Békés Megyei Népújság, 1967. július (22. évfolyam, 153-178. szám)
1967-07-18 / 167. szám
1967. július 18. Kedd GYENGE TSZ-EK AZ ERŐSÖDÉS ÚTJÁN Hegy éyve! ezelőtt' fontos I kezetben a gyakori személycserék határozatot hozott a párt Békés ' tovább mélyítették a gazdasági megyei bizottsága a gyenge tér- előrehaladás útját. Nem egy eset- melőszövetkezetek politikai, szer- ben olyan emberek kerültek vezevezeti és gazdasági erősítésére. A pártbizottság legutóbbi ülésén, június 28-án ismét napirendre tűzte a négy évvel ezelőtt hozott határozatok megvalósításában szerzett tapasztalatok és a további feladatok megvitatását. A gyengén gazdálkodó tsz-ek erősítésével kapcsolatos testületi vita minden tekintetben jó és időszerű volt. tő beosztásba, akik nem rendelkeztek a vezetéshez legszüksége- 1 sebb politikai, szakmai felkészültséggel, élettapasztalattal. Az alacsony színvonalú vezetés és a hozzá nem értés kö- I vetkeztében a megvizsgált gyenge tsz-ek mindegyikében nem alkalmazzák kellően az alapvető agrotechnikai eljárásokat, — állapította meg a pártbizottság, és a * Alig öt-hat éve fejeződött be gyenge tsz-ek erősítésének kulcs- megyénkben a mezőgazdaság szó- , gondolatát — egyértelműen — a cialista átszervezése. Már az első j jó vezetés személyi feltételeinek években látszott, hogy a mostoha | kialakításában határozta meg. természeti, gazdasági és egyéb i a gyenge tsz-ek ben — rövid adottság miatt több közösségben ; időn belül — olyan vezetés kialamegrekedt vagy nem a kívánt ütemben fejlődik az élet. Látva ezt, napirendre került a gyenge tsz-ekkel való megkülönböztetett foglalkozás. A pártbizottság kezdeményezésére — rövid idő alatt — a társadalmi ügy rangjáig nőtt a mezőgazdasági termelés segítése. A megyei tanács, a járási tanácsok, a Magyar Nemzeti Bank, továbbá a társadalmi szervezetek széles körű munkához láttak, hogy. a jó természeti és gazdasági adottságokkal rendelkező, kiválóan funkcionáló tsz- ekkel együttesen egyszerre fejlődjenek, erősödjenek a viszonylag elmaradottabb körülmények között levő üzemek. E nagy ösz- szefogás eredményeként elmondhatjuk, hogy az egy szántóegységre jutó álló vagyon — négy év átlagában J— 254 'forinttal kedvezőbben alakult a gyenge tsz-ek- ben, mint a gazdaságilag néhány év alatt megerősödött közösségekben. Viszont a forgó vagyon — ugyancsak egy szántóegységre vetítve 178, a közös vagyon pedig 33 forinttal maradt el az elismerten jól gazdálkodó szövetkezetek eredményétől. Vagyis megyei szinten többé-kevésbé azonos eszközellátás, ellátottság alakult ki. Voltak gazdaságok , melyek jól kihasználták a társadalom sokoldalú eszmei, anyagi gondoskodását és így néhány év alatt megerősödtek. A gyenge tsz-ek száma az 1962. évi 58-ról 1966-ra 25-re csökkent. Vagyis a megyei pártbizottság négy évvel ezelőtt hozott határozatát a szövetkezetekben dolgozó, odairányított kommunisták és a nagyüzemi gazdálkodás erősítésével egyetértő, e politikát támagató pártonkívüliek jó eredménnyel szolgálták. Az erősödés útjára jutott gazdaságok közül több annyira lábra állt, hogy a terület nagyságának arányában a megye legjobb öt gazdasága közé küzdötte magát: ilyen a medgyesbodzási Egyetértés Tsz. Számottevően fejlődött a békésszentandrási Zalka, a bu- csai Üj Barázda, a dobozi Petőfi és még több szövetkezet: Viszont azt is megállapította a pártbizottkítását javasolja, amely képes a megnövekedett szervezési és gazdálkodási követelmények ellátására. Az élet, az elmúlt években szerzett tapasztalatok tanúsítják: azokban a gyengén gazdálkodó tsz-ekben, ahol bátran hozzányúltak