Békés Megyei Népújság, 1967. június (22. évfolyam, 127-152. szám)

1967-06-08 / 133. szám

mi. június 8. 4 Csütörtök Gerlai jegyzetek Gépkocsival Gerlára jutni elég „rázós” dolog. Mondja is Kár- nyaczki István, a községi tanács vb-titkára: — Bizony jó lenne, ha rendbe hoznák az utat. A KPM Hódme­zővásárhelyi Közúti Igazgatóság már tavaly közölte a tanáccsal, hogy sor kerül rá. Meg is kezdték a zúzott kő kiszállítását, aztán abbahagyták. Megtudjuk, hogy a község bel­területén is igen rosszak az útvi­szonyok. Egykilométeres kövesút megépítésére lenne szükség, mert ősszel és télen a nagy sárban szinte megközelíthetetlen a tej­csarnok, a daráló, a magtár, az italbolt Tavaly például egy pót­kocsis vontató 25 mázsa liszttel felborult. — Kire tartozik ennek az út­nak a megépítése? — A tanácsra. De ezt mi meg­oldani nem tudjuk, mert 1 év alatt mindössze 120 ezer forint a községfejlesztési alapunk. Álla­mi beruházási összeg kellene, amit már kértünk a járási és a megyei tanácstól — válaszol Kár- nyaczki István. — Mivel tudna a község hozzá­járulni? — Legalább 300—400 ezer fo­rint értékű társadalmi munkával. Ezt azért is merem mondani, mert három éve, amikor a vízmű épült, a lakosság több mint 200 ezer forint értékű társadalmi munka segítséget nyújtott hozzá és így első lett a megyében. A község ezért 50 ezer forint jutal­mat kapott. És megemlítem még, hogy a Magvető Tsz felajánlást tett arra, hogy saját járműveivel segíti az anyagkiszállítást Békés­csabáról. Nem messze a tanácstól szép nagy ház épül. — Az lesz az orvosi lakás és rendelő. Néhány nap alatt a házi brigád tető alá hozza — tájékoz­tat a vb-titkár. — Tehát a községnek hamaro­san orvosa is lesz? — Hogy mi annak a történe­te... ? A községi tanács még 6 évvel ezelőtt ösztöndíjjal Szeged­re küldött egy fiatalembert, Sze- pesvári Elemért, aki szorgalma­san tanult és végig kitűnő ered­ményt ért el az egyetemen. Nem­sokára végez és hazajön. Vita volt ugyan, hogy kell-e orvos Gerlára, de végül is a megyei ta­nács megadta a .státuszt. Csak­hogy közben az idei költségvetés­ből kimaradt az orvosi lakás és rendelő. A községi tanács a 450 ezer forintos építési költség fe­lét biztosította, most pedig kelle­ne az összeg másik fele, hogy az építkezést befejezhessék. Vajon megkapjuk-e az Egészségügyi Minisztériumtól ? Ez tehát a községi tanács má­sik nagy gondja. Van ugyan or­vosi ellátás Gerlán, a dobozi or­vos hetenként kétszer jár át, az ilyen megoldás azonban már nem elégíti ki az 1500 lakost számláló község igényét. Ezért is volt haj­landó hat évig az ösztöndíjra ál­dozni és több mint 200 ezer fo­rinttal az orvosi lakást és rende­lőt — fél részben — megépíteni. A gerlai Magvető Tsz tavasz- szal új vezetőket választott, aki­ket a gazdák — mert az ő kíván­ságuk valósult meg — támogat­nak. Meg is van az igyekezet mindenkiben és el lehet monda­ni, hogy a növényápolás jól ha­lad. A tervezés ugyan nem volt egészen reális, s emiatt sokszor munkaerőhiány mutatkozik. Sajnos, a belvíz és a tavaszi esőzés károkat okozott, mégsem vesztette el senki a kedvét. A terméskiesés pótlására a kacsa­nevelők 25 ezer pecsenyekacsa helyett 60 ezer felnevelését ha­tározták el. Ebből ötezret máris átadtak, mégpedig igen jó minő­ségben. Ferenczi József, a községi párt- alapszervezet titkára — aki egyébként pedagógus — örömmel újságolja ezt és külön hangsú­lyozza Sánta Imréné brigádveze­tő érdemét, aki már miniszteri kitüntetésben is részesült és a tava­lyi eredmény alapján a brigádja — a megyében a harmadik lett — elnyerte a szocialista címet. Most újra törekednek erre. A gépcsoport tagjai is dicsére­tet érdemelnek, akik a talajelő­készítést és a tavaszi vetést igen nehéz körülmények között ered­ményesen hajtották végre. Tobai János és Váradi Károly például két hétig naponta több mint 10 órát dolgozott, hogy a kukoricát mielőbb elvesse. A lágy talajon a fogatosok is szorgalmasan dol­goztak. A növénytermesztők ér­deme pedig többek között, hogy igen szép a cukorrépa. * * * Szóval nem rossz