Békés Megyei Népújság, 1967. június (22. évfolyam, 127-152. szám)
1967-06-04 / 130. szám
KÖRÖSTÁJ KULTURÁLIS MELLÉKLET Garibaldi emlékezete DO' „Alsónyéken megépül a vasút, Azon jön be Garibaldi, Kossuth. M eghozzák a nemzeti lobogót...” Egyetlen nemzetközi hős nem szerepel annyit népdalainkban és nem áll olyan közel a magyar nép leikéhez, mint a testvéri olasz nép nagy fia, Giuseppe Garibaldi. Most ünnepeljük születésének 160., halálának 85. évfordulóját. Adjunk tisz„Kossuth és Tüköry Sereg is jön velük Éljen Garibaldi!” Van olyan dalunk is, amely szinte bizalmasan beszél Garibaldi csárdás kis kalapjáról, lováról, sőt teletet ez alkalommal a nagy hős emlékének. Másik szép népdalunk szinte versszakrói versszakra kifejezi népünk tiszteletét, amikor így fejeződik be minden strófa: „Éljen Garibaldi!” Íme egy versszak a sok közül: mind be fognak jönni, húsz-harmincezernyi. szinte emberközelségbe hozza, mintha itt élne közöttünk : „Szaladj, kislány, húzzál neki vizet, Garibaldi a csatába siet” Mi az oka annak az élő Más társadalmi viszo- testvéri kapcsolatnak, ami nyok, körülmények között a két nép között fennáll élünk, nincsenek közös ha- egy évszázad múltán is? táraink, más az éghajlat, Olaszországban azt tapasz- életmód. És mégis, mint- taltam, hogy éppen úgy ha testvérek közé kerülne tisztelik nemzeti hőseinket az a magyar, aki elvetődik és szeretnek bennünket, a napfényes Itáliába. Az magyarokat, mint ahogy iskolában a gyerekek az nálunk él Garibaldi emlé- olasz egységmozgalomért ke. Ezer kilométeres tá- Garibaldi harcában részt volság van a torinói Kos- vevő magyar hősökről ta - suth-szobor és a palermói nulnak. Tüköry, Türr, Du- Tüköry-sír között, de min- nyov, hogy csak a legismer- denütt friss virágot talál- tebbeket említsem, nemzeti tam. A kegyelet ma is él. hőseik. Utcanevekben, Varga Zoltán: ORFEUSZ Elhagyott utcák kövein kószál Mezítelenül jár-kel, s énekel Keze Euridikét kutatja s megsimogatja a falakat Torkából puha madarak röpködnek szárnyuk csattog, amíg énekel Egy kerítés mögött Euridike hallgat száján fekete hínárt lenget a szél Orfeusz áll, s orgonabokomak nézi Szemét lehunyja, s virághajába bújik. Boldognak hiszi magát, de eljő a reggel, s elindul rendezni a világ dolgait Tóth Katalin Portré szobrokon, hősi emlékműveken magyar nevekkel találkozunk. Piros-fe- hér-zöld lobogójuk is olyan, akár a mienk. Természetesen Garibal- di-szobor majd minden városban van. Legendás tisztelet övezi a két világrész hőseinek emlékét. Garibaldi ugyanis nemcsak Olaszország nemzeti hőse, hanem a dél-amerikai népek szabadságmozgalmainak is harcosa volt. Az 1848-as szabadságharc bukása után éppúgy, mint Magyarországon, az olaszoknál is folytatódott a Habsburg- önkény, a népek elnyomása. Garibaldi ez alatt az idő alatt 1860-ig mindig annak a népnek a segítségére sietett, ahol a szabadságért harcoltak. A hazájukból kiüldözött hontalan magyarjaink is ezt tették a világ különböző csataterein. Történelemtudományunk nagyon sok szép tényt tudna felderíteni a magyarok részvételéről különböző népek szabadságharcaiban. De arról is, hogy mikor elérkezett a nagy idő, hogy ismét szembefordulhasson a négyszázéves elnyomás ellen, a Habsburg-hatalom alóli felszabadulásért, mint a tenger, mint az ár, jöttek Garibaldi zászlaja alá. Az olasz nép igazságos harca az egységért, az idegen járom alóli felszabadulásért a magyar nép céljait is szolgálta. Garibaldi szerette, rendkívül megbecsülte magyar katonáit, ennek számtalan tanújelét adta. Adjutánsa is Türr István tábornok volt. Tüköry ezredes sírjánál Garibaldi mondott gyászbeszédet. Ennek a rövid, katonás gyászbeszédnek a lényege a következő volt: „Ma halt meg sebeiben a bátor, rettenthetetlen, jó magyar, a bátorság klasszikus földjének, Olaszország testvémemzetének képviselője. Ennek a földnek a fiai válaszolnak a zsarnokság elleni csatakiáltásra, amely visszhangzik a Duna partján, azon a napon, amikor testvéreink összetört láncaiból kardokat kovácsolnak az elnyomók ellen. Igen, az olaszok a hős vértanú sírján esküvel fogadják, hogy Magyarország ügye az ő ügyük és