Békés Megyei Népújság, 1967. június (22. évfolyam, 127-152. szám)

1967-06-15 / 139. szám

I 1967. június 15. CsütSrtSb Hz amerikaiak leülték a Mariner-5 firlaberatóriamet Kennedy-fok Az Egyesült Államokban a Kennedy-fokon levő űrhajózási támaszpon tról szerdán — ma­gyar idő szerint reggel 7 óra 01 perckor — egy Atlas Agena ra­kéta segítségével a Venus bolygó irányába fellőtték a 245 kilo­gramm súlyú Mariner—5 űrlabo- ratóriümot. Az előzetes számítá­sok szerint az amerikai űrlabora­tórium négyhónapos utazás után, ez év október 19-én közelíti meg legjobban bolygótársunkat, ami­kor annak felszínétől mintegy 3*200 kilométer távolságban halad el. Amennyiben a Mariner—5 műszerei a kérdéses időpontban kifogástalanul működnek, az űr­szonda esetleg felvilágosítást nyújthat arról, hogy van-e vala­milyen életnek nyoma a Venu- son. Mint ismeretes, a Szovjetunió­ban hétfőn lőtték fel hasonló cél­ból a Venus—4 űrszondát. A szovjet űrszonda súlya közel öt­szöröse az amerikaiénak. London A Jodrell Bank-i megfigyelőál­lomás kedden vette a „Venus—4” szovjet rakéta jeleit. A jelek vé­telének időpontjában a rakéta 400 000 kilométernyire volt a Földtől. (MTI) A kínaiak szovjetellenessége afrikai szemmel Lagos Curtis, a Béke-világtanács el­nökségi tagja az Advance című afrikai lapban arról ír, hogy az afrikai kontinensen hogyan érté­kelik Maoék szovjetellenességét. Az afrikai közéleti személyiség kijelenti, hogy őt személy szerint felháborítják azok a módszerek, amelyeket Peking használ régi barátja és hű szövetségese, a Szovjetunió ellen folytatott had­járatban. Rámutat, hogy az a vo­nal, amelyet Mao és csoportja kö­vet, idegen a marxizmustól. Ha Pekingnek fontos lenne, hogy az afrikaiak megbecsüljék — jelenti ki Curtis —, akkor nem rágalmaznák Moszkvát, hanem felszabadítaná a gyarmati rab­ságból Tajvant, Hongkongot és Makaót, annál is inkább, mivel Mao és hívei az imperialistákban csak papírtigrist látnak. A kínaiak bókemozgalmi tevé­kenységét érintve, a szerző alá­húzza, hogy a kínai delegátusok, akik a nemzetközi értekezleteken huligán módra viselkednek, azt akarják, hogy mindenki úgy gon­dolkodjon, mint ők. Saját céljuk­ra akarták felhasználni a Béke­világtanácsot, s miután ebben ve­reséget szenvedtek, meg akarják semmisíteni és helyébe kínabarát szervezetet kívánnak létrehozni. Magyar-francia konzuli egyezmény Párizs A francia nemzetgyűlés kedd esti ülésén ratifikálta' a Magyar- ország és Franciaország között 1966. július 28-án aláírt konzuli egyezményt. A nemzetgyűlés kül­ügyi bizottságának előadója Charles Loo képviselő, a tör­vényjavaslat előterjesztésekor hangsúlyozta, hogy Franciaor­szágnak ez az első ilyen jellegű egyezménye népi demokratikus országgal, ezért különösen fon­tos. (MTI) Bumedien hazaérkezett Algír Huari Bumedien algériai elnök a Szovjetunióban és Jugoszlá­viában tett rövid látogatása után szerdán visszaérkezett Al­gírba. Mint ismeretes, az algériai el­nök az arab országok képvise­letében a szovjet vezetőkkel és Tito jugoszláv elnökkel a kö­zel-keleti helyzet legújabb fejle-, menyéit vitatta meg. (MTI) Meleg" nyár lesz Délen 99 New York Martin Luther King egy, ápri­lis 16-án New Yorkban megtar­tott sajtóértekezletén figyelmez­tette az amerikai