Békés Megyei Népújság, 1967. július (22. évfolyam, 153-178. szám)

1967-07-18 / 167. szám

*967. július 18. 5 Kedd Békéscsabaiak a jugoszláv Riviérán A békéscsabai Rózsa Ferenc Gimnázium huszonegy tanulója, 15 lány és 6 fiú, négy pedagógus kísérővel július első napjaiban érkezett tíznapos üdülésre a Ma- karszka melletti Promajnába. Itt a zrenjanini (nagybecskereki) üdültetési vállalat üdülőtelepén latot. Kedves meghívásnak tet­tünk eleget. így kerültünk a ten­gerpartra. Tíznapos itteni üdülé­sünk után testvérvárosunkban lá­togatunk és megismerkedünk vele. Majd velünk jön Magyaror­szágra a zrenjanini gimnazisták, egy csoportja, akik először meg­■Ebéd közben. kaptak teljes összkomfortos elhe­lyezést és szó szerint értve magya­ros ellátást, mert a konyhát bá­náti és bácskai szakácsnők veze­tik. Abban a ritka élményben lehe­tett részem, hogy jelen lehettem tekintik Szegedet, majd a fővárost és eltöltenek néhány napot a Duna-kanyarban. Innen érkeznek majd Békéscsabára és tekintik meg az ő testvérvárosukat. Mindössze két napot töltöttem együtt Promajnában a békés­Napozás a tengerparton. a békéscsabaiak érkezésénél és a tengerrel való ismerkedésüknél. Hogy mennyire kellemes lehetett ez az ismerkedés, mi sem bizo­nyítja jobban, hogy a nagyon fárasztó és átutazott éjszaka után sem lehetett sem a fiúkat, rém a lányokat kicsalogatni az igen kel­lemesen meleg és bársonyosnak tűnő tengerből. De hogyan is kerüllek a békés­csabaiak a jugoszláv Riviérára? Erről Papp János tanár, a csoport vezetője adott tájékoztatót: — Békéscsaba és a jugoszláviai Zrenjanin (Nagybecskerek) test­vérvárosok. A két város között igen sokrétű a kapcsolat. Mi a zrenjanini 3-as számú gimnázi­ummal tartjuk a testvéri kapcso­I csabaiakkal. Már a második nap félnapos kirándulást tett. a 21 fős csoport Baska Vodára, A további j programban szerepelt Makarszka és Split meglátogatása. Legjobban [ azonban a szomszédos Brac szi­getére tervezett hajókirándulást várták a csabaiak. Többen, szeret­ték volna megmászni az egészen közeli Karszt-hegység néhány alacsonyabb csúcsát. Bevallom, hogy két nap után nehezen búcsúztam el a kedves í és vidám csoporttól, mellyel igen I kellemes órákat töltöttem, együtt. A csoport tagjai mind meghagy- j ták, hogy továbbítsam üdvözle­teiket riportom keretén belül is a hazaiaknak. Kollányi Gyula AZ ÉVM BÉKÉS MEGYEI ÁLLAMI ÉPÍTŐIPARI VÁLLALAT felvételt hirdet épületbádogos és vízszigetelő szakmunkások, valamint kubikosbrigádok és segédmunkások részére. Üzemi étkezés és munkásszállás, s a jogosultak részére különélési pótlék biztosítva. Jelentkezni lehet a vállalat munkaügyi osztályán, Bé­késcsaba, Kazinczy utca 4. 47662 Látogatás az ország legnagyobb állami gazdasági tisztítótelepén Az összevonások következté­ben leszerelték Szarvason is a Mária-malmot.- A huzamosabban üresen, kihasználatlanul álló ma­lomépületet a Szarvasi Rizster­mesztési és Kutató Intézet vette használatba többnyire a kísér­leti parcellákon termelt magvak tisztítására és tárolására hasz­nálták. Akkor, 1957—56-ban az évi tisztítási kapacitás alig érte el’ a 40 vagonnyit. Az egyre intenzívebb magter­meléssel párhuzamosan évről évre növelték a tisztítótelep kapacitását. A mal­mi épület mellé két befalazott csővázas színt építettek, amelyek 90 vagon termény tárolására al­kalmasak. Azóta ez a két szín is