testvéreinknek véréért vért adnak cserébe.” Garibaldi hajóhadat is küldött a magyarok megsegítésére, de az osztrákok az Al-Dunán elfogták. Későbbi terveit a történelmi körülmények hiúsították meg. Amikor a függetlenséget kivívták, a hatalmat kiragadták kezéből, szép terveit a magyarok megsegítésére nem tudta megvalósítani. A mi népünk még sokáig várt, reménykedett, virágzott a folklór: „Kossuth, Tüköry. Türr; [jönnek mindenestül! Nem kell kipletykálni, [csak tavaszig várni. Éljen Garibaldi!” Ünnepre készül Tüköry szülőfaluja, Körösladány. A kétszeres évforduló alkal- | mából a Garibaldi téren 1 felavatásra kerül a hős szobra. Az idén érettségiznek először Garibaldi nyelén, olaszul a Tüköry ' ' 'zium tanulói. Végh Mihály A X. ALFÖLDI TÁRLAT KÉPEIBŐL : j Mokos József Csabai házak •••••••••••••••••••••••a* A „Háború és béke99 bemutatója Megnyílt az ország első panoráma filmszínháza Kettős ünnepe van a mozinak és a filmművészet sok százezres közönségtáborának: megnyílt az ország első panoráma filmszínháza, a budapesti Corvin mozi; ünnepi műsorán a huszadik századi filmgyártás kiemelkedő vállalkozását, Lev Tolsztoj regényének, a „Háború és béké”-nek filmváltozatát, pontosabban a négyrészes filmalkotás első darabját, az „Andrej Bolkonszkij”-t vetítik. A 70 milliméteres filmek vetítésére alkalmas berendezés, amely 17 méter széles és 8 méter magas, homorú felületű /műanyag képernyőre szórja a képeket, egy amerikai producer, Mike Todd találmánya, és béke” esetében ezúttal is történt. Szergej Bondarosük egyike korunk legkiemelkedőbb tehetségeinek. A nálunk is bemutatott filmekben (Széttört bilincsek, Emberi sors, Othello (olyan alkatú színészként ismertük meg, akihez a realista színjátszás markáns vonásai sohasem a külsődleges eszközökkel, hanem a mély, belső átéléssel megformált szerepek1 állnak közel. Mint rendező pedig mindig a sorsdöntő nagy kérdésekről vall, humanista elkötelezettséggel. Az öt évig készült „Háború és béke” a szovjet filmgyártás fél évszázados történetének egyik legnagyobb szabású vállalkozása. Az első rész, amelyet a Corvin filmszínházban vetítenek, .betekintést ad a nagyszabású — elejétől végig közel 10 órás terjedelmű — filmalkotásba: felidézi azt a jellegzetesen orosz atmoszférát, amelyben Tolsztoj híres hősei élnek. « Bondarcsuk nemcsak a film rendezője, de egyben Pierre Bezuhov szerepét is játssza. Az első panoráma mozi bemutatója után hamarosan az ország számos filmszínházában is műsorra kerül Bondarcsuk filmjének normál filmváltozata. B. T. Minerva zseb könyvek legalábbis a konstrukció az ő nevéhez fűződik. Milyen lehetőségeket hozott ez az új találmány, miért tekintik korszakosnak a film és a televízió vetélkedőjében? Elsősorban gigantikus méreteivel igyekszik a tv képernyője elé „tolakodni”, de a csaknem életnagyságúra felnagyítható képek révén a rendezők és az operatőrök nemcsak merőben új technikai, hanem művészi eszközök birtokába is jutottak. Igaz, ez a technika önmagában mág nem old meg mindent. Ifi» azonban a rendező egyben művész is, tehetségének varázsával egészítheti ki, mint az Bondarcsuk, és a „Háború z idei könyvhét újdonsága a ■ Minerva zsebkönyvek megindulása. Ez a tetszetős formájú sorozat régi hiányt pótol tudományos népszerű irodalmunkban. Az első kötet — Petur László: A Földgömb hősei című műve — a táguló látóhatár története, a föld felfedezésének, a vakmerő hódítók kalandjainak drámai, rövid krónikája. Második kötetként Kontra György és Stohl Gábor remek beszámolója következik az Élet tudományáról, a biológia és az átöröklés új kutatási eredményeiről. A harmadik zsebkönyv címe: A színfalak között; a színház vonzó világába vezeti el az olvasót. Mi történik a színdarabbal, míg a nézőtér előtt szétlebben a függöny? A műhelytitkainak ismertetése mellett, sommás drámatörténelem, a magyar színjátszás múltjáról szóló beszámoló, és egy rövid bábszínjátszó krónika egészíti ki a kötetet. A Minerva zsebkönyvek végén érdekes, logikai feladatok találhatók. Ezek megfejtését értékes dijakkal jutalmazza a kiadó. A nyertesek jegyzékét —esetről esetre — közli az Élet és Tudomány.