közvéleményt, hogy a nyár „meleg” lesz és faji jellegű erőszakos cselekedetekre lehet számítani az Egyesült Álla­mok legalább tíz városában. Ez a tíz város lőporos hordó, amely minden pillanatban felrobban­hat. Hiszen semmit sem változ­tak az elviselhetetlen körűimé­Subán* nyilatkozata az elítélt politikusok sorsáról Djakarta Az indonéziai fegyveres erők hivatalos tájékoztatója szerdán ismertette Éuharto ideiglenes el­nök nyilatkozatát, amelyet a KA­MI diákszervezet küldöttsége előtt tett. Suharto kijelentette, hogy „megfogadja a politikai pártok ta­nácsát” és a jelenleg folyó tanács­kozások befejeztével végrehajtják a Subandrio volt külügyminiszter és a S u ka r no - k o rm á n y két másik tagja Muda Dalam, a Központi Bank vezetésével megbízott volt miniszter és Omar Dani, a légierő volt parancsnoka elleni halálos ítéletet. A Reuter a hírhez hozzáteszi, ez volt az első határozott utalás ar­ra, hogy az említett személyek perében hozott halálos ítéleteket végre fogják hajtani. (MTI) nyék, amelyek a tavaly nyári faji zavargásokat előidézték — mondotta. King elsősorban Cle­velandit, Chicagót, Los Ange­lest, Oakland-et, Newarkot, Wa­shingtont említette, de nem egé­szítette ki a „faji háborúnak” a térképét, csak annyit mondott, hogy azok az Egyesült Államok déli részében vannak. Tampa, Florida második leg­nagyobb városa szintén azok kö­zött a városok között lehetett, amelyekre King lelkész gondolt. A vasárnap este óta tartó zendü­lés után Tampában kedd estére némileg helyreállt a nyugalom. Azonban a katonaság kivonása Után még mindig voltak gyújto­gatások, a többi között gyújtó­bombát dobtak egy áruházi rak­tárra. Tampán kívül Cincinnati­ból is érkeztek jelentések súlyos incidensekről. (MTI) Divat vagy szükséglet? N éhány éve — amikor a Most elkövetkezett társadalmi népi zene és az esti me- életünkben az a történelmi pilla­bátortalanul nat’ amikor intézményesen szabad utat nyitottunk azok véleményé­nek, aki az országépítés bármi­lyen területén valami okosabbal, hasznosabbat, olcsóbbat tudnak kitalálni, létrehozni. Igen ám, de a közgazdaságnak, mint minden szaktudománynak szigorú törvé­nyei vannak; múltja és jelene, ágazatai sok elágazatra bomla­nak, igazán átlátni az egészet ma se között elhangzott a rádióban egy-egy gazdaságpolitika-jellegű műsor, a rádióhallgató automatikusan ki­kapcsolta a készüléket, — Kit ér­dekel a közgazdaság? — kérdez­ték —. Legfeljebb a szakembere­ket. Aki' ma fellapozza a rádiómű­sort, vagy megnézi a könyvesbol­tokban az új könyvek jegyzékét, egyre sűrűbben találkozik olyan már a szakember sem képes, leg­előadásokkal, műsorokkal, köny- feljebb egy-egy területnek lehet vekkel, kiadványokkal, amelyek jó ismerője. Aki tehát őszinte ér­gazdasági életünk egy-egy terű- deklődéssel és a siker reményé­letét, vagy általában a közgazda- ben óhajt változtatni bármit is sági tudományok jelentőségét saját, vagy mások munkamódsze- analizálják. Nem véletlen, hogy a rén, óhatatlanul arra kényszerül, napi- és hetilapokban is egyre ho?y nyitva hasyja a rádiót, meg_ több és egyre sokoldalúbb infor- vasárolja a könyvet, meghallgassa macio, cikk es tanulmány jelenik meg arról, mi a jelentősége a gaz­daságpolitikában egy-egy válto­zásnak, vagy