Békés Megyei Népújság, 1967. július (22. évfolyam, 153-178. szám)
1967-07-15 / 165. szám
Í867. július 15. 9 Szombat (Folytatás az 1. otdalről.) központi tervező szervek munkájáról. Továbbra is súlyt helyezünk a korszerű és gazdaságos megoldást elősegítő típustervek, illetve tí- pusszerkezetek széles körű fel- használasara. Az új módszernek megfelelően azonban e törekvéseinket a jövőben elsősorban nem adminisztratív úton, hanem valóságos gazdasági előnyök biztosításával kívánjuk érvényesíteni. — Az építőipari árreform kidolgozásánál abból az elvből indultunk ki, hogy ha a megfelelő feltételek adottak, az építmények árad — hatósági intézkedések nélkül is — a közgazdaságilag indokolt szinten legyenek és stabilizálódjanak. Ezért az árszabályozó rendelkezések lehetővé teszik, hogy a tervezési és kivitelezési munkák árait egyre szélesebb körben az építtetők és a kivitelezők megállapodásai rögzítsék. Ennek megfelelően- az építőipar jelenlegi merev árszabályozásáról fokozatosan áttérünk a maximális, illetve irányárakkal j szabályozott megegyezéses árak I rendszerére. Az építőipari áraknak tehát az építmények, valamint a bennük felhasznált építési anyagok és szerkezetek tényleges társadalmi költségeit kell kifejezniük, továbbá az építtető és kivitelező értékítéletét. A várható árváltozások az építő- j és építőanyagiparban általában előnyösen fognak hatni műszaki fejlesztési céljaink megvalósítására. Az új árarányok a beruházót érdekeltté teszik a korszerű építési módok alkalmazásában, az előregyártott szerkezetek és a korszerűbb építési technológiák, Péter János: Befejeződött az országgyűlés ülésszaka ] árszintje ugyanis kedvezőbb lesz I a hagyományosénál. A távlati fejlesztés kulcskérdése változatlanul a nagyelemes lakásépítési mód mind szélesebb J körű elterjesztése, a korszerű J vasbeton- és acélszerkezetek mind nagyobb mérvű alkalmazása, a közműépítés technológiai fejlesztése. Felszólalása végén a miniszter bejelentette, hogy már ebben az évben kidolgozzák a negyedik ötéves tervidőszak várható építési igényeihez igazodó műszaki fejlesztési koncepciókat, körvonalazzák az építőipar kapacitásfejlesztésének követendő irányát, s kidolgozzák az építésiparosítás anyagi, műszaki bázisának továbbfejlesztésére vonatkozó javaslatokat. Több képviselő felszólalása után szünet következett, majd dr. Beresztóczy Miklós elnökletével folytatódott az ülés, amelyen részt vett Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára. Ezután több képviselő szólalt fel. Szünet után az elnöklő Beresztóczy. Miklós bejelentette, hogy a Minisztertanács beszámolójához Péter János külügymi- | niszteren kívül két képviselő kíván hozzászólni. Javasolta, hogy a hozzászólások meghallgatása után az országgyűlés a Miniszter- tanács beszámolója feletti vitát zárja le, s a kormány elnökének zárszava után térjen át a tárgysorozat második pontjára, a külügyi bizottság határozati javaslatainak megtárgyalására. Az országgyűlés az indítványt elfogadta. Ezután Péter János külügyminiszter emelkedett szólásra. viszonyok rontására irányuló tendenciát. Külpolitikai téren így kapcsoljuk egybe nemzeti és nemzetközi feladatainkat. Így járulunk hozzá ahhoz, hogy a Magyar Népköztársaság minél kedvezőbb nemzetközi légkörben haladhas- I son előre a fejlődés útján. Lehe- I / tőségeink mértéke szerint külpolitikai tevékenységünkkel abban szeretnénk segíteni, hogy a békés egymás mellett élésnek és a nemzetközi együttműködésnek 1963 ősze óta fokozatosan sorvadásnak indult kedvező jelenségei újra sarjadjanak. Kormányunk következetesen elvi politikát folytat Erősítjük a nemzetközi viszonyok javítására irányuló tendenciát Tisztelt Országgyűlés! Kedves Elvtársak! A nemzetközi élet, a váratlan események és fordulatok soro- i zata egyre növekvő erővel, új i arányokban veti fel a háború és béke kérdését, új meg új dön- j téseket követel a kormányoktól, felelősségteljes állásfoglalásokat a népektől. Fock elvtárs a kormány beszámolójában felvázolta a nemzetközi