Békés Megyei Népújság, 1967. június (22. évfolyam, 127-152. szám)
1967-06-08 / 133. szám
1967. június S. 3 Csütörtök Jeges eső pusztított a megye nyugati határszélén Munkában a kárbecslők Május 31-én, június 1-én és 2- án Orosháza és Tótkomlós irányában, valamint Békésszen tanórás, Endrőd, Dévaványa vonalában jeges eső hullott. A jég meggy- és cseresznyemag nagyságú volt. összesen 14 termelőszövetkezetben tett Mseb'b-nagyobb kárt. Medárd — Medárd napja: Vajon az ég kinyitja-e csatornáit, avagy szárazaik maradnak-e a földek? Hi- hetünk-e benne, van-e tudományos alapja a néphitnek, amely szerint: ha Medárd-napkor, június 8-án esdik, akkor negyven napig el sem áll az eső? A népies regulák közt igen előkelő helyet foglal el a Me- dard-naipi jóslat. Európa és Ázsia majd minden nemzete ismeri. A tudomány is megvizsgálta a népi megfigyelést: komoly alapja van! Ha nem szó szerint értelmezzük, akkor teljes egészében elfogadhatjuk. A tudomány, meghatározott június 8-a helyett inkább így fogalmaz: „Ha Medárd napja környékén esik”, vagyis nem éppen 8-án, akkor hosszú esőzéseket várhatunk. Hosszú esőzéseket és nem negyven napos esőt, hiszen Magyarországon még negyven napig egyfolytában sohasem esett. Mi a Medárd környéki „időfordulás” magyarázata? Június elejére a szárazföld már nagyon felmelegszik, A meleg levegő feláramlik, s az Atlantióceán felől — ahol hűvösebb van megindul a hideg levegő a kontinensre, elkezdődik a nagy kiegyenlítődés az óceán és a szárazföld között. A meteorológia erre az időre azt mondja: ,'a nyugati szél valószínűleg megerősödik”, a nyugati szél pedig esőt hoz. Kedvező vonása az éghajlatunknak: ezért nem olyan túlzottan meleg, a magyar nyár Az Állami Biztosító Békés megyei Igazgatóságára érkezett jelzések alapján a kárbecslők június 6-tól folyamatosan keresik fel a jégverést szenvedett gazdaságokat, hogy összeírják a jég okozta káreseteket. átlag alatt nem olyan kínzóan elviselhetetlen, mint azt az ország földrajzi helyzete megszabná. Mit várunk, mint hozzon Medárd? Először is, noha ma van Medárd napja: Medárd már itt járt. Ahogy elöljáróban is mondottuk, nem kell ragaszkodnunk pontosan a kalendárium napjához. Idén pedig különösen nem. Esztendőnkben eddig minden jóval előbb érkezett. A tavasz nem márciusban, hanem február 20- án, a nyár pedig: május 8-án., Természetesen tavasz és nyár alatt az évszakra jellemző időjárási viszonyokat értve. Medárd idén éppen a meteorológiai nyár érkeztekor, június elsejére virradóra — nem is kopogtatott — zúdult be hozzánk. Május 31- én és június 1-én több csapadék hullott az országra, mint egész május hónapban. A meteorológusok megállapították: itt van, megérdekezett a Medárd. De mit várunk a kalendáriumbéli hivatalos Medárd-naptól? Az időjárás’ csapadékban még adós. A Meteorológiai Intézet feljegyzésed szerint az idei év februárjában kevés volt a csapadék, márciusban is, egyedül az április volt „átlag körüli”, s május is átlag alatti: az elmúlt hónapban a régiről megszokott május is átlag alatti: az elmúlt ségnek csak valamennyivel több mint a fele hullott le. Kőbányai alakja akár egy lányé, bőre puha, szeme élénk. Szótlanul bólint, átvonulunk az ebédlőbe. Elsőnek ő ül le, püspöklila bársonyruhájában olyan az asztalion, a vakító fehér abrosz felett, mint egy éretten pompázó, dús viola, mielőtt végképp el- nyüna. Hideg pontyot eszünk, aztán kevés, de erős húslevest, utána tűzdelt fácánt, gombás borjú sültet, ropogósra