Békés Megyei Népújság, 1967. június (22. évfolyam, 127-152. szám)
1967-06-20 / 143. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! 1967. JONIUS 20., KEDD Ára 60 fillér XXII. ÉVFOLYAM, 143. SZÁM A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Apró Antal elvtárs ünnepi beszédét tartja. Üj, áldozatkész forradalmárokkal erősítsük pártunk sorait Ünnepi nagygyűlés Gyopárosfürdőn Gyopárosfürdőn emlékeztek meg június 18-án délelőtt 10 órakor az 1937-es alföldi letartóztatottakról. 30 évvel ezelőtt itt történt a „nagy lebukás”, s most itt rendezték meg a nagygyűlést, valamint az emlékoszlop leleplezését. A veterán kommunista harcosok közül a 63-ból 46-an jelentek meg, főleg a viharsarki megyékből. Körükben volt Apró Antal, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese. Frank Ferenc, a megyei pártbizottság első titkára, Klaukó Mátyás, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a megyei tanács elnöke, Darvas József Kossuth-díjas író, Szabó Imre, a pártközpont munkatársa, dr. Fekete József, a KISZ KB tagja, Mihalik György, a KISZ Békés megyei bizottságának első titkára, Le Thanh, a Vietnami Demokratikus Köztársaság ifjúsági küldötte és a vendéglátó Orosháza városi pártbizottságának első titkára, Násztor Sándor, valamint a járás és a város párt-, állami és gazdasági vezetői. Az ünnepi nagygyűlés — melyen Csongrád, Szolnok, Hajdú-Bihar és Békés megye ifjúsági küldöttei, valamint Orosháza lakói több ezren megjelentek — a Himnusz hangjaival, majd József Attila Lebukott című versének elmondásával kezdődött. Ezután Násztor Sándor elvtárs üdvözlő szavaira Apró Antal elvtárs, a nagygyűlés ünnepi előadója emelkedett szólásra. Apró Antal elvtárs beszéde Bevezetőben emlékezett a 30 - évvel ezelőtt lezajlott nehéz időkre és hangoztatta, hogy a mai szabad szocialista életünk hosz- szú évtizedes harcok árán született meg. Majd így folytatta: — A magyar nép története osztályharcok a szabadságért folytatott küzdelmek sorozatából áll: harc a szabadságért, a függetlenségért, a kizsákmányolásmentes emberi társadalomért. Ez a mi történelmünk! Ebben kiemelkedő helyet foglal el e vidék, a Viharsarok népe. Miért nevezik e vidéket viharsaroknak? Azért, mert országunk történelmében a népi, a forradalmi, szocialista mozgal- 1 makban mindig egyik kiinduló pontja, erőssége volt Dél-Tiszán- túl vidéke. Már a múlt század 70-es, 80-as éveiben itt az Alsó- j Tiszavidéken nagy létszámú szegényparaszti szabad bérmunkásréteg élt. Itt, a Viharsarokban a mezőgazdasági proletariátus minidig tekintélyes társadalmi erőt képviselt, akik előtt a tőkés Magyarországon csak két út maradt: lázadni vagy kivándorolni! j Már az 1890-es évek elején | nagy erejű földmunkás, kisparaszti agrárszocialista mozgalmak bontakoztak ki itt, Békésben. A Viharsarok elnevezés nemcsak földrajzi, hanem népi, forradalmi politikai fogalommá is vált Magyarországon. Bátor, harcos, agrárszocialista vezetők egész sora került ki innen, akiknek tevékenysége kihatott az ország más tájaira is, és fontos előkészítőjévé vált hazánkban a nagy szocialista átalakulásnak. Sokan a Viharsarok mezőgazdasági munkásai, szegényparasztjai közül ott küzdöttek a magyar internacionalisták soraiban, a fiatal Szovjet-Oroszország védelmében, majd később a magyar vöröshadsereg harcaiban is. Ilyen történelmi, forradalmi internacionalista múltja van ennek a vidéknek. Mindezekből érthető, hogy a lelket-testet gyötrő gazdasági, társadalmi viszonyok a nyomor súlyos évtizedei után a Viharsarok és az egész ország dolgozó népe számára élet és halál kér- (Folytatás a 3. oldalon) Munkához láttak a tsz-szövetséget szervező bizottságok A múlt hét második felében — pénteken és szombaton — megalakultak, s megtartották első ülésüket a tsz-szövetséget létrehozó bizottságok. Ismeretes, hogy a megyei bizottság javaslata alapján a megye északi része — Békéscsaba választóvonallal — egy tsz-szövetséget kíván létrehozni. A Békéscsabától délre gazdálkodó szövetkezetek szintén egy szövetségbe tömörülnek. Az előkészítő bizottságok ennek megfelelően elkezdték munkájukat. Különféle albizottságokat hoztak létre, amelyek