a vezetés személyi feltételeinek megteremtéséhez, ugrásszerűen javult a gazdálkodás színvonala, növekedett az eszközkihasználás, a kereseti lehetőség, jobb lett a hangulat, a munkakedv és a munkára vállalkozás. Párhuzamosan csökkent az állami erőforrások — dotációk — igény- bevétele: vagyis a személyi intézkedés gazdasági haszonnal járt. A pártbizottság határozatában néhány évre ismét megszabta a politikai és társadalmi szervekben dolgozó kommunisták, feladatát a ma még gyenge eredménnyel gazdálkodó tsz-ek segítésére. A pár! járási szervei ezekben a hetekben megvizsgálják és a társadalmi, valamint szövetkezeti vezetőkkel együttesen kidolgozzák a vezetés színvonalának növeléséhez szükséges politikai, szervezeti intézkedéseket. A gazdálkodás színvonalának növelésére a felügyeleti szervek — megyed, járási tanács és a megalakuló tsz-szövet- ség — összeállítják elképzeléseiket, melyeket szövetkezeti, járási, városi és megyei szinten az ügyben érdekelt szervek elé terjesztenek és megvalósítanak. A megyei tanács vb mezőgazda- sági és élelmezésügyi osztályán közgazdászok, agrármérnökök, pénzügyi és szövetkezetpolitikai szakértők már munkához is láttak. A gyenge tsz-ek gazdasági erősítéséből rájuk jutó feladatrész munkaprogramját állítják össze. Helyet kap ebben a gépesítés színvonalának növelése, a vetésszerkezet arányosságának megteremtése, az eszközellátás és kihasználás javítása, a talajjavítás és a vízrendezés gondjának megoldása, továbbá több olyan intézkedés, amely a gazdaságosság növelésére irányul. Felülvizsgálják a vezetésben dolgozók személyi dotációját is. Ezt a jövőben ság, hogy ahol nem volt jól szer- j ilozzáigazítják a szövetkezetben vezett a politikai munka, ahol a i v^gzet(. munka eredményességé- vezetés személyi feltételeit ne- I ^ Megkeresjk a lehetőségét annak is, hogy miként tudnának a gyenge tsz-ekben áttérni a haben továbbra is rendszeresen ellenőrzik és közgazdasági eszközökkel elemzik a gyengén gazdálkodó szövetkezetek munkáját. A tsz-ek erősítése a párt- politikai munkában is előtérbe kerül. A párt megyei bizottsága az eddigieknél több tsz-vezetőt inspirál a marxista—leninista műveltség megszerzésére. A fiatal korosztályban rejlő tartalékot a párttagság sorainak erősítésére fordítja, rendszeressé és nagyobb mértékben lehetővé teszi a politikai és a szakmai ismeretek elsajátítását. A párt megyei bizottsága által kimunkált elvek tehát továbbra is a társadalmi ügy rangján tartják a gyenge tsz-ek erősítését. E munkában az utpbbi négy esztendő kiváló tapasztalatokat, jó eredményeket hozott. Ezek bátor számbavételére, felhasználására és hasznosítására kérte Békés megye kommunistáit a párt megyei bizottsága ez év június 28-án. Dupsi Károly Három és fél ezer dolgozót szállítanak munkába naponta hat mezőgazdasági üzem gépjárművei Hat Békés megyei mezőgazda- sági nagyüzemben vizsgálták felül, hogy mekkora terhet ró a gazdaságokra a dolgozók munkába szállítása — az üzem gépjárműveivel. A felmérés a Gyulai Állami Gazdaság, a Mezőhegyesi ÁG, a Körösi ÁG, a Szarvasi Kísérleti ÁG, a Körösladányi Gépjavító Állomás és a füzesgyarmati Vörös Csillag Tsz körzetében történt. A szóban forgó üzemek — általában saját járműveikkel — naponta átlag 1200 dolgozót szállítanak. Napjainkban, a mezőgazdasági munkák nyári csúcsidő- szakában azonban több mint három és fél ezerre növekszik a lakóhelyről a munkahelyre és visz- sza fuvarozottak száma. Az utazási távolság három és huszonhat kilométer között váltakozik, de előfordul 76 kilométeres út is. Részben saját autóbusszal rendelkeznek