pirított disznókarajt. Amikor behozzák a puncstortát, a báróné maga szeli fel. Ezt is némán csinálja, egész vacsora alatt egy szót sem szólt, eziért senkinek sem volt bátorsága beszélni. Ügy evett a báróné, a tántyérja fölé nézett, valahová messze, mégis utánozha- tatlanul ügyesen bánt a késével, villájával. Gallai szeme felragyog, végre pezsgőt bontanak. Közelebb hajol, de nem tudja elolvasni, milyen márkájú pezsgő. Torkig ette-itta magát, szalvétája alatt folyton eresztett a nadrájszíján, de a poharakba belebuggyanó, halvány mustárszínű pezsgő láttán olyan mohó várakozás fogja el, nem bírja kivárni, hogy az asztalfőn végre inni kezdjenek. A báróné hirtelen feláll. Épp csak szájához érintette a pezsgőspoharait, rögtön le is tette. Az urának nyújtja kezét, Gáldy kezet csókol, mintha ez a kézcsók valami fontosat, szokatlant jelentene. A 'báróné elindul kifelé, de szép szemét könnyek öntik el, visszafordul, és odamegy mindenkihez, mindenki kezet csókol neki, csak az esperest előzi meg, annak tisztára sikált barna kezére ő hajol le elsőül. Aztán lassan, fejét lehajtva kimegy az ebédlőből. Csend. — Igen, uraim — mondja sokára a báró —, ez hált afféle búcsúvacsora. Az esperes feláll, nyaka remeg. A főjegyző is ettől félhetett egész este, elzöldülő képpel könyörög.' — Meggondolták ezt, méltó- ságos uram? A nép is elveszti fejét, ha meghallja... És a front két hete nem mozdul, talán még vissza is nyomják, minden lehetséges, méltóságos uram, és az ön családja hatszáz éve ura ■ennek a környéknek, ezt nem lehet csak úgy... Gáldy lassan feláll. — Fáradjanak át a szalonba. A feleségem este nem iszik kávét. De nekünk nem árt egy pohár konyak sem. Géza odalép a báróhoz. — Ne vegye tolakodásnak, de odaát van két-háromféle kitűnő nyugtatóm, ha a bárónénak szüksége lenne rá... (Folytatjuk) Határidőre elkészült két gazdasági épület Gerendáson Az ÉM Békés megyei Építőipari Vállalat határidőre készítette el a gerendása Petőfi Tsz-ben felvállalt munkáját. Május 31-én befejezték egy 108 férőhelyes tehénistálló és egy 126 férőhelyes, borjúnevelő építését. Mindkét munkához tavaly fogtak hozzá s azt ígérték, hogy május 31-ig az építkezéssel elkészülnek. Állták szavukat. Az épületeket azanban- ban nem vehetik igénybe, mert a gépi berendezés és a technológiai felszerelése a harmadik negyedévre húzódik. A gyár ugyanis csak akkor tudja a gerendásiak rendelkezésére bocsátani a fizikai munkát könnyítő eszközöket. Az új szarvasmarha-istálló építésével most már 204 tehénférőhellyel rendelkezik a gerendási Petőfi Tsz. Tehénállományuk alig haladja meg a 110-et. A beruházás jó kihasználására elhatározták, hogy szarvasmarhát vásárolnak. Tehénállományukat év végére 180-ra növelik. Tizennégy állatot már meg is vettek. Bambiüzem létesüli Vészlön A Vésztő és Vidéke Körzeti Földművesszövetkezet új bambiüzemet létesített Vésztőn, amely a helyi lakosság, valamint Szeghalom, Füzesgyarmat, Okány, Kertészsziget és Körösújfalu ellátására termel. Háromfajta üdítő ital készül: narancs, citrom és eixied bambi, melyekből a napi teljesítmény hatezer üveg. Az üzemben négyen dolgoznak. Másodjára kaszálják a lucernát — Épül az öntözőtelep — Megbízást adnak az almatároló tervezésére Három hír Fiizesgyurmairól Hét év átlagában 5 vagonnál kevesebb lucernamagot még egyszer sem értékesített a füzesgyarmati Vörös Csillag Termelőszövetkezet. A lucernamag-termesz- tésben elért előkelő helyezésüket ebben az évben tovább szeretnék