Békés Megyei Népújság, 1967. július (22. évfolyam, 153-178. szám)

1967-07-18 / 167. szám

W67. július 18. 6 Kedd Lépések az éjszakában Hatalmasait és áttörhetetlenek a kauniszi erőd falai, tudták ezt Litvánia fasiszta megszállói is, tudták az oda bezárt foglyok is, mégsem adták fel a menekülés reményét. Hősi küzdelmükről szól ez a kitűnő szovjet film. (Bemutatja a kondorosi Alkotmány mozi július 18-án.) MŰSOR JÜLIUS 18-ÁN, KEDDEN KALAUZ Magyar tv 17.98 Hírek. 18.05 A Magyar Hirdető műsora. 18.15 Üj könyvek. 18.20 Olaj- mezők. Helyszíni közvetítés a Szeged környéki ifjú olajbányászokról. 19.00 Az emberiség kincsei. Képzőművészeti kisfilm. 19.25 Randevú a klubban. Rá- poirtműsor. 19.50 Esti mese. 20.00 Tv- Híradó. 2*0.20 Most élj, fizess később! Magyarul beszélő angol film. (14 évein felülieknek). 22.00 Tv-Híradó — 2. ki­adás. Rádió Kossuth rádió: 8.22 Dalida éneltel. 8.90 Hol történt? 9.00 A Gyermekrádió műsora. 9.40 Budai kaland. Résizf.etek az operettből. 10.07 Bizet: A gyöngy­halász. 3 felvon a sós opera. 12.15 Ver­bunkosok. 13.02 Egy házasságszédelgő története. Karel Ca.pek vidám írása.. 13.17 Zenekari muzsika. 14.00 A Két ki­rályfi. Mesejáték. 14.46 A Lengyel Kul­túra Hete. A Karolák-tiió játszik. 15.1? Költészet és valóság az opera törté­netében. 16.00 Könnyűzene. 16.24 Gaz­dasági újságíróké a szó., 16.29 Kórus­pódium. 16.39 A kéksziemű Dávidlká- né. VH. rész. 17.10 Vértes Éva útijegy­zete Angliáról. 17.20 Georg Hanti éne­kel. 17.45 A reklámról. 18.00 Magyat nóták. 18.10 Pódium, 67. A július 14-én elhangzott műsor rejtvényednek meg­fejtése és a nyeremények kisorsolása 18.29 Könnyűzenei híradó. 19.30 A Sza­bó csatád. 20.00 Népi muzsika-. 20.15 Híres karmesterek az MRT Szimfoni­kus Zenekarának élén. 22.25 Ritmikus percek. 23.15 Kamarazene. 0.10 Film­zene. Petőfi rádió: 12.30 A Lengyel Kultúra Hete. Moniuszko operáiból. 12.55 Fú­vószene. 13.10 A Falurádió műsora. 13.30 Nagyréded lakodalmas. 14.08 Népi zene. 14.20 Mai témák — mad dalok. 14.30 Falusi percek. 14.35 Nedbai: An­dersen — balett-szvit. 14.55 Fiatalok­ról — fiataloknak. 15.00 Tánczenei kok­tél. 15.45 G. Malcolm ' csembalózik. 16.05 Operettrészfetek. 16.20 H. G. Wells humoreszkje: Struccok magas áron. 16.35 Leoncavallo operáiból. 16.50 Tíz perc a bíróságon. 17.00 Csúcsfor­galom. 18.10 Népdalok. 18.30 Mi a de­mográfiai robbanás? Beszélgetés. 18.55 Dónu Lipafiá zongorázik. 19.43 A Doremi-együttes műsorából. 20.30 Operettdalok. 20.45 Gondolatok fil­mekről. 21.00 Népi zene. 20.14 A Len­gyel Kultúra Hete. A tenger közepén. Slawomir Mrozek szatirikus komédiá­ja. 22.00 Esztrád-zene. 22.24 De Falla: Pedro mester bábszínháza. URH: 18.05 Magnósok, figyelem! 18.50 Brüsszeli Modemzenei Fesztivál — 1966 . 20.02 Operarészletek. 20.51 A dzsessz kedvelőinek. 21.05 Roman tv 17.00 Gazdasági adás. 17.30 Gyerme­keiknek: Bábuk a képernyőn. 18.06 Ta­nulóknak 1001 kérdés. 18.30 A tv es-ti híradója. 18.50 » Időjárás jelentés és hirdetések. 19.00 Tairzian kalandjai. 19.30 A tv orvosi rendelője. 19.50 Városok... és városok. 20.00 Stúdiósizánház: Erős lélek. 22.00 A tv éjs’Ziaikai híradója. 22.10 Műsorzárás. Jugoszláv tv 18.30 Teleszkóp. 19.10 ReggeüitSl ta­karódéig. 20.41 „A vértanú” — dotou- mentumfilm. 