mi a szerepe a sta­tisztikának a gazdasági életben, milyen feladatok várnak a köz­gazdászokra. Divatba jött a közgazdaságtan. A tudomány nagyon sok ágazata a kiselőadást, ha gazdasági kér­désekről van szó. A divatot, amely az érdeklődés előterébe állította ezt a tudományágat, természete­sen nemcsak az magyarázza, hogy kellő felkészültség nélkül úgyis hiába lenne minden cselekvésvágy vagy az, hogy egyszerűen kiván­csivá lett az egész ország: miért társul ahhoz, hogy a gazdasági . , , , . kérdések nyilvános, szakszerű olyan lontos tudo,ra/ly a kozea“ megvitatása necsak számszerű- bégben, hanem érdekességben is szolgálója legyen ennek a divat­nak. A szakemberek mögé felso­rakoztak a minden generációból való amatőr közgazdászok: az a lehetőség, hogy a gazdasági veze­tés új módszerei tág teret nyit­daság, hogy annyit beszélünk ró­la, miért olyan nagy horderejű valami a gazdaság új mechaniz­musa. Ez a kíváncsiság értékes kama­tokat hozó töke Arra kell, hogy inspirálja a társadalmi szerveze­tek munkásait: minél változaté­nak az önálló koncepciónak, fel- sabb, ötletesebb módszereket ke- szította a közgazdaságtan iránti ressenek, hogy azt a kíváncsisá- érdeklődést. Évekkel ezelőtt szin- got kielégítsék. Minden túlzás te magától értetődőnek tartottuk, nélkül megállapíthatjuk, hogy a hogy baráti beszélgetésekben a messziről elvontnak és ezért ta­lminkéval kapcsolatos reflexiók Ián érdektelennek tűnő közgaz- között szinte banálisán tért visz- daságtan közelről rendkívül iz- sza a megállapítás: több szakér- galmas, érdekes, sőt néha drámai, telem, több felelősségtudat szub- Egy-egy szakterület képviselőjé- jektíve és objektíve nagyobb si- nek beszámolója, vagy egy szocio- kereket eredményezne az ország lógiai kísérlet, tanulmány össze- gazdasági él etében. Mindjárt ötle- állításának a folyamata, metodi­kája, s végül eredményei felér­tek, javaslatok, példázatok is el­hangzottak, szinte úgy tűnt, hogy , , ahány baráti kör, ahány fehér asz- *** neha *** ^^regeny fe­tal, annyi ötletforrás, annyi hoz­záértő szellem és kéz akad az or­szágban. szültségével — vei. és meglepetései­Nóti Ilona DOBOZI IMRE: fl Pravda a ciprusi helyzetről Moszkva Nyikolaj Bragin a Pravda szer­dai számában arról ír, hogy a NATO-ügynökség fokozott akna­munkát fejt ki Ciprus területén. A NATO-stratégák nem titkol­ják, hogy Ciprus önállóságának megszüntetését tervezik és a szi­getországot az észak-atlanti tömb nukleáris támaszpontjává szeret­nék változtatni. A diktátori szerepre törő Gri- vasz tábornok reakciós puccsra készül Cipruson. A kommentá­tor figyelmeztet, hogy Grivaszés a reakciós görög tisztek veszélyes játéka nem maradhat büntetle­nül. A Ciprusi Köztársaság az ENSZ teljes értékű tagja, nincs joga senkinek beavatkozni bel- ügyeibe. (MTI) Anya- és gyermekvédelmi felelősök országos értekezlete a Nőtanácsnál Az anya- és gyermekvédelem társadalmi segítőinek — megyei felelőseinek — első országos érte­kezletét szerdán tartották Buda­pesten, a Nőtanács székházéban. Pusztaházi Istvánná, a Magyar Nők Országos Tanácsa családvé­delmi osztályának vezetője vita­indító tájékoztatójában a nőmoz­galom családpropagandával kap­csolatos főbb feladatairól beszélt. Hangsúlyozta, hogy egyik legfon­tosabb