Békés Megyei Népújság, 1967. június (22. évfolyam, 127-152. szám)
1967-06-17 / 141. szám
1967. június 17. 3 Szombat Szeghalmi pedagógus a televízió műsorában A telvízió 100 kérdés 100 felelet című közkedvelt adásának szerkesztője és vezetője, öveges József professzor még húsvétkor találkozott Pesten a középiskolai fizikatanárok kongresszusán egy szeghalmi fizika-matematika szakos pedagógussal és annak ez alkalommal kiállított új fizikai kísérleti eszközével, a sokféle mérési kísérletre alkalmas ecsetes Ingával. Annyira megtetszett a kéhogy elhatározta, bemu- alkalomadtán műsorába szülék, tatását iktatja. Ilyen előzmény után június 13- án, kedden este Uhrin János, a szeghalmi gimnázium tanára két tanítványának az asszisztálása mellett, a 100 kérdés 100 felelet több százezres nézőtáborának mutathatta be a fizikai kísérletekre olyannyira alkalmas találmányát. Iskolaavatás ICétegyházán Bizonyára másokat is magával ragadott már valamilyen pillanat ünnepélyessége. A fennkölt érzés közepette az ember szíve a szokottnál gyorsabban dobog, a torkát pedig egy különös érzés szorítja. A meghatódottság könnycseppet gördít végig az ember arcán. S amikor észrevesszük, hogy elérMiért így, miért nem úgy? Érvek és ellenérvek a Isz-szővetség szervezéséről A termelőszövetkezetek területi szövetségeinek szervezését, a szövetségek számának meghatározását egy egész testület, a termelőszövetkezetek, a párt és a tanács vezetőiből alakult megyei bizottság javaslata alapján határozták meg. Ennek megfelelően a Békés megyét jellemző tájkörzet szerint két tsz-szövetséget hoznak létre. Egyet a Körösök vidékén, egyet pedig a megye déli részén, főként a mezőkovácsházi és az orosházi járás területén. A választás azért esett így, mert a közgazdasági ás gazdasági helyzet az utóbbi években — a két tájkörzetben — sajátosan alakult. Nem az északi és a déli járások vonallal elhatárolt különítéséről van szó, hanem arról, hogy a megyeszékhelytől délre és északra elterülő gazdaságokban eltérő módon jelentkeznek a termelési feladatok, a gondok, így ezek megoldásában is eltérőek a közgazdasági körülmények. A megyei bizottság csak azután döntött a két szövetség szervezése mellett, miután a párt- és a tanácsi szervek, de maguk a bizottság tagjai is meghallgatták az ügyben érdekelt termelőszövetkezetek kérését. A megyei szervek korábban három szövetség létrehozását ajánlották. Ezt annak idején támogatták a harmadik szövetség területén működő párt-, tanácsi és termelőszövetkezeti szervek. Időközben azonban felülvizsgálták a harmadik szövetség szükségességét, s arra a következtetésre jutottak, hogy ezt az érdekképviseleti szervet tulajdonképpen a megye déli és északi részén szervezésre kerülő szövetségek határvonalára képzelték. Mérlegelték: vajon helyes-e egy 30 kilométeres sávban Gyulától Szarvasig egy harmadik szövetség létrehozása? Esetleg helyessebb lenne, ha az itt működő gazdaságokra bíznák, válasszanak a két lehetőség között, hová csatlakoznak: a déli vagy pedig az északi szövetséghez. A középvonal döntött. Nem kell a harmadik szövetség! Ezek után tette a megyei bizottság kettőre javaslatát. A szövetségek számát kísérő vitának tehát vége lett. Viszont továbbra is vitatott téma maradt a két szövetség székhelyének kijelölése. A megyei bizottság mindkét szövetség székhelyéül Békéscsabát ajánlja. A