Békés Megyei Népújság, 1967. június (22. évfolyam, 127-152. szám)
1967-06-08 / 133. szám
1967. Június S. 5 Csütörtök Országjáráson a jubiláló Fóti Gyermek városban A zöldellő ligetek, színes tollú pávák, pepita 'gyöngytyúkok tanyája. A rendezett utcákat kavicsokat görgető patak szeli át, mindenütt gyermekzsdvaj, jókedv, kacagás. A kicsinyek labdát kergetnek, a nagyobbak szőnyeget porolnak, homokot szállítanak a sportpálya melletti építkezéshez. Hétköznap a gyermekvárosban. — Károlyi István gróf egykori rezidenciájában tíz évvel ezelőtt száz emberpalánta volt a honfoglaló — magyarázza Pálfy Gyula iskolavezető, akivel sétára indulunk a hatvanhat holdnyi parkban. A zivataros politikai események közepette szinte az egész országban megszaporodtak az elhagyott gyermekek. A nevelőotthonok csak rövid ideig fogadták magukba a kóborló, önmagukra maradt kislányokat, kisfiúkat. Róluk gondoskodni kell — hangzott el itt is, ott is, különböző hivatalos helyeken. De kinek és hogyan — tették fel a kérdést, s a választ erre a Népszava tíz évvel ezelőtt megjelent cikke és egy munkásasszony 50 forintos felajánlása adta meg. Társadalmi szükségletből, társadalmi összefogással valósult meg a Fóti Gyermekváros, ahol ma mintegy ezer óvodás, általános, középiskolás és ipari tanuló neveléséről, tanuláséról, jellembeli fejlődéséről gondoskodnak. Kísérőnk eltűnődik egy kicsit. Féleiemérzet, szorongás, örömteli gyermeklárma, az érzelmek megannyi megnyilvánulásától kísérve, megfeszített nevelő, oktató, jellemigazító munkában teltek az évek. Már tíz. Jubilálnak. Hamar elszaladt. — Miért nem szólnak rám, maguk Békés megyeieket keresnek, én pedig... — Jólesik az embernek visszagondolni a kezdetre, játszani az emlékekkel. — Igaza van, a pedagógusnak ez felüdülést jelent. Az általános iskolásak tanépületébe invitál. — Karcsi, te Békés megyei vagy? — kérdezi a folyosón az egyik kisfiútól. — Nem — kapjuk a választ. Talán szerencsénk lesz, benyitunk a nyolcadikosok tantermébe. Mo- kány, barna fiú takarít. — Gabi, te hol születtél? — Békésen — feleli határozottan s tovább mossa a kövezetét. Magyarázatként hozzáteszi: — Ma ón vagyok a hetes, a rendért, tsztaságért én felelek. összenézünk az iskolavezetővel: Csarnai Gábort felelősségérzetre is sikerült megtanítani. Amikor befejezi a munkát, beszélgetni kezdünk, összefüggéstelenül fűzi a mondatokat, de kirajzolódnak a 11 éves gyerekember elképzelései. — Félárvaként kerültem ide a gyularemetei intézetből, közepes volt a bizonyítványom, festő tanulónak jelentkeztem. Tetszik tudni, nemcsak a piktorszakmát szeretem, a történelmet is. Ugye, Gyű szí bácsi? — néz kísérőnkre, aki apad jósággal bólint, (ö az, aki ismeri, tudja Gabi gondjait, hogy milyen körülmények közül került a nevelőotthonba, aki mindig figyelemmel kíséri az igen érzékeny gyerek lelki rezdüléseit). — Szabad dicsekednem? — az iskolavezetőtől várja a választ. — Persze — mondjuk szinte egyszerre. — Nyilatkoztam én már rádió- riporternek, és utána sok-sok levelet kaptam. Dunakesziről és Pestről patronálnak, szeretettél halmoznak el, szívesen járok erre a két helyre. Egy kisfiú nyit a terembe. — Gabi, jössz