20.56 „Ha szeretnének” — lengyel film. (Állandó adások: 18.00 Tv-Híradó, 20.00 TV-napl*^) Mozi Békési Bástya: Harlekin é® szerel­mese. Békéscsabai Brigád: Szegény gazdagok. Békéscsabai Szabadság: A reridőrfélügyeilő. Békéscsabai Terv: Egy magyar nabob és Kárpáthy Zol­tán. Gyomai Szabadság: Drága John. Gyulai Erkel: A szárnyas Fifi. Gyulai Petőfi: A keserűség csillaga. Mező-ko­vácsházi Vörös Október: Előzés. Oros­házi Béke: Mlajdnem baleset. Oros­házi Partizán: Szekérrel Bécsibe. Sar- kadi Petőfi: Égiháboirú. Szarvasi Tán­csics: A főnök inkognitóban. Szeg­halmi Ady: Orvosság a szeretemre. Az eszperanfő 51. kongresszusának hatása Békés megyében Az elmúlt évben került sor az egyetemes eszperantó -51. világ- kongresszusára Budapesten. Mint várható volt, a kongresz- szus nagy hatással lesz a moz­galom fejlődésére, s az ország­ban pezsdítőleg hat ez az, im­már mindjobban közkedvelt nemzetközi nyelv művelése. Hogy ez mennyire így van, azt bizonyítja az a tény, mely­ről Benedek Ferenc, a békéscsa­bai eszperantó kör alelnöke szá­molt be beszélgetésünk során. — Megyénkből igen sokan vet­tek részt a világkongresszuson és azt követően valamennyi kör­ben széles körű tájékoztatást ad­tak a kongresszus munkájáról, eredményéről. Ezután megyénk­ben újult erővel indult meg az oktatás, s ma már Békéscsa­bán, Gyulán, Orosházán, Nagy­szénáson, Vésztőn, Sarkadon, Lö- kösházán, Szarvason és Tótkom­lóson működnek eredményesen az eszperantó körök. Több vá­rosban ép községben jelentősen megerősödtek a tanfolyamok; létszámban is gyarapodtak. A fiatalok köré-bői is számosán kapcsolódtak be. Békéscsabán az V. és XI. számú általános iskolában jött létre a kongresz- szus óta új eszperantó kör. To­vább erősödött a már egyébként is nagy hagyománnyal rendelke­ző Gyulán, Orosházán és Bé­késcsabán is a mozgalom. Ez nem csoda, hiszen olyan lelkes szervezői vannak, mint például Orosházán Dumitrás Mihály, Bé­késcsabán Vizsnyiczai János, Gyulán Kádár Imre. Ügy gon­dolom, hogy a fejlődést nagyban elősegítette az a tény is, hogy ma már államilag is rángott ka­pott e nyelv művelése, helyet kap a felsőfokú oktatásban, ál­lamvizsgát lehűt tenni belőle.' Megyénkben is van már egy ilyen vizsgával rendelkező esz- perantistánk a gyulai Kádár Im­re személyében. Ha tehát az előző évek mun­káját vizsgáljuk, feltétlenül po­zitív képet kapunk, ameiy an­nak eredménye, hogy a mozga­lomban részt vevők nagy lelke­sedésről tanúskodnak. Örvende­tes, hogy a pedagógusok körében is egyre népszerűbb lesz az esz­perantó nyelv tanulása, ami elő­segíti az úttörők között végzen­dő nyelvoktatást. Terveinkről szólva elmondhatom, hogy az idén ismét nagyszerű találkozók­ra kerül sor. A nyáron már is­mék megrendezésre került Gyu­lán a nemzetközi eszperantó ta­lálkozó, amelyen több országból szép számmal vettek részt. Szolnokon is lesz nemzetközi találkozó, melyen megyénk esz- perantistái képviselve lesznek. A pedagógus eszperantisták Szegedre készülődnek, mivel a hagyományokhoz híven ott is sor keiül nemzetközi pedagógus tá­borozásra augusztus 10-e és 20-a között. Az itt részt vevő pe­dagógusok már vizsgát is te­hetnek „A” és. „B” kategóriák­ban, majd ezt követően mint oktatók működhetnek. Foglalkozott Békéscsabán a Hazafias Népfront is az esz­perantó mozgalommal, és olyan javaslat született, mely szerint Békéscsabán több városhoz ha­sonlóan Eszperantó utcát nevez­nek el. A békéscsabai eszperan­tisták vállalták, hogy a meg­épülő Béke teret a világ minden tájáról beszerzett rózsával ülte­tik be. Ez lesz az eszperantó park. Mi, Békés megyei eszperantis­ták