Békés Megyei Népújság, 1967. július (22. évfolyam, 153-178. szám)

1967-07-20 / 169. szám

1967. július 20. 3 Csütörtök A sok ígérgetés után végre palát is! Új? nagyszerű feladatok megoldására készülünk Interjú Mihalik Györggyel, a KISZ Békés megyei Végrehajtó Bizottsága első titkárával A Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség néhány héttel ez­előtt befejeződött VII. kongresszusa meghatározta azokat a felada.- tokat, amelyeket a háromnegyedmillió ifjúkommunistának — segítségül hívja a KISZ-en kívüli fiatalokat is — meg kell oldani az elkövetkezendő esztendőkben. Szövetségünknek egyrészt meg­tisztelő kötelessége, hogy a párt vezetésével a marxizmus—leni- nizmus szellemében neveljen, a szocializmus teljes felépítésére mozgósítson és közvetítse a párthoz a fiatalokat, másrészt feladata, hogy hatékonyabban képviselje az állami és a társadalmi szervek előtt a magyar fiatalokat, s védje a törvényekben és a rendele­tekben biztosított jogaikat. A megnövekedett és nagyszerű tennivalók realizálásából me­gyénk fiatalsága is kiveszi a részét. Elképzeléseikről, megvalósí­tandó terveikről, és az időszerű feladatokról beszélgettünk Mihalik György elvtárssal, a KISZ Békés megyei Végrehajtó Bizottsága első titkárával. Mint minden termelőszövet­kezetben, ahol építkeznek, nagy volt az öröm a körösladányi Üj Barázda Tsz-ben is, amikor az elmúlt évben hozzáláttak egy száz férőhelyes tehénistálló, egy kilencvenhat férőhelyes borjú- nevelő és egy harminckét férő­helyes elletőistálló építéséhez. A szövetkezet vezetői a maguk módján igyekeztek elősegíteni az épületek mielőbbi befejezését. Többek között az elnök jó előre megrendelte a békéscsabai TÜZÉP-telepen az épületek te­tejére szükséges palát. Akkor megértette a TÜZÉP igazgató­ját, hogy minek szállítanák ki az egész mennyiséget, mikor a borjúnevelő és az ellető úgyis áthúzódó beruházásként szere­pel. Mire kell, vagyis 1967 első negyedében meg fogják kapni — hangzott az ígéret. Azóta elröppent a második ne­gyedév is, s a tsz elnöke három­szor sürgette személyesen a pa­lát Békéscsabán, kétszer Pesten, s legalább ennyiszer a szeghal­mi tsz-ek építőipari vállalkozá­sának anyagbeszerzője. Pala még mindig nincs, s attól tarta­nak, hogy a sok ígérgetés elle­nére sem tudják befejezni az építkezést ennek hiányában. nálnj ahhoz, hogy feltöltsék a mezőgazdasági kiállítás óriási ak­váriumát körösi halakkal. A következő hetekben nemcsak kézi szerszámokkal, hanem gépek segítségével is bejárják a jelentő­sebb vizeket, hogy megfogják a kiállításra küldendő anyagot. A halászok és a horgászok megfi­gyelték, hogy a hosszú-foki csa­tornában is él egy halóriás, 70—80 kilóra becsülik súlyát. Amikor a hal a mederfenékben keresztbe- fekszik, a csatornában megáll a vízfolyás. A horgászok kiskacsá­val, piócával és más különféle csalival hosszabb idő óta vadász­nak erre a harcsára, de minded­dig nem sikerült megfogniuk. Most a Viharsarok halászai vál­lalkoznak arra, hogy élve emelik ki a vízből, injekcióval elaltatják és speciális járművün Budapest­re szállítják. szövetkezet üzemegységeivel is­merkedtek. Meglátogatták a gyü­mölcsöst, halastavat, az állatte­nyésztést és a gépműhelyt. Min­denütt elismeréssel szóltak a lá­tottakról s este asz ismerkedési vacsorán is ezen a hangon idézték fel a nap emlékeit. A késő éjsza­kai órákig nyúló ismerkedés után, kedden kora