Békés Megyei Népújság, 1967. június (22. évfolyam, 127-152. szám)

1967-06-17 / 141. szám

1967. június 17. 4 Szombat Szolgáltatás megyénkben A megyei tanács ipari osz­tálya tájékoztatást adott megyénk szolgáltatóiparáról. A múlt évi iparpolitikai tervet megyénkben 129,1 százalékra teljesítették a mi­nisztériumi, a tanácsi és a szövet­kezeti ipari szervek, valamint a magánkisiparosok. A magasnak tűnő tervteljesítést elsősorban az eredményezte, hogy korábban nem számoltak az ilyen magas igényekre. A tájékoztatás szerint a legnagyobb felfutás az építő­ipari tevékenységben volt, ami abszolút értékben elérte a 35 mil­lió forintot. Jelentősen fejlődött az egy la­kosra jutó javító-szolgáltató tevé­kenység. A múlt évben elértük, hogy az ellátási mutató most már megközelíti a szomszédos me­gyék teljesítését. Szolgáltatóházak létesítésében a KISZÖV országos viszonylatban is kiemelkedő eredményt ért el. 23 új szolgáltatóházat építettek, s így a korábban ellátatlan kis­községekben is biztosították a la­kosság igényeinek kielégítését. Egyébként jelenleg szolgáltatási tevékenységben a szocialista ipar 57,83, a magánkisipar 42,17 szá­zalékban részesedik. A tanácsi szervek a szolgáltatás fejlesztését j elsősorban a szövetkezeti iparon belül kívánják biztosítani. Vi­szont, ahol ennek akadálya van, j ott a magánkisipari szolgáltató- tevékenységét is fejlesztik. A tájékoztató szerint a sző vetkezteknél jelenleg nem tudják megfelelően biztosítani a kerék- | Falrahányt borsó Nem először kérdezik az új­ságírótól: „Ez miért így, az mi­ért úgy?” Általában ha tudja, meg is válaszolja azt. Én is ha­sonlóan jártam június 14-én, Békéscsabán, a piacon. Csak­úgy, mint a többi nézelődő, vásárló ődöngtem a sorok kö­zött, fejemet jobbra-balra for­gattam, érdeklődve az áruk és az árak iránt. Megnyugtatóan hatott a friss zöldségfélék so­kasága, az árakat viszont so­kalltam. Éppen erről beszélget­tem egyik árussal, amikor oda­jött egy ismerősöm a felségé­vel. Biztos hallotta, hogy a bő termésről beszélek, mert így szólt: — Édes komám! Igaz, drá­gaság van a piacon, de a MÉK üzleteiben még nagyobb! Ez miért van? A zöldborsó a pia- ! con 3 forint, az üzletben 3,50 kilója. Vagy az uborka! Itt 12, j ott 14 forint. Egy csomó zöld- j hagyma 1 forint, a MÉK-nél j 1,50, a paradicsom 28—30, az = üzletben 34 forint kilónként. Elgondolkoztam, mit is mond­jak? Persze nagy árréssel dol­goznak. A, ezt nem mondha­tom, hosszadalmas, bonyolult... j Az sem jó, ha azt mondom, sok I a gyorsan romló áru, mert bi- I zony kifogásolható az üzletek j raktározási lehetősége is. Ha * azt mondom, miért nem szállí­tanak naponta friss zöldséget | az üzletekbe az igényeknek megfelelően? Akkor illetlenül lejáratom az ott dolgozókat. Rávágtam: — Ja, komám. nézd. itt mi­lyen sárban tapicskálsz, ott vi­szont udvariasan köszönnek: Jó napot, és kulturált kiszolgá­lásban részesülsz. — Köszönöm — mondta ő, és i úgy nézett rám, mintha én is a ! MÉK-nél dolgoznék... pár, a motorkerékpár, a rádió, a televízió és a háztartási gépek ja­vítását. Ugyancsak megoldatlan a szövetkezeti iparon belül a mo­sodaszolgálat és a vegytisztítás. 