Békés Megyei Népújság, 1967. június (22. évfolyam, 127-152. szám)
1967-06-24 / 147. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG 1967. JÜNIUS 24., SZOMBAT Ara 60 fillér XXII. ÉVFOLYAM, 147. SZÄM MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÍS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Ülést tartott Központi A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, Kádár János elnökletével június 23-án a Minisztertanács tagjainak, a Központi Bizottság osztályvezetőinek, a budapesti pártbizottság titkárainak és a megyei pártbizottságok első titkárainak részvételével ülést tartott. Az ülésen többek között Komócsin Zoltán elvtárs, a Politikai Bizottság tagja, a Központi Bizottság titkára tájékoztatta a részvevőket a közel-keleti helyzetről, és más időszerű nemzetközi kérdésekről. A Központi Biaz MSZMP Bizottsága zottság a beszámoló feletti vita után egyhangú határozatot hozott. Nyers Rezső elvtárs, a Politikai Bizottság tagja, a Központi Bizottság titkára beszámolója után a Központi Bizottság megvitatta a Politikai Bizottság jelentését a gazdasági mechanizmus reformja bevezetésének előkészületeiről, a harmadik ötéves terv eddigi teljesítéséről és a további feladatokról. A Központi Bizottság a jelentést helyeslőén tudomásul vette és egyhangú határozatot hozott. A KÖZPONTI BIZOTTSÁG HATÁROZATA A KÖZEL-KELETI VÁLSÁG KÉRDÉSÉBEN A Központi Bizottság értékelve az izraeli agresszió következtében a Közel-Keleten kialakult helyzetet, helyesli a Politikai Bizottság és a kormány állásfoglalásait és intézkedéseit; a magyar kormány június 6-i nyilatkozatát; a magyar—izraeli diplomáciai kapcsolatok megszakítását; az európai szocialista országok június 9-i, moszkvai értekezletén aláírt nyilatkozatot. A Központi Bizottság megállapította, hogy Izrael kormánya megsértve a nemzetközi jog általánosan elismert és kötelező elveit, tervszerűen előkészített fegyveres agressziót követett el az Egyesült Arab Köztársaság, Szíria és Jordánia ellen és benyomult azok területeire. A Központi Bizottság elítéli Izrael agresszióját, a környező arab államok területének bekebelezésére irányuló törekvéseit, az izraeli katonai hatóságok kegyetlenkedéseit, a védtelen arab lakosság kiűzését a megszállt területekről. A Központi Bizottság foglalkozik az amerikai, angol és nyugatnémet imperialisták bűnrészessé- géve! és felelősségével a fegyveres agresszió előkészítésében és támogatásában, majd kifejezve népünk baráti érzelmeit és akaratát, teljes szolidaritásáról biztosítja az agresszió által sújtott arab népeket. A Központi Bizottság felhívja pártunk valamennyi tagját, a társadalmi szerveket és egész népünket, hogy eltökélten támogassa a nemzeti függetlenségükért és a társadalmi haladásért küzdő arab népek igazságos harcát. A KÖZPONTI BIZOTTSÁG HATÄROZATA A GAZDASÁGI MECHANIZMUS REFORM JA BEVEZETÉSÉNEK ELŐ- * KÉSZÜLETEIRŐL ÉS AZ IDŐSZERŰ GAZDASÁGI FELADATOKRÓL A Központi Bizottság állást foglalt az eddig elért eredményekkel kapcsolatban, majd meghatározta a feladatokat. Az 1968—70-es években a gazdasági építőmunkában az a teendő, hogy az új gazdasági mechanizmus bevezetésével egyidőben biztosítsuk az ötéves tervben meghatározott termelési, beruházási, életszínvonal-fejlesztési feladatok megvalósítását. Az 1968— 70-es esztendők az új gazdasági mechanizmus kibontakozásának időszakát képezik. Az új gazdasági mechanizmus fokozatosan, növekvő mértékben fejti ki kedvező hatását az újratermelési folyamatokban. A pártszervezetek politikai irányításával, az új mechanizmus szabályzó eszközeinek ismertetésével, az állami felügyeleti szervek támogatásával el kell érni, hogy a vállalatok november végéig ismerjék az új pénzügyi és jogszabályokat, jövő évi terveiket január 1-ig véglegesíthessék és hogy a következő hónapokban a reformra való átmenet középpontjában a vállalati tevékenység, a vállalatok helyzetének a magasabb követelményekből kiinduló elemzése, a vállalati kezdeményezés élénkülése