reggel a termelőszö­vetkezet képviselőinek kíséreté­ben a Balatonhoz indultak, majd szerdán megtekintették a főváros nevezetességeit és este indultak haza. A termelőszövetkezet 44 tagja most izgatottan készülődik a lá­togatás viszonzására. Huszonhato­dikén indul Gyulaváriból velük az autóbusz a négynapos kirán- dulásrá, amelyen elsősorban azok vesznek részt, akik a közös gaz­daság munkájában is élenjárnak. —ky— — Ifjúságunk szocialista tudatának fejlődése hogyan valósul meg, figyelembe véve a megye mezőgazda­sági jellegét? — Társadalmunk szerves része az ifjúság. Gondjaik, nehézségeik nemcsak saját problémáik, ha­nem az egész nemzeté. Gondol­kodását és magatartását megha­tározza a társadalmi valóság, a szocializmus és kapitalizmus világméretű harcának alakulása, hazánk gazdasági, politikai, kul­turális fejlődése, de hatással van rá a munkahely, a család, az is­kola és a KISZ. Nevelőmunkánk fő tartalma a marxizmus—leni- nizmus eszméinek terjesztése, a párt politikájának népszerűsíté­se az ifjúsági tömegek társadalmi és politikai aktivitásának fejlesz­tése, szervezése. Módot és lehető­séget kell adni, hogy világnézeti fejlődésüket, belső érzelmeiket cselekedeteikkel, tettekkel bizo­nyítsák. Ezt szolgálja a Vádol­juk az imperializmust mozgalom és az idei akcióprogram is, amelynek középpontjában a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulójának méltó meg­ünneplése áll. Munkaversenyeket szerveznek, kultúrprogrammal készülnek, történelmi vetélkedő­ket rendeznek, s találkoznak szovjet veteránokkal és munkás- mozgalmi harcosokkal. A jövő évi akcióprogram tervezésekor figye­lembe veszik majd a KMP és a KIMSZ megalakulásának 50. év­fordulóját és a világ ifjúságának szófiai demonstrációját. Fiataljaink szocialista tudatá­nak pozitív változását elősegít­hetjük, ha fejlesztjük nevelési módszereinket és gazdagítjuk az e célt szolgáló eszközeinket. Az alapszervezetek politikai agitá- ciós tevékenységükkel neveljék a KISZ-tagokat arra, hogy a hazai és a nemzetközi osztályharc min­den lényeges eseményére reagál­janak. Az időszerű ideológiai kérdések tanulmányozásakor a KÍSZ-oktatásokon ismertessék a marxizmus—lenindzmus klasz- szikusainak alapvető műveit, és vonják be őket a politikai s gaz­dasági kérdések vitáiba. Falusi ifjúságunk gondolkodá­sában még mindig található a korábbi gazdasági alapon nyugvó rétegeződésnek megfelelő szem­lélet és életforma. Ehhez és az átmeneti korral járó ellentmon­dásokhoz, az adott körülmények­hez igazítva határozzuk meg ne­velő tevékenységünk irányát. — Az új társadalmi és gaz­dasági követelmények tel­jesítésére a KISZ miként készíti elő fiataljainkat" — A városi-járási KlSZ-bizott- ságok munkatársai, valamint a nagyüzemek és gazdaságok KISZ­titk'árai már megismerkedtek a decentralizált gazdaságirányítási rendszer alapjaival. A KlSZ-szer- vezetek az 1967—08-as oktatási évben sajátítják el az új mecha­nizmusra vonatkozó legfonto­sabb tudnivalókat A gyárakban, vállalatoknál, s termelőszövetke­zetekben az ifjúsági közösség tagjaként a gazdasági és a szak- szervezeti vezetőkkel együtt részt vesznek az üzemi, szövetke­zeti demokrácia fejlesztésében, segítik a fiatalok közgazdasági szemléletének és az üzem össz- tevékenységéért érzett felelőségé­nek erősítését A szocialista mun- kaversenyek szervezésében szoro­san együttműködnek a szakszer­vezeti és társadalmi