szövetkezetek többsége — Orosháza város és az orosházi járás néhány gazdaságával szemben — ezt a Tévedés ne essék: a megye déli részén életre hívandó tsz-szövet- ség nem csupán az orosháziaké lenne vagy lész. hanem a ná\uk számban és szövetkezeti tagban többet számláló közösségeké. Helyénvaló a megyei bizottság javaslata azért is. mert a megye déli része n nemcsak az orosházi járás érdekelt a szövetség létrehozásában, hanem a ir.ezcko- vácsházi, a gyulai, a szarvasi, a békési is, sőt Békéscsaba város is. Vajon Orosháza mennyire lehet központja egy olyan, szinte fél megyét egyesítő szövetségnek, ahová a szövetkezetek többsége csak Békéscsabát érintve juthat el. Másrészt mindkét szövetség a megyei szervekkel, vállalatokkal együttműködve, a szövetkezeti érdekeket képviselve látja el munkáját. Vajon Orosházán van-e, működik-e megyei szervezettségű, a mezőgazdasággal kapcsolatban életre hívott vállalat? Nem! Elképzelhető, hogy az esetlegesen itt székelő tsz-szövetség vezetői, munkatársai, ingajáratban utaznának Békéscsabára a gazdasági, a politikai és a kultervet támogatja. V szent Oroshá- j turális ügyek intézésére. za és a várossal határos néhány szövetkezet már hónapok óta az orosházi székhelyért kardoskodik. Bizonyos értelemben magát a megyei testületet is elmarasztalták egyes orosházi é-: járási vezetők a békéscsabai székhely ajánlásáért. tem. Élek? Semmi bajom? Ostobaság, nem is ezt kívánom, semmi izenet nem helyettesítheti Klári ruganyos testének közelségét. Düh lobban bennem, az istenit, egyszer sem feküdt le velem, ha itt kellene megdög- lenem ezen az átkozott szőlőhegyen, kielégítetlenül vihetném magammal a pokolba ezt az egész, régóta gyötrő, szomjú megkívánást, egy lépéssel a beteljesülés előtt. Kiskarácsony, nagykarácsony. Miért jut eszembe már másodszor ez a dal? Klára nehéz, fehér moiré esküvői ruhát tervezett. magának, föléje fehér bundát, napokig elbibelodött vele, felül magasan gombolódó, zárt nyakban végződjék-e a ruhája, vagy finom, épp csak sejtető, decens kivágásban, ült a parrüagon, maga alá húzva karcsú lábait, szép vonalú, kemény combja fehéren villogott a szemembe, az asztal telistele saját kezűleg rajzolt ruhamintáival, fehér esküvőt szeretnék, vakítóan fehéret, az egész világ fehér legyen, szánkón suhanunk végig a téren, a Templom utcán, csengő is legyen a lovak nyakában, Ernő drága, ha igazán szeret, gondoskodjék fehér lovakról, ha másnak nincs, a bárónak van, magának biztosan megteszi. Egyszer se mondta, hogyan is élünk majd mi ketten, mit csinálunk, miről beszélünk, hová megyünk együtt. Semmi ilyen nem forgott a fejében, vagy ha igen, nem mondta ki, a tárgyakkal foglalkozott, bútorral, ruhákkal, függönyökkel, étkészleteikkel, nem egyszer gondoltam rá, mi ketten nem is vagyunk olyan fontosak az egészben, mint a kellékek, melyekkel körülvesszük magunkat. Félreértett, eltorzult háziasszonykodás ... Vagy szándékolt, igyekvő csi- títása valami másnak? őrülten szerettem volna a combja közé nyúlni, de ráütött nevetve a kezemre, coki fiatalúr, ez még nem a magáé, a kettőnk számára berendezett, kertre nyíló szobában is, ha csak ránéztem a széles, masszív rekamiéra, mindjárt vonszolt kifelé, de a szeme nagyra nőtt, barna mélye fei- parázslott. Hülyeség. Épp most jut eszembe ezen gondolkozni. Felcsigázó raffinéria volt-e az egész? Vagy igazán