focizni? — Mehetek? — kérdezi. Az igenlő választ már az ajtónál hallja, futásnak ered, minél előbb a pályán akar lenni. — Otthon rendezetlen körülményeim voltak, egymás után kaptam rossz osztályzatokat, de itt már jól megy a suli. Zenét tanulok és sportolok, a megyei közép- iskolás atlétikai bajnokságra készülünk. Szóval egyenesbe jöttem., És tudja, szép szakmát tanulok: gyermekfelügyelő leszek. Nagyon szeretem a kicsinyeket. Érdekes? Az óvodák takarítása, a gyerekek fürdetése, étkeztetése, a velük való foglalkozás. Meg aztán mindig jól sikerülnek a KISZ klubdélutánok is. Tessék erre jönni, megmutatom^ melyük épületben sajátítom el a szakmát. Megállunk az óvodáknál. Az egyik pavilonon jnárványtábla jelzi, hogy a Békés megyei nőtanács segítségével épült 1953—1959-ben. Nemcsak akkor támogatták asz- szonyaink a gyermekvárost, most is felkeresik, ajándékokkal halmozzák el a gyermekeket. Legutóbb anyáknapján tette ezt az orosházi nőtanács városi, járási szervezete. (Sajnos elég sok gondozott anyakönyvi kivonatában olvashatjuk, születési helye Békés megye.) — Otthon mikor volt? — vetjük közbe. — Húsvétkor. — Jól érezte magát? — Hát... mit mondjak? A válaszból minden érthető. Nem Gabi akarta és nem is mindig az objektív okokra, körülményekre kell hivatkozni azoknak a szülőknek, akiknek gyermekei itt vagy az ország más nevelőintézetében vannak, ahol megértés, barátságos szeretet veszi körül őket. Gondosatok A kaktusz virága premierjén A Jókai Színház ízléses kiadványban hívta fel a figyelmet Barillet—Grédy: A kaktusz virága című komédia bemutatójára, de ezen a prospektuson a darab eredeti műfajától eltérően ez is rajta áll: zenés vígjáték. S mint újabban szokás, két magyar szerző neve is: Szenes Iván szövegíróé és Nádas Gábor zeneszerzőé. A prospektus a továbbiakban hangsúlyozza, hogy a magyar társszerzők „beszállása” fokozta a darab értékeit. Olyan egységes zenés vígjátékegész született, amelyben megvan a francia drámairodalom hagyományos szelle| Irén Jászai-díjas művészünk, ök ketten a darab főszereplői; mindketten — prózai színészek. Előző szerepeikből azt is tudjuk, kiváló prózai színészek. Ki ne emlékeznék Pákozdy A bohóc, Illetőleg Stefanik Irén Stuart Mária- beli alakítására. Maradandó élményt nyújtottak, olyat, amely az előadás látása után is eszébe jön az embernek, s elgondolkodik, morfondírozgat rajta. Nos, A kaktusz virágában nem azért volt kissé meghökkentő e jó kettős viszontlátása, mert nekik a vígjáték eleve tabu, hanem azért, mert a társadalmi drámában oly’ Pákozdy János, Stefanik Irén és Gálfy László a darab egyik jelenetében. Fotó: Demény 6> Többletmunka A Körösvidéki Egyesült Cipész Ktsz 6-os számú javítórészlegébe hordom a cipőm sarkaltatni. Amikor átadom, mindig kapok cserébe egy elismer- vényfélét, amivel majd az átvételnél igazolhatom, hogy a saját cipőmnek kizárólag én vagyok a jogos tulajdonosa. Ha kiegyenlítem a sarkalás árát, máris megkapom. Általában 12 forint 80 fillért szoktam fizetni, de ne tessék azt gondolni, hogy ennyibe kerül a sarkalás. Nem. Ezt onnan sejtem, hogy azon a bizonyos cédulán a „sarok új, gumi, bőr, fa” mindössze 10 forint 90 