helyzet fő vonásait, s kifejtette álláspontunkat a legfőbb eseményekkel kapcsolatban, ismertette kormányunk külpolitikai tevékenységének alapelveit és céljait. Az országgyűlés tagjai közül sokan szóltak hozzá a kormány beszámolójának külpolitikai szakaszaihoz és támogatásukról biztosították a kormányt külpolitikai tevékenységében is. Ennek figyelembevételével abban látom mostani feladatunkat, hogy a nemzetközi élet váratlan fordulataiban keressük, milyen mértékig változik most a háború és béke esélyeinek aránya, s milyen új utakat kell tömünk a béke megerősítése felé. A két tendencia egyre erősebb ütközeteinek vagyunk tanúi, hol szenvedő, hol aktív részesei a jelenlegi nemzetközi események során. Az egyik tendencia a nemzetközi viszonyok javítására, a másik a nemzetközi viszonyok rontására irányul. Ennek az egész folyamatnak a gerincét a szocializmus és imperializmus világméretű harca alkotja, de ez a folyamat több és kevesebb is, mint ez a harc. A nemzetközi viszonyok javításába irányuló folyamat politikai megoldásokat keres tárgyalások útján ott, ahol most agressziók, fegyveres konfliktusok dúlnak, s a lehető legemberségesebb feltételeket kívánja megteremteni az emberiség előtt álló történelmi problémák rendezéséhez. Ennek a tendenciának kezdeményező fő ereje a szocialista világrendszer, elsősorban a Szovjetunió, de áramlataiba tartoznak a függetlenségükért küzdő országok Ázsiában, Afrikában, Latin- Amerikában s — lehetőségeik mértéke szerint — többen a fejlett tőkés országok közül is. A nemzetközi viszonyok rontására irányuló tendencia új feszültségek szítására, a feszültségek fegyveres konfliktusokká fokozására, a háborús veszélyek és fegyverkezési verseny növelésére tör. Ennek a tendenciának fő kezdeményezője az imperializmus egész hatalmi köre, de ennek keretében elsősorban és egyre inkább az Amerikai Egyesült Államok. Ennek a két tendenciának az egyre gyakoribb, egyre erőteljesebb ütközései között élünk most. 1963 nyarán, a moszkvai atom- csendegyezmény megkötése idején, a nyugati hatalmak — s közöttük az Amerikai Egyesült Államok — illetékes vezetői is úgy nyilatkoztak a nemzetközi erőviszonyokról, a termonukleáris háború veszélye elhárításának szükségéről, hogy már-már a békés egymás mellett élés megszilárdulásáról kezdtünk beszélni. Nem sokkal később azonban — úgy is mondható, hogy hamarosan Kennedy elnök meggyilkolása után — az Egyesült Államok külpolitikája elkanyarodott a megkezdett úttól. Megindult, majd állandósult és fokozódott a két tendencia ütközéseinek mostani sorozata. Azoknak az elveknek megfelelően, amelyeket Fock elvtárs ismertetett, a magyar nép ügyét úgy szolgáljuk a kormány kül] politikai tevékenységével, hogy erősíteni igyekszünk a nemzetkö- ! zi viszonyok javítására irányuló | tendenciát és fékezni, hatástala I nítani törekszünk a nemzetközi A kormány külpolitikai tevékenysége nemcsak szomszédainkhoz fűződő kapcsolatainkra, nemcsak a bennünket nyilvánvalóan közvetlenül érintő ügyekre terjed k;, hanem az öt világrész majdnem minden tájára és a nemzetközi élet minden lényeges eseményére. A földkerekségnek ma már nincs távoli pontja. Minden nagyobb esemény a föld egészére kihat. Érthető módon mélyen foglalkoztatott bennünket a közel-keleti' válság minden mozzanata. A feszültségek gyors növekdése, a meglepetésszerű agresszió és a miniatűr villámháború. Nemcsak foglalkoztatott, hanem ma is foglalkoztat. Ez is érthető, mert a közel-keleti válság minden kérdése ma is lényegében nyitott kérdés. A fegyverszünet ellenére — amely a szó igazi értelmében nem egyezmény, hanem ENSZ- határozat következményeként jött létre — ma is nyitottak a fegyveres front által felvetett kérdések. Vagyis: a háborúnak nincs vége. Nyilvánvaló ez egyrészt abból, hogy a frontok — újra mondom: ezek tulajdonképpen nem fegyverszüneti vonalak — egyes szakaszain újra meg újra feilobban- nak a harci cselekmények; másrészt nyilvánvaló abból, hogy amíg az agresszió eredményeként elfoglalt