Békés Megyei Népújság, 1967. június (22. évfolyam, 127-152. szám)

1967-06-04 / 130. szám

1967. június 4. 7 Tasárjiap A tsz-kongresszus elhatározta A gazdasági információk szerepe a tsz-ekben Mezőgazdasági kisgépek gyártására rendezkedik be a Mezőhegyesi Vasipari KTSZ A termelőszövetkezetek I. or­szágos kongreszusán sok szó esett a gazdasági tájékozódásról. Több szövetkezeti vezető szemléletes példával beszélt arról, hogy a gyors és pontos információ mi­ként segíti egy-egy szövetkezet gazdálkodását, fejlődését; viszont az információ hiánya gyakran le­hetetlenné teszi az ésszerű gazda­sági döntéseket A kongresszus határozata — az új mechanizmus követelményeivel számolva — szorgalmazta az információs rendszer eddiginél jobb, rugalma­sabb kialakítását A Mezőgazdasági és Élelmezés­ügyi Minisztérium, valamint a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa már megkezdte a gazda­sági tájékoztatás új típusú rendsze­rének kialakítását Természetesen a gazdasági tájékozódás jó meg­szervezése nemcsak központi fel­adat, hanem sok a tennivalója ebben a termelőszövetkezeteknek is. A szövetkezetek vezetői a gaz­dasági tájékozódás alapján dönt­hetik el, hogy melyik növényféle­ségből mennyit érdemes termel­niük, hogyan fejlesszék állatte­nyésztésüket, milyen feldolgozási és egyéb tevékenységgel foglal­kozzanak, hogyan irányítsák be­ruházásukat, gépesítésüket A termelőszövetkezetek vezetői általában kétféle információt kü­lönböztetnek meg: az egyik a belső tájékozódás; a gazdálkodás olyan tényei és számai, amelyek a szövetkezet helyzetéről, erőfor­rásairól és lehetőségeiről nyújta­nak hű képet. Így például a tsz- vezetőknek pontosan ismerniük kell szövetkezetük vagyoni álla­potát, a termelőeszközök mennyi­ségét, minőségét, teljesítőképessé­gét, a gazdaságban dolgozók mun­kateljesítményét és munkakészsé­gét, a kiöregedés, továbbá az új munkaerő belépésének mértékét és még sok egyéb tényezőt. Arról is részletesen tájékozódniuk kell, hogy miként alakul az egyes ter- melvények önköltsége, és melyek az arra ható legfontosabb ténye­zők; a növénytermesztésben vagy az állattenyésztésben, mely ágaza­tok igazán jövedelmezőek, hol és miért van baj a termelési költ­ségekkel. A termelőszövetkezetek eddig kialakult könyvelési, gazdasági elemzési rendszere ezekre a kér­désekre jelenleg nem ad megfe­lelő választ. Ennek oka az, hogy a gazdálkodás kötött tervezési formájában nem annyira az egyes mezőgazdasági üzemek gazdálko­dási céljait, hanem inkább a külső szerveket szolgálták, az államigazgatási szerveket és álla­mi vállalatokat tájékoztatták. Azt is mindjárt hozzátehetjük: az így készült könyvviteli kimutatások, jelentések, statisztikák a legtöbb esetben csak felszínesen infor­máltak, sőt, a túlzott elnagyoltság gyakran torz képet adott! Egy másik nagy csoportja a jó tájékozódásnak a külső informá­ciók sokasága. Ezek közül is fon­tos szerepet játszik az alapvető termelési — agrotechnikai és ál­lattenyésztési — eljárások beható ismerete. Az újabb, fejlettebb módszerek olcsóbbá teszik a ter­melést — tehát minden üzemnek saját érdeke ezek meghonosítása. Évről évre új vetőmagvak, mű­trágyafélék, növényvédőszerek, tápszerek és takarmánykeverékek kerülnek a mezőgazdaságba. Ezek helyes használatáról is tájékozód­niuk kell a termelőszövetkezetek vezetőinek és szakembereinek. .A jövőben nagyobb szerepe lesz az egyes ipari és kereskedelmi vál­lalatok termelési szakpropagan­dájának. Az egyes ipari gyártmá­nyokat előállító vállalatok érde­keltek lesznek abban, :>ogy a me­zőgazdaságban használatos termé­keikről pontosan és a valóságnak