Békés Megyei Népújság, 1967. június (22. évfolyam, 127-152. szám)
1967-06-20 / 143. szám
19«. június 20. 2 Kedd ENSZ-közgy ülés a közel-keleti New York Hétfőn, magyar idő szerint délután négy óra előtt megkezdődött a vita az ENSZ rendkívüli, sürgős közgyűlésén, amely a közel-keleti helyzetről tárgyal. Az első felszólaló Alekszej Koszigin, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke volt. Az ülésszakon részt vesz a Magyar Népköz- társaság küldöttsége Fock Jenőnek, a forradalmi munkás—paraszt kormány elnökének vezetésével. A küldöttség tagjai: Péter János külügyminiszter, Szarka Károly külügyminiszterhelyettes és Csatorday Károly, hazánk állandó ENSZ- képviselője. A magyar küldöttség, amely szombaton, magyar idő szerint éjfél körül érkezett New Yorkba, a vasárnapot városnézéssel töltötte. Fock Jenő, Péter János, Szarka Károly, Csatorday Károly felkereste New York Manhattan negyedének számos érdekes részét. Jártak az üzleti nehelyzet miatt gyedben, a Wall Street környékén, ahol a legnagyobb amerikai bankok vannak, s felkeresték a Harlemet-, New York néger negyedeinek legnagyobbikát. A George Washington fiídon átmenve a magyar delegátusok a Hudson folyó New Jersey államban levő partjáról nézték meg New York látképét. Az ülésszakra számos ország küldött magas szintű képviselőket. A vita központi kérdése az izraeli agresszió elítélése, az izraeli csapatok visszavonásának követelése lesz. Ez szerepel a Szovjetunió által javasolt napirenden. Negyvenhét el nem kötelezett afrikai és ázsiai állam képviselője a bét végén tartott tanácskozáson jelezte, hogy elítéli az izraeli agressziót. A közgyűlés megtárgyalja és állást foglal a vitatott problémákban. A döntés és a szükséges intézkedések meghozatalának joga továbbra is a Biztonsági Tanácsé. Kosziéin szovjet- nűIsztsrsjJk beszéde New York 1 Koszigin beszéde elején leszögezte, hogy a Közel-Keleten kialakult veszélyes helyzet mindenütt nagy aggodalmat keltett, s a Szovjetunió ezért kérte a sürgős rendkívüli közgyűlés összehívását, A hadműveletek jelenleg szünetelnek, de amíg az izraeli csapatok továbbra is megszállva tartanak idegen területeket, addig fennáll az a veszély, hogy a háborús konfliktus új erővel robban ki. Egyes államok vezetői azonban nem a béke szempontjából közelítik meg a problémák megoldását, hanem továbbra is azzal kísérleteznek, hogy beavatkozzanak más országok belügyei- be, idegen társadalmi rendszert kényszerítsenek rájuk. Üj életre akarják kelteni a katonai csoportosulásokat, támaszpontokat tartanak fenn más országokban, flottájukat határaiktól sok ezer kilométerre állomásoztatják. Az Egyesült Államok eldobva álarcát, nyílt agressziót követ el a vietnami nép ellen — állapította meg Koszigin. Az USA az idegen imperialista köröknek megfelelő rendszert akar a vietnami népre kényszeríteni. A vietnami kérdés megoldásának útja azonban csak az lehet, hogy az Egyesült Államok kivonja Vietnamból csapatait, mindenkelőtt pedig abbahagyja a VDK elleni bomba- támadásokat. A vietnami háború folytatása azzal a veszéllyel jár, hogy a háborús konfliktus túlterjed ezen a körzeten. Koszigin megemlítette az USA agresszív lépéseit, amelyeket Ku- I ba, a Kongói Köztársaság, Dominika ellen követett el, s kijelentette, hogy ezek összefüggő politika láncszemei. Európában pél- i dául Nyugat-Németország militarista és revansista körei katonai • í blokkot hoztak létre Európán kívüli agresszív hatalmakkal, s ezzel megakadályozzák az európai béke megszilárdítását. Ugyanezek a háborús erők robbantották ki a közel-keleti j válságot is, amely nem csupán helyi háború' — mondotta Koszigin, aki az események áttekintése után leszögezte, hogy az Egyesült Államok és Anglia agresszív körei segítséget adtak Izraelnek a nyílt agresszióhoz is, sőt, igyekeztek meggátolni, hogy a Biztonsági Tanács véget vessen a háborúnak. A „semlegességről” elhangzott szólamokat csak akkor lehet komolyan venni, ha azokat az agresszió