Békés Megyei Népújság, 1967. június (22. évfolyam, 127-152. szám)
1967-06-25 / 148. szám
Közgazdasági Egyesek kockázatosnak tartják, hogy az új gazdasági mechanizmusban a gazdasági szervezetek, a vállalatok nem kapnak kötelező tervutasításokat; vannak, akik számára még nem világos, hogy a népgazdasági terv miért valósítható meg jobban, hatékonyabban közgazda- sági eszközökkel, mint tervutasításokkal; hogyan lehet tervszerűbb a népgazdaság fejlődé- . se, ha — úgymond — „szűkít- jük a tervezés hatáskörét”. Nos, a felmerült aggályokra legalább háromféle módon válaszolhatunk. A válaszok és az érvek első csoportja mindazon kedvezőtlen tendenciák feltárása és bemutatása — részletes felsorolásuktól ezúttal eltekintünk —, amelyek az utóbbi időiben gátolták a népgazdaság kiegyensúlyozott és arányos fejlődését, részben akadályozva ezzel a gyorsabb ütemű gazdasági növekedést. A válaszok másik csoportja is tapasztalati jellegű. Ennek lényege, hogy az utóbbi tíz esztendőben sok minden történt, ami az ötvenes évek első felében kialakult, túlzottan centralizált tervlebontásos irányítási rendszer egyes elemeit módosította. Bár e módosítások részleges jellegűek voltak, de csírájukban tartalmazták az új gazdasági mechanizmus — legalábbis egyes vonásait. Gondoljunk csak a nyereség-kategória felhasználására, a különböző béríonmék differenciáltabb alkalmazására, a fokozott anyagi ösztönzésre, az árrendszer javítására, a hitel és kamat intézményének fokozott alkalmazására. Tény, hogy az alapjában változatlanul érvényesülő tervlebontásos irányítási rendszerben ezek a részleges módosítások is már pozitív eredményekkel jártai^ az 1967-et követő években. Aligha találnánk a közgazda- sági eszközök hatékonyabb voltára a gyakorlatban is ellenőrizhető meggyőzőbb tényt, mint a hazai mezőgazdasági nagyüzemi átszervezését követő időszak termelésalakulását Míg az átszervezés az ötvenes évek elején a mezőgazdasági termelés csökkenésével járt, addig 1953 után a nagyüzemi átszervezés időszakában nem csökkent a termelés, sőt a mezőgazdaság termelőerői gyors ütemben nőttek, noha az utasításé* rendszert nagyrészt az áru- és pénz- kapcsolatokon alapuló irányítási és befolyásolási módszerek váltották fel. Talán mindjárt ftt Jegyezzük meg, hogy ahol árakkal és egyéb közgazdasági eszközökkel, impulzusokkal nem tudták „alátámasztani” a tervelőirányzatokat, ott a tervet sem „hozták”. Ennek tipikus példája a mezőgazdaságban az ország ellátása és a kivitel szem-pontjából is fontos szarvasmarba — ezen belül a tehénállomány növelése: a második ötéves tervidőszakban a szarvasmarhaállomány mintegy 2, a téhén állomány közel 8 százalékkal csökkent. Ezzel szemben rövid idő alatt is számottevően nőtt az árubaromfi termelés: az 1960. évi 28 ezer tonnáról 1966-ban 74 ezer tonnára. Az utóbbi magyarázata, hogy a baromfifelvásár- lásd árak emelése révén a mezőgazdasági üzemek számára jövedelmezővé vált a baromfitarFigyelemre méltóak az egyes iparvállalatoknál folyó kísérletek Is. Ahol a tervmutatók eleszközökkel sósodban az értékesítésre ösztönöztek és az érdékeltségi rendszer alapja a vállalati eredmény, ott rövid időn belül is előnyösen alakúit a gyártmánystruktúra, nőtt a kivitel, javult a devizahozam, emelkedett a nyereség tömege és az ebből kifizethető nyereségrészesedés. Következzék most a válaszok harmadik csoportja: vagyis a tapasztalati tényeken alapuló logikai jellegű bizonyítás. A szocialista árutermelés és az árutermelésből fakadó viszonyok nem a tervgazdálkodáson kívül, vagy csupán „mellette” léteznek. Ezek a szocialista tervgazdálkodási rendszer szerves részei, amelyeket a szocialista állam a tervgazdálkodás szolgálatába állított. így tehát az áruviszonyókon alapuló köz- gazdasági eszköz rendszer és a tervezés nem egyazon gazdasági rendszer két ellentétes pólusa, hanem szerves egysége. A szabályozott piaci mechanizmus tervszerű felhasználásának a tervlebontásos módszerrel szemben előnye, hogy a piac objektívebben és pontosabban informálja a vállalatokat a kereslet alakulásáról. A tervlebontásokon alapuló irányítási rendszerben általában nincs, vagy alig van mód az utasítások helyességéről meggyőződni. Hiszen az utasítónak nem áll érdekében saját utasításainak utólagos felülvizsgálata, kritikája; az ellenőrzés elsősorban arra irányul, hogy a vállalatok végrehajtották-e az utasításokat A rossz utasítást (a gazdaságilag ésszerűtlen, hibás döntést) a vállalatok nem, vagy alig bírálják, hiszen azok teljesítése éppen úgy biztosítja a személyi jövedelmet és az erkölcsi elismerést, mint a jó utasítás megvalósítása. Sót, az esetleges bírálat olykor a felsőbb szervek ellenszenvét is kiváltotta. Ezzel szemben a piaci mechanizmus és a piacot szabályozó, illetve befolyásoló (közgazdasági eszközök az irányítás hatásfoka szempontjából nem