öregbíteni. Ezért a magtermesztés biztonságára már most — üzemen belül — intézkedéseket tettek. Kijelölték azokat a lucernásokat, amelyeken a második kaszálást magfogásra hagyják. A harmadik kaszálásból 300—350 holdat fognak magtermesztésre. Ismeretes, hogy a lucerna virágját vadmé- hek porozzák, termékenyítik meg. Hogy miinél több vadméh telepedjen meg a lucernatáblák környékén, egy újfajta kísérletbe kezdenek. Egy 67 holdas tábla környékére nádkévéket raknak s ugyanitt egy döngölt földsávot is kialakítanak; hogy kedvezzenek a virág termékenyítésén szorgoskodó rovarok fészekrakásának. A szeghalmi járás 1967—68. évi legjelentősebb beruházása Füzesgyarmaton valósul meg. A Vörös Csillag Tsz-ben 1200 holdon öntözőtelepet építenek. A félstabil- rendszer ÁC nyomócsöveken juttatja el az öntözővizet felhasználási helyére. A Vörös Csillag Tsz a Keleti-főcsatornáiból, a Berettyó és az Ó-Berettyó közbeiktatásával kap vizet. A víz fő kivételének építése — a kivitelező felvonulásával — elkezdődött. Ebben az esztendőben 650 holdon építik ki a korszerű öntözőtelepet és befejezik a fő vízkivételi hely építését. 1968-ban az öntözővíz már eljut a termelőszövetkezet állattenyésztő telepének környékére. * * * A Vörös Csillag Termelőszö- szövetkezet 400 holdas almása az idén és jövőre termőre fordul. Ebben az évben is 200 vagon körüli termést várnak. A teljes ter- mőreforduilás után évenként 350 —500 vagon almára számolnak. A több száz vagon gyümölcs kellő tárolás esetén jelentősen javítana Békés megye ellátásán. Ehhez azonban egy korszerű tárolót kellene építeniük. A szövetkezet — az esedékes hitelek törlesztése és több más beruházás mellett — nem rendelkezik a szükséges anyagiakkal. Erre a célra 15—16 millió Ft-ra lenne szüksége. Annak ellenére, hogy a szövetkezet saját erejéből az almatárolót nem tudja megépíttetni, a tanulmány- terv és a tervdokumentáció ösz- szeállítására megbízást adott a MEZÖBER-nek. Szeretnék ugyanis tudni, hogy mibe kerül, menynyi hitéit szükséges felvenniük a gyümölcstáToló építésére. Nagyobb összefogást igényel a házikertek árutermelésének elősegítése Megyei ankétot tartottak Gyulaváriban Békés megye községeiből csoportosan érkeztek május 31-én Gyulaváriba a Szövetkezetek Országos Szövetsége, valamint az Országos és megyei nőtanács által rendezett házi- és zártkertek látogatásával egybekötött ankét- ra. A rendező szervek vezetőin és a termelőkön kívül ott voltak e tanácskozáson a járások nőtanácsainak titkárai, több termelő- szövetkezet és földművesszövetkezet vezetői. A megjelenteket Kovács Józsefné köszöntötte a Gyulai Járási Nőtanács Végrehajtó Bizottsága nevében, majd javasolta: látogassanak meg Gyulaváriban néhány házikertet. A látogatás után elismeréssel mondtak véleményt a gyulaváriak zöldség-gyümölcs termeléséről, különösen Borsi Károly kertjéről. Ezt követően az említett szervek vezetői a termelőkkel az egész megye házi- és zártkerti zöldséggyümölcs termelésének jelenlegi | helyzetét, s az elkövetkező évek ilyen értelmű lehetőségeit tették mérlegre. A vita alapját Szilágyi Istvánnak, a MÉSZÖV járási megbízottjának elemző tájékoztatója adta. Többek között az a tény, hogy csaknem 4 millió 400 ezer gyümölcsfa található Békés megyében. A megye jelenlegi gyümölcsfaállományának 23,6 százalékát az utóbbi három, négy évben ültették, s ez már bizonyos értelmű felfrissítést jelent. Ez azonban nem pótolta a termelő- szövetkezetek korszerű nagytáblás gazdálkodásának