Békés Megyei Népújság, 1967. június (22. évfolyam, 127-152. szám)
1967-06-25 / 148. szám
im főni ns 25. 2 Vasárnap Várakozás a Koszigin—Johnson-találkozó után Vasárnap újabb megbeszélés New York A pénteki Koszigin—Johnson- telálkozóval szombaton vezető- helyen foglalkozik az amerikai sajtó. Johnson pénteken este egy Los Angeles-i demokrata párt- vacsorán „Glassboro szelleméről” beszélt, hangoztatva, hogy a tanácskozás biztató kezdetet jelent. Szovjet részről nem hangzott el újabb állásfoglalás. A glassborói csúcstalálkozó általános vélemény szerint eddig már meghaladta az előzetes váEgy hit a világpolitikában Koszigin—Johnson-találkozó — Podgornij Kairóban —A francia , ,nem’ Napjainkban a diplomácia nemzetközi gépezete a közel-keleti problémacsoport körül forog. Az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsa —, miután kétségtelen szolgálatot tett a világnak azzal, hogy ha a negyedik határozatával is, de végül mégiscsak elérte a tűzszünetet —, a továbbiakban már képtelennek bizonyult a közel-keleti rendezés módjainak megtalálására. A Szovjetunió kezdeményezése az ENSZ rendkívüli közgyűlésének sürgős összehívására azért is talált oly nagy és kedvező visszhangra — hiába ellenezte az Egyesült Államok és Izrael kormánya —, mert nyilvánvaló volt, hogy a világszervezet legfőbb fóruma lehetőséget nyújt a problémacsoport alapos és részletes megvitatására, alkalmat ad a világ országainak, hogy valameny- nyien kifejtsék véleményüket. Mindemellett pedig kézenfekvőnek tűnt, hogy az ENSZ-közgyű- lésre New York-ba érekezett államférfiak két- és több oldalú külön tanácskozásokon is kereshetik a kivezető utat. A hét legfontosabb nemzetközi eseményére is így került sor: szinte félúton New York és Washington között, egy amerikai kisvárosban pénteken találkozott 'Koszigin szovjet kormányfő és Johnson, az Egyesült Államok elnöke. Éppen hat esztendő telt el azóta, hogy szovjet kormányfő és amerikai elnök személyes találkozón fejthette ki a maga álláspontját. A világ mai megoldatlan és súlyos nemzetközi problémái: a közel-keleti válságtól az amerikaiak vietnami agressziójáig, az atomfegyverek elterjedésének megakadályozását célzó nemzetközi szerződés létrejötte körüli huzavonától az európai problémákig mindennek a megvitatására alkalom adódott ezzel. Érdemes felhívni a figyelmet - arra, hogy míg a közel-keleti kérdések látszanak elsősorban gyors megoldásra várónak, a nyugati országokban is sokhelyütt (Franciaországtól Dániáig) a vezető államférfiak összekapcsolják a közel-keleti rendezést a többi nagy nemzetközi probléma megoldási kísérletével, így elsősorban a vietnami háború befejezésével. Az ENSZ-közgyűlésen nagy figyelemmel fogadták a tagállamok küldöttségei a Koszigin miniszterelnök előterjesztette szovjet javaslatot, amely azt tartalmazza, hogy az ENSZ ítélje el az izraeli agressziót, s akadályozza meg, hogy a támadó hódításra használhassa ki katonai sikereit. El kell érni, hogy haladéktalanul, minden feltétel nélkül vonják vissza a fegyverszüneti vonal mögé az izraeli csapatokat, Izrael állam pedig térítse meg az Egyesült Arab Köztársaságnak, Szíriának és Jordániának az okozott károkat. A szovjet határozati javaslattal szemben az amerikai küldöttség javaslata — ha elvileg nem is ajánlotta az izraeli területi követelések elfogadását , jogászi csűrés-csavarással lehetőséget kívánt teremteni arra, hogy a későbbi tárgyalásokon kielégítsék az