Békés Megyei Népújság, 1967. június (22. évfolyam, 127-152. szám)

1967-06-08 / 133. szám

1967. június S. 3 Csütörtök Jeges eső pusztított a megye nyugati határszélén Munkában a kárbecslők Május 31-én, június 1-én és 2- án Orosháza és Tótkomlós irányá­ban, valamint Békésszen tanórás, Endrőd, Dévaványa vonalában je­ges eső hullott. A jég meggy- és cseresznyemag nagyságú volt. összesen 14 termelőszövetkezet­ben tett Mseb'b-nagyobb kárt. Medárd — Medárd napja: Vajon az ég kinyitja-e csatornáit, avagy szá­razaik maradnak-e a földek? Hi- hetünk-e benne, van-e tudomá­nyos alapja a néphitnek, amely szerint: ha Medárd-napkor, jú­nius 8-án esdik, akkor negyven napig el sem áll az eső? A népies regulák közt igen előkelő helyet foglal el a Me- dard-naipi jóslat. Európa és Ázsia majd minden nemzete is­meri. A tudomány is megvizs­gálta a népi megfigyelést: ko­moly alapja van! Ha nem szó szerint értelmezzük, akkor tel­jes egészében elfogadhatjuk. A tudomány, meghatározott június 8-a helyett inkább így fogalmaz: „Ha Medárd napja környékén esik”, vagyis nem éppen 8-án, akkor hosszú esőzéseket várha­tunk. Hosszú esőzéseket és nem negyven napos esőt, hiszen Ma­gyarországon még negyven na­pig egyfolytában sohasem esett. Mi a Medárd környéki „idő­fordulás” magyarázata? Június elejére a szárazföld már na­gyon felmelegszik, A meleg le­vegő feláramlik, s az Atlanti­óceán felől — ahol hűvösebb van megindul a hideg levegő a kontinensre, elkezdődik a nagy kiegyenlítődés az óceán és a szá­razföld között. A meteorológia erre az időre azt mondja: ,'a nyugati szél valószínűleg meg­erősödik”, a nyugati szél pedig esőt hoz. Kedvező vonása az ég­hajlatunknak: ezért nem olyan túlzottan meleg, a magyar nyár Az Állami Biztosító Békés me­gyei Igazgatóságára érkezett jel­zések alapján a kárbecslők június 6-tól folyamatosan keresik fel a jégverést szenvedett gazdasá­gokat, hogy összeírják a jég okoz­ta káreseteket. átlag alatt nem olyan kínzóan elviselhetet­len, mint azt az ország földrajzi helyzete megszabná. Mit várunk, mint hozzon Me­dárd? Először is, noha ma van Me­dárd napja: Medárd már itt járt. Ahogy elöljáróban is mondottuk, nem kell ragaszkodnunk ponto­san a kalendárium napjához. Idén pedig különösen nem. Esz­tendőnkben eddig minden jóval előbb érkezett. A tavasz nem márciusban, hanem február 20- án, a nyár pedig: május 8-án., Természetesen tavasz és nyár alatt az évszakra jellemző idő­járási viszonyokat értve. Me­dárd idén éppen a meteorológiai nyár érkeztekor, június elsejére virradóra — nem is kopogtatott — zúdult be hozzánk. Május 31- én és június 1-én több csapadék hullott az országra, mint egész május hónapban. A meteoroló­gusok megállapították: itt van, megérdekezett a Medárd. De mit várunk a kalendárium­béli hivatalos Medárd-naptól? Az időjárás’ csapadékban még adós. A Meteorológiai Intézet feljegyzésed szerint az idei év februárjában kevés volt a csa­padék, márciusban is, egyedül az április volt „átlag körüli”, s május is átlag alatti: az elmúlt hónapban a régiről megszokott május is átlag alatti: az elmúlt ségnek csak valamennyivel több mint a fele hullott le. Kőbányai alakja akár egy lányé, bőre pu­ha, szeme élénk. Szótlanul bó­lint, átvonulunk az ebédlőbe. El­sőnek ő ül le, püspöklila bár­sonyruhájában olyan az asztal­ion, a vakító fehér abrosz fe­lett, mint egy éretten pompázó, dús viola, mielőtt végképp el- nyüna. Hideg pontyot eszünk, aztán kevés, de erős húslevest, utána tűzdelt fácánt, gombás borjú sül­tet, ropogósra pirított