'a megyei tanács ipari osztálya külön, részletezve adott tájékoz­tatást a vállalatok és szövetkeze­tek szolgáltatótevékenységéről. Eszerint az autójavítást megyénk­ben a KPM-hez tartozó 11-es szá­mú autójavító és a Szarvasi Vas­ipari Ktsz látja el. Sajnos a nö­vekvő gépkocsiállomány miatt nem megfelelőek a gépjárművek karbantartási munkái. Ezért a tervek szerint az Orosházi Laka­tos Ktsz autószervizének létesíté­séhez mintegy 60 ezer forintos hozzájárulást szavaztak meg. Szükség lenne a békéscsabai autó­szervizállomás további bővítésére is, hiszen a javítási munkálatok­nál rengeteg a várakozási idő. A híradástechnikai készülékek és a háztartási gépek javítását négy GELKA-szerviz és négy fi­ókszerviz. valamint a szarvasi ktsz végzi. A múlt évben a bé­késcsabai, a mezőkovácsházi és a békési fiók együttesen 2 n illió, a gyulai és sarkadi fiók 1 millió 200 ezer, az orosházi közel 1 millió, a szeghalmi félmillió forint érték­ben végzett javítást. Ismeretes, hogy megyénkben a televízióké­szülékek száma meghaladja a 32 ezret, a rádióelőfizetők száma pe­dig megközelíti a 110 ezret. Ugyanakkor nagy mértékben nö­vekedett a lakosság háztartási gé­peinek száma is. Ennek ellenére a GELKA Vállalat, valamint a szövetkezeti ipar a kisiparosokkal és a működési engedéllyel rendel­kező dolgozókkal együtt ki tudja elégíteni az igényeket. A kisebb községekben azonban vannak ellátási problémák. A GELKA műszerészei általában egy héten egy esetben tudnak csak kimenni,, emiatt a javítás késedelmes. Bár a helyi tanácsok igénylik az állandó szervizfióko­kat, gazdaságosság szempontjából azonban ezt nehéz megoldani, hi­szen a javításra szoruló készülé­kek száma egy-egy kisebb köz­ségben kevés. Egyébként a kész­pénzes javítások aránya 50,2, a garanciális javítások aránya pe­íg 49,8 százalék volt. Dicséri a javítószolgálatot, hogy a 61 fős műszerészgárda az elmúlt évben 42 200 darab javítást végzett. II tanácsi vállalatok közül a legnagyobb teljesítést a Patyolat Vállalat és a vegyesipari vállalat érte el. Az előbbi terme­lési értéke 1 123 000, az utóbbié 1 820 000 forint volt. Ennek elle­nére a vegyesipari vállalatnál le­maradás mutatkozott az építő­ipari tevékenységben. A Patyolat Vállalat teljesítette ugyan a ter­vét, de a lakossági igény kielégí­tését befolyásolta, hogy a mosás­nál és vegytisztításnál a vállalási időket öt-hat hétnél nem tudják lejjebb szorítani. Ez is indokolja, hogy 1969-ben mintegy 14 millió forint költséggel új Patyolat Vál­lalat létesítését tervezik. A megyei tanács építési, közle­kedési, vízügyi osztályához tar­tozó vállalatok az Építőipari és Tatarozó Vállalattal az ár- és bel7 vízkárok után 29 új családi há­zat építtettek fel és 9 házjavítást végeztek el terven felül. H szövetkezeti ipar teljesí­tése meghaladta az elmúlt év­ben a 120 millió forintot. Ezen belül mind nagyobb gondot for­dítanak a szolgáltatótevékenység­re. A négy városban lényegében biztosított a szolgáltatás, 61 köz­ségben van cipőjavítás, 53 község­ben férfi és női fodrászat, 33 köz­ségben folytatnak méretes textil­tevékenységet. Megyénk 14 közsé­gében nincs szövetkezeti ipar. Ezekben a magánkisiparosok vég­zik a javító-szolgáltató munkát. A legmagasabb volument az építő­ipar mutatja, mintegy 71,7 millió forintban. Az OTP-társasházak építésén túl 124 úgynevezett „ár­vizes házat” építettek terven fe­lül. A rossz anyagellátás következ­tében nem fejlődött a rádió és telvízió javítási szolgálat. A ga­ranciális javítások hiánya miatt csökkent a forgalom, ezért a rne- zőberényi és a mezőkovácsházi részlegeket meg is szüntették. Sajnos, a ruhajavítási tervüket nem teljesítették a szövetkezeti iparon belül, mert a szolgáltatást nem szervezték meg megfelelően. A hálózatfejlesztési tervet viszont teljesítették, aminek alapján a múlt évben befejeződött Szegha­lom, Gádoros szolgáltatóházának, a Békéscsabai Vasipari Ktsz Bar­tók Béla úti műhelycsarnokának, Gerla