a gazdaságok, a személyforgalom lebonyolításához Házi villanymotor-tekercselők Nem verte nagydobra a Szarvasi Kísérleti Állami Gazdaság, hogy immár három éve egy házi villanymotor-tekercselő részlege van. így is híre ment, s több termelő- szövetkezetből keresik fel, mert kevés az ilyesmivel foglalkozó vállalatok, szakemberek száma. Bár egy egy lóerős motor újrate- kercselése 16 órát, egy 40—50 lóerősé pedig 48 óra munkaidőt vesz igénybe, a túlzsúfoltság miatt leginkább hat és tizenkét hónapi határidőre vállalják vidéken és Budapesten is. A Szarvasi Kísérleti Állami Gazdaságban évek óta szaporodik a villanymotorok száma, s most már eléri az 1200-at. Három évvel ezelőtt az autóvillamossági motorokat, dinamókat, ablaktörlőket Hódmezővásárhelyen javították, a villanymotorok tekercselését pedig a helyi ktsz-szel végeztették. Évente csaknem egymillió forint javítási díjat fizettek ki, nem is beszélve a javítanivaló el- és visszaszállításával járó költségről, no meg az ugyancsak pénzbe kerülő várakozási időről. Évente .30—40 ezer forintba került a gazdaság villamoshálózatának érintésvédelmi ellenőrzése is. Immár három év óta mentesül a gazdaság a villanymotorok javításával járó nagy költségtől és a várakozással járó bosszúságtól. Egy kis házi villanytekercselő műhelyt hoztak létre, attól három jó szakember, Lendvai László, Nagy László és Megyeri Ferenc tudásából, szorgalmából nemcsak i arra* futja, hogy rendbe tartsák a gazdaság 1200 különböző típusú villanymotorját, 25 kombájn, a 154 erőgép meg a 25 teher- és személykocsi dinamóját, ablaktörlőit. Emellett ők eszközük a gazdaságban az érintésvédelmi ellenőrzést, s indokolt, sürgős esetekben elvállalják a környékbeli termelő- szövetkezetek egy-két villanymotorjának tekercselését is. Mindezeken felül szakemberutánpótlás- neveléssel is foglalkoznak. Az elmúlt három év alatt már sokoldalú ismeretet és segédlevelet szerzett két fiatal. Most is van egy ipari tanuló, s még újabb kettőt szerződtetnek le. Ugyanis nemcsak megyei és országos viszonylatban, hanem a gazdaságban is „hiánycikk” a villamossági szakember. Az a céljuk, hogy a Szarvasi Kísérleti Állami Gazdaság mind az öt kerületében legyen egy-egy villamossági szakember, hogy a kisebb hibák megállapítása és kijavítása miatt ne kelljen a járművek ácsorgásával, vezetőjük ide-oda szaladgálásával tölteni a drága időt. azonban tehergépkocsikat, sőt pótkocsis vontatókat is igénybe kell venniük. Csúcsidőszakban öt autóbusz, húsz teherautó és harminc vontató szállítja az embereket, s a rossz, rázós, poros úton a nyitott kocsikban fárasztó, a, kultúrálatlan körülmények közepette érkeznek a dolgozók munkába. A munkaerőhiány másként azonban nem oldható meg, s a pótkocsis vontató — bár balesetveszélyes — még mindig jobb, mintha gyalog, vagy kerékpáron keílene több kilométert megtenni. Mozogj a mozgóbolt Évek óta naponta három-négy óra hosszát tölt a naptól izzó határban aratás idején mozgóboltjával Hadabás Antal italboltvezető. Az aratóknak, cséplő- és magtisztító munkásoknak szánt frissítő italokat, cigarettát a muronyi Lenin Tsz fogata viszi mindazokra a helyekre, ahol többen dolgoznak. Arra a kérdésre, hogy mi a legkapósabb, az volt az egyértelmű válasz, hogy a sör. Ezévre nagyobb mennyiséget biztosított a nyári munkák idejére a söripari vállalat. Így Hadabás Antal is 15—15 ládával tud kivinni hetenként kétszer, ha nem fogy el, akkor többször is. Ugyanis szigorú a norma, két üvegnél többel csak bambiból ihatnak még a legszomjasabb aratók is. A bambit is szívesen fogadják, mert sörrel együtt