a hangulat, a Magvető Tsz gazdái bizakodással tekintenek a jövő elé. Valamin azonban javítani kellene. Feren­czi elvtárs erről így beszél: — Egyesek a régi vezetőket siratják vissza, s ezzel ellentéte­ket szítanak. Szűcs János, Kal­már István és még néhány tár­suk bizony jobban tenné, ha vál­toztatna a magatartásán. A szét­húzás csak gyengíti a szövetkeze­tét. Remélhetőleg szép szóval is megértik. Pásztor Béla Nyolctantermes gimnázium épül Medgyesegvházán Ismét gyarapodik megyénk­ben az újonnan épített közép­iskolák száma. Medgyesegyhá- zán csaknem 7 millió forintot fordítanak az új nyolctanter­mes gimnázium létesítésére. Az idén már kétmillió forint érté­kű munkát elvégeznek az ÉM Békés megyei Állami Építőipari Vállalat dolgozói, s jövő év szeptemberében már itt tanul­hatnak a községben lakó és a környékből bejáró diákok. Az új iskola járulékos része­ként sor kerül egy 100 szemé­lyes kollégium építésére is. A meglevő magtárt alakítják át erre a célra községfejlesztési alapból. Karcsinak van igaza — A férjem nem is tagadja a munkahelyén, hogy keresni akar. Lakás- és bútorterveink vannak hosszú távra. A kisbaba is közeleg, már egészen közel van, neki sem mutathatunk majd fügét, ha a jogait követelj. De hát miért kell azért egy em­berre kirúgni, mert a megélhe­tése, a családja előbbrevaló a tereferénél, kávéfőzésnél, mun­kaidő alatti lógásnál? A történet egyáltalán nem olyan, hogy diszkréciót követel. Sőt! Nyilvánosságot kíván. Az ismeretlen fiatalasszonyka férjét azért „nem bírják” dol­gozótársai, mert képtelen ölbe tett kézzel várni a kávéfőző masina fortyogását, nem hall­gatja meg a legfrissebb meccs­híreket, nem megy ki únos-unta- lan a mosdóba cigizni, hanem szorgalmasan dolgozik. Valóban „csak” emiatt „pikkelnek” rá? Talán, ha ingyenben csinálja, fütyülnek rá, de idővel neki emelték az órabérét, az ő jutal­ma, prémiuma volt mindig a legmagasabb és az ilyen lusták szemében mi lehet egyéb, mint „törtető”, „karrierista”, „bevá­gódni akaró”, meg a többi. Ezúton üzenjük az ismeretlen Karcsinak az ismeretlen munka­helyre: az országnak kizárólag ilyen „törtetőkre”, ilyen „karri­eristákra” van szüksége és ak­kor nincs baj a munkaerkölcs- csel, vagyis az egyéni és közös­ségi érdekkel soha. De azért barátian azt is tanácsoljuk neki, hogyha szereti a jó feketét meg dohányzik is, éljen velük. Fél­füllel a jó sporthíreket s egy- egy viccet is meghallgathatna, mindez belefér még a hasznot hozó munkatempóba, s irigyel is elesnek egy „süket érvtől”.-új­Lezárják-e vagy felújítják az endrőd-nagyszénási közutat? Nő a baleseti veszély az endrőd—kondorosi útszakaszon Életveszélyt rejt a községen áthaladó, szép jegenyefás útszakasz. Eső után tócsákban áll meg rajta a csapadék, s a simán tükröző víz alatt 15—30 centiméter mélységű buktatók lapulnak. A tanácsválasztást megelőző jelölőgyűléseken 123 választópol­gár szólalt fel Endrődön és 140 Uj gazdasági központ — 7 és fél milliós beruházással Bélmegyeren A Bélmegyerre vezető út bal oldalán — közvetlenül a község mellett — nagy kiterjedésű terü­leten szinte napok alatt új gaz­dasági központ körvonalai bonta­koztak ki. Az egyesített Üj Ba­rázda Tsz állattenyésztési major­ja — a szükséges melléképületek­kel együtt — nyert itt elhelyezést. Az állam anyagi segítségével 7 és fél millió forint értékben az ÉM Békés megyei Állami Építő­ipari Vállalat két 120 férőhelyes tehénistállót, egy 120-as borjú­nevelőt, ehhez egy különálló ete­tőhelyiséget, egy gépműhelyt, melyben helyet kap a gépszerelő, a kovács- és a bognárrészleg, egy 32 vagonos magtárt és két vas­vázas gépszínt épít. Ezenkívül a központ vízellátásának biztosítá­sára egy 150 méter mélységű szivattyús kutat fúrnak és 700 3 db 8 m-es fekvő szállítószalagot — üzembiztos — trafóval együtt könyvjóváírással állami vállalatnak átadunk. Megtekinthető a Mezőhegy esi Cukorgyár telepén. 