k szolgáltatóházának, a Szarvasi Vas- és Fémipari Ktsz motorkerékpár-szervizének és az Orosházi Lakatos Ktsz műhely- csarnokának építése. A MÉSZÖV szolgáltatótevé­kenysége másfél millió forint volt 1966-ban. A magánkisiparosok a lakosság részére majdnem 99 millió forint összegben végeztek munkát. Egyébként 461 új iparengedélyt adott ki a tanács, viszont a visz- szaadott iparengedélyek száma 376. ÖZ ez évi tervek szerint a lakosság javító-szolgáltató tevé­kenységének továbbfejlesztésére a szövetkezeti befizetésekből és a KISZÖV, valamint az OKISZ hoz­zájárulásával kilencmillió forin­tot biztosítanak. Orosházán szol­gáltatóház és autószerviz, Béké­sen műhelycsarnok és szolgáltató- ház, Vésztőn és Tótkomlóson ugyancsak szolgáltatóház épül. 500 ezer forintot biztosítanak Bé­késcsabán az erzsébethelyi szol­gáltatóház építésére. Ezeken kí­vül Körösladányban, Füzesgyar­maton, Gyulán, Medgyesegyházán, Mezőhegyesen terveznek még szolgáltatóházat, illetve javító- műhely korszerűsítést. V. T. Beethoven műveiből rendeznek hangversenyt a gyulai Erkel Ferenc Zeneiskolában A gyulai Erkel Ferenc Zeneis- náta I. tételét. A műveket Káko- kolában június 20-án tartják a nyi Margit, Rideg Lajos, Belle növendékek évzáró ünnepélyét és Ferenc, Csonka Barna és Fröhlich a tanárok hangversenyét. Herbály Lajos tolmácsolásában hallhatja András igazgató beszede után ............... t öbbek között előadják a B-dúr i a 'ozonse§­klarinéttrió Op. 11. I. tételét, az] A hangverseny a város kiemel- Esz-dúr vonóstrió Op. 3. I. tételét kedő zenei eseményének ígérke- és a c-moll hegedű-zongora szó- | zik. » „Csipkeharisnyás édes lény...** A divatlisla élén: a kötött — Horgolótű a talonban1. — Nyárra: camping-ruhák — Újdonságok a Békéscsabai Kötöttárugyárban A kötőgépek egyenletes zakatolása halk morajjal tölti be a terrftet. A jókora masina hatalmas fé­sűre emlékeztető „fogai” között, mint valami műszálból szőtt, át­tetszőén fehér, végtelen cső, fá­radhatatlanul „folyik” az anyag. A gép mögött nevetős szemű fi­atalasszony, szőke haja kendővel van bekötve. Megkérdezzük: — ön hordja is, vagy csak csi­nálja? Mosolyog: — Elsőként vettem egy párat, mikor megjelent a csabai üzle­tekben... A csipkeharisnyáról, pontosab­ban a Békéscsabai Kötöttárugyár által készített alapanyagból varrt ,,Kabaréharisnyáról” van szó. Így hívják ugyanis. Valamikor csak a kaba­ré színpadának gáláns démonai, a revük tündérei húzták a lábukra a feszesen simuló, mégis mindent látni engedő neccet. Ma már ez a harisnya közkedvelt divatcikk, az elegáns hölgy ruhatárában nél­külözhetetlen darab. Hogyan vált azzá? Igazán nem túlzás azt állítani: része van benne az új gazdaság- irányítás — előszelének. A gyá­rak nélkülözhetetlenné akarják tenni magukat, s javítani kíván­ják költségtényezőiket egy kiala­kuló, nagyszabású versenyben. Specialitásokkal, különleges ötle­tekkel, a divatot előrevivő újdon­ságokkal kívánják meghódítani a kereskedelmet és a vásárlók szí­vét. (No meg a pénztárcáját.) A Békéscsabai Kötött­árugyár a Budapesti Haris­nyagyárral együttműködve piac­ra dobta a Kabaréharisnyát, az idén áprilisban. Éppen egyidő- ben az élenjáró nyugati gyárak hasonló produktumaival került piacra a magyar divatkülönleges­ség. Ügy gondoljuk, rekordot je­lent ez a gyorsaság, a vevők igé­nyeihez való nemzetközi alkal­mazkodás küzdelmes versengésé­ben. A hajszálvékony, habkönnyű harisnyát tonnaszámra mérik a gyárban. Idén több mint négy tonnát kívánnak készíteni belőle. Javarészt exportmegrendelésre. A