egy jéghideg kútvizzel megtöltött kádban viszik ki. Kíváncsiságból megkérdeztük, hogy a mozgóbolt növeli-e jelentősen az italbolt forgalmát. Az volt a válasz, hogy nem. Nem is azért áldoznak fel naponta négy órát a pihenő időből — ugyanis a másik italbolt vezetője, Balogh István is kijár a határba —, hanem azért, hogy ne szenvedjenek olyasmiből hiányt a nehéz nyári munkán dolgozók, amit kivihetnek számukra. Dicséretes ez az álláspont és a fáradozás is. hány év alatt nem tudták megte- j remteni, ott a koncepció nélküli vezetés teret adott a szervezetlenségnek. A gazdasági eredménytelenség láttán veszített értékéből a korábbi bizakodás. Bizonyos-értelemben a tagság egészséges türelmetlenségére kapkodással, nem kellően átgondolt, éppen ezért elhamarkodott intézkedésekkel reagált a vezetőség. Néhány szövetvonta garantált fizetési forma bevezetésére, a szervezeti életben tapasztalt hiányosság megszüntetésére: az igazgatóság tevékenységének javítására és a tagság tájékoztatásának rendszeressé tételére. Az államhatalom területi, helyi és pénzügyi szervei a jövőNem vagyok sűrű látogatója a strandoknak, dé a napokban mégis úgy esett, hogy módom volt néhány órát tölteni a békéscsabai Árpádstrandon. Három rövid kis történet maradt meg emlékezetemben. íme: * * * Hétköznap lévén, nem volt nagy zsúfoltság, jórészt a legifjabbak és a legöregebbek emelték térfogatukkal a medencék vízszintjét. A meleg, illetve a legmelegebb vizű medencében a betonpadon néhány tíz- tizennégy év körüli fiú és lány töltött néhány percet, viszonylag csendesen. Néhányan felültek a két medencét elválasztó falra és — szóval, vidáman cigarettáztak. Nagyokat utánzó, de igen gyakorlatlan mozdulatokkal szívták, *újták a füstöt, tartották egye; 'c szája elé a féli,; vires cigarettákat. Nem maradtak &zzk a mai gyerekek háttérben a leánykák sem, ők is hajlandóak voltak egy kis köhögésre a felnőttutánzás kedvéért. Idős férfi üldögélt mellettük néhány méterre a pádon. Felháborodva oda-oda nézett a gyerekek felé s egyszerre hangosan megjegyezte: — Milyen romlottak ezek a mai gyerekek! Az sajnos, eszébe sem jutott, hogy oktató szóval figyelmeztesse a „romlott” gyerekeket... * * * Kettőjük kora egész biztos nem éri el a negyed századot. Okos szemű, eleven srácok. Félhangosan vitatkoznak arról, hogy vajon a föld veszít-e súlyából. Az egyik azt állítja, hogy igen, hiszen a szén is elég, a füst és salak súlya nem éri el az eredeti súlyt. A másik — valószínű a fizika a kedvenc tantárgya — nagyobb diákokat megszégyenítő logikával magyarázza társa állításának helytelenségét. Pár pillanat múlva már arról beszélgetnek, hogy az idén nem sikerült eljutniuk külföldre, de jövőre okvetlen mennek. — Apukám tavaly Kijevben volt — mondja az egyik. — Jövőre okvetlen megyek én is egy Moszkva—Lening- rád turistaútra. Már megkezdtem a takarékoskodást. — Mi Romániába megyünk a rokonaimhoz, remélem, sikerül eljutni a tengerpartra is — mondja a másik... * * * Két legényke már felöltözve ténfereg az úszómedence mellett. Távolabb vagyok, nem hallom, hogy miről vitáznak. A vita azonban nem sokáig tart, az egyik hatalmas lendülettel beleveti magát a medencébe. Egyenletes mozdulatokkal szeli a vizet a túlsó oldalig, megfordul, « máris mászik a partra. Hát bizony, elázott a farmernadrág, de sebaj. Majd megszárad. Ki meri mondani azt, hogy benne nincs virtus? Hanyag mozdulattal veszi át meglepett társától a ruhástól való úszkálás tétjét — két forintot —, s máris megy hazafelé. Hiszen nem is történt nagy dolog, csak egy kis tanúságtétel a bátorságból. O, U