kevésnek bizonyult, hiszen az elmúlt évben már 700 vagon különböző fajta magot tisztítot­tak ki és tároltak ideiglenesen. Ezen felül 218 vagon gabonát és kukoricát is megszárítottak. Az idén még több feladat vár a magtisztító telepre, amely most már a Szarvasi Kísérleti Állami Gazdaság tulajdonában üzemel. Itt tisztítják, a Békés és Csong- rád megyében termelt nagysaé­A szakszervezeti politikai is­kolák és politika! vitakörök az 1967—68. oktatási évtől kezdve megszűnnek és helyettük az, új alapfokú oktatási forma: társa­dalmunk időszerű kérdései, va­lamint a bizalmi tanfolyam. Ezenkívül a nagyobb üzemekben nási és szarvasi lucerna tájfajta, továbbá a Bács megyei állami gazdaságok által termelt összes kereskedelmi lucerna, ezenkívül Békés, Csongrád,' Bács megye összes vörösheremag-termését. Ezenkívül jelentős mennyiséget tesz ki a tiszántúli állami gaz­daságok fűmagtermésének, ‘ a gazdaság vetőmaggabonájának, rizsének, cirokjának, de a kör­nyékbeli termelőszövetkezetek lucernamagjának tisztítása és fémzárolása is. Mindezek felsorolása előtt és utána is többször megemlítette Elefánti György telepvezető, hogy alaposan kinőtték a régi malom­épületet, a jelenlegi 2 szín mel­lé legalább négy kellene még, hogy a hatalmas átmenő for­galmat le tudják bonyolítani. A továbbfejlesztésnek az a legfőbb akadálya, hogy a telep lakóhá­zak közé ékelődik, egy kicsiny Körös parti telken. A túlzsúfoltság ellenére az ország állami gazdaságai kö­zül ez a legnagyobb kapacitású telep. Ráadásul míg országos viszonylatban nem kellő tiszta­ság miatt a lucernamag-mennyi­A szakszervezeti tisztségvise­lők külön alap-, közép- és felső­fokú képzésben részesülnek. ség 40, itt a szarvasi telepen csak 4,5 százalékát „dobták” vissza újratisztításra. A nagy mennyiség, a kiváló tisztaság elérésének okát kutat­va, megtudtuk, .hogy a felsőfokú mezőgazdasági technikumot vég­zett Elefánti György immár 14 éve foglalkozik vetőmagtisztítás­sal, úgy látszik, hogy az elmúlt tíz év alatt alaposan elsajátítot­ta az irányítás hogyanját, mi­kéntjét is. A nagyszerű eredmé­nyek elérésében jelentős szerepe van a 20 állandó dolgozónak, akiknek zöme az elmúlt 7— 8 év alatt sok gyakorlatra tett szert. Még a magtisztítás fő sze­zonjában alkalmazott 50—60 idő­szaki dolgozó zöme is törzstag­nak számít. Ugyanis évről évre a telepen dolgoznak, mivel a 9 hónapig tartó szezon befejezése után Elefánti György gondosko­dik arról, hogy munkát kapja­nak a gazdaságban. Nem csoda tehát, hogy jelenleg 5—6 vagon őszi árpát tisztítanak, fémzá­rolnak napi három műszakban. A telep laboratóriumának jelen­legi felszerelését újabb 40 ezer forint értékűvel bővítik. Emellett ke­resik a raktárterület növelésének módját. Egyrészt úgy, hogy egy másik helyre költöztetik a gaz­daság zsákraktárát és zsákjavító részlegét, másrészt úgy, hogy emeleteket építenek az arra al­kalmas épületrészekre. Megérné a költséget, hiszen a távoli álla­mi gazdaságokon kívül a kör­nyékbeli termelőszövetkezetek is mindjobban igénylik a telép gondos, jó munkáját. A csehszlovákiai Stráznicében szerepelt Új alapfokú oktatási forma a szakszervezeteknél szakszervezeti napokat tartanak, amelyeken az időszerű belpoli­tikai és nemzetközi, valamint a szakszervezettel kapcsolatos kérdéseket ismertetik. Az új oktatási évben, amely október 1-én kezdődik és 1968. május végéig