Békés Megyei Népújság, 1967. június (22. évfolyam, 127-152. szám)
1967-06-25 / 148. szám
B61. június K, 3 Vasárnap Jelentősen fejlesztik a tsz-ek juhászatát Kevés a törzskönyvezett állomány — Fajtajavító kísérletek — Juhos napok Gyulán és Biharugrán Immár másodszor rendezték meg a Békés megyei juhos napokat. A Magyar Agrártudományi Egyesület Állatorvosok Társaságának szaporodás-biológiai szakosztálya és Békés megyei csoportja, továbbá a megyei tanács vb mezőgazdasági osztálya tavaly tett először gyakorlati lépést a Békés megyei termelőszövetkezetek juhállományának számszerű és minőségi fejlesztésére, amikor megrendezte az első juhos napot. Akkor is, az idén is a juhállomány minél gyorsaibb ütemű fejlesztéséről és a munkában jelentkező állategészségügyi feladatok sürgős megoldásáról tanácskoztak. A második juhos napokon Csomós István, a megyei tanács vb mezőgazdasági osztályának vezetője elnökölt, összesen 180-an vettek részt a tanácskozáson, közöttük százan az ország különböző részeiből meghívott juhtenyésztő szakemberek, 80-an pedig megyénk termelőszövetkezeteit, állami gazdaságait képviselték. Üzemi állatorvosok, főállattenyésztők, juhászok voltak ott a konferencián. Megyénk harmadik ötéves tervében jelentős helyet foglal el a juhállomány fejlesztése. 1960-ban a termelőszövetkezetekben 71 ezer 619, 1967-ben pedig 126 ezer 83 juhot tartottak. Az anyalétszám fejlesztése még ennél is számottevőbb. Az utóbbi hét esztendőben csaknem megkétszereződött. A harmadik ötéves terv végére a tsz-ek anyalétszámát 80 ezerre szeretnék növelni. Ezzel agyidőben különféle intézkedéseket tesznek a gyapjúhozam mennyiségi és minőségi javítására, továbbá a száz anyára jutó bárányszaporulat növelésére. Mindenekelőtt — amint az a tanácskozáson is több ízben elhangzott — a tenyésztői munkát szeretnék színvonalasabbá tenni. Ezért különféle fajtájú, külföldről beszerzett kosok tenyésztésbe állítására tettek intézkedést. Ezenkívül a törzskönyvi munkát is megjavítják. Kiterjesztik a házi törzskönyvezés rendszerét a nagy juihászat- tal rendelkező gazdaságokra és tovább folytatják — a korábbinál nagyobb ütemben — az állami törzskönyvezési munkát. Statisztikai könyvszemle Ipari adatok 1987. L Ä statisztikai időszaki közlemények sorozatában ez a kötet ez alkalommal első ízben, majd negyedévenként rendszeresen jelenik meg. Az új közleménysorozat kiegészíti és tovább részletezi az egyéb évközi és éves publikációkban megjelenő iparra . vonatkozó számanyagot. Az esetenként közölt adatok című fejezet tartalmazza azokat a mutatókat, amelyek a népgazdaság egészéről készült kiadványokban nem kaphatnak helyet, de az ipar helyzetének megismeréséhez, a változások figyelemmel kíséréhez feltétlenül szükségesek. A kiadvány Rendszeresen közölt adatok című fejezete a fontosabb mutatók (termelés, értékesítés, termelékenység, létszám, átlagkereset stb.) negyedévenkénti alakulásáról, iparcsoportonkénti és iparáganként! részletezésben ad számot. A legfontosabb alapanyagok termelését, külforgalmót és félhasználását is ismerteti. Az 1967. I. negyedévi kiadványban a fontosabb műszaki, gazdasági mutatószámok, valamint az évenként egyszer megfigyelt munkaügyi adatok szerepelnek. Az 1967. II. negyedévi kiadványban előreláthatóan a bőr-, szőrme-és cipőipar, a cukoripar alakulására, továbbá a gépipari termékek szakosításának helyzetére vonatkozó' adatok kerülnek közlésre. Az Ipari adatok 1967. I. negyedév című 130 oldalas kiadvány Békéscsabán, a Központi Statisztikai