elítélése kíséri. Koszigin leszögezte, hogy a Szovjetunió szembeszegül Izrael agresz- szív politikájával, de nem ellensége Izraelnek. Ugyanekkor határozottan és erélyesen segítséget nyújt az agresszió áldozatainak, támogatja az arab népek harcát. Alekszej Koszigin szovjet miniszterelnök az ENSZ-ben kijelentette: a tagállamoknak el kell ítélnie az arab államok ellen elkövetett izraeli agressziót. „Izraelt terheli a felelősség a háború kirobbantásáért, az áldozatokért és a következményekért” — mondotta a szovjet miniszterelnök. Koszigin ugyanakkor rámutatott, hogy az Egyesült Államok és Nagy-Britannia súlyosan felelős a történtekért és felelősség terheli a nyugatnémet kormányt is. Koszigin kijelentette, az ENSZ- nek vissza kell utasítani minden olyan kísérletet, amely az arab államok területéből juttatna részeket az agressziót elkövető Izraelnek. „A jelen közgyűlés fő feladata az, hogy elítélje az ag- resszort, s megfelelő intézkedéseket tegyen az agresszor Csapatainak feltétel nélküli visszavonására a korábbi fegyverszüneti vonalak mögé” — hangoztatta a szovjet miniszterelnök. Koszigin rámutatott arra is, hogy az agresz- szió célja közé tartozott a haladó kormányok és társadalmi rendszerek megdöntése a Közel-Keleten, az EAK, Szíria és más arab országok területén. Ez a kísérlet egyúttal az ázsiai, afrikai és latin-amerikai népek nemzeti függetlenségi mozgalma ellen is irányult. „A Szovjetunió a népek békéje, szabadsága és függetlensége elvéhez híven mind az ENSZ-ben, mind a szervezet keretein kívül mindent megtesz azért, hogy felszámolja az agresszió következményeit és hozzájáruljon a térség tartós békéjének biztosításához. Ez a mi szilárd elvi vonalunk és ez közös vonalunk a többi szocialista országgal” — jelentette ki Alekszej Koszigin. A közgyűlés napirendjén szereplő kérdés egyetlen államot, egyetlen kormányt sem hagyhat közömbösen. A jelenlegi feszült helyzetben a béke sorsa perceken vagy órákon múlhat. Ha nem szabunk határt a jelenlegi veszélyes fejleményeknek a Közel-Keleten és Délkelet- Ázsiában, mindenütt, ahol a béke veszélyben forog, akkor ma vagy holnap nagy háború lehet a következmény. De akkor egyetlen állam sem állhat majd félre —, hangoztatta a szovjet miniszterei nők, kijelentve, hogy az úgynevezett helyi háborúk könnyen nagyszabású háborús konfliktusokhoz" vezethetnek. „Az agresszió áldozatául esett arab országok joggal várják el, hogy szuverenitásukat, területi épségüket, törvényes jogaikat és érdekeiket, amelyeket a fegyveres agresszió megsértett, teljes mértékben és haladéktalanul helyreállítják. Az izraeli csapatokat ki kell vonni a megszállt területekről, ma ez a kulcskérdés — mondotta Koszigin. A szovjet miniszterelnök követelte, hogy Izrael fizessen kártérítést az okozott károkért és szolgáltassa vissza az elrabolt javakat. Koszigin kijelentette, a közgyűlésnek módjában áll megoldani az előtte álló feladatokat. A Szovjetunió kész ennek érdekében együttműködni más országokkal. Sok múlik a nagyhatalmakon, tehát meg kell találniuk a közös nyelvet a rendezés érdekében. A szovjet miniszterelnök végül határozattervezetet terjesztett a közgyűlés elé. A tervezet szövege a következő: A KÖZGYŰLÉS: Megállapítva, hogy Izrael az ENSZ alapokmányának és a nemzetközi jog általánosan elismert előírásainak durva megsértésével előre kitervelt és előkészített agressziót követett el az Egyesült Arab Köztársaság, Szíria és Jordánia ellen, elfoglalta területük egy részét és nagy anyagi károkat okozott. Figyelmbe véVe, hogy Izrael, amely nem engedelmeskedett a Biztonsági Tanács 1967. június 6-i, 7-i és 9-i, az azonnali tűzszünetre és a hadműveletek beszüntetésére felszólító határozatának, folytatta támadó hadműveleteit az említett országok ellen és kiszélesítette az elrabolt területet; figyelembe véve továbbá, hogy bár jelenleg szünetelnek a hadműveletek, Izrael az EAK, Szíria és Jordánia területeit továbbra is megszállva tartja, s ezzel