Békés Megyei Népújság, 1967. július (22. évfolyam, 153-178. szám)

1967-07-15 / 165. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek f A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1967. JŰL.IUS 15-, SZOMBAT Ara 60 fillér XXII. ÉVFOLYAM, 165. SZÁM Befejeződött az országgyűlés ülésszaka Az országgyűlés pénteken délelőtt Kállai Gyula elnökletével folytatta tanácskozását. Az ülésen részt vett Losonczi Pál, a Népköz- társaság Elnöki Tanácsának elnöke; Fock Jenő, a kormány elnöke, Apró Antal, Biszku Béla és Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, továbbá a Politikai Bizottság póttagjai, a Központi Bizottság titkárai. A napirend szerint folytatták a Miniszter- tanács beszámolója feletti vitát. A pénteki ülésen elsőként Trautmann Rezső, építési és városfejlesztést miniszter szólalt fel. Trautmann Rezső: Nagyobb gondot fordítunk a falu és a város közötti különbségek csökkentésére Tisztelt Országgyűlési A gazdaságirányítási reform bevezetéséig alig fél év van hát­ra. Ebbein az aránylag rövid idő­szakban a népgazdaság valameny­nyi ágazatában fokozott erőfeszí­téseket kell tenni, részben a még hátralevő végrehajtási intézkedé­sek kibocsátására, részben azért, hogy az átmenet ideje alatt ne csökkenjen a termelés üteme, se mértéke. Ez utóbbi feladat az építőiparban az 1967. évi terv tel­jesítését, valamint az 1968. évre való zökkenőmentes átmenet fel­tételeinek körültekintő biztosí­tását jelenti. — Örömmel jelenthetem a tisz­telt országgyűlésnek, hogy az építőipar tevékenysége az első fél évben az előirányzottnál ked­vezőbben alakult. Ebből követ­kezik, hogy az építőipar 1967. évi feladatát várhatóan teljesíti, il­letve összességében túlteljesíti. Az előző évinél kedvezőbb ter­melési eredmények elérését túl­nyomórészt a termelékenység nö­vekedése tette lehetővé. Javult az építőipari munkások foglalkozta­tottsága és ennek megfelelően emelkedett keresetük is. Az építőanyag- és szerkezet­gyártó ipar termelési erőfeszíté­sei, valamint a tetőfedő- és fala­zóanyagok gyorsított fejlesztési programja ellenére azonban ezek az iparágak — az építőipar gyors ütemű fejlődése és a lakosság megnövekedett igényei miatt — előreláthatólag még néhány évig nem képesek a keresletet mara­déktalanul kielégíteni. összefoglalva megállapítható, hogy az építőipar és építőanyag­ipar első félévi fejlődése lényegé­; ben a tervezett fő célkitűzések­nek megfelelően alakult. Trautmann Rezső ezután vázol- j ta, hogyan készült, illetve készül fel az építőipar az új gazdasá­gi mechanizmus bevezetésére. Rámutatott: — A gazdasági reformók beve­zetése — és ennek keretében kü- ■ Ionosén a beruházásokkal kapcso­latos új döntési és érdekeltségi rendszer kibontakozása — előre­láthatólag jelentős változásokat hoz a következő évek építési programjában, annak összetéte­lében. A vissza nem térítendő állami költségvetési juttatások korlátozása a termelő beruházá­soknál — és ezzel egyidejűleg az állami kölcsönök, a hitelek és a vállalati saját eszközök felhasz­nálásának előtérbe kerülése — várhatólag csökkenteni fogja az ipari építési igényeket Az ipari építkezések körében viszont — feltehetőleg — megnő a vállalati kezdeményezésű részleges re­konstrukciók, üzem bővítések és átalakítási munkák jelentősége. Az építési igények összetételé- | nek ilyen változása az előző évi­eknél jóval