nagyon szeretnénk, ha e mozgalom mind nagyobb nép­szerűségre tenne szert — mert egyre inkább a béke nyelve — e, közös nyelvet ma már sok millió ember műveli, s ez köze­lebb hozza az embereket is egymáshoz. Befejezésül feltétlenül meg kell említenem, hogy a közel­múltban nagy veszteség érte az eszperantó mozgalmat: március 18-án elhunyt Baghy Gyula ki­váló eszperantó író, akinek tan­könyvei sok tízezer példányban jelentek meg. Az idén kiadásra kerülő 10 ezer példányos tan­könyvének megjelenését már nem érhette meg. Mi valameny- nyien mélységesen gyászoljuk, mert a mozgalom igen jeles fér­fiút veszített el Baghy Gyula el­hunytéval. — Talán ennyit megyénk esz­perantó mozgaloméról: úgy vé­lem, e néhány gondolatból sokan megérezhetik, milyen nagyszerű ez a nyelv és hogy egyre job­ban összekapcsolja az embere­ket: ahogy jelszavunk is mond­ja: „Reloj kunligas la landojn, Esperanto la popolojn”, vagyis „A sínek összekötik az országo­kat, az eszperantó a népeket” — fejezte be tájékoztatását Bene­dek Ferenc. Háló Ferenc Egy KRESZ-tábla monológja Fájdalom, hogy vagyok, és hogy már nem bírom tovább, sírok, zokogok, mert én egy olyan táb­la vagyok, akinek hatalma kel­lene lenni, de nincs, mert engem senki sem vesz észre, kicsúfol­nak, lebecsmérelnek. Fáj a szí­vem, ha arra gondolok, hogy ne­kem védeni kellene az autósok érdekeit, de nem tehetem, mert ügyet sem vetnek rám. A minap is szörnyű álmom volt, a köny- nyeim csurogtak belé. Hiába, azért egy KRESZ-tábla is csak érzékeny valami, s amikor már semmibe vesznek, azt nem le­het kibírni. Itt sírok mindennap az Irányi utca sarkán, ahová nyilván azért tettek ki, hogy az utcába ne hajthasson be senki. Egyáltalán ki figyel rám? Elhúznak mellet­tem a járművek, visszakacsin­gatnak, fityiszt mutogatnak, nyelvet öltögetnek a viháncoló kocsikák. Hát lehet ezt sírás nél­kül kibírni? Miért vagyok így pellengére állítva? — kérdem én, a bánatos tiltó KRESZ-tábla. — Mikor fog az illetékes megszánni, és olyan helyre utalni, ahol szükség van rám, és ahol nem bánnak velem ilyen rútul a járművezetők. Hallgassák meg ipar a szegény tábla panaszait, és ha egyáltalán sehol sincs szükség rám, akkor tegyenek be egy hűvös raktárba, hadd pihenjek. Ha ez nem megy, akkor a járművezetők szánjanak meg, és ne menjenek túl rajtam, mert én tiltó tábla vagyok! H. F. „Meg is jött sej, az oklevél ff Közületek munkaerőigénye Klemen budapesti állandó munkára, jó kereseti lehetőséggel kőműveseket, ácsokat, kubikosokat, férfi segédmun­kásokat felveszünk. Szállást, étkezést, különélést biztosítunk. ugyanezen szakmákban Iparitanuló-felvétel is. Je­lentkezés: „Április 4” Ktstz, munka­ügyi osztály, Budapest VUL, Auróra u. 23. 3671 A Köröst Állami Gazdaság, Gyoma azonnali belépésre keres a köszigeti kerületébe^- állami gazdaságok szám­vitelében jártas anyagkönyvelőt. Je­lentkezés írásban részletes önéletrajz­zal nyújtandó be. 3571 A Dombegyházi Állami Gazdaság sürgős belépéssel főiskolai végzettség­gel és 5 éves gyakorlattal rendelkező sertéstelep-vezetőt keres. Fizetés meg­állapodás szerint. Jelentkezés és ér­deklődés a gazdaság központjában eszközölhető. Felvétel esetén útikölt­séget térítünk. * Rakodókat, MTZ-vezetőket, rakodó­gép-kezelőket felveszünk. 8. sz. AKO V. Orosháza. 