Mezőkovácsházán, ahol 80 ezer forintot adott a helyi tanács a cseretelep kialakításához, ahol hónapok óta 1100 gázpalacktulajdonos igényét elégítik ki. A MÉSZÖV Kereskedelmi Főosztályán újabb tervekről is hallottunk, melyek jórészt már a megvalósulás felé közelednek. Még az idén tervezik rendeltetésének átadni,Nagyszénás, Mezőhegyes, Csorvás, Elek, Újkígyós és Medgyesegyháza propán-bután gázcseretelepeit, ellátási körzeteit. Balkus Imre iskolák, valamint a tömegszervezetek. Az iskolák közül kiemelkedik a Szarvasi Felsőfokú Mezőgazdasági Szakiskola, mellyel szerződése is van a tárnak. Ellenkező példa is akad még. A Szabadkígyósi Mezőgazdasági Technikum eddig nem tartott igényt a szolgálatukra. Talán nem ismeri a lehetőségeket? Gyakori vendégük a városi nőtanács. de a Hazafias Népfront munkatársai is sűrűn megfordulnak a filmtárban. Különösen a csabai V. kerületi szervezet, ugyanis a kerületi pártházban és a 11. számú általános iskolában minden második héten vetítenek. Sokat jelent, hogy anyaguk friss. A miskolci filmfesztivál legjobb filmjeit nem sokkal utána már kölcsönözték. Újabban még egy területet kapcsoltak kölcsönzőmunkájükban, az utazás világát. Ma százezrek utaznak határainkon belül és külföldre. Aki útra kel, szívesen — „Akárcsak egy görögkeleti pátriárka” — állapítom meg ősz hajáról, bajuszáról, mindenki iránt bizalmat sugárzó szelíd tekintetéről. — Sztanojev Rudolf. — Valódi bolgár név. — Battonyai szerb vagyok. — Hogyan, s mikor került Mezőkovácsházára? — Elnöknek hívtak vagy küldtek ide a Rákócziba. Egyre megy. Itt vagyok I960, február 1-e óta. — Siettették-e az őszülést az itt töltött évek? — Nem figyeltem. Akkor még 46 éves voltam. Gond is akadt persze éppen elég. Akkor jóformán még csak a neve volt a szövetkezetnek. Épület, felszerelés szinte semmi. De kedv, meggyőződés, akarat és hit sem igen az emberekben. Járásszerte özönlöttek a közösbe. Beléptek ide is, hogy ne maradjanak kívül, és ne utoljára. Azt, hogy milyen volt a hangulatuk, elég egyetlen példával jellemezni. Egyikőjük, nevezzük egyszerűen Ferenc bácsinak, így biztatta társait, még engem is: „Bonthatjátok a kemencét kéményestül együtt, mert úgyse lesz itt ezután se kenyérnekvaló, se tüzelő.” Jóleső érzés a Rádiószínház magyar bemutatóit hallgatni. Különösképp igaz e megállapítás, ha a bemutatott mű témája a sokszínű ma problémáiból fakad. Fülöp János Falak című alkotása figyelemre méltó és megbecsülendő írói alapállást jelez. Jóllehet müve rádiódráma, mégis kerüli az e műfajban már-már beidegzetté vált töltés nélküli pátosz kongó cirádáit. Témája nem rendkívüli esemény. Egy cement- lopás sablonos esetéből bontja ki a drámai, összeütközés sok motívumú árnyalt szőttesét. Ennek kapcsán veti fel — a kellő hőfokon és alapozottsággal — a felelősség pontosan megfogalmazott kérdését. Hősei életünkben sok helyt megtalálható hús-vér alakok. A főszereplő alapkonfliktusa ismerkedik előzetesen is a tájjal, országgal, földrésszel; néppel, nyelvvel, szokásokkal, kultúrér- tékekkel. Tömegszervezetek, iskolák és más intézmények mind gyakrabban kémek táj- és útifilmet, néprajzi-, kultúrtörténeti kópiákat. Ennyi mindent tudtunk meg a megye film- és szemléltető eszközöket szolgáltató tárházában. Felelős munkakörű vezetői, s egyben alkalmazottai szeretik munkájukat, lelkesedni tudnak érte. Az intézmény gondját, örömét a sajátjuknak érzik. Ez már ilyen természetű munkahely; magához hasonltja azt, aki benne él. Nagy Lajosné és Ricza Lajos még búcsúzáskor is bizonyítják ezt: — Ne feledje megírni, hogy a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulójára egész sor remek filmet kaptunk: politikait, kulturálisát, termelésit, tudományosat, ifjúságit. Várjuk az érdeklődőket, a kölcsönzőket. Huszár Rezső — Mit