megfelelően tájékoztassák a ter­melőszövetkezeteket. Nagy csoportja a információk­nak a közgazdasági, piaci vonat­kozású tájékozódás, A termelőszö­vetkezetek vezetői gazdasági dön­téseiket csak úgy hozhatjáK meg, ha kellően tájékozottak a várható ártendenciákról: ismerik a hazai és külföldi piac igényeit. Ez év eleje óta Budapesten mű­ködő Termelőszövetkezetek Áru- értékesítését Szervező Irodá j a érté­kesítési híradót juttat el rendsze­resen a tsz-ekhez. Ebben tájékoz­tatják a szövetkezeti gazdaságo­kat az egyes mezőgazdasági íer- melvények piaci árairól; közük a híradóban, hogy melyik termelő- szövetkezet mit keres megvételre, illetve milyen cikkeket kínál el­adásra. Minden eddigi tapasztalat azt bizonyítja, hogy az értékesí­tési iroda információs tevékeny­ségének már rövid idő alatt ked­vező hatása van. H. L. Tavaly áprilisban alakult meg a Mezőhegyesi Vasipari Ktsz. Eddig a Magyar Kábelművek­nek kábeldobot, orsót, hulladék­tárolót, aluminiumtömb-szállí- tókeretet, bitumenolvasztó ka­zánt, az ÉM Építő, Gépjavító és Gépgyártó Vállalatnak gépkocsi­motorokhoz különböző ólom- bronz csapágyat, gőzfejlesztő be­rendezéseket, állami gazdasá­goknak és tsz-eknek súlyzáras önitatót, hőlégfúvásos kályhákat készített. Az idén háztartási sző- lőpréssel bővült a skála, mely­ből 4500-at rendeltek a földmű­vesszövetkezetek. Ennek értéke mintegy 3 millió 500 ezer forint s így a ktsz idei termelési terve már eléri a 15 millió forintot. Ugyancsak új termék lesz a szőlőprés és zúzókombinát, melynek a prototípusa most ké­szül. Ha megfelelő lesz, ebből is több száz megrendelésére lehet számítani. A szövetkezet ez évben a szőlőprés készítéséhez 18 fővel növelte a létszámát és 1970-ig a jelenlegit megkétszerezi, mint­egy 300-ra egészíti ki. Addig fő profilként a mezőgazdasági kis­gépek gyártására rendezkedik be. Arra törekszik, hogy a köny- nyebb munkáknál nőket foglal­koztasson. Csillagtúra A gyulai járás néhány közsé­gében, Sarkadon, Dobozon, Me- zőgyánbam, Újkígyóson és Ele­ken az elmúlt hónapokban meg­rendezett falusi ifjúsági napok kulturális- és sportbemutatóin legsikeresebben szerepelt fiata­lok június 11-én, Szanazugban találkoznak. A( csillagtúra prog­Szanazugba ramja — amelyre többségükben kerékpárral érkeznek — válto­zatosnak ígérkezik. Délelőtt if­júsági nagygyűlést tartanak, majd sor kerül a sportolók ver­senyére és a kultúrcsoportok be­mutatóira. Este pedig bállal fe­jeződik be a járás kiszeseinek vasárnapi találkozója. Tolljegyzelek a KISZ Megyei küBdöttérfekez Beférő! Mihalik elvtársnak, a KISZ megyei bi­zottsága első titkárá­nak az írásos beszá­molóhoz fűzött szó­beli kiegészítése előtt hangzott el Návai Anikó avatott tolmá­csolásában Váci Mi­hály: Még nem elég című verse, amit a küldöttek nagy taps­sal jutalmaztak. Ez még csak fokozódott, a tenyerek szinte rit­musra verődtek ösz- sze, amikor az elnök bejelentette, hogy a békéscsabai Rózsa Ferenc Gimnázium érettségiző diákja a Hétköznapi fasizmus címmel hirdetett or­szágos irodalmi pá­lyázaton tanulmá­nyával a legjobb négy közé került. * A vitában délelőtt kért szót Vígh Imre, a sarkadi gimnázium KISZ-titkára. Nagy tetszéssel fogadott hozzászólásában az iskolai ifiúgárd'' munkájának jelentő­ségét hangsúlyozta. Csökkent a puskázás, a fegyelmezetlenke- dőkön — meggyőző munkájuk eredmé­nyeként — belső kényszer vesz erőt, s ők is igazodnak az új házirendhez. * Maradandó, ked­ves pillanata volt a küldöttértekezletnek az úttörők köszönté­se. Egy kék és egy piros nyakkendős pajtás meleg sza­vakkal üdvözölte az ifjúkommunisták ta­nácskozását, majd egy-egy szál rózsát