Békés Megyei Népújság, 1967. június (22. évfolyam, 127-152. szám)
1967-06-04 / 130. szám
1967. június 4. Vasárnap Az MSZMP IX. kongresszusa a társadalmi gondoskodás körébe tartozó szociális juttatások (nyugdíj, családi pótlék, betegségi biztosítás, oktatás) fenntartása és továbbfejlesztése mélletit olyan határozatot is hozott, hogy 1967. január 1-től új termelőszövetkezeti nyugdíjtörvényt, s ugyancsak az említett időponttól a szülő nők fokozott megbecsülése érdekében gyermekgondozási segélyrendszert kell bevezetni. Lapunkban az új termelőszövetkezeti nyugdíjtörvénnyel már részletesen foglalkoztunk, most pedig a gyermekgondozási segély feltételeit és folyósítását is ismertetjük. Gyermekgondozási segélyre azok a munkaviszonyban álló nők, kisipari és termelőszövetkezeti tagok jogosultaik, akik 1967. január 1- én vagy ezt követően szültek és az ismertetésre kerülő felitételeket igazolják. A fentiek alapján a jogosultak körét 3 csoportra lehet osztani: 1. a munkaviszonyban álló nőkre, 2. a kisipari szövetkezeti tagokra, 3. a mezőgazdasági termelőszövetkezeti tagokra. A munkaviszonyban álló dolgozó nő gyermekgondozási segélyre abban az esetben jogosult, ha a szülést megelőzően 12 hónapig (363 nap) folyamatosan vagy másfél éven belül 12 hónapig munkaviszonyban állt, a munkakörére megállapított teljes munkaidővel dolgozott és a gyermek gondozása céljából fizetés nélküli szabadságot vesz igénybe. Annak elbírálására, hogy a szülő nő folyamatos munikaviszony- nyal rendelkezik-e, a Munka Törvénykönyve rendelkezései az irányadók. . A Munka Törvénykönyve alapvető rendelkezése az, hogy akikor folyamatos a munkaviszony, ha a két munkaviszony között 30 napnál nem nagyobb a megszakítás, feltéve, hogy a munkaviszony nem fegyelmi úton vagy bírói ítélet alapján, illetve a dolgozó jogszabálynak meg nem felelően történt kilépésével, vagy felmondásával szűnt meg. Akkor tehát, amikor a dolgozó nem a jogszabályban előírt okok miatt szünteti meg a munkaviszonyát, a munka- viszony folyamatossága megszakad. A munkaviszony folyam atossága A munkaviszony akkor folyamatos, amikor a dolgozó munkaA gyermekgondozási segélyre vonatkozó tudnivalók viszonyát azért szünteti meg, Ez esetben nem feltétel a folyamért: _ ^ _ martos munkaviszony, hanem a 1. Más helységbe helyeztek és ]ényeg az, hogy másfél éven beúj munkahelyén 6 hónap nem kapott lakást, alatt lül 12 hónapi munkaviszonnyal , , .. rendelkezzen. Ez esetben az sem 2. Házasságot kötött vagy há- mérvadó, hogy a munkaviszony zastársát más helységbe helyez- között 30 napnál nagyobb a megtek es annak lakóhelyére kivan költözni; 3. Terhes lett vagy szült; 4. Öregségi, rokkantsági nyugdíjra vagy baleseti járadékra szerzett igényt; 5. Középfokú, illetőleg felsőfokú tanintézet nappali tagozatára vették fel; 6. A vállalat a társadalmi tanulmányi szerződésből eredő kötelezettségét megszegte. Nem szakad meg a munkaviszony folyamatossága aikkor siem, A munkaviszony kiszámítása A Munka Törvénykönyve hatálya alá tartozó dolgozó nőknél a 12 havi munkaviszony számításánál figyelembe kell venni a kisipari szövetkezeti tagsági időt, továbbá a mezőgazdasági termelő- szövetkezet által igazolt és segélyre jogosultság szempontjából figyelembe vehető tagsági időt is.