izraeli igényeket. A megfigyelők véleménye szerint hosszú diplomáciai küzdelemre van kilátás, mind az ENSZ- ben, mind a világszervezeten kívül. Eközben a Szovjetunió és a haladó arab országok kapcsolatai szorosabbra fonódnak. Ezt jelzi Podgornij szovjet államelnök kairói útja és rendkívül részletes, hosszantartó megbeszélés-sorozata Nasszer elnökkel és más egyip- tömi vezetőkkel. (Itt említjük meg, hogy Nasszer átalakította a kormányát e héten, ő maga pedig átvette az Arab Szocialista Unió főtitkári tisztségét is.) Az arab országok sajtója nagyra értékeli a Szovjetunió segítségét és méltatja azt a világméretű diplomáciai akciót, amelyben a szocialista országok erőfeszítéseket tesznek az agresszió következményeinek elhárítására. A közel-keleti válsággal függ össze, hogy Adenben, a brit gyarmatosítók egyik utolsó fellegvárában a nemzeti felszabadító mozgalom harcosai fokozták tevékenységüket, s nőtt az angol megszállók nyomása is. Nagy-Bri- tannia egyidejűleg újabb gyanús manővereket kezdett az Adenitől északra levő Jemen jelenlegi rendszerének megdöntése céljából. Köztudomású, hogy a jemeni nép Adent az országához tartozónak tekinti. A Gibraltártól Szingapúrig terjedő brit „stratégiai lánc” fonté« láncszeme a támaszpontváros, amelyet a londoni kormány a jelek szerint úgy akar megőrizni, hogy Jémenben vissza akarja fordítani a történelem menetét... Jemen kormánya U Thanthoz, az ENSZ főtitkárához fordult és felhívta a világ- szervezet figyelmét az angol aknamunkára. Természetesen a Közel-Kelet ügye is napirenden szerepelt azokon a megbeszéléseken, amelyeket Wilson brit miniszterelnök és De Gaulle francia köztársasági elnök a hét elején Versailles-ben, a trianoni palotában folytatott, A francia álláspont hatása érződhetett később az ENSZ-ben, Brown angol külügyminiszter felszólalásában is, amikor London képviselője az izraeli területi követelések elfogadhatatlanságáról beszélt. De Gaulle tábornok ugyanis — a szerdai francia miniszter- tanácsi ülésen — újból határozottan leszögezte, hogy az erőszakot nem jutalmazhatja a világ területek odaítélésével... De Gaulle és Wilson találkozóján a főtéma mégis az európai gazdasági közösséghez való angol csatlakozás volt. A Párizsból és a Londonból származó értesülések egybehangzóan azt mondják, hogy a francia elnök változatlanul nem mondott sem igent, sem nemet az angolok belépésére a Közös Piacba. Párizs valószínűleg tovább akarja húzni-halasztani az ügyben hozandó döntést. S nemcsak július elsejét akarja megvárni, amikor a ..hatok Európájában” a három intézmény (a Közös Piac, a Montán Unió és az EURATOM) végrehajtó szerve esv közös, úgynevezett „európai bizottságba” olvad össze. Párizs megnyugtatására szolgál, hogy az összeolvadó végrehajtó szervnek az elnöke már nem a nyugatnémet Hallstein professzor, hanem a belga Jean Roy lesz. A közel-keleti válság sem feledtetheti a világgal, hogy az első számú nemzetközi probléma az Egyesült Államok kegyetlen vietnami agressziója. A vietnami háború változatlan hevességgel folyik. A hét nagy kérdése éppen az. hosy a Koszion—T-ibrcm-találkozó hoz-e változást az USA vietnami politikájában? Pálfy József rakozást. A lapok leszögezik, hogy érdemi tárgyalásra került sor számod fontos kérdésről, s a vasárnapi folytatás azt bizonyítja, hogy mindkét részről elégedettek voltak a megbeszélések menetével. A New York Times arra a következtetésre jut, hogy a megbeszélések