kerüljön. A Központi Bizottság helyesli a gazdasági reform bevezetésének előkészítése céljából hozott eddigi intézkedéseket és megállapítja, hogy azok a IX. kongresszus és a Központi Bizottság határozatainak megfelelnek. Szükségesnek tartja, hogy a reformra való további felkészülés is a gazdaságirányítás minden szintjén a megállapított határidőnek megfelelően történjék. A párt, az állami, a gazdasági vezetés, a szakszervezetek a dolgozók mozgósításával és támogatásával oldják meg a menetközben jelentkező gyakorlati problémákat és legyenek következetesek az új mechanizmus alkalmazásában, közgazdasági eszközökkel segítsék a népgazdasági egyensúly szilárdítását, a termelés és fogyasztás zavartalan fejlődését. (MTI) Koszígiii—Johnsoir-találkozó New York A. New Jersey államban levő Glassboroban pénteken, magyar idő szerint 16.20 órakor megkezdődött Johnson amerikai elnök és Koszigin miniszterelnök csúcs- találkozója. 1961 óta ez az első alkalom, hogy a szovjet miniszterelnök és az amerikai elnök találkozik; 1961-ben Hruscsov Bécsben folytatott tárgyalásokat Kennedyvel. A szovjet miniszterelnök Gro- miko külügyminiszter és más személyiségek kíséretében gépkocsin indult el a szovjet ENSZ- küldöttség New York-i épületéből Glassboro felé. A szovjet delegáció 14 gépkocsiból álló karavánja motoros rendőrök, biztosító autók kíséretében tette meg a mintegy kétórás utat a New York és Washington között csaknem félúton levő kisvárosba. Johnson elnök valamivel később Rusk külügyminiszterrel és Mcnamara hadügyminiszterrel helikopteren hagyta el a Fehér Házat, repülőgéppel folytatta útját Philadel- | phiáig, majd ismét helikopterre | szállt, hogy megtegye a mintegy 22 kilométeres utat Glassboroba. Koszigin autókaravánja reggeli csúcsforgalomban haladt végig a gyorsforgalmi útvonalon, s érdeklődők tízezrei üdvözölték a szovjet miniszterelnököt. Glassboro fellobogózva várta a két államférfit. A találkozó színhelyét, a glassboroi főiskola rektorának hivatali épületét csak szigorú ellenőrzés után lehetett megközelíteni. Koszigin és Johnson csaknem egyidőben érkezett Glassboroba, A színhelyet egyébként Richard Hughes, New Jersey állam kormányzója javasolta: Johnson elnök felkérte, hogy határozzon meg egy olyan helységet, amely nagyjából félúton van New York és Washington között. A találkozónak nincs előre megállapított napirendje: a két kormányfő abban egyezett meg, hogy bármelyikük felvethet olyan kérdéseket, amelyek mindkét felet érdeklik és a nemzetközi helyzet legfontosabb problémáira vonatkoznak. Johnson elnök, Rusk külügyminiszter, Mcnamara hadügyminiszter és Thompson, az USA moszkvai nagykövete társaságában a főiskola igazgatói épülete előtt várta a szovjet delegáció érkezését. A borús, felhős időben- a riporterek százai gyűltek össze a hirtelen megvont kordon mögött, hogy szemtanúi lehessenek a találkozó kezdetének. Koszigin gépkocsija röviddel 1U 5 óra után érkezett meg a találkozó színhelyére. A gépkocsiból kilépő szovjet miniszterelnököt Johnson elnök kézfogással köszöntötte. Majd Koszigin és Gro- miko üdvözölték az amerikai államférfiakat, néhány másodperces beszélgetés után, amely főként a fotóriporterek kérésére történt a ház előtt. A két vezető ezután bement az épületbe. A tanácskozáson a közvetlen kíséret tagjain kívül csak két tolmács vett részt, egyet a szovjet, egyet pedig az amerikai küldöttség biztosított. (MTI) Focik Jenő New York Elnök Úr! Tisztelt küldöttek! Küldöttségünket a Magyar Nép- köztársaság kormánya azzal bízta meg, hogy a tragikus és súlyos veszélyeket magában rejtő közel-keleti helyzetben együttműködjék a többi delegációval a békés megoldás megkeresésében. A szovjet kormány összehívást javasló levele jól világítja meg az ülésszak előtt álló probléma lényegét: fel kell számolni Izraelnek az arab államok ellen elkövetett agressziója következményeit és azonnal vissza kell vonni az izraeli csapatokat a fegyverszüneti vonalak mögé — mondotta a magyar miniszterelnök