^ A munkaviszonyban álló szülő amikor a dolgozó rounkaviszo- nő gyermekgondozási segélyre nya azért szűnt meg, mert a szerződés lejárt. A fenti felsorolás a való jogosultságának másik feltétele az, hogy a 12 hónap alatt jogszabály által adott olyan ked- a munkakörére megállapított vezmény, amikor a dolgozó folyamatos munkaviszonya nem szakad meg, feltéve, hogy a dolgozó 30 napon belül ismét elhelyezkedik. A jogszabály egyes eseteikben a 30 napon túl történő elhelyezteljes munkaidőben dolgozzon. Jelenleg a legtöbb vállalatnál, szervnél stb. a munkaidő napi 8, illetve heti 43 óra. Ha a kötelező munkaidő napi 8, illetve heti 48 órában van megállapítva, gyermekgondozási segélyre a szülő nő kedés esetén is ad lehetőséget a akkor jogosult, ha ezt a kötelező munkádat ledolgozta. Ha azonban a Munka Törvénykönyve vagy más érvényes jogszabály a napi kötelező munkaidőt 8 okánál kevesebb időben állapítja meg, gyermekgondozási segély akkor jár, ha a szülő nő az így megállapított napi munkaidőt dolgozta a munkakönyviben le. s „munkaviszonya Abban az esetben, ha valaki több hélyen áll munkaviszonyban és egyik helyem sem éri el a kötelező munkaidőt (részfoglalkozás) gyermekgondozási segélyre aikkor lesz jogosult, ha a több vállalatfolyamatos munkaviszony megállapítására, ilyen esetekben is azonban „megfelelően” kell a munkaviszonyt megszüntetni. Munkakönyvi bejegyzés szerint is el lehet bírálni folyamatos munkaviszonyt Abban az esetben* ha „áthelyezés” megszűnt” bejegyzés található, és a dolgozó nő 30 napon beiül elhelyezkedik, a munkaviszony folyamatos, amennyiben pedig „felmondás a. dolgozo részéről” és eltöltött munkaideje együtte,kilépett” bejegyzés szerepel, a munkaviszony folyamatossága megszakad. Amennyiben a szülő nő a szülést megelőzően a már eddig ismertetett 12 hónapi folyamatos munkaviszonnyal nem rendelkezik, úgy gyermekgondozási segélyre akikor jogosult, ha a szülést megelőző 18 hónapon belül 12 hónapi munkaviszonyt dig beállította az órát fél ötre, hogy még véletlenül se szalassza el. Jött a fiú most is. — Hogy kihúzza magát, az anyja... — káromkodott mormogva, szinte lobogott a szeme a gyűlölettől. — Mindjárt lejön, s a többiek úgy néznek majd rá, mint egy istenre. Mindig kitalál valami butaságot, és élvezi, hogy a többiek vele csinálják. Ö találta ki a jégpályát is az iskolaudvarán, és akkor nem itt csúszkáltak a gyerekek. Jobb is, az udvar nem arra való. — De titokban arra gondolt, hogy viszont éppen ezért leshette őket. — Csak egyszer kapnám el a társaságot! Kitartása megteremte végre mérges gyümölcsét. Bgy májusi este fölhúzta a redőnyt, eloltotta a villanyt, s úgy bámult ki. Alkonyat után egy darabig még ott hangoskodtak a gyerekek, míg a szüleik egyenként be nem szólították őket. Ezen az estén sem történt semmi. Lassan kihalt a kis udvar, teljes csöndesség lett. Állt a sötét szoba ablakában.. Valami rettenetesen mardosta, valami nehezen' megmagyarázható kudarcféleség vagy keserűség. Újra vörös lett az arca, szaporábban vert a pulzusa, s erősen becsapta az ablakot. Az üveg kihullott, s lent az aszfaltjárdán ezer darabra tört. Döbbenten állít néhány percig. Történt valami az életében, amit a gyerekek csináltak... Igen, a gyerekek! — Igen, igazgató úr az ön issen eléri a munkakörére megállapított kötelező napi munkaidőt. (Pl. két vállalatnál napi 4—4 órás gépíró). Azok, akik az érvényes jogszabályokban meghatározott kötelező