mondhatott erre teljes meggyőződéssel az ember? Az egy táblába szántott földek nagy része többször cserélt gazdát a különböző indokokkal rendezett tagosítások alkalmával. Jó részük csak akkor kapott szerves táperőt, amikor a madarak elröppentek felettük. Búzából 10—11, cukorrépából 100—110 mázsa termett holdanként. Egyedül a kukorica szerette a sovány földelhet. Baj volt az is, hogy az agi- táláskor gépesített nagyüzemről beszéltünk, s aztán jó három hétig izzadtak az emberek az aratásban, s ugyanannyit a cséplésben is. A sok nehéz kézi munka után elég soványan, mindössze 29 forint értéket osztottunk munkaegységenként. Az érték zömét a termény képezte, vagyis a búza, az árpa, a kukorica. Sürgették is mind ennek a hazaszállítását az egyéb munkák rovására is. A már említett Ferenc bácsi is azt mondta: „Az a biztos, ami a padláson van”. Mit törődött vele, hogy recsegtek a teher alatt az öreg padlásgerendák. — Nem vált híressé a mi szövetkezetünk az elmúlt hét év alatt, de szégyenkezni valónk sincs. Búzából a kezdeti reális. A pártiskoláról épp hazatért Tengelyi László kötelességének érzi a csalások leleplezését, de szeretné leplezni az ügyben szereplő orgazda volt barátokat. Bársony Pál rendőrhadnagy — aki az üggyel foglalkozik — a rádiójáték befejeztéig meggyőzi Tengelyit: nem lehetnek fél igazságok, a megkezdett utat végig kell járni. . A gondolati mag tehát meggyőző és helyes. Hiba csak az írói műhelymunka formai kérdéseinél adódik. Fülöp János ismeri a ma embereit, lehet értője is gondolatviláguknak, de mint író még nem tudja beszéltetni, cselekedtetni, egyszóval sokoldalúan ábrázolni őket. így lesz a második főhősnek szánt rendőrhadnagy alakja az írói gondolatok szimpla szócsöve. Ezért válnak a dialógusok olykor elvi mora- lizálássá. E negatívumok ellenére is elgondolkodtató, érdekes rádiójáték a Falak. A már jelzett írói értékek mellett köszönhető a siker Molnár Mihály értő rendezői tolmácsolásának. Ügyesen észrevette a negatívumokat s sikerrel igyekezett az akció izzásának hiányát a pozitív gondolatiság értékeivel pótolni. Ez az értő gondozás mindenképp indokolt volt, rqert Fülöp János figyelmet érdemlő író. Érdemes és lehet tőle többet, még jobbat várni. Prjevara István Húszszázalékos termelésnövekedés a gyógyszeriparban A Gyógyszeripari Tröszt összegezte az idei első fél év eredményeit. Ezek szerint ebben a fél évben 1966. első hat hónapjához viszonyítva a gyógyszeripar termelési értéke 20 százalékkal, exportja a demokratikus országokba 7,5, a tőkés államokba 11,7 százalékkal, ugyanakkor viszont a munkáslétszám csak 3 százalékkal nőtt. (MTI) 30—35 vagon helyett most 70 vagonnál is többet termeltünk ugyanannyi földön. Tavaly már 256 mázsa volt a cukorrépa-átlagtermés. Az állatállomány is megjárja, az biztosítja a szövetkezet bevételének 60 százalékát. Most már nem 29, hanem 54 forint érték jut egy munkaegységre. — Mindez azért van, mert sokat változott az emberek gondolkodása, hite, munkakedve. Ferenc bátyánk is azt mondja már, hogy csak akkor vigyünk neki búzát, amikor szól, hogy őrletni, cserélni akar. Most már biztonságos helynek tartja ő is a szövetkezet magtárát.. Mások sem követelnek se búzát, se előleget, viszont annál többen mondják: „Elnök elvtárs, segítsen már vagy 8—10 ezer téglát szerezni”. Ki a régi kis házát görbíti meg egy-két szobával, ki a fiának, ki a lányának épít. Az ilyesmire nemcsak a pénz a több, hanem az idő is. Az idén mindössze egy tucatnyi embert foglalt le 20 napra a 600 hold aratniváló a korábbi 90—100 ember helyett, amikor is jó másfél hónapig izzadtunk ennyi gabona beta^'-ntá- sával. K. L Békéscsaba három kis helyiségében az egész világ Kétmillió forint értékű filmanyag a művelődés szolgálatában — Ferenc bácsiék pálfordulása