tart, a fontosabb témák: a Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom jelentősége, a Szovjetunió szerepe, a gazdasági mechanizmus reformja, a har­madik 5 éves terv feladatai, életszínvonalpolitikánk kérdései, az üzemi demokrácia, a Munka a Balassi néptáncegyüttes A csehszlovákiai .Stráznicéberr, Palóc szvit. Sokat tapsoltak Andó évről évre nemzetközi néptánc­fesztivált rendeznek. Alkalmas ez a hely gyönyörű ősparkjával és kastélyával. Stráznice, amely va­lamikor a hatalmas gazdagságú Magivis család tulajdona volt, ma már Európa-hírű, több száz kilométerről érkező vendégek ke­resik fel, hogy gyönyörködjenek mind a hazai, mind a külföldi együttesek művészetében. így volt ez most is, a 22. fesztiválon. A nagy találkozóra és a színes Mihály énekesnek és a Palotai Miklós vezette népi zenekarnak is Valamennyi résztvevő együttes igényes műsort adott, s a közön­ség nem fukarkodott a tapSsal. Nagyon szép volt az est befeje­ző része. A szovjet együttes vo­nalban állt fel a színpadon, majd zenére tánclépésekkel középütt kettéváltak, s mintegy kapun jöt­tek be a magyarok, a lengyelek, a franciák, a dánok és így tovább. Közben énekeltek a táncosok és a Törvénykönyve, a vállalati kol­lektív szerződés, a szakszerveze­tek feladata, a munkás-paraszt szövetség erősítése. Ezenkívül a szakmai szakszervezetek külön témákat is kidolgoznak. A szakszervezeti politikai ok­tatásban a korábbi években mintegy 3000-en vettek részt a megyében, az idén lehetőség műsorra a Zárnék stadionban ke­rült sor, ahol hétezer ember gyűlt össze. Az este 8 órakor kezdődő műsoron elsőnek a magyar együt­test, vagyis a békéscsabai Balassi néptáncegyüttest mutatta be a bemondó, majd a lengyel együt­tes kezdte a műsort. Az est ge­rincét a szovjet és a magyar cso­port adta, s az első vastapsot a balassisták aratták a „Szakács­közönség. „Ej, vy páni vy vy ne- vite co novéhoz...” (Ej, ti urak ti, ti nem tudjátok, mi újság...), Ezt a szöveget valamennyi tánccsoport megkapta már jó né­hány héttel a fesztivál előtt. Fel­emelő s egyben- megható érzés volt látni, ahogy a különböző nemzetek táncosai egymás kezét fogták és együtt énekeltek. A bé­ke és barátság megnyilvánulása nyílik arra, hogy ez a szám megkétszereződjék. A bejáró dolgozók a szakmaközi bizottsá­gok szervezésében létrejövő tan­folyamokra jelentkezhetnek. Felvételre keresünk budapesti munkahelyre SZERKEZETLAKATOS, HEGESZTŐ, MARÓS, ESZTERGÁLYOS. MINTAKÉSZÍTŐ. szakmunkást, férfi segédmunkásokat, PORTÁSOKAT, valamint vidéki munkára lakatosokat, hegesztőket, csőszerelőket és festő szakmunkásokat. Orsz. Bányagépgyártó Vállalat, Budapest, IV., Baross u. 91—95. asszonyok” című, bravúros ügyes­séget kívánó táncjátékkal. Jellem­ző a koreográfia érdekességére, hogy a lányok főzőeszközökkel kezükben, fejükön borosüveggel táncoltak. Nagy sikert aratott az új cigánytánc, a Legényes és a volt ez; igazi fesztivál-hangulat A végén szlovák népi ruhás lá­nyok futottak be a színpadra, s hagyományosan pogácsával, bor­ral kínálták a vendégeket. A Balassi együttes a napokban érkezett haza a fesztiválról. FELHÍVJUK GYULA VAROS LAKOSAINAK FIGYELMÉT, hogy a Béke sugárúton megépült 56 lakás földkábelhálózatát feszültség alá helyeztük. Á vezetékek érintése életveszélyes és halálos EM Békés megyei Állami Építőipari Vállalat 47755

Next

/
Thumbnails
Contents