munkaidőt nem dolgozzák le, gyermekgondozási segélyre nem jogosulták. A gyermekgondozási segélyt az a vállalat, szerv stb. bírálja el, amelynél a dolgozó nő munkaviszonyban áll, illetve fizetés nélküli szabadságot kér és az a szerv folyósítja, amely a táppénz folyó- . sításéra illetékes. Vállalat alatt minden olyan szervet kell érteni, amely a dolgozót munkaviszony keretében foglalkoztatja. A válkolá jónak tanítványai tegnap te becsuziizták az ablakomat, íme, itt a kavics1, — tett az asztalira egy bűnjelet. — Én nem | ]aiat fogalma alá tartoznak a roaakairok senkinek sem rosszat, I gánmiunkáltatók és háztartási de igazgató úr, sejtem ki lehe-| munkáltatók is, vagyis ezen muntett. — Az igazgató füléhez hajolt és diadalmas arccal súgott; kéltatókinál foglalkoztatott személyek is — az egyéb feltételek egy nevet, majd megigazította I igatótása mellett jogosultak ■«. *>■ szönit, es botját hona ala fogva f eltávozott. Otthon letette a kalapját, ritkásra húzta a redőnyt, közelibe helyezete1 az órát, ölébe! szabadságot kérjen. A Munka TölrI lyósításának harmadik feltétele "I az, hogy a szülő nő a gyermek gondozása céljából fizetés nélküli vette a könyvet... Először a kis dundS lány érkezett meg, később a kamaszok, de ő azt az egyet várta. Ólomlábakon cammogtak az órák, rajta egyre nagyobb izvényikönyve 98. szak. 4. bek. szerint a vállalat igazgatója köteles a gyermek szoptatása, illetve gondozása céljából 3 éves korig fizetés nélküli szabadságot engedélyezni. A gyermekgondozási segély galom vett erőt. Végre befordult» megállapításának és folyósításáa ház sarkánál a fiú. Semmi kü- ff alapvető ^ttél tele, hogy a szuló no a gyermek Ionosét nem eszlelt rajta. Űgyj 3 éves koráig kérjen fizetés nél- jött, mint máskor. Rövidinadrá- j kuli szabadságot. Ebből eredően gosan, pulóverben, kihajtott fe-1 tehát, ha a szülő nő a szülési sza- hér inggel, nedves hajában friss' badság lejárta után csak egy évig fésülés nyomaival. Lélegzetvisz-«kér fizetés nélküli szabadságot, szafojtva várta, mi lesz? A fiú odaért a többiekhez, azok szokás szerint elnémultak. Aztán mondhatott nekik valamit, mert mint egy vezényszóra mind az ő ablaka felé néztek, és egy hatalmasat nevettek. A nevetés betört a szobájába, s az agyában kalapált. összeomlotton hanyatlott hátra a székben, öregen, fáradt arccal bámult maiga elé. Lassan, reszkető kézzel elővette zsebkendőjét és megtörölte rö- vidlátóan pillogó szemét. Ternyák Ferenc akkor egy évig kapja a gyermek- gondozási segélyt is. A gyermekgondozási segély azonban a szülési szabadsággal együtt 30 hónapnál hosszabb nem lehet. A kisipari szövetkezet tagjait abban az esetben illeti meg a gyermekgondozása segély, ha a szülést közvetlenül megelőzően 12 hónapig folyamatosan szövetkezeti tagok voltak vagy 18 hónapon belül 12 hónapi szövetkezeti tagságot tudnak igazolni, munkakörükre megállapított teljes munkaidővel dolgoztak és fizetés nélküli szabadságot vesznek igénybe. A folyamatos tagsági viszony elbírálása — a szövetkezeti tagságból adódó sajátosságok mellett — hasonlóan történik, mint a munkaviszonyban álló dolgozóknál. (Ezzel kapcsolatban részletes szabályozást az OKISZ vezetőségének 13/66 ÖVÉ. sz. határozata tartalmaz). A kisipari szövetkezeti tagnál amennyiben 12 hónapi folyamatos tagsági viszonnyal nem rendelkezik és ezért 18 hónapon