Békés Megyei Népújság, 1967. június (22. évfolyam, 127-152. szám)
1967-06-04 / 130. szám
ItHFJ. Június 4. 6 Vasárnap Jubilál a magyar statisztika Mit tud az elektronikus adatfeldolgozó? — Nemzetközi rangon — 2000 munkás és 2000 paraszt háztartása A napokban ünnepelte a Központi Statisztikai Hivatal az önálló magyar hivatalos statisztikai szolgálat létrejöttének centenáriumát: száz évvel ezelőtt kelt a Magyar Statisztikai Hivatal alapító okmánya. Az évforduló alkalmából érdemes utalni arra, hogy hazánkban először 1848-ban alakult statisztikai szervezet, ez azonban a szabadságharc bukásával megszűnt. Témát a gazdasági élet Az önálló magyar statisztikai szolgálat felállítása hosszú ideig váratott magára. A Magyar Statisztikai Hivatal első vezetőjének Keleti Károlyt nevezték ki, 1867 májusában. Vezetésével a hivatal jelentős eredményeket ért el; 1869-ben például sikeresen bonyolította le a népszámlálást, számos adatgyűjtést szervezett és megkezdődött a hivatalos statisztikai adatok publikálása. Fejlődött, nemzetközi rangot vívott ki magának a magyar statisztika, de a két világháború között visszaesett és újabb fellendülésére csak a felszabadulás után kerülhetett sor, amikor az eddiginél sokkal nagyobb követelményeket támasztott vele szemben a szocialista társadalmi és gazdasági fejlődés. Ennek megfelelően 1948—19 után a hivatal munkájában előtérbe került a különböző gazdasági folyamatok egységes és rendszeres megfigyelése; az ipari és építőipari termelés csaknem teljes számbavétele, a beruházások folyamatos statisztikája, a jövedelmi viszonyok, az életkörülmények alakulásának folyamatos és részletes felmérése. Évkönyvele, zsebkönyvek, adattárak A Statisztikai Hivatal munkáját elsősorban a statisztikai publikációk tükrözik. Ezek közül a legismertebbek a statisztikai évkönyvek, zsebkönyvek, a nép- számlálásokról kiadott kötetek. Az első évkönyv 1872-ben jelent meg, s azóta — kisebb megszakításokkal — összesen 70 alkalommal látott napvilágot. Az utóbbi években fokozódott a hivatal publikációs tevékenysége: az évkönyvekkel, zsebkönyvekkel, népszámlálási kötetekkel, különböző adattárakkal együtt tíz év alatt mintegy 500 témajelentés, közlemény, tanulmány jelent meg. Havonta rendszeresen kiadják a Statisztikai Havi Közleményeket, amelyek szintén jubilálnak: tíz év előtt jelentek meg első kötetei. Az utóbbi néhány hónap „terméséből” érdemes megemlíteni a Beruházási adattárt, amely 1960- tól napjainkig tartalmazza a megvalósított beruházásokat; azt, hogy mire költöttük a milliárdo- kat. A statisztikusok tevékenysége felöleli a társadalmi-gazdasági élet valamennyi területét. Folyamatosan vizsgálják a lakosság jövedelmi viszonyainak, életkörülményeinek alakulását, az egyes társadalmi rétegek helyzetét és általában a társadalom „átréteg- ződését”. A vizsgálatokhoz nagy segítséget nyújt az a mintegy 4000 háztartás, amely rendszeresen jegyzi jövedelmét és kiadásait. A községeink főbb adatait ismertető 350 oldalas kötet sokoldalúan jellemzi a magyar falvakat, s megbízhatóan dokumentálja, milyen különbségek mutatkoznak a községek fejlettségében és ellátottságában. A területi, a népességi, a lakosság foglalkozási összetételét bemutató adatokon kívül, áttekintést nyerhetünk ebből a statisztikai felmérésből a bolthálózatról, az oktatási és a népművelési intézmények sűrűségéről, az ©gészségügyi ellátottságról, a lakáshelyzetről, a közművesítésről. Egy másik felmérés összegezéseként nyilvánosságra hozták 2000 munkás, illetve alkalmazott, valamint 2000 paraszti és kettős jövedelmű család véleményét életszínvonaluk alakulásáról. Mibe kerül a gyerek? Rendkívül érdekes anyagot tartalmaz a 15 ezer háztartás statisztikai vizsgálata alapján készült Társadalmi rétegződés Magyarországon címmel megjelent kiadvány. Ez alkalommal a statisztikusok arra kerestek választ: milyen főbb rétegek alkotják a mai magyar társadalmat, milyen fontosabb vonások jellemzik ezeket. Egy másik statisztikai felmérés azt vizsgálta meg, hogy mennyit költünk a gyermekekre. A statisztikai felmérés természetesen szemügyre vette a gyermeknevelés valamennyi költségét, ezen belül a szülőkre háruló terheket és a társadalmi juttatásokat is. Fejlődtek a statisztikai számbavételek, adatfeldolgozások és elemzések módszerei is. Korábban az úgynevezett lyukkártya- rendszerű gépesítés jellemezte az adatfeldolgozást; ezt első alkalommal az 1949-es népszámlálás anyagának