tennivaló: megmagyarázni a család helyét, szerepét a szocia­lista társadalomban. Ezután dr. Róna Borbála, a Nő­tanács anya- és gyermekvédelmi bizottságának vezetője részletesen ismertette a megyei anya- és gyermekvédelmi felelősök felada­tait. (MTI) w Ufaa UUei Ue&duii (Regény) zi. Csúnya dologban hívtalak össze benneteket, mondta Ma­daras igazgató úr a sebtében összerántott iskolai gyűlésen, amikor Fésűs Járót kicsapták a gimnáziumból. Olyan csúnya dologban, ki sem mondom, nem akarlak megfertőzni tite­ket, elégedjetek meg annyival, hogy ez a disznó kölyök, Fésűs Járó Ferenc, bemocskolta isko-‘ Iánk jó hírét, diák létére nem­zetellenes, hazaáruló, istentelen tevékenységen kapták rajta, ezért nemcsak innen, hanem az ország valamennyi középiskolá­jából örökre kitiltjuk. Fésűs Járó tehetetlenül bőgött a fel­sorakozott osztályok színe előtt, az udvaron volt a gyűlés, vi­rágzott az orgona, mintha friss hóval csapkodták volna be a zöld bokrokat, csupa súlyos, dús fürt fehérlett mindenfelé, és a gyerekeknek az ítélethir­detés után rögtön haza kellett mennie, mi még ott álltunk büszíkén és ártatlanul, híven istenhez, hazához. Fésűs Járó már ment kifelé, mint a ván­szorgó szégyen, keskeny háta meggörbült, táskája a földet súrolta. Nem egy osztályba jártunk, mi Desővel, Bartallal ások vol­tunk, Fésűs Járó meg bés, s két évet se töltöttünk együtt. Kicsapták, hát kicsapták. A csúnya dolgot mégis megtud­tuk, mit -nem tud meg az em­ber egy kisvárosban. Fésűs Já­ró apját, aki különben tégla­gyári gépész volt, lefogták kommunista agitáció miatt, s valamit megbeszélhetett, mert fiával akarta biztonságos hely­re menekíteni a röpcéduláit, de későn, így aztán a gyerek is bajba került. Amikor ezt meg­tudtuk, egy ideig sajnáltuk Fé­sűs Járót Még kicsit irigyeltük is. összeesküvő, a kutyafáját, valami izgalmasan tilosat csi­nált, ha csak tedd ide, tedd oda módon is, amit közülünk senki más. Tüntetőén köszöntünk ne­ki'az utcán, kezet ráztunk vele, hadd lássa a világ. D« ez is el­múlt. Beállt inasnak Scholler gép­javító műhelyébe, olajos, koszos ruhában járt, nemigen volt kö­zös témánk, nem is erőltettük, kellemetlen volt mások előtt komázni vele. Leszoktunk a kézrázásról, később a köszönés­ről is. Mindnyájan. Sajnos, így van, bár nem éppen rokonszen­ves, hogy az ember olyan közö­nyösen, vagy inkább pofátlanul tud elmenni tegnapi barátja, is­merőse mellett, mintha sose látta volna. Lehet, hogy ő is épp ezen gondolkozik, Nem nagyon érdekel. Éltünk, ahogy éltünk. Mindenféle szolidaritást széttúr a törvénynél erősebb szabály: azokhoz kell hasonulni kívül- belül, akik odafent vannak. Egyetlen társadalom se igazo­dik a szürkékhez, a sokaság­hoz, se törekvéseiben, se erköl­csében, se ízlésében. Legfeljebb addig, amíg okvetlenül és di­rekt módon szüksége van a tö­megre. Ez persze nagyon ha­sonlít ahhoz, amit a báró mon­dott. Voltaképpen a másik ol­dala annak. Az uralkodó osz­tály mindenhez ért, amíg nye­regben bír maradni. Követke­zésképpen ő ért legjobban, sőt, , gyakorlatilag csakis ő ért min­denhez, a nemzeti történelem­től az orfeum műsoráig. Deső­vel kellene erről beszélni, de valamiért rosszkedvű, bosszú­san rángatja le magáról köpe­nyét.

Next

/
Thumbnails
Contents