bevezetőjében, majd többek között ezeket mondta: Az arab területek Izrael által történt elfoglalásának ténye önmagáiban bizonyítéka annak, hogy bűnös támadás történt. Az E'NSZ-nek és az egész világ békeszerető erőinek feladata, hogy felszámolják ennek következményeit és keressék a tartós és végleges megoldás feltételeinek megteremtését. Nem engedhető meg, hogy a nemzetközi jog, az ENSZ alapokmánya elveinek semmibe vevé- sével megsértsék a gyarmati sorból függetlenné vált arab államok területi épségét. Nem engedhető meg, hogy az agresszor élvezze agressziója gyümölcseit, hogy a tárgyaláson az erőszakosan elfoglalt területek birtokában akarjon diktálni. Izraelnek és támogatóinak eddigi magatartásából és a közgyűlési vitában elhangzott érveléseiből egyértelműen az derül ki, hogy Izrael éppen az elfoglalt területek birtoklásából akar kiindulni. beszéde az Délkelet-Ázsiában az Egyesül t Államok évek óta nyílt, szégyen- teljes agressziót .követ el a hazáját védő hős vietnami nép ellen. Napról napra szélesíti embertelen és a nemzetközi jog minden előírását semmibe vevő támadásait, amelyek az egész világ békéjét fenyegetik. Szinte naponta követ el provoikációkat a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság ellen. Latin-Amerikában az Egyesült Államok deklarálta az egyoldalú beavatkozáshoz való jogát és él is vele. Afrikában a hírhedt 1964-es közvetlen kongói beavatkozás mellett nyíltan vagy burkoltan támogatja a kontinens déli részén uralmon le*ő reakciós rezsimeket. Ezeknek a ténykedéseknek a folyományaként kialakult légkör nehezíti Európában is a függő problémák rendezését. A szocialista országoknak a katonai tömböktől mentes Európára, az atommentes európai övezetekre, a két német állam békés együttműködésére tett kezdeményezései visszhangra találtak a kontinens nyugati részén élő néjiek körében is. Ugyanakkor az Egyesült Államok és Anglia a NATO-ban és azon kívül kifejezett hivatalos politikája ennek az agresszív ka-, tonai szervezetnek az erősítése. Mindkét hatalom támogatja az NSZK egyre nyíltabban fasizáló militarista köreinek revansvágyó terjeszkedési törekvéseit, atomfegyverigényét. Izrael tehát agresszióját olyan nemzetközi háttérben követte el, amelynek egyik jellemző vonása a főbb szövetségeseinek a nemzetközi helyzet javulását gátló, sőt romlását elősegítő tevékenysége. Nem férhet kétség ahhoz, hogy az Egyesült Államok poli- I tikája általában és különösen a j ENSZ-ben Vietnam elleni háborúja által létrehozott légkör jelentős befolyást gyakorolt Izrael elhatározásaira, felelőtlen és bűnös lépéseire. A gyarmatosító hatalmak közel-keleti politikai céljai jelentették az izraeli agresszió második fontos — ez esetben közvetlen — okát. Nem kívánok a valamennyiünk által ismert, közelmúlt események részleteibe belebocsátkozni. Nem lehet azonban nem “ész revenni azt a közvetlen kapcsolatot, amely az olajhatalmak közel-keleti érdekei és Izraelnek szomszédai ellen folytatott politikája között fennáll. Ismeretes, hogy Szíriában a kormány más arab országok támogatásával az elmúlt év vége óta kemény harcot folytatott az olaj- pionopóliumokkal a szír nép nemzeti érdekei védelmében. Törvényszerű logikával nehezedett ennek folytán Izrael nyomása elsősorban Szíriára ez év eleje óta. Erre a kihívó, nyíltan támadással fenyegető magatartásra reagáltak az arab államok azzal, hogy még szorosabbra vonták szövetségüket Szíriával. Izrael fenyegetéseit minden fázisbhn támogatták szövetségesei, elsősorban az Egyesült Államok. A gazdasági és politikai nyomás az arab államok ellen, a 6. flotta tüntető felvonulása a Földközi-tenger közel-keleti térségében és az EAK elleni erőfitogtatással való fenyegetés nyílt biztatás volt Izrael számára, hogy a végső előkészületeket megtegye a fegyveres támadásra. A feszültség tetőfokán, május 31-én. az EAK az állandó fenyegetés ellenére rnég egy kísérletet tett a békés megoldásra. A Biztonsági Tanácsban benyújtott ha- (Folytatás a 2. oldalon)