folytatja az agressziót, kihívást intéz az ENSZ és minden békeszerető kormány ellen. Megengedhetetlennek és törvénytelennek tartja Izraelnek az arab államokkal szemben támasztott területi követeléseit, amelyek meggátolják a béke helyreállítását a világ e részében. Határozottan elítéli Izra el agresszív tevékenységét és íz EAK, Szíria és Jordánia területeinek tartós megszól’ 'sát ’mely agressziót jelent; O Követeli, hogy Izrael azon- ' nal és minden feltétel nélkül vonja ki csapatait az említett országok területéről az általános fegyverszüneti egyezményben megjelölt demarkációs vonalak mögé, s tartsa tiszteletben a fegyverszüneti egyezményben megjelölt dcmilitarizált övezeteket; Követeli továbbá, hogy Izrael a legrövidebb időn belül teljes mértékben térítse meg az EAK-nak, Szíriának és Jordániának, illetve ezen országok állampolgárainak agressziójával okozott károkat és szolgáltassa vissza az elrabolt javakat és más anyagi értékeket; © Felhívással fordul a Biztonsági Tanácshoz, hogy a ma. ga részéről haladéktalanul tegye meg a szükséges .intézkedéseket az izraeli agresszió következmé- j nyelnek felszámolására. Koszigin kifejezésre juttatta a szovjet kormány meggyőződését, hogy a közgyűlés biztosítja az arab országok területi épségét, hozzájárul a Közel-Kelet békéjé- nek és biztonságának megsalár- , dításához. (MTI) Elnüp&ilák az OSZ-Siözgyiiiés Kását Az ENSZ közgyűlésének hétfői 1 ülését magyar idő szerint 18 óra | 14 perckor elnapolták. A tanács- I kozást kedden 15.30 órakor folytatják. Koszigin szovjet miniszterelnök felszólalása után Eban izraeli külügyminiszter kért szót. Beszéde alatt Koszigin és Gromiko szovjet külügyminiszter elhagyta az üléstermet. Goldberg amerikai küldött csupán néhány mondatban válaszolt a szovjet miniszterelnök beszédére, s hozzátette, hogy a keddi ülésen bővebben is kifejti az amerikai álláspontot. Felszólalt még Szaúd-Arábia küldötte. (MTI) U Thant ENSZ-íőtitkár üdvözli Koszigin szovjet miniszterelnököt New Yorkban az ENSZ rendkívüli közgyűlésén U Thant főtitkár üdvözli Koszigin szovjet miniszterelnököt. A hátiérben középen Gromiko szovjet külügyminiszter. (Rádiótelefotó — MTI Külföldi Képszolgálat) lalinsoB Időzítése New York Johnson elnök öt feltétel teljesítéséhez köti a közel-keleti rendezést és az izraeli csapatok visz- szavonását. Az elnök televíziós beszédében, amely közvetlenül az ENSZ-közgyűlés érdemi tanácskozásának megnyitása előtt hangzott el, a többi között kijelentette: Közel-Keleten „tiszteletben kell tartani minden nép jogát az élethez” — véget kell vetni a fegyverkezési versenynek, „biztosítani kell a szabad hajózás jogát”. A rendezés feltételeként említette meg az arab menekültek problémájának megoldását is. Johnson Washingtonban mondja el beszédét egy tájékoztatón, amelyet a Külügyminisztérium rendezett pedagógusok számára. Az elnök beszédében feltétlenül elébe akart vágni Koszigin szovjet miniszterelnök beszédének, amely az ENSZ rendkívüli, sürgős közgyűlésén elsőnek hangzik el. Johnson nem volt hajlandó részt venni a közgyűlésen, amely1 nek összehívását az Egyesült Államok ellenezte, s ezért országos méretekben közvetített rádió- és tv-beszédet mondott. Az amerikai elnök a közel-keleti válsággal kapcsolatban utalt arra, hogy véleménye szerint a | megoldáshoz az érdekeltek közvetlen tárgyalására van szükség, bár hasznosnak és szükségesnek mondotta az ENSZ, illetve harmadik fél közvetítését is, Johnson több ízben is hangsúlyozta, hogy „a térségben minden népnek joga van az önálló életre”. Mint ismeretes, izraeli részről azt akarják elérni, hogy az arab államok ismerjék el végérvényesnek Izrael létezését és ennek jeleként üljenek le közvetlen tárgyalásokra a tel avivi kormánnyal. Bár Johnson kijelentette, hogy nem szabad erőszakhoz folyamodni, » nem ítélte el az izraeli magatartást, sőt a háború kirobbanásáért az arab államok „fenyegetését” közvetlenül pedig az Akabai-öböl lezárását tette felelőssé.