348 méteres portalanított bekötő utat építenek. A helyiségek teljes vil­lamosítása és vízellátása a kor­szerű körülményeknek megfelelő lesz. Az építőipar az új létesítmény átadását 1968. március 31-re vál­lalta. A Bélmegyeren dolgozó építőbrigád azonban hajlandó szocialista szerződést kötni a ter­melőszövetkezettel, hogy szaka­szos formában, határidő előtt tel­jesíti az átadást. Ezt a dicséretre méltó kezdeményezést a tsz örömmel vette, mert a két gép­színt szeretné már az aratásra készen átvenni. Igen jól tudnák hasznosítani a nyári betakarítás­nál, mivel kombájnszérűvel vagy fedett színnel egyáltalán nem rendelkeznek. A tehénistálló át­adását pedig novemberre várnák, hogy a negatív szarvasmarhaállo­mányt a beteg jószágoktól elkülö­níthessék. Minden jóindulat és segítőkész­ség ellenére is azonban veszély­ben van az elképzelés megvalósu­lása. Egyetlen és nagy akadály az anyaghiány. Jelenleg nincsen a tetőfedéshez szükséges hullám­pala és a vasvázas színhez I- állású vasanyag. A tsz vezetősége most az építőipari vállalattal közösen igyekszik valamilyen le­hetőséget találni, hogy a legszük­ségesebb épületek határidőre elkészüljenek. javaslat hangzott el. Legtöbben ] Az első három pontban rögzí­— a felszólalók 38 százaléka — az utak és csatornák elhanyagolt­ságát tették szóvá. Különösen élesen vetődött fel az endrőd— kondorosi útszakasz helyrehozá­sának kérdése, amely — egyre fokozódó balesetveszélyességére való tekintettel — valóban a köz­ség egyik legégetőbb problémája. A napokban felkerestük Czik- kely Miklóst, a községi tanács elnökét, és megkértük, tájékoz­tasson bennünket a nevezett út­szakasz felújításával kapcsolatos intézkedésekről. — Sajnos, még semmi ered­mény. Csak a hiábavaló próbál­kozások, bárhol Is kopogtatunk — tárta szét karját Czikkely elvtárs. A szekrényből 14 dosszi­ét emelt ki, valamennyi duzzad az útépítésre vonatkozó doku­mentumoktól. Az egyikből gondosan készített tervrajzot vett elő, szétterítette az íróasztalon és ceruzáját futtat­va rajta, magyarázta: — Tulaj­donképpen ennek a háromkilo- miéteres, állami kezelésben levő útszakasznak a felújításáról van szó, amelyen napról napra élet­veszélyesebbé válik a közlekedés, mivel szinte egymást érik rajta az egyre bővülő, 15—30 cm mély­ségű gödrök és gyűrődések. — A kivitelezésre a Hódmező­vásárhelyi Útfenntartó Vállalat tett ígéretet. Az építés megkez­dését. azonban négy feltételhez kötötte. 1. Az utcai villanypóznák, il­letve vezeték áthelyezése. 2. A telefon légvezetékének ká- belesítése. 3. Az útszakasz belterületi ré­szén a törpevízmű áthelyezése. 4. A Vörös Hadsereg utcában 350 méter hosszúságban fedett csatorna megépítése. j tett követelménynek a helyi ta- : nács több mint 100 ezer forintos j költséggel még a múlt évben I eleget tett. A negyedik feltétel azonban még nincs teljesítve. A fedett csatorna megépítését ugyanis az Útfenntartó Vállalat vállalta magára, ezt azonban ké­sőbb minden indokolás nélkül visszamondta. & most ezt hasz­nálja a tanács ellen ütőkártya­ként, hivatkozva a negyedik fel­tétel hiányára. De kinek a pro­filjába tartozik legjobban a fe­dett csatorna megépítése — amely tulajdonképpen az útbur­kolat alatt húzódna —, ha nem az Útfenntartó Vállalatéba? Mert olyan feladat ez, melyet nem lehet helyileg, napszámosok­kal megépíteni, csak jól képzett műszakiakkal, hiszen az egész munkálat, különösen az aknák megépítése nagy hozzáértést és figyelmet igényel. — A napokban 'már kénytele­nek voltunk levelet meneszteni Hódmezővásárhelyre, a KPM Közúti Igazgatóságához, mely­ben többek között ez áll: Az endrőd—nagyszénási közút end- rődi szakasza annyira megrongá­lódott az elmúlt télen, hogy a to­vábbiakban azon közlekedni élet- veszélyes. Ezért kérjük az útsza­kasz mielőbbi felújítását, vagy az átmenő forgalom előli lezárását — mondotta Czikkely elvtárs. Most aztán arra várnak vá­laszt az endrődiek, lezárják-e vagy felújítják az Endrődön át­haladó, igen nagy forgalmú út­szakaszt. Mindenesetre sürgős intézke­désre van szükség, még mielőtt komolyabb baleset nem történik. Mert ha mégis előfordul, vajon ki lesz érte a felelős? Sz. K.

Next

/
Thumbnails
Contents