hozzátartozott az általa oly könyörtelenül hangoztatott úrilánysághoz? Köldöktől lefelé... József még mindig a bőröndjén gubbaszt, a mándori révnél feleselnek az ágyúk, a város felett szőke pára leng, mint az emberi lehelet. Gallai füled, köp egyet. (Folytatjuk) Ezeket a tényeket meg kellene vitatni az orosháziakkal azért is, mert az a tagoltság, amelyért ők kardoskodnak, egyáltalán nem szolgálná a szövetség üzemeknek nyújtandó aktivitását. Valószínű, a vitára rövidesen sort is kerít a megyei bizottság. Az a cél, hogy a termelőszövetkezti érdekek lehetőleg egyformán kapjanak helyet mindkét szövetségben. A megyei bizottság nem arra törekszik, hogy az orosháziak elképzelését elgáncsolja, hanem arra, hogy a szövetségek létrehozásában eddig tanúsított állhatatosságukat, a vitában felmutatott szenvedélyességüket miként tudná beleötvözni a déli területen létrehozandó szövetség munkájába úgy, hogy ne csak ők, hanem az érdekképviselethez csatlakozó valamennyi szövetkezet jól járjon zékenyültünk. zsebkendő után nyúlunk, bár az ott van a tenyérnyi zsebben, mégsem találjuk. Ilyen impressziók hatása alatt álltunk a minap Kétegyházán egy új iskola kapujában. A csend, a megtett útról összeállított számvetés ünnepélyessé tette a pillanatokat. Az ország különböző részeiből Kétegyházára sereglett pedagógusokat, a mezőgazdasági szakmunkásképzés első számú istápolóit ugyanúgy fogva tartotta az épület ajtajára kifeszített szalag átvágásának látványa, mint a falusi, a járási és a megyei szervek képviselőit. Szeréfty, talán éppen ezért igazán ünnepélyes aktus volt. Az a néhány óra, melyet ez alkalomból Kétegyházán töltöttünk, mélyen át volt itatva a társadalom gondoskodásával. Az utóbbi egy esztendőben megyénk három — új — mezőgazdasági szakoktatási intézményt kapott. A Gyulai Kertészeti Technikumot, a Békési Szakmunkástanuló-Iskolát és most a kétegyházit. Ezek építésére az ország költségvetéséből 15—20 millió forint jutott. De készül már a gyomai szakmunkástanuló iskola is. Ha építői állják adott szavukat, tartják az átadás határidejét, akkor őszre azok a fiata- 1 lók, akik mezőgazdasági pályára lépnek, itt is egy jól felszerelt iskolában kapnak otthont. Ha ezekhez az új létesítményekhez hozzászámítjuk az Orosházi Mezőgazdasági Technikum épülő diákszállóját és az új szarvasi Felsőfokú Mezőgazdasági Technikumot, továbbá a Szabadkígyósi Technikum épületének rekonstrukcióját; mérhetjük le tisztán, hogy az imént említett társadalmi gondoskodás mennyire tényleges. Mindösszfe öt éve fejeztük be a mezőgazdaság nagyüzemi átszervezését. Máris elmondhatjuk, hogy termelőszövetkezeteink túljutottak a kezdeti nehézségeken, sőt gyors ütemben fejlődnek. Ez a hajdani „lenézett” és „büdös” parasztokból” álló foglalkozás 1967-re szakma lett! Dolgozóitól az elhivatottság érzését követeli. De nemcsak követeli, hanem olyan felkészültséggel látja el a fiatalokat, idősebbeket, hogy a legbonyolultabb szakmai feladatokban is mesteri módon igazodhatnak el. Bizonyára ez az ötesztendős, eredményekkel teli út végiggondolása adhatta a kétegyhá- zi iskola avatásának megható ünnepélyességét, s az a tudat, hogy mezőgazdaságunk dolgozói a két- három elemi iskolai végzettségtől az intézményesített szakmunkás- képzésig jutottak. Hogy ezt a hosszú utat viszonylag rövid idő alatt járhattuk végig, elsősorban a párt következetes