kötöttárugyár fejlesztési osz­tályának vezetőjétől, Pataki Jó­zseftől érdeklődünk, mivel lepi meg a vásárlókat az idén és a közeljövőben a gyár? A technológiai osztály munka­társai egymás után hozzák a leg­újabb mintadarabokat. Az idei második fél év slágerei a műszá­las, pillekönnyű és jól tisztítható bébiholmik. Van itt akryl fonal­ból készült úgynevezet kocsigar­nitúra — kabátka, sapka, taka­ró —, meleg, műszőrmével díszí­tett piciny fejfedő, s előrelátha­tólag jövőre jelennek meg a ba­báknak való kötött ruhácskák. Bolyhosak-, puhák és színesek, mint a játszótér virágai. Öröm manapság gyermeknek lenni... Az már viszont az anyukákat közvetlenül is érdekli, hogy jö­vőre (38 különböző színben és árnyalatban) horgolt női ruhák' kerülnek forgalomba. A géppel kötött érdekes mintájú nylonnal bélelt, finom és elegáns ruhák megtévesztően hasonlítanak a kézzel horgolt holmikhoz. Aruk természetesen sokkal olcsóbb lesz, mintha valóban kézimunkával készültek volna. Bár az ősz mesze van, s a nyár — egyelőre — nem biztat valami kánikulai forrósággal, az ember — különösen ha hölgy és szereti a strandolást — optimista. Mit ajánlanak a nyaralóknak? Nyomott mintájú camping-ru- hákat. A kapucnival, minimére­tekkel, érdekes szabásmegoldá­sokkal készült különböző strand­ruhák hét fazonban, élénk színekben jelennek meg. Alap­anyaguk: frottír. A Balaton kör­nyéki Ruházati Kereskedelmi Vállalat eddig 1600-at rendelt be­lőlük. A jövő hónapban kapha­tóak lesznek Békéscsabán is. Még ki se- gyönyörködtük ma­gunkat az érdekes ibolya-zöld, narancs-citromsárga, fekete-kár- minpiros színösszeállításokban, máris új, s az eddigieknél is szebb frottírruhát teregetnek elénk. Ez a jövő év slágere lesz. Alapanyaga nylonnal kevert; színei nenn fakulnak, szabása for­ma tartó. Természetesen továbbra is nagy mennyiségben készülnek a korábban bevált cikkek is. A sí- és teniszpulóverek, a horgolt hatású csipkeblúzok, nyári atlé­tatrikók, s az ugyancsak nyári kalap- és cipőalapanyag. Az üzem technológusai bonyo­lult feladatot oldanak meg. A gyártmányfejlesztést — hónapról hónapra és szezonról szezonra — igyekeznek összhangba hozni a divat -szeszélyes igényeivel. Fon­tos szempont a géppark kapacitá­sának, teljesítőképességének pon­tos ismerete, hiszen arról van szó: termeljünk olcsón, szépet, minél nagyobb mennyiségben. Ma már a háziasszonyoknak nem érdemes kézbe venni a hor­golótűt. A kötöttárugyár fejlesz­tőinek jóvoltából olcsóbb, s ele­gánsabb „horgolt” női holmik ké­szülnek, hogysem érdemes volna szorgoskodni otthon. Ez a gyár Zömében nőket foglalkoztat, lányoknak, fiaialasz- szonyoknak ad munkát. S ami itt készül, annak ugyancsak a nők örülnek a legjobban, a lányokat, asszonyokat varázsolja még szeb­bé, csinosabbá. S hogy mindezt sikerrel icszik, azt nemcsak honi divathölgyeink bizonyíthatják, hanem a külföld megrendelései is, melyek Nyugat- Európán keresztül Kanadáig vagy Afrikáig juttatják el a békéscsa­bai üzem termékeit. Vajda János Sxeged a fiataloké! Július 29—30-án, e két napra az ország külön­böző megyéiből külön- vonatokat és autóbuszo­kat indít az Express az I. Szegedi Ifjúsági Napokra Program: Ifjúsági karnevál, Hamlet-előadás, városnézés szakmai vezetővel, stb. Szolgáltatás: ebéd — vacsora — ebéd szállás turistaelhelyezés, 2 napon át díjtalan vá­rosi közlekedés. Jelentkezés: Express Ifjúsági és Diák Utazási Iroda, Budapest, V., Szabadság tér 16., valamint a megyei KISZ-bizottságok mel­lett működő Express ki- rendeltségeknél. 380

Next

/
Thumbnails
Contents