területeket az agresszor ki nem üríti, addig az agresszió elvben és gyakorlatban egyaránt lényegében tovább tart. Ellené minden akció, a fegyveres is, jogosult, . Ä Közel-Kelet kérdései nyitott állapotban vannak az ENSZ fórumain is. Nyitott állapotban — az eddigi sok tárgyalás, vita és sok meddő szavazás ellenére. Ezekben az órákban újra foglalkozik a javaslatokkal az ENSZ rendkívüli úton, sürgősen egybehívott közgyűlése. Az ENSZ történetében soha, egyetlen napirendi ponthoz sem terjesztettek elő olyan sokféle szempontból megfogalmazott és olyan nagyszámú határozati javaslatot, mint most, a közel-keleti válság kérdésében. Az egyes megoldási javaslatok körül a támogatók és az ellenzők frontja állandó mozgásban van. Előfordult, hogy maga a javaslat- tevő tartózkodott a szavazástól akkor, amikor saját javaslatát tették fel szavazásra. Ez mutatja a kérdés bonyolultságát. Az ENSZ-ben folyó politikai vita eddigi menete azonban máris egyre szélesebb kör előtt teszi világossá, hogy itt a kolonia- lizmus és antikolonializmus ellentéteinek vagvunk tanúi, s előbb- titóbb széles fronton tudunk mozgósítani a nyugati gyarmatosítók ( utolsó közel-keleti szálláscsinálói, Izrael állam külpolitikája és agresszív akciói ellen. A mi kormányunk ebben a kérdésben is következetesen elvi politikát folytatott és folytat, figyelembe véve a kérdés minden lényeges nemzetközi összefüggését. Az ENSZ-közgyűlésen sem lehetett Izrael képviselőinek sokáig takargatniuk, hogy a legutóbbi agresszió kezdeményezői is ők voltak. Az ENSZ rendkívüli közgyűlése eddigi menetének jelentős eredményei közé tartoziK az, hogy az agresszor kénytelen beismerni: a fegyyeres akciókat ő kezdte. Az ENSZ-közgyűlés akkor tesz jót a Közel-Keletnek, az arab országoknak, Izrael népének és általában a nemzetközi helyzet alakulásának, ha kimondja, hogy Izraelnek csapatait vissza kell vonnia határai mögé. Ezt követően is, a határozat végrehajtása után mindaddig állandó nemzetközi veszélyek forrása lesz Közel-.Kelet vidéke, amíg alapvető változás nem lesz Izrael külpolitikájában. Izrael államának magának kell rendeznie viszonyát szomszédaival. Ennek első előfeltétele az agresszió jóvátétele. A Magyar Népköztársaság kormánya a tartós béke tervét támogatja nemcsak általában, hanem konkrétan a Közel-Keleten is. Mi úgy tekintünk az arab népek .országaira, hogy azoknak a gyarmatosító behatások ellen szerveződő összefogása nemcsak az arab népek javát, hanem az egész emberiség békés jövőjét is szolgálja. Bizalommal jelentem az országgyűlésnek, hogy a baráti országok vezetőinek budapesti értekezlete reálisan tárta fel a közel-keleti válságból adódó nemzetközi problémákat. Közös erővel, mindent megteszünk a közel-keleti agresszió következményeinek felszámolásáért, a békés megoldásért. Kor~" nvp-nVj íiH_ vözli az országgyűlés külügyi bizottságának javaslatát az országgyűlés állásfoglalásának kifejezésére a közel-keleti kérdésben. A közel-keleti válság és az Amerikai Egyesült Államok vietnami agressziója között szoros összefüggés van. Ha Izrael állam vezetői nem látták volna most már szinte évek óta az Egyesült Államok vietnami háborújának állandó növekedését és ha nem érezték volna az Egyesült Államok támogatását támadó terveikben, nem merték volna elkövetni új merényeltüket a szomszédos arab országok és általában a nemzetközi béke és biztonság ellen. Szükség van a népek és u kormányok összefogására A vietnami háború kezdetétől nondjuk: a nagyobb háború, sőt a világháború veszélyét hordja magában. Ez alatt nemcsak az értendő, hogy Délkelet-Ázsiában a vietnami háború fokozatosan kiterjedhet a szomszédos területekre, hanem főként az, hogy az íltala mérgezett nemzetközi légkörben olyan, fegyveres összeütközések történhetnek, amelyek ugrásszerűen, vagy esetleg fokozatosan termonukleáris háborúba torkolhatnak. kai Egyesült Államok a délkelet ázsiai problémák politikai rendezését előkészítő javaslatokra, annál inkább az a meggyőződés alakul ki a nemzetközi közvéleményben, hogy