71440 A Budapesti Lakásépítő vállalat azonnal felvesz — budapesti munka­helyekre kőműveseket, ácsokat, kőny- nyügépkezelőket, villanyszerelőket, kubikosokat és férfi segédmunkáso­kat. Különélés! dijat rendelet szeriül fizetünk. Munkásszállást és nap! két­szeri étkezést biztosítunk. Tanácsiga­zolás és munkaruha, szakmunkások­nak szerszám szükséges. Jelentkezési Budapest. V„ Kossuth Lajos téz 13—15. földszint, 451 Kiemelt budapesti állandó munkára, teljesítménybéres, jó kereseti lehető­séggel kőműveseket, kőműves iparl- tanuló-oktatót, ácsokat, vasbetonsze^ reléket, .segédmunkásokat — komplett brigádokat is — keresünk, felvételre. Díjtalan szállást, étkezést biztosítunk. Jelentkezés: Április 4. Ktsz, munka­ügyi osztály, Budapest, VHL, Auróra U. 23. 351 Kőműves-, kovács-, bognár-, ács-, esztergályos-tanulókat felvesz a telek- Schubert- j gerendás! Vörös Csillag Tsz. Jelent­kezni a tsz-irodában. 450 — Kiváló tisztele­tem. — köszöntőm régi ismerősömet, aki nemrégiben- megszólt azért, hogy minek de­korálom ki magam holmi bádogdara­bokkal, azaz jelvé­nyekkel. És íme mennyire változnak a vélemények, most neki is virít egy jel­vény a kabátja fa­zonján. — Kitüntetés vagy ajándék tárgy ? — haj­lok közelebb a visz- szavágás módján gondolkozva. — Plakettel és kü­lön igazolvánnyal kaptam az egyik köz­ponti társadalmi szervtől. — Gratulálok, és még kiválóbb tiszte­letem. Bizonyára sok hasznos tettel érde­melte ki. — Köszönöm, szóra sem érdemes. Még annak ellenére sem, hogy egyszerre három dicsérő oklevelet kaptam a napokban. — Bocsásson meg, nem szeretem a túl szerény embereket. Különösen azokat, akik mártír arccal újságolják többszörös kitüntetésük hírét. — Nem mártírom- íág ez, hanem inkább bosszúság. Ha jól emlékszem, meséltem már magának, hogy csaknem 500 órát dolgoztam szabad időmben egy újítá­son, amiről nagy el­ismeréssel nyilatkoz­tak a szakmabeliek s állítólag már heted­hét országban propa­gálják külképviseleti szerveink. — Nem találok újabb elismerő kife­jezéseket. — Felesleges. In­kább azt mondja meg nekem, de betűzve, hogy mi a nevem? — Kérem, ha ez megvigasztalja. Tud­tommal ön B a j nai Tibor. — Nézze ezt az ok­levelet. Az újításo­mért kaptam minden nyomtaték nélkül. Nem érdekes a pénz. De úgy látszik, azt sem érdemeltem meg, hogy helyesen leírják a nevem és időtálló- an, szépen az elisme­rő szavakat. Íme itt van az oklevél. Esze­rint én Rajnai Tibor vagyok, csak úgy, minden szaktárs, munkatárs, kartárs, kolléga, polgártárs és egyéb megszólítás nélkül. Nézze meg jól: bekereteztetné ezt és mutogatná majdan felnőtt gyer­mekeinek. és unokái­nak? — Hát, ezt én nem. Egyszerűen vissza­küldeném s egy kísé­rőlevélben megír­nám, hogy az a szerv, amely nem tudja a nevemet, s csak ilyen, alig kiolvasható kéz­írással tud írni, az ne osztogasson elismerő oklevelet se nekem, se másoknak. — Nem küldöm vissza. Egyszerűen nem küldhetem visz- sza, mert olyan szerv­ről van szó, amely felettesem, s amely­nek többek között egy kevéssé feladat­körébe tartozik édes anyanyelvűnk hasz­nálatának ellenőrzése is. — Akkor hát, mit tesz az oklevéllel? — Nézegetem s kreálom az eszembe jutó régi, igazi és műmagyar dalokat. Többek között azt, hogy: „Meg is jött, sej az oklevél, nincs köszönet benne”, — S ha az egyik vállalat kifizeti újítá­somért a megígéri háromezer forintot, cimborákat és zene­kart fogadok, odaál- lunk az oklevelet kül­dő felső szervem abla­ka alá és elénekeljük neki a népdalvariáci­ókat... — Amilyen elszánt, megteszi! K. I. ft

Next

/
Thumbnails
Contents