szervekkel. Ez abban különbözik az egysze­rű termelési versenyektől, hogy a spontán hatás helyett, a szoci­alista erkölcsi nevelés tudatos hordozója. A mozgalom ösztönöz­ze ifjainkat abban, hogy megta­lálják életcéljukat a munkában, az alkotás örömében, tevékenysé­gük során felismerjék a közösségi és egyéni érdek összhangját, vál­laljanak áldozatot, igényesek, áll­hatatosaik legyenek és felismer­jék: szükség van rájuk, számíta­nak munkájukra. A mezőgazda­ságban dolgozó kiszesek fokozzák erőfeszítéseiket a fiatalok munka­vállalása érdekében, szorgalmaz­zák a folyamatos munkalehetősé­get, a rendszeres jövedelem, a fejlettebb üzem és szervezeti for­mák javítására irányuló törek­véseket. Az ipari alapszerveze­tek tagjainak különösen fontos feladata les? az exporttervek ma­radéktalan végrehajtásában. A társadalmi és gazdasági kö­vetelmények teljesítéséhez hozzá­járul az ésszerű gazdálkodás és vezetés, a szakmai hozzáértés, az általános műveltség, a bátor­ság, önállóság, a kérlelhetetlen kritikai magatartás, minden el­avulttal szemben, a felelősségtel­jes, bátor harc az újért, a terme­lésben és a közgondolkodásban egyaránt. Mindezen tényezők ad­ta lehetőségeket ifjúságunknak ki kell használni saját érdekében és a társadalom javára. — A KISZ érdekvédelmi tevékenységének mi a je­lentősége és melyek a so­ron levő legfontosabb fel­adatok? — Az érdekvédelmi funkció gyakorlása a KISZ-szervezetektől kétirányú politikai munkát köve­tel. Fellépnek a jogtalan követe­lőzés, a túlzott igények, a készre váró „sült galamb” szemlélet el­len, ugyanakkor küzdenek az ifjúság jogos érdekeinek érvénye­sítéséért. Meg kell valósítani ezt az elvet: aki többet ad a társada­lomnak, többet is kapjon tőle. Az érdekvédelmi munka haté­konysága függ a gazdasági veze­tőktől. Ha a kiszesek ilyen irányú tevékenységét nem veszik zaklatásnak, akkor egy-egy gond megoldására kevesebb energiát kell fordítani. Éppen ezért a vál­lalati, szövetkezeti vezetők ve­gyék figyelembe az ifjúsági kol­lektíva véleményét egy-egy jelen­tősebb feladat végrehajtása, probléma megoldása előtt. Azo­kon a helyeken, ahol van szak- szervezeti bizottság, ott együtte­sen végzik a fiatalok érdekvédel­mét, ahol viszont nincs, így pél­dául a tsz-ekben, itt a KISZ- szervezetek önállóan látják el ér­dekvédelmi feladataikat, támasz­kodva a termelőszövetkezeti tör­vényre és a szövetkezeti demok­rácia adta jogokra és kötelessé­gekre. Különös figyelmet kell fordítani a társadalmi és válla­lati érdekekkel összhangban a to­vábbtanulás és továbbképzés fel­tételeinek biztosítására, az arra alkalmas fiataloknak a vezetésbe való bevonására, a szociális jut­tatások elosztására, az élet- és munkakörülmények javítására, a fiatal agrárértelmiség gondjai­ra, valamint a 20—25 éves me­zőgazdasági dolgozók lakásépí­tésének elősegítésére. — Mit tesz a KISZ a fia­talok kommunista jellem­vonásainak erősítéséért? — E jellemvonások elmélyítése ifjúságunk egyik legnemesebb feladata, de egyben a legnehezebb is. Növeljük az erkölcsi, politikai követelményeket. Arra törek­szünk, hogy a KISZ-ben el­töltött évek során tagjaink kom­munista fiatalokká válljanak, mindjobban megfeleljenek a szervezeti szabályzat követelmé­nyeinek, cselekedeteik indítéka kommunista eszmeiség legyen, bátrabban határozottabban kép­viseljék a párt eszméjét és poli­tikáját, aktívabban vegyenek részt a társadalmi