belül kell 12 hónapi tagsági viszonyt igazolni, ebben az esetben a tagsági viszonnyal esik egy tekintet alá a munikiaikönyvben igazolt munkaviszonyban töltött idő, valamint a mezőgazdasági termelőszövetkezetek által igazolt és segélyre jogosultság szempontjából figyelembe vehető termelőszövetkezeti tagsági viszony. A kötelező munkaidőre vonatkozóan ugyanazok a rendelkezések az irányadók, amelyeket a munka- viszonyban álló dolgozó nőknél ismertettünk. Itt is alapfeltétel, hogy a dolgozó nő fizetés nélküli szabadságot kérjen. A fizetés nélküli szabadság feltétele és ideje megegyezik a munkaviszonyban álló dolgozó nőkével. Mezőgazdasági termelőszövetkezeti tag gyermekgondozási »segélyre abban az esetben jogosult, ha a szülésit megelőző naptári évben vagy a szülést megelőző 12 hónapban termelőszövetkezeti tagként legalább 120 napon át részt vett a közös munkáiban. A jogosultság megállapításához szükséges ledolgozott napba beszámít az a nap is, amelyen a termelőszövetkezet nő tagja: kártalanítási segélyben, kórházi ápolásban, betegségi segélyben részesül; szülési szabadságon volt; a vezetőség hozzájárulásával munkaviszonyban áll; a közgyűlés hozzája ru’á.sával közép- vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatának hallgatója volt; vagy egész napos tanfolyamon vett részt; a vezetőség által engedélyezett tanulmányi vám egyéb díjazott szabadságát töltötte: családtagként a közös munkában eltöltött időt feltéve, ha az illetékes táis’éalombVwíHd szerv ezt az időt nyugdíjévként elismerte. Közös munkában töltött időnek tekinthető a termelőszövetkezeti tagsági viszonyt megelőzően munkaviszonyban vagy ki’sfi-nari termelőszövetkezeti tagságban töltött munkanapok is. A gyermekgondozás időtartama Mint már említettük, gyermekgondozási segély a gyermek 30. hónapjának betöltéséig jár. A gyermekgondozási segély a szülési szabadsággal együtt lehet 30 hónap. Ennék megfelelően a gyermekgondozási segély folyósítására a szülési segély lejártát követő naptól kerül sor. (Pl. az a nő, aki 1967. III. 1-én szül, 1969 augusztus 31-ig lesz jogosult gyermekgondozási segélyre. Amennyiben szülési szabadságra is jogosult és a szülést megelőzően ún. terhességi segélyt nem vett igénybe, úgy 1967. III. 1-től 1967. július 18-ig — 140 napig — szülési segélyben részesül, 1967. július 19-től 1969. augusztus 31-ig gyermekgondozási segélyt fog kapni). Amennyiben a szülő nő a szülést megelőzően is vesz ki szülési szabadságot, úgy az előbbi példához viszonyítva, a szülési szabadság hamarább jár le, s így korábbam kerülhet sor a gyermek- gondozási segély folyósítására. A gyermekgondozási segély folyósítását, illetve az igénybe vett fizetés nélküli szabadságot a dolgozó nő megszakíthatja, ezt azonban köteles 30 nappal előbb a vállalatnak bejelenteni. A megszakításnak akkor van helye, ha a dolgozó nő személyi vagy családi körülményei ezt indokolttá teszi. Ilyen indok lehet a férj, illetve az eltartó halála vagy tartós megbetegedése, katonai szolgálatra bevonulása, szabadságvesztés büntetése, «az élet- közösség megszakítása, a ríő újabb szülése vagy tartós betegsége. Ha a dolgozó nő egyéb címen szakította meg fizetés nélküli szabadságát, és később ismét folytatni kívánja, gyermekgondozási segély nem illeti meg, azonban a vállalat, illetve a gyermekgondozási segély megállapítására