nyújtottak át a részt­vevőknek, akik he­lyükről felállva, hosszasan megtapsol­ták a gyermekek fi­gyelmességét. * — Szervusz, Miklós — köszön a lány. — Szervusz — mondja a fiú és cso­dálkozva néz rá. — Nem ismersz meg? — mosolyog a láhy. _ 1 — Kati vagyok... Káplár Kati. — Tényleg... Hát látod... Nevetnek, kezet ráznak. — Te kollégista voltál... — Az. — Most hol vagy? — A Gyulai Állami Gazdaságban dolgo­zom. — Mit csinálsz? — Állattenyésztő vagyok. — Mennyia stex? — 1600. — Jársz valahová? — Elvégeztem a felsőfokú mezőgazda- sági technikumot, most pedig az agrár­egyetem levelező ta­gozatán a 3. évet ta­posom. Te hol dolgo­zol? — KISZ-titkár va­gyok Mezőberényben. — A Gyulaj Álla­mi Gazdaságban pe­dig én vagyok. Megint összenevet­nek. — Mondd, Kati, hogy boldogulsz a fiúkkal? — Nagy a tisztelet. — Hát persze, az iskolai végzettséged is... Elbúcsúznak egy­mástól, azt még meg­tudjuk. hogy a fiút Vincze Istvánnak hívják. ... Fotó; Demény < Emlékezés és számvetés Minden esztendőben június első vasárnapján tartják az Építők Napját. Ilyenkor az építőipari és építőanyagipari dolgozók ünne­pelnek, a munkahelyeken pihen­nek a szerszámok, nem zakatol­nak a gépek. Az ünnepeltek a mai találkozón mindenütt felelevení­tik a régmúlt és a közelmúlt em­lékeit. A természet lágy ölén ezen a napon új erőt merítenek a további munkákhoz. Egészen másként volt ez a múltban. Az idősebbek bizonyára jól emlékeznek még azokra az időkre, amikor a felszabadulás előtt Békéscsabán 300—400 építő­munkás lézengett munka nélkül. Megalázkodtak, munkáért könyö­rögtek a város vezetőinek, mert ők is osztoztak azon a sorson, amely az ország hárommillió kol­dusának osztályrészül jutott. Ma mindenki boldogulhat. Van munka, hiszen gomba módra sza­porodnak évről évre az építkezé­sek. Éppen ezért jó alkalom a mai nap arra is, hogy az építő- és építőanyagipari munkások számvetést tegyenek eddigi mun­kájukról, eredményeikről. Amint az ÉM Békés megyei Állami Épí­tőipari Vállalat igazgatójától megtudtam, tavaly május elsejéig felépítették a Békéscsabai Kon­zervgyárat. Azóta — többek kö­zött — Orosházán épült fel a 400 ágyas kórház, Békéscsabán a 10 tantermes gimnázium. Ezenkívül több mezőgazdasági, ipari és kom­munális létesítményt építettek. De ugyanezt mondhatnánk a Bé­kés megyei Tanács Építőipari és Tatarozó Vállalat eredményeiről is. A téglagyárak szinte alig győzik gyártani a téglát és cserepet, mert olyan sok az építkezés. A Békés megyei Tégla- és Cserép­ipari Vállalat dolgozói is kitettek tavaly magukért: 14,5 millió tég­lával és 2,5 millió cseréppel töb­bet termeltek, mint az előző esz­tendőben. A múlt esztendőben 14 millió forinttal értek el nagyobb termelési értéket, mint egy évvel korábban, ugyanakkor az egy fő­re eső termelékenység is 7 száza­lékkal növekedett. Ezek a jó eredmények tették lehetővé, hogy a vállalat 17 nap keresetne!^ meg­felelő nyereségrészesedést fizet­hetett ki. Méltán, a jó munka tudatában ünnepelhetnek hát a mai napon a megye építő- és építőanyag­iparának dolgozói hiszen minden tőlük telhetőt megtettek, hogy több legyen az építőanyag, új és új létesítményekkel gazdagodja­nak falvaink, városaink. Miklya Pál Békéscsaba Az ÉM Békés megyei Állami Építőipari Vállalat felvételre keres azonnaü belépéssel víz-, gáz-, és fűtésszerelő szakmunkásokat, szerelők mellé betanított munkásokat, bé­késcsabai munkahelyre segédmunkásokat. Munkásszállást, üzemi étkezést, valamint a jogosultak számára különélési pótlékot biztosítunk. Jelentkezés a vállalat munkaügyi osztályán, Békéscsa­ba, Kazinczy utca 4. szám. 132981

Next

/
Thumbnails
Contents