enyhébbek és nem „lazábbak” az adminisztratív tervutasításoknál. Ellenkezőleg: sokkal kérlelhetetlenebbek, mert a közgazdasági eszközök egyformán érvényesek valamennyi vállalatra és objektivebb mércéi a vállalati munka sokoldalú megítélésének. A közgazda- sági szabályozás eszközei azért is hatékonyabb „utasítások”, mert hatásuk közvetlenül ott érvényesül, ahol a döntés született. Az elmondottak távolról sem jelentik azt, hogy akár a folyó termelés irányításában is nem kerülhet sor operatív utasításokra. Olyan esetekben, amikor a közgazdasági eszközök nem bizonyulnak elég hatékonyaknak valamely gazdasági cél megvalósításában, az állam tulajdonosi funkcióiból fakadó utasításokkal is élhet. Ezek az utasítások azonban csak kivételt képezhetnek az új irányítási rendszerben és általában átmeneti jellegűek lehetnek. A vállalatok jogi helyzetére vonatkozó és 1968. január 1-ével életbe lépő minisztertanácsi rendelet is leszögezi, hogy a vállalatokat alapító szervek csak kivételesen utasíthatják a vállalatokat meghatározott tevékenység elvégzésére, ebben az esetben is úgy. hogy az utasítások azok gazdasági eredményét ne_érintse hátrányosan. Dt Varga György Kész a borsófeldolgozási terv — Még 160 vagon nyersanyag a földön Tovább üzemel a borsósor Podgornij hazautazott Kairóból Kairó Podgornij szovjet és Nasszer egyiptomi államelnök pénteken este megtartotta utolsó, öt óra hosszat tartó megbeszélését. Az AI Ahram című kairói lap úgy értesült, hogy Podgornij üzenetet kapott Koszigin miniszterelnöktől New York-ból, és ennek az üzenetnek az alapján folytatott eszmecserét Nasz- szer elnökkel. A lap az üzenet tartalmát nem részletezte. Ez az év jól kezdődik a Békéscsabai Konzervgyárban. Tegnap, szombaton reggel 7 órára 440 vagon borsót konzerváltak. Ezzel teljesítették borsótervüket. A termelőszövetkezetek határában az átlagosnál lényegesen jobban fejlődött a növény, bővebb termést hozott, így 25—30 százalékkal több borsót termesztettek, mint annak idején tervezték. A Békéscsabai Konzervgyár a terven felüli borsót is átveszi, így további 150—160 vagon készáru gyártására készülnek. A Békéscsabai Konzervgyár a 150—160 vagon terven felüli borsókészárut a jubileumi munkaverseny gyári programjának megfelelően dolgozza fel. Fejlesztik és korszerűsítik a gyomai nyomdát A szovjet államfő szombaton reggel repülőgépen hazaindult Moszkvába. Nyikolaj Podgornij, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének elnöke a repülőgépről táviratot küldött Nasszernek, az Egyesült Arab Köztársaság elnökének, melyben hangsúlyozta: „Mély meggyőződésünk, hogy a Szovjetunió és az Egyesült Arab Köztársaság barátsága és sokoldalú együttműködése tovább fejlődik majd országaink és népeink javára, a Közel-Kelet és a világ békéjének megszilárdítása érdekében.” A találkozóról tegnap közös közleményt adtak ki. (MTI) A Et., a III. és a IV. Békeköi- csön 1967 első félévi sorsolását hétfőn délelőtt fél 11, illetve kedden délelőtt fél 10 órai kezdettel bonyolítják le az Országos Takarékpénztár Nádor utca 15. sz. alatti kultúrtermében. A két napon összesen 899 900 kötvényt húznak ki 143 millió 421 900 forint nyereménnyel és A Kner Nyomda gyomai üzeme jelenleg mintegy 120 tonna kis példányszámú könyvet és 48 tonna színes tájékoztató nyomtatványt készít. A könyvgyártáson belül országszerte egyre nagyobb a kereslet a minőségi könyvek iránt, sőt külföldön is érdeklődnek a több európai kiállításon díjat nyert, Kner Nyomdában készült könyvek felől. A tájékoztató jellegű, színes munkák iránti igény is igen nagy törlesztéssel. A három 100 000 forintos főnyereményen kívül 35 ötvenezer forintos, 35 huszonötezer forintos, 69 tízezer forintos és 209 ötezer forintos nagy nyereményt is kisorsolnak. A nyeremények kifizetését július 7-én kezdik meg az OTP-fiókok és a postahivatalok. (MTI) és egyre növekszik. Mindez szükségessé tette a gyomai nyomda korszerűsítését. A gyomai könyvüzem és tájékoztató üzem korszerűsítésének részletes terve elkészült, és jelenleg már építkeznek. A korszerűsített könyvkészítő üzemet a többi között új vászonszabógéppel, aranyozó préssel, könyvtáblakészítő géppel és modernebb nyomógéppel szerelik majd fel. A gyomai nyomda fejlesztése — a könyvgyártás mellett — jelentősen növeli a tájékoztató nyomtatvány előállítását is. A tájékoztató üzemet a volt kiegészítő parancsnokság épületéből szeretnék kialakítani, sajnos, ez a hosszú huzavona miatt egyre késik. Ezeknek a beruházásoknak gazdasági kihatása jórészt 1968-ban jelentkezik, de 1967 végére már több tonna könyv termelésemelkedésre lehet számítani. A gyomai nyomda rekontsruk- ciója több lépcsőben történik, s előreláthatóan a jövő esztendő első negyedévében fejezdődik be. Cs. P.-né 899 900 békekölcsönkötvényt sorsolnak ki hétfőn és kedden ÉRIK A GABONA Fotó: Demény \