hivatott szerv egy alkalommal ilyen esetben is engedélyezheti a segély folyósítását. A gondozási segély összege A munkaviszonyban álló dolgozó nő és kisipari szövetkezeti tagok havi 600 forint, a termelőszövetkezeti tagok és a termelő- szövetkezettel munkaviszonyban álló dolgozó nők havi 500 forint gyermekgondozási segélyre jogosultak. A segély gyermekenként jár, ami azt jelenti, hogy annyiszor 600 vagy 500 forint gyermekgondozási segélyt kell folyósítani, ahány gyermekgondozási segélyre jogosult gyermek van. (Pl. ikerszülés esetén 1200 vagy 1000 forint gyermekgondozási segélyt kell folyósítani.) Amennyiben a gyermekgondozási segély folyósítása tört hónapra esik, úgy a gyermekgondozási segély összegét á hónapban levő munkanapok és fizetett ünnepek számával kell osztani és az így ki jött/ napi. segély összegét kell az arányos időre (munkanapokra és fizetett ünnepekre) folyósítani. Bár nem tartozik szorosan a gyermekgondozási segélyhez, de megemlítjük, hogy amennyiben a dolgozó nő a gyermekgondozási segély időtartama alatt ismét szül — a feltételek megléte esetén — ismét részesülhet szülési szabadságban. Ugyancsak itt említjük meg, hogy a gyermekgondozási segély időtartamát a nyugdíjjogosultság elbírálásánál ugyanúgy kell elbírálni, mintha a dolgozó nő ténylegesen dolgozott volna. Ez a rendelkezés vonatkozik a termelőszövetkezeti tagokra is. A segély folyósítása A gyermekgondozási segélyre való jogosultságot az a szerv bírálja el, amely szervnél a dolgozó nő tagsági, vagy munkaviszonyban áll. A folyósítást az a szerv végzi (társadalombiztosítási igazgatóság, kirendeltség vagy üzemi kifizetőhely), amely a táppénz folyósítására illetékes. A termelőszövetkezeti tagoknál egységesen a termelőszövetkezet székhelye szerint illetékes társadalombiztosítási szervek folyósítják a gyermekgondozási segélyt. A gyermekgondozási segélyre való jogosultsággal kapcsolatos vitákban azok a szervek illetékesek dönteni, amelyek a munka- viszonyból, vagy tagsági viszonyból eredő viták eldöntésére hivatottak. Ennek megfelelően a munkaviszonyban álló dolgozó nőnél a jogosultság kérdésébe* a Munkaügyi Döntőbizottság dönt, a kisipari szövetkezeti nő tagnál a KISZÖV elnöke. A mezőgazda- sági termelőszövetkezeti tagok jogvitáinak eldöntésére pedig a szövetkezeti tagsági viszonyból származó viták eldöntésére irányadó szabályokat kell alkalmazni. A folyósítással, elévüléssel, visszatérítéssel kapcsolatos vitákat a társadalombiztosítási jogszabályok szerint kell eldönteni. Gyermekgondozási segély nem folyósítható arra az időtartamra, amelyre a dolgozó nő, illetőleg a kisipari szövetkezet nő tagja táppénzben, gyermekágyi segélyben részesül, arra az idpre, amely idő alatt munkabérben munkadíjban részesül, vagy más kereső foglalkozásból származó jövedelme van. A termelőszövetkezet nő tagját nem illeti meg gyermekgondozási segély arra az időre, amely idő alatt betegségi segélyben, szülési segélyben, illetőleg üzemi baleset alapján kártalanítási segélyben részesül. Meg kell szüntetni a gyermek- gondozási segély folyósítását akkor, ha a fizetés nélküli szabadság megszakad, a munkaviszony vagy a tagsági viszony megszűnik, vagy a gyermek meghal. A gyermekgondozási segélyre való jogosultság megszűnését a megállapító szervek kötelesek a folyósító szervvel írásban közölni. Dr. Drágán Iván