életben. A kö­vetelmények növelésével egyide­jűleg szélesítjük az alapszerveze­tek és a tagok jogainak érvénye­sülési lehetőségeit; a vezetők megválasztásában, a programok kiválasztásában és a szövetség egész tevékenységének ellenőrzé­sében. A taggyűléseket politikai fórummá kell tenni, a bizottsá­gok és az alapszervezetek fordít­sanak nagy figyelmet az újjá­szervezett ifjúgárda működésére. A kiszesek a községekben és a városokban neveljék, oktassák a kisdobosokat és az úttörőket. E feladatok ellátására viszont csak azokat tartjuk alkalmasnak, akik már rendelkeznek a szocialista embert jellemző néhány tulajdon­sággal. Tehát a cél: minél több olyan ifjúkommunistát nevelni, aki felkészültsége, rátermettsége révén részt vesz az alkotó mun­kánkban. Amikor az új, nagyszerű tenni­valók megoldására hívjuk ifjúsá­gunkat, akkor világos, lelkesítő feladatokat kell eléjük állítani. Ezek adottak. A kiszesek most fiatalságunk belső gondjait old­ják meg, ugyanakkor teljesítik az MSZMP által meghatározott feladatokat, amelyek megoldásá- ■ ban pártunk bizton számíthat megyénk ifjúságára is — fejez­te be kérdéseinkre adott vála­szait Mihalik György. Dékány Sándor Óriás harcsákra vadásznak a gyomai halászok Izgalmas feladatra vállalkoztak a gyomai Viharsarok Halászati Szövetkezet gazdái. Óriás har­csákra vadásznak a Körösök víz­rendszerén. A napokban az egyik halász varsájába 31 kilós harcsa akadt. Sajnos, a vergődés követ­keztében a jószág elpusztult. A halászok ugyanis célul tűzték, hogy az idei mezőgazdasági kiállí­tásra élő óriás harcsákat szállíta­nak, melyeket az érdeklődők az erre a célra készítetett akvárium­ban tekinthetnek meg. A Körösök vízrendszere az utóbbi hónapokban mintha meg­gazdagodott volna szürkeharcsá­val. A csapadékos időjárás hatá­sára a mélyebb vizekből a seké­lyebb, a tápanyagban és levegő­ben gazdagabb vízre úsztak a halak. Ezzel magyarázzák többek között az igen jelentős harcsa­járást. A halászok ezt a termé­szeti jelenséget szeretnék kihasz­Kedves vendégek jártak Gyulaváriban Vasárnap délben meleg fogad­tatásban részesítették a Lenin Hagyatéka Termelőszövetkezet vezetői a hatalmas, csehszlovák rendszámú autóbuszból kiszálló vendégeket. Az ungmogyorósi kö­zös gazdaság tagjai látogattak el a gyulaváriakhoz kíváncsian ar­ra, hogy vajon ez a termelőszö­vetkezet, amely hasonló adottsá­gokkal rendelkezik, hogyan dol­gozik, tagjai hogyan élnek. Szántó László, a tsz pártszervezetének titkára üdvözölte a vendégeket, ismertette a részükre összeállított programot, amelynek első pontja Gyula város megismerése volt. Hamarosan fordult az autóbusz s utasai néhány perc múlva már a város szépségét csodálhatták. Kattogtak a fényképezőgépek megörökítve a várat, a fürdőt s mindent, ami tetszett. Másnap reggel Boros Péter fő- agronómus vezetésével a termelő­Szükség cselén keresse fel a kfsz-ek szol góllal óh ázatnak részlegeit! NAGYKAMARÁSON, KUNÁGOTAN, KA­SZAPEREN, MEZÖKOVÁCSHÁZÁN, MEDGYESBODZÁSON, BATTONYÁN női, férfifodrászattal és női, férfiszabósággal állnak a lakosság rendelkezésére. MEDGYESEGYHÁZAN ÉS MEZÖKOVÁCSHÁZÁN a fenti szolgáltatásokon kívül rádió- és televíziószer­viz, valamint mindennemű háztartási kisgépek javí­tásával állnak a lakosság' szolgálatára. A KTSZ-EK SZOLGÁLTATÓHÁZAINAK RÉSZLEGEI MINDENKOR FIGYELMES, PONTOS ÉS SZAKSZERŰ MUNKÁT BIZTOSÍTANÁK. 466

Next

/
Thumbnails
Contents