Hivatal Békés megyei Igazgatóságán is beszerezhető. Gallai meg Sorki rángatnak vissza. — Megőrültetek — hápogja Gallai —, erre senki sem számított, hogy már ma délelőtt... De még nincsenek itt, ez nem megy olyan gyorsan, addig talán megoldódik a dolog, emiatt nem érdemes. — Ne nekem őbégass. A főhadnagyodnak. Én is ki tudok lökni valakit, ehhez nem kell ész! — Igaz, főhadnagy úr, hát es’vmásközt... ne haragudj, de össze kell tartsunk, a kukacok ne rágják egymást, nagyon kérlek. Deső nem szól semmit. Visz- szamegy a kerékvető kőhöz, ráül, nézi a frontot. Ilyen hülyeséget, szétmegy az agyam, ügyeskedünk, kockáztatunk, a végén néhány nyomorult rongyon felborul az egész. Géza bűnbánóan oldalog ki a présházból. Igazad van, motyogja a fülembe, mégiscsak nekem kellene, vöröskeresztes karszalagom is van. Akaszd fel magad. Igazam van, hát mit érek veje. Nincs is igazam, de Desönek sincs, senkinek, én itthon akarok maradni, bármilyen áron, mit érdekel engem az erkölcsi igazság, ha elragadnak innen.— Ennek semmi értelme — mondja mérgesen Fésűs Járó —, ha már itt vagyunk, a kellemetlen fordulatokat is vállalni kell. Én megtanultam, én aztán megtanultam... akivel az ember ösz- szetartozik, annak nem megy neki, még ha olykor előnyösnek látszik is. Mondom, csak látszik, mert ami nem igazságos, végső soron nem is szerencsés. Hülye. Ez is absztrahál, mintha unalmunkban pókert játszanánk, és csak arról volna szó, kinek hány poénje van. Nem fogom szégyellni magam, eszemben sincs. — Mit moralizálsz itt? Ennek semmi köze az egészhez. Fát döntögetni az Urálon túl, az miért erkölcsös? — Hát, ha közelebbről megnézzük, mit műveltek a megszállók odakint, volna benne történelmi igazság. — Edd meg! A háborúban pusztítanak, nem látod? A szemed istenit, az oroszok a levegőt lövik széjjel? Ezt ki építi fel? Ideküldik ők is a kőműveseiket kalákába? — Ezt így nem lehet nézni, minden attól függ... — Tudom a szöveget! Deső is ezt fújja, nem ők kedték, csak visszaütnek, hát én se kezdtem, miért fizessek, vigyék ki a lovastengerészt falat rakni. Hitler úgyis mázoló volt, majd meszel... de a fejem teszem rá, a tábornokokat nem fogják megdolgoztatni, pucérjuk lesz a fogságban is, hát edd meg az igazságodat! (Folytatjuk) Körültekints adatgyűjtés és szakvélemény — Mérlegen 17 Békés megyei szövetkezet — Előkészületek a Tisza II. vizének hasznosítására Interjú dr. Posgay Elemérrel, a mezőgazdasági tudományok kandidátusával, a Szarvasi ÖRKI osztályvezetőjével A következő évek nagyobb hazai beruházásai közül kiemelkedik a Tisza II., a, kiskörei vízlépcső építése. A népgazdaság erejéből 10—15 milliárd forint jut erre, a viszonyaink közepette monumentálisnak nevezhető alkotásra. A Kiskörénél felduzzasztott tiszai víz Szolnok és Hajdú megyét érintve jut el Békésbe, Gyo- ma, Köröstarcsa, Mezőberény, Kamut, Murony, Kondoros, Csorvás, Orosháza, Gádoros, Csabacsűd és Szarvas térségébe, vagyis a megye egyik legkedvezőbb természeti és közgazdasági adottsággal rendelkező határrészébe. A beruházás előkészítésére létrehozták a Tiszavidéki Fejlesztési Irodát Szolnok székhellyel. Az itt dolgozó mezőgazdasági mérnökök, közgazdászok, kutatók azon munkálkodnak, hogy a kunsági csatorna és a Körösök környékét, az előbbiekben említett Békés megyei határrészt, kellően felkészítsék az öntözővíz fogadására. Ennek megfelelően a tiszai víz hasznosítására készülő gazdaságokban — négy-öt esztendő alatt — a termelést olyan szintre növelik, hogy a szárazgazdálkodás optimumát