fillér. Csakhogy van még többlet- munka is, ami 1 forint 90 fillér. Ezt a többletmunkát pedig akár kéri az ember, akár nem, megkapja, mert elválaszthatát- lanul hozzátartozik a sarkalás- hoz. Megtudtam, hogy azt a kis kopást toldják ki 1,90-ért, ami általában a sarok hátsó külső részén keletkezik. így persze már egészen más. Mi is lenne, ha egyszerűen csak 12 forint 80' fillér lenne a sarkalás? Ugyebár azt gondolhatná valaki, hogy félre akarják vezetni... Máskülönben — tanúk előtt kijelentem — még így, többletmunkával sincs különösebb panaszom a sarkalásra. —or. A zeneteremben éppen véget ért a próba. — A gyermekváros zenekarának útánpótlása gyakorolt — mondja Pálfy élvtórs. — Az a kislány Csabáról került hozzánk — mutat a barna hajú trombitásra. Bemutatkozik: Mülek Gabriella. A szakközépiskola első évét fejezte be, de már 18 éves. Sétánk végére értünk. A kapunál búcsút veszünk a szolgálatban levő úttörőpostástól is. A napi küldeményeket hozta, a községi hivatalból továbbítják. Sok-sok levélben mondanak köszönetét a gondoskodásért, a patronálásértj és nem mindig a szülőknek, hanem az idegeneknek. Azoknak, akik megérdemlik. A gyermekváros lakói pedig igazán tudják, kitől várhatnak őszinte, baráti szót, anya helyett anyai ölelést és kik azok, akiknek ezt viszonozhatják. Főt, 1967 június. Dékány Sándor Stranugarniíura Az idei strandszezonban is kedvünkre válogathatunk a sokféle csinos fürdőruha között. A fiatalok divatja idén is a bikini. Az egybeszabott fazonok alapanyaga mintás karton, sima piké vagy kreppnylon. Teltebb alakon igen előnyösen mutatnak a fekete-fehér mértani mintás fürdőruhák: többségük szívacsbetéttél készült, 2—3 cm-es vállpánttal. Az idei szezon újdonsága az oldalt gombos, egyenes vonalú frottír strandruha. Az utcai ruhát nem helyettesíti, de strand, vízpart közelében igen jól öltöztet. Üj ciklk — különlegesség — a strandgarnitúra, vagyis a naigy virágmintás strandikuli, bikini, papucs. A garnitúra minden darabja azonos mintájú frottírból készült. Divat lesz a nyáron a frottír pelerin is. Felnőtt nők és kislányok részére készült. Nyárra változatlanul a legjobb viselet a camping garnitúra, a divatos, egyenes szárú nadrággal és kényelmes, szellős rövid ujjú inggel. Ez az együttes nemcsak üdülőhelyen, táborban, vízparton praktikus viselet, hanem otthon, a ház körüli teendőkhöz is jól kihasználható. A strandkalapok közül két újdonságra hívjuk fel a figyelmet: ©*»»»* s£ ::gsstufe* egyik a girárdl, — nők, férfiak egyaránt viselhetik — és a nagy- karimájú mexieói kalap. (Lásd képünkön). Alföldi Erzsébet) méssége és a magyar zenés vígjátékok legjobb tulajdonságai: — kitűnő zene és versszövegek. Azt is hozzáteszi ez a kiadvány, hogy így lett a „bulvárgyanús'’ vígjátékból pompás mai zenés komédia. A zenés komédia fogalmából adódnak azok a gondolatok, amelyek itt papírra kívánkoznak. Maga a komédia szó és jelentés- tartalma egy, a vígjátéknál is könnyedebb velejárót jelent. Lévén pedig szó egy francia zenés komédiáról, még könnyedebb élményt vár a közönség. A színházi kritikákat nagy általánosságban bizonyos séma szerint írják meg. A szereposztásról, a szereplők teljesítményéről — kissé kifulladva — a kritikus csak írása végén szól; kritikája terjedelmének 75 százalékát a műnek mint olyannak értékelése, boncolgatása adja. Mi ez utóbbinak kisebb teret szánunk, inkább a szereposztásnál, s a szereplők teljesítményénél idqzünk többet, mert ebben az esetben ez az érdekes. A kaktusz virága kétrészes, zenés vígjáték, s igazán nem igényel többet, mint hogy egy estén kellemesen szórakoztassa a publikumot; megnevettesse, felüdítse. Nincsenek benne olyan jellemek, amelyek napjaink Párizsának, vagy ha úgy tetszik, az emberiségnek problémáit kívánják megoldani, s szikrázó összecsapásokat produkálnak, reszkető drámai feszültségekben. Nem. A kaktusz virága mai zenés komédia, mi több: francia, tehát köny- nyed szellemességgel, franciás pikantériával, temperamentumos ének- és tánc jelenetei vei szórakoztathat. A mű a maga nemében ezeknek a követelményeknek maradéktalanul eleget tesz. S hogy ez az érték realizálódhassák, csupán a darab szellemének megfelelő rendezői koncepció jó szereplői gárda, jó koreográfia és szellemes díszletek szükségesek. Azt ígértük, időzünk a szereposztásnál. Időzzünk hát. Julient, az őszülő halántékú fogorvost, aki a női szívekkel könnyedén zsonglőrködik, Pákozdy János jelenítette meg a színpadon, Stephanie-t Stefanik | kiváló Pákozdy és a történelmi drámákban oly’ kiváló Stefanik nem vígjátéki színészek. Ez a megállapítás főleg Stefanik Irénre vonatkozik, aki túl komoly eszközökkel — főleg az első részben — jelenítette meg a rideg magatartásba burkolt Stephan iet, az orvosába reménytelenül szerelmes öreglány-asszisztensnőt. Annyira komolyan, hogy az ember egy-egy szituációban egy középfajú dráma premierjén érezhette magát. Pákozdy markáns férfiassága és az ehhez alkalmazkodó, s ettől elszakadni nehezen tudó belső játék ösztönösen igazodott Stefanik Irén játékához. Érződött: a két jeles művész kirándult egy kicsit a zenés vígjátékba. A második részben mintha kicserélték volna őket, szinte szertelenül és kedvesen komádiáztak. Ezért éreztük,, a két főszereplő jóvoltából, eklektikusnak A kaktusz virága premierjét. A rendezés maga — Vass Károly munkája' — pergő volt jó néhány szellemes színpadi szituáció teremtésével. A jamaikai trombitás-jelenet, de főleg a Let-kiss igazi zenés vígjátéki telitalálat. Úgyszintén a rendezőt illeti a gratuláció a színek gyors váltakozásáért. Németh László karnagy temperamentumosán, de fegyelmezetten vezényelte zenekarát, s a fülbemászó Nádas-dallamokat nagy tapssal jutalmazta a közönség. Suki Antal díszlettervező főleg Antonia szobáját találta telibe; fogorvosi rendelője kicsit „súlyos”. Azt mondtuk: a szereplőknél és a szereposztásnál időzünk többet, Nos, Felkai Eszter, Gálfy László, Varga Ilona, Kanalas László, Kardos Gábor otthon érezték magukat a műfajban. Könnyedek voltak és szellemesek. A bárénekes Tatai Károly- nak szép a hangja, de ő maga kicsit félszeg volt a premieren, Gerentsér Júlia, Boticelli „Tavasza” nagyon merev. Ä kaktusz, virága sok tapsot aratott a prémieren, nagy sikerekre számíthat a továbbiakban is, főleg akkor, ha a két főszereplő teljesen asszimilálódik a műfajjal. Temyák Ferenc