konstruktívak voltak. A légkör javult. Politikai megfigyelők egyébként hangoztatják, hogy a találkozó elsősorban a nemzetközi légkör javulásához járul hozzá, s egyáltalán nem valószínű, hogy azonnali megoldást hozna minden fontos kérdésben. Koszigin szovjet miniszterelnök egyébként szombaton a Niagara- vízeséshez látogatott el, kíséretének tagjaival együtt. Johnson a szombatot Texasban tölti. A két államférfi vasárnap, magyar idő szerint este fél 7 órakor találkozik ismét Glassboroban. (MTI) Az 9rab Liga tiltakozása Kairó Az Arab Liga szóvivője közölte, hogy a Liga genfi delegációja a Nemzetközi Vöröskereszthez intézett memorandumában tiltakozott Izrael népirtó politikája ellen. A memorandum rámutat arra, hogy Izrael tudatosan hat napon át gátolta a Vöröskereszt tevékenységét a Sfnai-félszigeten, azzal a céllal, hogy az ott bolyongó szerencsétleneket ezalatt az éhség és a szomjúság elpusztítsa. Az izraeli hatóságok jól tudtak — mondja az emlékirat —, hogy a sok ezernyi ember a sivatag könyörtelen viszonyai közt pusztulásra van ítélve. A jordániai arab lakosság dien elkövetett izraeli atrocitásokat a Liga a hitleristák háborús bűneihez hasonlítja és felhívja az emberiséget, tiltakozzék a cionisták barbár tettei ellen. „Nem találták“ meg az ellenfelet az amerikaiak Vietnami Saigon A amerikai légierő kalózgépei pénteken, kétnapon belül másodszor ismét a Nam Dinh-i hőerőművét vették célba. A vadászbombázók több raja vett részt a támadásban. Az amerikai légierő ezenkívül Hanaitól északra, Kép és Pác Le térségében — mindkettő hatvan-nyolcvan kilométerre fekszik Hanoitól északra, —, vasúti berendezéseket, összekötő útvonalakat bombázott. Haiphongtól mintegy hatvan kilométerrel északkeletre támadás történt egy rakétakilövő állás ellen is. Dél-Vietnamban, a B—52-es óriásbombázók péntek este, Da Nangtól délnyugatra, a szabadságharcosok egyik vélt csapatösz- szevonási övezete ellen intéztek támadást. A B—52-esek ezenkívül Kontum térségét bombázták. Dél-vietnami szabadságharco- | sok megtizedeltek egy amerikai gyalogsági századot. Két szakaszt j jelentés elvágtak egységétől, hetvanhat amerikai katonát megöltek, huszonöt megsebesült — jelzik gyorshírekben a nyugati hírügynökségek, a saigoni amerikai parancsnokság közleménye alapján. A véres harc a dél-vietnami közép-fennsíkon alakult ki, ahol a B—52-es bombázók szombat hajnalban már két ízben támadtak, hogy kimozdítsák a holtpontról a vasárnap óta minden eredmény nélkül folyó szárazföldi tisztogató és átfésülő akciót. A keresett ellenféllel ez ideig nem volt érintkezés. A szabadságharcosok támadása tehát kétszeresen váratlanul érte a térségbe bevetett egységeket. A harcban elesett amerikaiak a 173-as ejtőernyős dandár egyik zászlóaljához tartoztak. A kambodzsai határtól harminc-harmincöt kilométerre folyó harcba az amerikai taktikai légierő is beavatkozott és erősítéseket irányítottak a helyszínre. (MTI) A Borba a latin-amerikai államok esetleges javaslatáról és egy vietnami villámháború veszélyéről Belgrad A Bobba Rio de Janeiro-i tudósítója szerint Brazíliában szó esik arról a lehetőségről, hogy a latin-amerikai országok a közel- keleti helyzet rendezésére egy „harmadik” javaslatot terjesztenek az ENSZ-közigyűlés elé. E javaslatnak az lenne a célja, hogy „kibékítse” a szovjet és az amerikai javaslat által tartalmazott egymással ellentétes nézeteket. Miként a tudósító megjegyzi, a jelekből ítélve, e