disznóka­rajt. Amikor behozzák a puncs­tortát, a báróné maga szeli fel. Ezt is némán csinálja, egész va­csora alatt egy szót sem szólt, eziért senkinek sem volt bátor­sága beszélni. Ügy evett a báró­né, a tántyérja fölé nézett, va­lahová messze, mégis utánozha- tatlanul ügyesen bánt a késé­vel, villájával. Gallai szeme fel­ragyog, végre pezsgőt bontanak. Közelebb hajol, de nem tudja elolvasni, milyen márkájú pezs­gő. Torkig ette-itta magát, szal­vétája alatt folyton eresztett a nadrájszíján, de a poharakba belebuggyanó, halvány mustár­színű pezsgő láttán olyan mohó várakozás fogja el, nem bírja kivárni, hogy az asztalfőn végre inni kezdjenek. A báróné hirte­len feláll. Épp csak szájához érintette a pezsgőspoharait, rög­tön le is tette. Az urának nyújt­ja kezét, Gáldy kezet csókol, mintha ez a kézcsók valami fon­tosat, szokatlant jelentene. A 'báróné elindul kifelé, de szép szemét könnyek öntik el, vissza­fordul, és odamegy mindenki­hez, mindenki kezet csókol neki, csak az esperest előzi meg, an­nak tisztára sikált barna kezé­re ő hajol le elsőül. Aztán las­san, fejét lehajtva kimegy az ebédlőből. Csend. — Igen, uraim — mondja so­kára a báró —, ez hált afféle búcsúvacsora. Az esperes feláll, nyaka re­meg. A főjegyző is ettől félhe­tett egész este, elzöldülő képpel könyörög.' — Meggondolták ezt, méltó- ságos uram? A nép is elveszti fejét, ha meghallja... És a front két hete nem mozdul, talán még vissza is nyomják, minden le­hetséges, méltóságos uram, és az ön családja hatszáz éve ura ■ennek a környéknek, ezt nem lehet csak úgy... Gáldy lassan feláll. — Fáradjanak át a szalonba. A feleségem este nem iszik ká­vét. De nekünk nem árt egy pohár konyak sem. Géza odalép a báróhoz. — Ne vegye tolakodásnak, de odaát van két-háromféle kitűnő nyugtatóm, ha a bárónénak szüksége lenne rá... (Folytatjuk) Határidőre elkészült két gazdasági épület Gerendáson Az ÉM Békés megyei Építő­ipari Vállalat határidőre készítet­te el a gerendása Petőfi Tsz-ben felvállalt munkáját. Május 31-én befejezték egy 108 férőhelyes te­hénistálló és egy 126 férőhelyes, borjúnevelő építését. Mindkét munkához tavaly fogtak hozzá s azt ígérték, hogy május 31-ig az építkezéssel elkészülnek. Állták szavukat. Az épületeket azanban- ban nem vehetik igénybe, mert a gépi berendezés és a technológiai felszerelése a harmadik negyed­évre húzódik. A gyár ugyanis csak akkor tudja a gerendásiak rendelkezésére bocsátani a fizi­kai munkát könnyítő eszközöket. Az új szarvasmarha-istálló épí­tésével most már 204 tehénférő­hellyel rendelkezik a gerendási Petőfi Tsz. Tehénállományuk alig haladja meg a 110-et. A beruhá­zás jó kihasználására elhatároz­ták, hogy szarvasmarhát vásárol­nak. Tehénállományukat év végé­re 180-ra növelik. Tizennégy álla­tot már meg is vettek. Bambiüzem létesüli Vészlön A Vésztő és Vidéke Körzeti Földművesszövetkezet új bambi­üzemet létesített Vésztőn, amely a helyi lakosság, valamint Szeg­halom, Füzesgyarmat, Okány, Kertészsziget és Körösújfalu ellá­tására termel. Háromfajta üdítő ital készül: narancs, citrom és eixied bambi, melyekből a napi teljesítmény hatezer üveg. Az üzemben négyen dolgoznak. Másodjára kaszálják a lucernát — Épül az öntözőtelep — Megbízást adnak az almatároló tervezésére Három hír Fiizesgyurmairól Hét év átlagában 5 vagonnál kevesebb lucernamagot még egy­szer sem értékesített a füzesgyar­mati Vörös Csillag Termelőszö­vetkezet. A lucernamag-termesz- tésben elért előkelő helyezésüket ebben az évben tovább szeretnék