kialakítása során felszámolt tanyasi gyümöl- 5 esősök, valamint a már említett elöregedés okozta kipusztulás I számszerű pótlását sem. Mindebből következik, hogy a csaknem 4 millió 400 ezer — je- j lenleg termőként nyilvántartott A Tisza II. vízlépcső' mintaffazdasága a békéscsabai Szabadság Tsz Ez év januárjától gyakorlati elő- xószülésének szakaszába lépett a j Tisza II. vízlépcsőjéből nyert ön- j tözővíz hasznosítása Békés me-1 gyében. Lapunkban korábban már többször hírt adtunk arról, [ hogy a tiszai víz megyénk egyik legtermékenyebb talajú körzetét érinti. Gyoma, Köröstarcsa, Me- zőberény, Murony, Békéscsaba, Csorvás, Orosháza, Nagyszénás, Csabacsűd, Szarvas térsége kap majd kiváló minőségű, termésfo- j kozó öntözővizet. Az itt működő szövetkezeti gazdaságokat 1970—' 72-ig úgy fejlesztik, hogy a száraz gazdálkodás közpette a legjobb eredményt produkálják. Ezzel egyidőben tanulmány készül arról is, hogy az érintett körzetben melyik gazdaságot építsék ki mintaüzemmé. Végül is a napokban hagyták jóvá a békéscsabai Szabadság Tsz-t, amelynek adatfeldolgozását, gazdaságfejlesztésének programját az Agrártudományi Egyetem már el is kezdte. A békéscsabai Szabadság Tsz az Élővíz-csatornáiból kap öntözővizet. Határában azonban nem a hagyományos eszközökkel valósítják meg az öntözéses gazdálkodást, hanem azt a technikát használják, melyet az előbbiekben említett körzetben a tiszai víz öntözésénél alkalmaznak. A Tisza II. vízlépcső építésével együtt az érintett megyékben — Szolnok, Heves, Békés — öt-hat | mintagazdaság szervezését javasolják a felsőbb szervek, örömünkre szolgál, hogy Békés megyében erre egy olyan termelőszövetkezetet jelöltek ki, amelyiknek a neve az eddigiek során egyszer sem került szóba a tiszai víz hasznosításánál. — gyümölcsfaállomány megközelítően sem képes biztosítani a megye gyümölcsszükségletét. Évről évre behozatalra van szükség más megyékből. Különösen nagy mennyiséget hozunk be nyári gyümölcsfélékből, almából, cseresznyéből, őszibarackból és még inkább téli almából. Eleken vannak a legnagyobb zártkertek, ennek ellenére képtelenek biztosítani a helyi lakosság szükségletét. Pedig megfelelőek a talajviszonyok, de a kertek elhanyagoltsága, a fák kiöregedettsége rányomja bélyegét a gyümölcstermesztésre. Ugyanakkor Kétegy- háza — ahol valóban sok a szikes talaj — zöldségből önellátó, de gyümölcsöt is jóval kevesebbet igényel évenkénti átlagban, mint Elek. Vitaindítójában Szilágyi István ezt követően arról szólt, hogy a gyulai járásban a viszonylag mély fekvésű Doboz és Gyulavári értékesíti a legtöbb gyümölcsöt és zöldségfélét, megyei átlagban viszont a legtöbbet évek óta az orosházi és a szarvasi járás. Végezetül a legalapvetőbb növény- védelemről szólt. Mint mondotta, megyénkben a házi- és zártkertek gyümölcsöseinek mintegy 40 százaléka részesül rendszeres növényvédelemben. A védekezés azonban kevésbé éri el célját. Ugyanis a szétszórt gyümölcsösök között még mindig nagy többségben van az elhanyagolt, fertőzött állomány, amely fertőzi a gondozott gyümölcsösöket. Ez a körülmény csak a házi- és zártkertek fokozottabb gondozásával szüntethető meg. A vitaindító előadást hozzászólások követték. Termelők mondták el tapasztalataikat, különböző szervek képviselői igényelték a felsőbb szervek határozottabb intézkedéseit, amelyek nélkül lehetetlen a házi- és zártkertek terméshozamának fokozása, mindenekelőtt a növényvédelem szervezett megoldása. B. I.