agrárpolitikájának köszönhetjük, s azoknak a kommunistáknak és pártonkívülieknek, akik ezt a politikát mindennapi életünk alkotó elemévé tették. Amikor tehát dr. Szűcs Kálmán, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium szakoktatási főosztályvezetője az építőktől a tárca nevében átvette és Apró Attilának, az iskola igazgatójának átadta a szakmunkásképzés új Békés megyei hajlékát, méltán tölthette el fennkölt érzés az avatóünnepség résztvevőit. Ha ehhez még azt is hozzátesszük, hogy a kétegyházi szakmunkástanulók, tanárok és oktatók, továbbá az intézet technikai személyzete csaknem 100 ezer óra társadalmi munkával segítette az új épület létrehozását, a régi korszerűsítését, érzékelhetjük: egy-egy társadalmi jellegű célkitűzés valóra váltásában is mennyire egyek lettünk. S ez az igazi öröm. D. K. 1967. július 29—301 I. Szegedi Ifjúsági Napok A KISZ Békés megyei Bizottságának szervezésében megyénk fiataljainak egy csoportja július 29-én különvonattal a napfény varosába utazik, ahol részt vesznek az I. Szegedi Ifjúsági Napok rendezvényein. Az első napon megtekintik az | ifjúsági karnevált, a szabadtéri Bupsi Károly : színpadon Shakespeare: Hamlet ■ ■ ■ —— című drámáját, másnap az ifjúsági nagygyűlésen meghallgatják KISZ KB kiküldöttének beszédét. A programban még szerepel kiállítások látogatása, csónakázás a Tiszán és a Nemzetközi Slágerparádé tánczenei műsor megnézése. A színesnek ígérkező szegedi kirándulásra a KISZ megyei bizottsága mellett működő Expressz kirendeltségen lehet jelentkezni Vita a növényvédelemről A közelmúltban egész napos vitát tartott a Magyar Kémikusok Egyesülete a Technika Házában a hazai növényvédelem időszerű kérdéseiről. A rendkívül élénk vita azt mutatta, hogy jelenleg elsősorban a külföldről behozott vegyszerek terén van hiány, de vegyiparunk a következő években és főként a negyedik ötéves tervidőszakban már ezeket az igényeket is teljes mértékben ki akarja elégíteni. Az ankét részvevői egyértelműen szükségesnek tartották olyan oktatás megszervezését, amelyben a felhasználók részletes útmutatást kapnának az egyes növényvédőszerek alkalmazásának módozatairól. (MTI) Kunágofai kiszesek helytállása a tavaszi munkában Az elmúlt hetek rapszodikus és gyűlésen elhatározta, hogy a hős padékos időjárása sok helyen, kozmonauta, Komarov nevét veigen nehéz helyzet elé állította a közös gazdaságok vezetőit. A növényápolási munka összezsúfolódott és kora reggeltől késő estig a határban munkálkodnak, hogy elejét vegyék a teljes elgyo- mosodásnak. örömmel számolt be Matuzik József, a kunágotai Petőfi Tsz párttitkára, hogy a tavaszi munkák eredményes elvégzésében a KISZ-fiatalok nagy részt vállaltak. Többek között külön kukoszi fel. A párt- és gazdasági vezetés értékelte a fiatalok eddigi áldozatkész gazdasági és szervezeti munkáját és úgy határozott, hogy anyagiakkal is jutalmazza azt. A Mezőkovácsházán június 14-én megrendezett Halló Budapest című előadást — fővárosi művészek felléptével — 25 KISZ-fiatal tekintette meg. Ezenkívül tervezik, hogy július elején a fiatalok számára egész napos kirándulást ricaterületet is kapálnak társa- szerveznek Gyulára, ahol a für- dalmi munkában és a munkadíjat dő élvezete után, este megtekln- szervezeti kiadásokra fordítják, i tik a várszínház Bánk bán című Egyúttal a KISZ-brigád ünnepi 1 előadását.