az Egyesült Államok külpolitikai törekvéseinek igazi arculatát nem képviselőinek megnyilatkozásai mutatják igazában a különböző szintű diplomáciai tárgyalásokon, az ENSZ közgyűlésein, hanem az Egyesült Államok agressziói a vietnami frontokon és más területeken, Éppen ezért a fő feladata ma valamint az Egyesült Államok I í.inden jő akarau. jnek, a...e / | katonai és politikai puccskísér- u háborús veszély ellen mozgó- I létéi Ázsia, Afrika, Latin-Ame- ítható, az, hogy a vietnami ag j rika, sőt újabban Európa egyes esszió felszámolását segítse elf országi "; n is. : Minél későbben hajlik az Ameri J Annák érdekében azonban, hogy a jelenlegi nemzetközi viszonyok között, a háborús veszélyek növekedésének idején elkerülhetővé tegyük a nagyobb arányú nemzetközi összeütközé- : seket, a kormányok és népek új összefogására van szükség. A 1 Szovjetunió a közel-keleti agresszió után kialakult új nemzetközi veszélyek között példa- adóan mutatta meg, hogyan kell i erőfeszítéseket tenni minél szélesebb front mozgósításáért a béke megvédése érdekében. A jövő ezen a téren új, nagy feladatok elé állít mindannyiunkat a nemzetközi viszonyok javítására ható erők gyengítése érdekében. Éppen ezért kormányunk különleges gonddal törekszik aszo- I cialista országok együttműködésének fokozására. Ez az együtt- : működés új problémákat vet fel, új lehetőségeket nyit meg, s új formákat követel. Ebben az évben kötöttünk barátsági és kölcsönös segélynyújtási szerződést a Német Demokratikus Köztársasággal, s előreláthatóan ebbén az évben újítjuk fel — még a Nagy Októbe- i ri Forradalom évfordulójának j megünneplése előtt — a Szovjet- I unióval 1948-ban kötött barátsági szerződésünket. A Magyar Népköztársaság gazdasági fejlődésében, szuverenitásának, függetlenségének megőrzésében sokat köszönhet azoknak a szövetségi rendszereknek, amelyek a .szocialista országokhoz fűzik. Kormányunk külpolitikai feladataink támogatását látja az országgyűlés külügyi bizottságának javaslatában: az európai béke és biztonság védelme kérdéseiben foglaljon állást ország- gyűlésünk. A kormány külpolitikai tevékenységének hatékonysága döntő mértékben belpolitikai viszonyainktól függ. A kormány beszámolója a belpolitikai kérdések "Után tért át a nemzetközi kérdés sekre. A dolog természeténél fogva én fordítva tettem. Itt most befejezésül különleges nyo- matékal hangsúlyozom belpolitikai viszonyaink jelentőségét a nemzetközi életben betöltött szerepünk szempontjából. Egy ország nemzetközi súlyát, sok egyéb mellett, az is meghatározza, hogy gazdasági és szellemi ‘termékei menyire állják a versenyt a nemzetközi piacon. A mi esetünkben ez különlegesen fontos kérdés. Nemzeti jövedelmünk mintegy negyven százaléka a külkereskedelem révén realizálódik és a népgazdaság termelő szektorában foglalkoztatottak csaknem 25 százaléka exporttermékek előállításán dolgozik. 1960 és 1966 között külkereskedelmünk több mint 70 százalékkal növekedett. Ha a népgazdaság irányításának reformját jól valósítjuk meg, a Magyar Népköztársaság, mint gazdasági partner, mind a kereskedelem, mind az ipari kooperáció "terén az eddiginél is megbecsültebb és értékesebb lesz. Ez várható mind a szocialista országok, mind a fejlett tőkés országok, mind a harmadik .világ országai viszonylatában. A mechanizmus reformjának megvalósítására, a távlati gazdasági tervék érvényesítésére abban a jól megalapozott tudatban készülhetünk, hogy a nemzetközi viszonyok javítására irányuló erők,, sok és bonyolult küzdelem és áldozat árán, megjavítják, s tartóssá teszik a nemzetközi béke és biztonság esélyeit. Kormányunk, a Magyar, Nép- köztársaság növekvő belpolitikai és külpolitikai erejével arra törekszik, hogy ezeket az erőket, a nemzetközi viszonyok javítására irányuló folyamatok érvényesülését segítse nemzetközi kapcsolataink ápolása útján is. Ehhez kérem az országgyűlés támogatását, a kormány beszámolóját elfogadásra ajánlom. (Taps) Több képviselő felszólalásé (Folytatás a 3. oldalon.)