elérjék! A szövetkezeteknek rövidesen el kell jutniuk ahhoz a termelési szinthez, hogy a hozamok továbbnöveléséhez elengedhetetlen legyen az öntözővíz! A Tisza II. vízlépcső építésének előkészületi munkáiból jelentős részt kapott a Szarvasi ÖRKI. Az itt dolgozó kutatók és műszakiak — csak a Tiszántúlon —- 42 termelőszövetkezetben vizsgálják meg a termelés színvonalát, tesznek javaslatot a további üzem- szervezésre, a szárazgazdálkodás optimumának mihamarabbi elérésére, esetleg — feltételek hiányában — az öntözéses termesztésből való kizárásra. A Tiszavidéki Fejlesztési Iroda programjában 17 Békés megyei tsz felülbírálására, véleményezésére kapott megbízatást a szarvasi tudományos központ. Intézeti szinten dr. Posgay Elemért, a mezőgazdasági tudományok kandidátusát, az ÖRKI növénytermesztési osztályának vezetőjét bízták meg a Tisza II. előkészítésével kapcsolatos tudományos igényű munka egy részének összefogásával. — A tudományos és a gyakorlati életben a Tisza II. építésének előkészítése közben gyakran a mérleg serpenyőjébe került a Tisza I. megvalósításában szerzett tapasztalat, tanulság. Miben látja a tudományos kutató az akkori és a jelenlegi munka közötti különbséget? — Nem vagyok arra hivatott, hogy pálcát törjek a Tiszta I. vízlépcső mellett vagy ellene. Tény, A hetvehelyi „Egyetértés” Mtsz-nél kiváló minőségű mész kapható Nagyobb megrendelés esetén a helyszínre, illetve leadóállomásra történő szállítását is vállaljuk. 56821 hogy megépült, s tény, hogy több állami gazdaság és termelőszövetkezet kedvezően hasznosítja a Ti- szalökön átemelt vizet. A többségre azonban nem ez a jellemző. Meg kell mondanom, hogy a ti- szalöki víz kedvezőtlen természeti és közgazdasági területre jut. Éppen ezért hatását, hasznosságát nem tudjuk kellően értékelni. Annak idején, a jelenlegi alapossággal talán egy mezőgazda- sági üzemet sem vizsgáltak meg, hogy meggyőződjenek róla, milyenek az öntözés természeti, köz- gazdasági és szubjektív feltételei. Az öntözővíz ennek megfelelően olyan területre jutott — nagyobbrészt —, ahol nem volt kialakítva az agrotechnika és az öntözés jő kapcsolata. Nyilvánvaló, hogy az előbb emelített tényezők bármelyikének háttérbe szorulása károsan hatott és ma is károsan hat a Tisza I. körzetében. Az öntözés — adott helyen — így nem fejtheti ki kellőképpen termésfo- koző hatását. Napjainkban más a helyzet. A Tisza I. építésénél szerzett tapasztalatokat nagy körültekintéssel felhasználjuk munkánkban. Mindenekelőtt arra törekszünk, hogy az öntözés termésfokozó hatásához szükséges feltételeket közösen alakítsuk ki az üzemekkel. Kiegészül munkánk gazdaságossági számításokkal, az állatállomány fejlesztése előtt álló lehetőséggel és természetesen a takarmánytermesztéssel is. — Az élet adta tanulság miként érvényesül az előkészületi munkában? | — A Tisza II. vízlépcső komplex beruházása népgazdaságunknak. Ez azt jelenti, hogy a tiszai víz hasznosítására készülő gazdaságokban olyan szellemi és anyagi bázist alakítunk ki, amely a későbbiek során alkalmas lesz árrá, hogy az öntözővíz hatását maximálisan ki is használja. Az ügyben érin tett 17 Békés megyei termelőszövetkezetben éppen ezért tartunk alapos vizsgálatot. Felmérjük, hogy adott helyen hogyan fejlesztették a termelést, milyen tartalékokat képeztek, milyen tartalékokat kell a jövőben feltárni, s ehhez milyen eszközök szükségesek. Az a célunk, hogy az üzemek vezetői most, az előkészületi munkák után, tegyék meg a szükséges intézkedést a közgazdasági