öregbíteni. Ezért a magtermesztés biztonságára már most — üzemen belül — intézkedéseket tettek. Kijelölték azokat a lucernásokat, amelyeken a második kaszálást magfogásra hagyják. A harmadik kaszálásból 300—350 holdat fog­nak magtermesztésre. Ismeretes, hogy a lucerna virágját vadmé- hek porozzák, termékenyítik meg. Hogy miinél több vadméh tele­pedjen meg a lucernatáblák kör­nyékén, egy újfajta kísérletbe kezdenek. Egy 67 holdas tábla környékére nádkévéket raknak s ugyanitt egy döngölt földsávot is kialakítanak; hogy kedvezze­nek a virág termékenyítésén szor­goskodó rovarok fészekrakásának. A szeghalmi járás 1967—68. évi legjelentősebb beruházása Füzes­gyarmaton valósul meg. A Vörös Csillag Tsz-ben 1200 holdon öntö­zőtelepet építenek. A félstabil- rendszer ÁC nyomócsöveken jut­tatja el az öntözővizet felhaszná­lási helyére. A Vörös Csillag Tsz a Keleti-főcsatornáiból, a Berettyó és az Ó-Berettyó közbeiktatásá­val kap vizet. A víz fő kivételé­nek építése — a kivitelező fel­vonulásával — elkezdődött. Eb­ben az esztendőben 650 holdon építik ki a korszerű öntözőtelepet és befejezik a fő vízkivételi hely építését. 1968-ban az öntözővíz már eljut a termelőszövetkezet állattenyésztő telepének környé­kére. * * * A Vörös Csillag Termelőszö- szövetkezet 400 holdas almása az idén és jövőre termőre fordul. Ebben az évben is 200 vagon kö­rüli termést várnak. A teljes ter- mőreforduilás után évenként 350 —500 vagon almára számolnak. A több száz vagon gyümölcs kellő tárolás esetén jelentősen javítana Békés megye ellátásán. Ehhez azonban egy korszerű tárolót kel­lene építeniük. A szövetkezet — az esedékes hitelek törlesztése és több más beruházás mellett — nem rendelkezik a szükséges anyagiakkal. Erre a célra 15—16 millió Ft-ra lenne szüksége. An­nak ellenére, hogy a szövetkezet saját erejéből az almatárolót nem tudja megépíttetni, a tanulmány- terv és a tervdokumentáció ösz- szeállítására megbízást adott a MEZÖBER-nek. Szeretnék ugyan­is tudni, hogy mibe kerül, meny­nyi hitéit szükséges felvenniük a gyümölcstáToló építésére. Nagyobb összefogást igényel a házikertek árutermelésének elősegítése Megyei ankétot tartottak Gyulaváriban Békés megye községeiből cso­portosan érkeztek május 31-én Gyulaváriba a Szövetkezetek Or­szágos Szövetsége, valamint az Országos és megyei nőtanács által rendezett házi- és zártkertek látogatásával egybekötött ankét- ra. A rendező szervek vezetőin és a termelőkön kívül ott voltak e tanácskozáson a járások nőta­nácsainak titkárai, több termelő- szövetkezet és földművesszövet­kezet vezetői. A megjelenteket Kovács Józsefné köszöntötte a Gyulai Járási Nőtanács Végre­hajtó Bizottsága nevében, majd javasolta: látogassanak meg Gyu­laváriban néhány házikertet. A látogatás után elismeréssel mond­tak véleményt a gyulaváriak zöldség-gyümölcs termeléséről, különösen Borsi Károly kertjéről. Ezt követően az említett szervek vezetői a termelőkkel az egész megye házi- és zártkerti zöldség­gyümölcs termelésének jelenlegi | helyzetét, s az elkövetkező évek ilyen értelmű lehetőségeit tették mérlegre. A vita alapját Szilágyi István­nak, a MÉSZÖV járási megbí­zottjának elemző tájékoztatója adta. Többek között az a tény, hogy csaknem 4 millió 400 ezer gyümölcsfa található Békés me­gyében. A megye jelenlegi gyü­mölcsfaállományának 23,6 szá­zalékát az utóbbi három, négy év­ben ültették, s ez már bizonyos értelmű felfrissítést jelent. Ez azonban nem pótolta a termelő- szövetkezetek korszerű nagytáb­lás gazdálkodásának kialakítása