feldolgozásánál alkalmazták. Az igények azonban már ezeken a gépeken is túlléptek. Ezért 1967. január 1-től a meglevő lyukkártyagépek helyet beállították az ország első elektronikus adatfeldolgozó berendezését. Egy másodpere: 25 ezer szorzás A több százezer dollár értékű, angol gyártmányú elektronikus adatfeldolgozó, egy külön erre a célra épült, patika tisztaságú légkondicionáló készülékkel működő, állandó páratartalmú épületrészben dolgozik. Egy másodperc alatt 150 ezer összeadást, több mint 25 ezer szorzást végez el, s percenként 70 ezer számot (jelet) lehet a berendezésbe „betáplálni”. Szükség esetén egyébként két-három hasonló teljesítményű berendezést is hozzá lehet kapcsolni; erre azonban egyelőre nincs szükség. A fő probléma ma jelenleg ugyanis az, hogy a remek berendezést „táplálni” tudják: szinte éj jel-nappali munkával állítják össze a statisztikusok a különböző vizsgálati anyagokat, az úgynevezett programokat, és a több hónapi előkészítő munka alapján az elektronikus adatfeldolgozó rövid idő alatt produkálja a megbízható, részletes eredményt. Ha pedig valahol hiba csúszik a programba, a gép azonnal jelzi és kéri a hiba kijavítását. | Újlaki László Békéscsabaiak sikere az országos középiskolai tanulmányi versenyen A Művelődésügyi Minisztérium az illetékes bizottságok javaslata alapján megállapította az 1966—67. tanévi országos középiskolai tanulmányi verseny eredményét, s egyidejűleg odaítélte a díjakat. A versenyen két békéscsabai diák szerepelt kiemelkedően: Stafira Zsuzsanna IV. osztályos, aki első díjat és Csüllögh Magdolna III. osztályos, aki második díjat nyert az országos verseny állami gazdasági könyvvitel-versenyén. Mindkét tanuló a békéscsabai Sebes György Közgazdasági Technikum diákja. Nem végleges számítások szerint az országos középiskolai tanulmányi versenyen mintegy hfftezer diák vett részt. A győztesek díjait a KISZ Központi Bizottságának díjkiosztó ünnepségén adják át. Orosházi ifivezetöi klub tagjainak látogatása Szarvason Ünnepélyes kisdobos- és űttörőavatás Az elmúlt év decemberében a szarvasi ifivezetői klub fiataljai sz*p számban látogatást tettek Orosházán, hogy többek között tanulmányozzák társklubjuk tevékenységét. A gyermeknap alkalmából az orosháziak ezt a baráti látogatási viszonozták, és módot találtak arra, hogy az ünnepségeken való részvétel mellett kellemes perceket töltsenek az országos hírű Arborétumban, az üdülőtelepen, és az úttörőházban. A gyermeknapi ünnepség Szarvas város több mint kétezer pajtásának a felvonulásával kezdődött. A sportpályán László János honvédtiszt köszöntötte a fiatalokat, és tartotta meg az avatást. Az első osztályos kisdobosoknak a kék nyakkendőt a hetedik osztályosok, illetve, a negyedik osztályosoknak a vörös nyakkendőt a nyolcadik osztályosok tették fel. Kovácsi Gábor úttörőcsapatvezető a városi elnökség nevében 12 jó tanulónak adta át a „Kiváló úttörőmunkáért” kitüntetést. Ezután egész pap vidáman szórakoztak a fiatalok. Négynapos tanulmányutat szervez a megyei tanács kereskedelmi osztálya Tapasztalatcsere céljából szervezett tanulmányutat a megyei tanács kereskedelmi osztálya. Az élelmezési egységekben dolgozók közül mintegy 45-en Budapesten meglátogatják a vendéglátó- ipari vállalat több egységét, köztük üzemi konyhákat, majd is- kerkednek Gyöngyösön, Egerben, Miskolcon, Hajdúszoboszlón a korszerű vendéglátói egységekkel. Mint Varga György, a kereskedelmi osztály vendéglátói főelőadója elmondotta, azzal a céllal szervezték a tapasztalatcserét, hogy nagyobb városokban, ipari gócpontoknál a legkorszerűbb üzemélelmezési objektumok üzemeltetését gyakorlatilag ismerjék meg a résztvevők. Fontosnak tartják a csoportos étkeztetés korszerű lebonyolításának tanulmányozását is. Az első csoport június 6-án indul, majd június 27-én újabb 45 szakember indul a szervezett tanulmány ú tra. A kakiM&z virága Bemutató a Jókai Színházban Táblái ház előtt mutatta be Békéscsabán június 2-án este a Jókai Színház Pierre Barillet—Jean Pierre Gréky: A kaktusz virága című, kétrészes zenés vígjátékát. A szellemes, könnyed hangvételű, Párizsban, napjainkban játszódó mű bemutatóján sokat tapsolt a közönség. Julien fogorvos (Pákozdv János) és Antonia, a barátnője (Felkay Eszter). Stephanie, az orvos asszisztense (Stefnnik Irén) és Cochet úr (Kanalas László). Durandné, az orvos egyik betege és imádója (Varga Ilona), Stefanik Irén és Pákozdy János, Fotó: Bemény