viszonyok javítására, az öntözéses termesztés személyi feltételeinek megteremtésére. Gondolom, e témához tartozik a Szarvason jelenleg épülő új felsőfokú mezőHafmillió forintos munkafelajániás A nőtanács és a Hazafias Népfront szeghalmi járási bizottsága a nemrég megtartott szocialista brigádvezetők értekezletén munkaversenyt kezdeményezett a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulója tiszteletére. Az eltelt időben különösen a nők körében sok felajánlás született. A járásban összesen 6 millió forint értékű termelés-többletet vállaltak a versenyzők. A tavalyi 45 kollektívával szemben az idén 72 brigád vesz részt a Szocialista brigád címért folyó versenyben. gazadsági technikum is. Itt majd az öntözéses szakmára tanítjuk meg az ifjúságot. Még nem ismeretes, hogy a Tisza vizének hol lesz a főkivételi helye Békés megyében. Annyi azonban bizonyos, hogy az előbb említett térségben elsősorban azok a szövetkezetek kapnak öntözővizet, amelyek a vizsgálat során feltárt természeti és közgazdasági tényezők alapján a legkedvezőbb helyzetet mutatják. Tulajdonképpen azt bíráljuk el, hogy melyek azok a gazdaságok, ahova aránylag kevés beruházás összpontosítása szükséges az általunk optimálisnak nevezett üzemszervezési szinthez. Ebből következik, hogy a tiszai víz hasznosítása Békés megyében két ütemben valósul meg. Az elsőben 22 ezer, a másodikban pedig 50—53 ezer hold kap majd jó minőségű öntözővizet. — A tudományos igényű munka bizonyos elmélyülést kíván. A tanulmánytervek összeállítása, az összegyűjtött adatok rendszerezése, a szakvélemény megalkotása belefér-e a Tiszavidéki Fejlesztési Iroda által meghatározott ütembe? — Az előbbiekben említettem, hogy intézetünk 42 termelőszövetkezet szakvéleményezésére kapott megbízatást a Tiszavidéki Fejlesztési Irodától. Erre a munkára lényegében csak néhány hónap áll rendelkezésünkre. Július 30-ra az anyagot Szolnokra kell továbbítanunk. Az adatok összegyűjtését, rendszerezését, feldolgozását mi július 15-re befejezzük. Hogy ezt a munkát aránylag ilyen rövid idő alatt, kellő alapossággal szervezhettük meg, abban nagy része volt az ÖRKI — mondhatnám azt is, hogy az újért lelkesedő — kutatógárdájának, a felsőfokú mező- gazdasági technikum tanárainak és a Szarvasi Kísérleti Állami Gazdaság szakembereinek. Közülük válogattuk össze a munkabizottságok tagjait, akik két-három tsz adatainak összegyűjtésére vállalkoztak. A munkabizottságokban növénytermesztők, állattenyésztők, közgazdászok kaptak helyet. Egy-egy kisebb csoport háromszor-négyszer is ellátogatott a kijelölt üzembe. Beszélgetett a tsz-ek vezetőivel, határszemlén vett részt, majd öt évre visszamenően csaknem 2500 adatot gyűjtött össze. Az adatok összefüggéseiből kellő következtetés vonható le a termelésben elért eredmé- ményekről és a további teendőkről. Az összegyűjtött és a rendszerezett anyagot visszakapjuk, miután a Tiszavidéki Fejlesztési Iroda — véleményünk alapján — kiválogatja azokat a gazdaságokat, melyeket az első ütemben juttat öntözővízhez. Az igazi munka lényegében csak ekkor kezdődik. Az első ütemben 22 ezer holdra részletes üzemfejlesztési tervet készítünk külön-külön szövetkezetenként. Ebben a tőlünk elvárhat'’ precizitással megjelöljük a gazdaságfejlesztés mindazon tennivalóit, melyek révén a következő években valamennyi érdekelt gazdaság eljuthat a szárazgazdálkodás optimumához, vagyis a tiszai víz hatékony felhasználásához — fejezte be kérdéseinkre adott válaszát dr. Posgay Elemér. Dupsi Károly