során felszámolt tanyasi gyümöl- 5 esősök, valamint a már említett elöregedés okozta kipusztulás I számszerű pótlását sem. Mindebből következik, hogy a csaknem 4 millió 400 ezer — je- j lenleg termőként nyilvántartott A Tisza II. vízlépcső' mintaffazdasága a békéscsabai Szabadság Tsz Ez év januárjától gyakorlati elő- xószülésének szakaszába lépett a j Tisza II. vízlépcsőjéből nyert ön- j tözővíz hasznosítása Békés me-1 gyében. Lapunkban korábban már többször hírt adtunk arról, [ hogy a tiszai víz megyénk egyik legtermékenyebb talajú körzetét érinti. Gyoma, Köröstarcsa, Me- zőberény, Murony, Békéscsaba, Csorvás, Orosháza, Nagyszénás, Csabacsűd, Szarvas térsége kap majd kiváló minőségű, termésfo- j kozó öntözővizet. Az itt működő szövetkezeti gazdaságokat 1970—' 72-ig úgy fejlesztik, hogy a száraz gazdálkodás közpette a legjobb eredményt produkálják. Ezzel egyidőben tanulmány készül ar­ról is, hogy az érintett körzetben melyik gazdaságot építsék ki min­taüzemmé. Végül is a napokban hagyták jóvá a békéscsabai Sza­badság Tsz-t, amelynek adatfel­dolgozását, gazdaságfejlesztésé­nek programját az Agrártudomá­nyi Egyetem már el is kezdte. A békéscsabai Szabadság Tsz az Élővíz-csatornáiból kap öntözővi­zet. Határában azonban nem a hagyományos eszközökkel valósít­ják meg az öntözéses gazdálko­dást, hanem azt a technikát hasz­nálják, melyet az előbbiekben említett körzetben a tiszai víz ön­tözésénél alkalmaznak. A Tisza II. vízlépcső építésével együtt az érintett megyékben — Szolnok, Heves, Békés — öt-hat | mintagazdaság szervezését java­solják a felsőbb szervek, örö­münkre szolgál, hogy Békés me­gyében erre egy olyan termelő­szövetkezetet jelöltek ki, amelyik­nek a neve az eddigiek során egy­szer sem került szóba a tiszai víz hasznosításánál. — gyümölcsfaállomány megköze­lítően sem képes biztosítani a megye gyümölcsszükségletét. Év­ről évre behozatalra van szükség más megyékből. Különösen nagy mennyiséget hozunk be nyári gyümölcsfélékből, almából, cse­resznyéből, őszibarackból és még inkább téli almából. Eleken van­nak a legnagyobb zártkertek, ennek ellenére képtelenek bizto­sítani a helyi lakosság szükségle­tét. Pedig megfelelőek a talajvi­szonyok, de a kertek elhanyagolt­sága, a fák kiöregedettsége rá­nyomja bélyegét a gyümölcster­mesztésre. Ugyanakkor Kétegy- háza — ahol valóban sok a szikes talaj — zöldségből önellátó, de gyümölcsöt is jóval kevesebbet igényel évenkénti átlagban, mint Elek. Vitaindítójában Szilágyi István ezt követően arról szólt, hogy a gyulai járásban a viszonylag mély fekvésű Doboz és Gyulavári érté­kesíti a legtöbb gyümölcsöt és zöldségfélét, megyei átlagban vi­szont a legtöbbet évek óta az orosházi és a szarvasi járás. Vé­gezetül a legalapvetőbb növény- védelemről szólt. Mint mondotta, megyénkben a házi- és zártkertek gyümölcsöseinek mintegy 40 szá­zaléka részesül rendszeres nö­vényvédelemben. A védekezés azonban kevésbé éri el célját. Ugyanis a szétszórt gyümölcsö­sök között még mindig nagy többségben van az elhanyagolt, fertőzött állomány, amely fertőzi a gondozott gyümölcsösöket. Ez a körülmény csak a házi- és zárt­kertek fokozottabb gondozásával szüntethető meg. A vitaindító előadást hozzá­szólások követték. Termelők mondták el tapasztalataikat, kü­lönböző szervek képviselői igé­nyelték a felsőbb szervek határo­zottabb intézkedéseit, amelyek nélkül lehetetlen a házi- és zárt­kertek terméshozamának fokozá­sa, mindenekelőtt a növényvéde­lem szervezett megoldása. B. I.

Next

/
Thumbnails
Contents