munkaigényesebb feladatokat jelent s ez a meglevő építőipari kapacitást relatíve csökkenteni fogja. Ezt a problé­mát azonban várhatóan áthidalja az építőipar termelőképességének — különböző intézkedésekkel tör­ténő. — növelése és az ipari épí­tési igények átmeneti csökkené­se. A módosult összetételű keres­let kielégítése mindenesetre meg­felelő előrelátást és rugalmassá­got, valamint vállalkozói készsé­get követel meg a kivitelezők­től. Döntő feladatnak tekintjük a lakásépítési program teljesítését — Helyes intézkedésnek tekfn- 1 tem az új irodaépületek létesíté­sének korlátozását, mert az él-1 múlt másfél évben e téren re­kordigényekkel álltak elő. Nyil­vánvaló, hogy ezeket csak a ter­melő, illetve a népgazdaság szem­pontjából fontos egyéb beruházá­sok rovására lehetett volna ki- elégíteni. Az igények előnyös változása lehetőséget ad a szálloda- és rak­tárkapacitás már régóta szüksé­ges bővítésére, továbbá olyan szociális, egészségügyi és oktatási intézmények építésére, amelyek tető alá hozatalára az elmúlt években csak szűkös keretek kö­zött volt lehetőség. — A jövőben nagyobb fontos­ságot kívánunk tulajdonítani a városfejlesztésnek és a falu és a váro6 közötti különbségek csök­kentését szolgáló törekvések re­alizálásának. Ehhez azonban nemcsak az anyagi eszközök koncentrálása, hanem a központi, a tanácsi és egyéb helyi szervek összehangolt munkája is szüksé­ges. A kommunális jellegű épí­tési feladatok közül külön ki kell emelnem a közműfejlesztés terén mutatkozó elmaradás behozásá­ra irányuló erőfeszítéseket. Továbbra is döntő feladatnak tekintjük a lakásépítési program teljesítését. Ezért az építőipa­ri kapacitások egy részének ru­galmas átállításával — elsősorban Budapesten, de a gyorsan fejlő­dő vidéki városokban is — növel­ni kell a lakásépítő szervezetek teljesítőképességét. Az állami építőiparnak fel kell készülnie arra, hogy növekvő arányban ve­gyen részt a szövetkezeti és tár­sasházépítésben, valamint a KISZ által kezdeményezett la­kásépítkezésekben. Az építési igényekhez rugal­masan alkalmazkodó építőipari kapacitások kialakulását központi intézkedésekkel is elő kívánják segíteni. Ennek egyik leghaté­konyabb eszköze, ha az építőipari szervezetek vállalkozási lehetősé­gét kiszélesítjük, illetőleg lehe­tővé tesszük, hogy az építtetők saját szervezetükkel oldják meg építési feladataikat vagy azok egy részét A kivitelezési jogosultság kö­zelmúltban történt szabályozása, amely szeptember elsején lép életbe, ezért módot ad arra, hogy az állami, a társadalmi és a szövetkezeti szervek saját építési munkáik jelentős részét a maguk építőipari részlegével végeztet­hessék el. A mezőgazdasági nagy­üzemek saját építőipari részle­gükkel — vagy akár több nagy­üzem közös vállalkozása útján — fogják kivitelezni a gazdálkodá­sukhoz szükséges épületeket Ar­ra is lesz lehetőségük, hogy emel­lett más szervek részére is végez­zenek építőipari munkát A kivitelezési jogosultságról szóló rendelet előreláthatólag lendületet ad az egyes gazdálko­dó és egyéb szervezetek lakás 1 építési tevékenységének is, ami­re már jelenleg is van néhány példa, s remélhető, hogy a saját részlegekkel történő lakásépítési tevékenység a jövőben szélesedni j fog. I A tervezési jogosultság kiszé­lesítésére vonatkozó, közeljövőben kiadásra kerülő szabályozás a műszaki tervező szervezetek kö­zötti