javaslat közel állna az Egyesült Államok álláspontjához és Izrael érdekeihez. A Borba szombati kommentárjában arra is figyelmeztet; az izraeli villámháború arra ösztönözheti az amerikai háborús stratégákat, hogy Vietnamiban is hasonló vállalkozásba kezdjenek. Valószínűleg ilyen tervek rejlenek Mcnamara amerikai hadügyminiszter és Wheeler vezérkari főnök saigoni útja mögött. A dél-vietnami fővárosban megvizsgálják a „nagy katonai koncepció” tervét, amelynek segítségével az ellenséget „meglepetésszerű hadműveletek eredményeként létrejött kész tények elé lehet állítani”. (MTI) DOBOZI IMRE: w (Regény) 29. Nem fejezi be. Géza besiet a házba, válla rázkódik Sárga- kútról hét vagy nyolc német páncélos robog ki, oldalba kapva az orosz harckocsit. Pokoli csattogás kezdődik ott is egy pillanat alatt. A német vezérgép három orosz páncélost lő ki, mintha zsinóron húznák min- denik gránátját, mielőtt a megtámadottak felocsúdnának. Akkor aztán az oroszok oldalt fordulnak, szembe a németekkel, és megeszik az egész egységet, tempósan, módszeresen darálva, fekete füstöt vetnek a döglött páncélosok, éppígy füstölhetett az én öreg Ansaldóm is Kolo- meánál, de hát nem láttam, csak a kórházkocsiban tértem magamhoz. Az orosz támadó vonal megint félfordulatot csinál, akkurátusán, az istenit az idegeiknek, és jönnek Bitta felől, egyenesen neki a városnak. Nem értem, dühöng Gallai, hová dugták ezek a marhák a páncéltörőinket, kell legyenek páncéltörőink, de hol a fenében vannak. A maradék németek árokba, gödörbe ugrálnak, panzer- faustott eregetnek a harckocsikra, kettőt el is találnak, de a páncélosok mögül rájuk csap az orosz gyalogság, ott billennek el a gödörben, vagy kirángatják őket, s terelik hátrafelé. Hát vége? Nincs tovább? — Géza — kiáltok be a házba, eszembe jut, hogy nincs más gúnyánk, csak az egyenruha, átkozott história, végül is szabályos hadifogságba esünk, akárha verekedtünk volna. — Géza, a kutyaistenit, mi lesz a civil ruhákkal? Nem hallja. Dübög, ropog körben a világ. Olyan düh fog el, törni-zúzni tudnék, beszaladok a házba, felrángatom a székről Gézát, könnytől nedves arca csak még jobban vadít, mit bőgsz itt, tehetetlen kis hülye, hol vannak a civil ruhák? — Igen — mondja gyámoltalanul —, igen, hát apám... — Ne dadogj! Szibériában ébredünk fel miattad, de előbb agyonverlek! — Arról volt szó, hogy apám ma este újra... , — Késő! És ha ő nem jön, mi legyen? Közülünk senki se merészkedhet be a városba, egyenruhában vagyunk! — Igen, ez igaz. De én, ha akarok... hát persze, előbb is eszembe juthatott volna, nincs más megoldás. Megtörli szemüvegét, fejébe nyomja laska kalapját. — Itt maradsz — mondja Deső. Mögöttem áll, észre se vettem, hogy bejött. — Más bőrét nem félted? — kérdi ellenségesen. — Csak a magadét? — A tiédet is, ha tudni akarod! De most ne kezdj el prédikálni, úgyis unom a prédikációdat. Ha fogságba kívánkozol, csak tessék..., de engem nem kényszeríthetsz! — Cserélj ruhát Gézával, menj be magad. — Cserélj te! Igazságot osztani, pofával, én is tudok, de vállalkozni... Kipenderít az ajtón, rövid, erőlködés nélküli mozdulattal, a diófának tántorodom, micsoda erő van a karjában. Ellököm magam a fától, ezt nem lehet hagyni, az egész társaság rajtam vigyorogjon, vörös ködben úszik előttem a présház, ordítok, elintézted a csendőröket, ezért nem mered mutogatni a pofádat, de a magad piszkába ne nyomkodj bele másokat, és megyek neki,