összeállítják — külön-külön — az északi és a déli szövetség működési alapszabályát, kialakítják az apparátus létszámát, gondoskodnak a státuszok betöltéséről és előkészítik az alakuló küldött-értekezleteket. Az északi és a déli területen működő előkészítő bizottságok munkájába termelőszövetkezeti vezetőket, szakembereket vontak 'be. Valamennyien egyetértettek a megyei bizottság javaslatával. Ennek megfelelően máris hozzákezdtek sajátos feladataik ellátásához. Július 7—8-ig megvitatják és jóváhagyják az albizottságok által összeállított munkaprogramot, majd a megyei bizottság elé terjesztik a szövetség létrehozásával kapcsolatos állásfoglalásaikat. A megyei előkészítő bizottság július 11-i ülése után, de legkésőbb július 15-ig valamennyi termelő- szövetkezetnek megküldik a munkabizottságok által összeállított és a jóváhagyott anyagot. A tsz-ek vezetői különböző fórumokon — pártvezetőségi és igazgatósági ülésen, taggyűlésen — olyan ütemeben vitatják meg a szövetséghez Való csatlakozás gondolatát, hogy az augusztusi küdöttgyűlésen, illetve közgyűlésen foglalkozhassanak az előterjesztett javaslattal. á5Öt nappal előbb teljesítik első féléves tervüket a Sarkadi Kendergyár dolgozói Találmány, amely korszerűsíti a rosttermelést A Rostkikészítő Vállalat Sarkadi Kendergyára 3200 hold kender termesztésére kötött szerződést a gazdaságokkal. A termés- kilátások jók, becslések alapján holdanként átlag 30—32 mázsára számítanak. Ez a mennyiség a gyár folyamatos munkájához a szükségletet biztosítja. Jelenleg a tavalyi kazlazott kenderből tilolt kendert és kócot állítanak elő. Ez bálázva a fonó- és szövőüzemekbe kerül, ahol kötelet, zsineget, ponyvát, hevedert és tűzoltótömlőt készítenek belőle. A gyár a dolgozók szorgalmas munkája nyomán az első félévi kenderáztatási tervét már teljesítette, míg a másik ágazatot, a rosttermelést öt nappal előbb befejezi. Gazdaságosság szempontjából is igen jók a kilátások, ami alapot teremt arra, hogy az egész év eredményesen záruljon. Ezt elősegítette, hogy a vállalat még tavasszal olyan bérezést alakított ki, amely ösztönzőbbé teszi a munkát. A dolgozók havi átlagkeresete így több mint 150 forinttal emelkedett. Érdemes megemlíteni, hogy a Sarkadi Kendergyárban hosz- szabb idő óta új kikészítési eljárással kísérleteztek, amelynek magasabb arányú szálkihozatal volt a célja. Réti Györgynek, a volt gyárvezetőnek, Molnár Dezsőnek, a gyár műszaki vezetőjének és Marheczki Károlynak, a vállalat főmérnökének a fáradozása végül is eredményre vezetett. Sikerült olyan gépsort konstruálniuk, amely kitűnően bevált és találmányként fogadtak el. Jelenleg ezt még kisebb módosításokkal igyekeznek továbbfejleszteni, amelyek segítségével a rost minősége is javítható. A találmány iránt nemcsak a belföldi, hanem a csehszlovák és jugoszláv szakemberek körében is igen nagy az érdeklődés. A gazdaságosabb termelésért Érdekes kísérletek a tótkomlósi Haladás Tsz-ben A tótkomlósi Haladás Tsz-ben a kísérletek esztendeje lett 1967. A Kertészeti Tudományos Kutató Intézet és a Délalfödi Kutató Intézet sokat segít a híres szövetkezetnek abban, hogy a cukorrépa, étkezési és dughagyma, a kukorica termesztésének megtalálják a legjobban bevált módját, a helyi adottságnak kiválóan megfelelő fajtákat s magas szintre emeljék a gépesítést. A Haladás Tsz területén többek között egycsíráscukorrépa-vető- magot raktak földbe speciális gépekkel. A betakarításban annak idején szintén modem gépek segítenek. A hagymafelszedés gépesítésének elősegítésére ágyrendszert alakítottak ki a hagymaföldeken. E jól jövedelmező fűszernövényből ugyanis nagy területen termelnek Tótkomlóson és környékén. Egyik legérdekesebb kísérlet a kukorica „nemzetközi vetélkedője”. 12 fajta magyar, jugoszláv és kanadai kukoricát termesztenek azonos talajon és módszerrel. Elsősorban arra kíváncsiak, hogy a közép- és hosszú tenyészidejű kukoricák — amelyeknek a terméshozama a legbővebb — beérnek-e idejében, mennyi termésátlagot adnak tótkomlósi viszonylatban. A Feladás Tsz-ben nemcsak a „vezérkar”, de a tagság is gondosan figyeli- mit hoznak a kísérleti táblák? — A —