verseny kibontakoztatását és egyben a tervezési kapacitások bővítésének lehetőségét teremti meg. Ez — a kivitelezési jogo­sultság szabályozásához hasonló­an — a szakmai felkészültség­től függően lehetőséget ad a .ter­vező szervezetek munkavállalá­sára, illetve a beruházók házila- t gos tervezésére. Inokai János képviselő elv­társsal teljes mértékben egyetért­ve magam is azt vallom, hogy a tervezési jogosultság kiterjesztése természetesen nem jelentheti azt, hogy ugyanakkor lemondunk a szakmailag legjobban felkészült, nagy tapasztalatokkal rendelkező (Folytatás a Z. oldalon.) Megtartotta évadzáró társulati ülését a Békés megyei Jókai Színház Július 13-án Békéscsabán meg- ; megkezdik a tájelőadásokat. Bé- tartotta évadzáró társulati ülését késcsabán szeptember végén a Békés megyei Jókai Színház. | nyitja kapuit a színház, mégpedig Az ülésen részr vett Böeel Józset a Művelődésügyi Minisztérium Színházi ^igazgatóságának kép­viselője, valamint Püski Gábor, a megyei tanács népművelési cso­portjának vezetője. Daniss Győző - ,, . . M megnyitója után Vass Károly, a LG^OHlbbOD „CfkfiZßti ősbemutatóval. P. Horváth Lász­ló: Hétlábú paripa című művé­vel kezdik az évadot. színház igazgatója tájékoztatta a résztvevőket az elmúlt évad ered­ményeiről és a további teendők­ről. Tájékoztatójában többek kö­zött kitért a nyitó ülésen elhang­zottakra és beszélt arról, hogy az akkori elképzeléseket hogyan si­került megvalósítani. A színház az elmúlt évadban jelentősen előbbre lépett a fejlődést tekint­ve, bizonyítják ezt a különböző művészeti díjak is, melyeket ki­váló alakításukért kaptak néhá- nyan. Beszélt az 1966 és 1967-es félévi terv teljesítéséről is, mely­ben különösen a gazdasági hiva­tal ért el kiváló eredményeket. A társulat tagjai közül nyolcán kap­tak művészeti jutalmat, negyven- ketten pedig a tervteljesítésért részesültek anyagi elismerésben. Az igazgató meleg szavakkal kö­szönte meg az eredményes" mun­kát és egyben elbúcsúzott azoktól is, akik a következő évadra más társulathoz szerződtek. Beszédé­a főnyeremény A BNV idején a Budapesti Orion Rádió és Villamossági Vállalat száz sorsjegyet bocsátott a levegőbe léggömbök segítségé­vel. Az egyik léggömb a békési Október 6 Tsz ősziárpa-táblájára szállt le, amelyet Takács Eszter VII. osztályos tanuló talált meg. Szülei unszolására jóformán az utolsó pillanatban adta postára, s nagy volt a meglepődés, ami­kor megtudta: ebben a léggömb­ben volt a főnyereményről, egy AT—550. tv-készülékről szóló sorsjegy. A boldog nyertest a vállalat képviselői pénteken felkeresték Békésen a tanyai lakáson, és ün­nepélyesen átadták a főnyere­ményt. Takácsoknak kettős az örömük: már ott dolgoznak a villanyszerelők és pár nap múl­va kigyullad a fény, otthonukban nézhetik a tv adásait. A kitűnő tanuló Eszter — aki hamarosan az országos történei­nek befejező részében vázlatosan . , terveit, az elképzeléseket, majd nejjj abban, hogy még köny- közölte, hogy a nyitó ülést au- | nyebben tanuljon és a világból gusztus 24-én tartják, 26-án pedig 1 minél többet megismerjen. ••mmmmuimmimiiiiinimuiiHliiiliuimmiiiiiiimiMMmiiiiimiiiiimimmiimmiiiimMiciniiiiimimiiiiMimiiiiiimimiiiimiiiiiiimi»» Morzsalékosan omlik a nyári barázda. Vidovenyecz Mihály 35—40 centi mélyen szántja a békéscsabai Lenin Tsz gabona­tarlóját. Fotó: Dernéuy

Next

/
Thumbnails
Contents