Békés Megyei Népújság, 1967. május (22. évfolyam, 102-126. szám)
1967-05-14 / 112. szám
t IM7. május 14. 3 Vasárnap Képek a mezőgazdasági gépesítési bemutatóról A tsz-kongresszus Irta: Csatári Bála, a megyei tanács vb után elnökhelyettese Lapunk pénteki számában beszámoltunk arról, -hogy megrendezték a III. Békés megyei Mező- gazdasági Gépesítési Bemutatót Békéscsabán. A Gépjavító Állomások Békés megyei Igazgatósága és a Gépipari Tudományos Egyesület mezőgépész szakosztálya május 12-e és 15-e között a Békéscsabai Gépjavító Állomáson kiállította az 1966—1967-ben készített mezőgazdasági gépeket, műhelyberendezéseket. A bemutatóról közöljük a következő képeket: A Békéscsabai Gépjavító Állomáson készült ez a hidraulikapróbapad. . v Az RS-i-9-es traktorra szerelh "lő kenderlombozó gép a Szarvasi Gépjavító Állomás gyártmánya. A kötött, sekély termőrétegű talajon gazdálkodó termelőszövetkezetek bizonyára többet rendelnek ebből az altalajlazító- ból, amelyet a Dévaványai Gépjavító Állomás készített. Fotó: Demény OOOOOOOOOUOOOOOUOOOOOOOUOOOUUOOOOOOOUOUU00800000U1. Tovább fejlesztik A Békés mégyei Tégla- és Cse- j répipari Vállalat az idén jelentős j beruházással a Mezőberényi I-es számú téglagyárban a belső szállítás megkönnyítésére továbbfejleszti az úthálózatot. A békéscsabai I-es számú téglagyárban tartalék kazánház épül. Az idén kísérletezik Jti a nagypaneles bloka téglagyárakat kok termelését, ahol ennek met felelő üzemrészt alakítanak ki. Békésen a követelményeknek megfelelő fürdő, öltöző létesül. Körösladányban pedig — ahol az új agyagbánya a Dévaványa— Szeghalom közötti vasútvonal túlsó oldalára kerül — elkészül a vasúti aluljáró. P ártunk IX. kongresszusa a gazdasági helyzet felmérése alapján megjelölte a következő évek legfontosabb feladatait. így a mezőgazdaság fejlesztésével kapcsolatban fontos határozatok születtek. A jelenlegi helyzetben a mező" gazdaság alapvető feladata: a harmadik ötéves tervben jóváhagyott termelésfejlesztés teljesítése, az anyagi, technikai, szellemi kapacitás jó kihasználásával. Ezen belül a főbb ágazatok hozamainak növelése, a növénytermelés és az állattenyésztés bevételeinek fokozása, valamint a háztáji árutermelés segítése. A gazdaság- irányítási rendszer reformja fontos eszköze a termelés növelésének, a termelőerők, a termelési viszonyok szabadabb, céltudatosabb fejlesztésének, a vállalati jellegű gazdálkodás kialakításának. Gazdaságpolitikánkban célul tűztük, hogy az ipar fejlesztésének üteme mellé felzárkóztatjuk a mezőgazdasági termelést. Ennek egyik lényeges feltétele a mezőgazdaság hátrányos helyzetének megszüntetése. (Ezt az anyagi, technikai és szellemi színvonal növelésével, továbbá a szövetkezeti földtulajdon létrehozásával hidaljuk át.) Fontosnak tartjuk a termelőszövetkezeti parasztság életszínvonalának, szociális ellátásának javítását, valamint az elavult, az előrehaladást fékező jogszabályok korrigálását, illetve a szükségnek megfelelően, újak létrehozását. A termelőszövetkezetek első országos kongresszusa ajánlást tett az ország- gyűlésnek egy új termelőszövetkezeti és földjogi törvény alkotására. Létrehozta a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsát, állást foglalt a termelőszövetkezetek területi szövetségeinek, mint együttműködési és érdekképviseleti szervek létrehozásának szükségességében. A tett vagy a teendő intézkedések közül most csak néhánnyal kívánok foglalkozni. A gazdaság- irányítási rendszer reformjának lényege: a termelőszövetkezetek, mint termelőegységek önállóságának fejlesztése, a vállalati jellegű gazdálkodás feltételeinek megteremtésével. Természetesen ezzel együtt a hozott gazdasági döntésekért nő a szövetkezetek felelőssége is. A sikerek mellett vállalniuk kell az estleges sikertelenségeket is. Az önálló, vállalatszerű gazdálkodáshoz anyagi, technikai, személyi feltételek szükségesek. De kell még a mezőgazdasági árszínvonal további növelése, az amortizációs alap képzése, a forgóeszközalap növelése, a két utóbbival együtt a részesedési alap biztosítása olyan fokon, mint ahogyan gondoskodnak a termelés többi költség- tényezőjéről. •• összességében ezek teszik ■ ■ lehetővé, hogy a tervezett szövetkezeti személyes jövedelmet, mint termelési költségtényezőt 80 százalék erejéig év közben garantálják. A fennmaradó 20 százalék év végén, a tényleges eredménytől függően kerül majd kifizetésre. A mezőgazdaság sajátos helyzetét tekintve, a jelentős kockázattal járó termelési folyamatokhoz szükséges, hogy a szövetkezetek jövedelembiztonsági alapot is létesítsenek, a termelés bővítéséhez pedig felhalmozási alapot képezzenek. Ezen túl szükség van még más alapok képzésére is (szociális, kulturális alap). Ezekhez az állam már eddig is jelentősen hozzájárult. Rendezte több mezőgazdasági termék felvásárlási árát, elengedte a fedezet nélküli hiteleket, ugyanakkor elrendelte az amortizációs alap képzését, a forgóeszközalap feltöltését és rendszeres növelését. Ezek az intézkedések azt eredményezik, hogy a termelőszövetkezetek többsége a jövőben saját bevételeiből képes fedezni kiadásait, sőt jövedelemre tesz szert, amely a termelés bővítésének alapjául szolgál. Mindez nem valami .,úgynevezett parasztpolitika'’, hanem pártunk politikája azért, hogy a mezőgazdaság egyre jobban megfeleljen a vele szemben támasztott követelményeknek: lássa el népünket élelmiszerekkel, a könnyű- és élelmi- szeripari nyersanyaggal, s az eddigieknél nagyobb arányban járuljon hozzá az exporttervek teljesítéséhez, a tartalékok képzéséhez, a nemzeti jövedelem növeléséhez. A szövetkezeti mozgalomban bekövetkezett változások indokolttá teszik, hogy egy új szövetkezeti törvény lásson napvilágot. Ez feleljen meg a mezőgazdaság szocialista átszervezését követő fejlettebb viszonyoknak és segítse a termelőszövetkezeteket a gazdasági erősödésben, az önállóság kialakításában és fejlesztésében. A tsz-kongresszus állást foglalt amellett, hogy most már szükséges rendezni a tagsági viszonyt, a münkakötelezettség vitatott kérdéseit, a tagok, mint résztulajdonosok, valamint munkavállalók jogait, kötelességeit, a pártoló tagság és az alkalmazottak helyzetét. Feltétlenül el kell határolni a szövetkezeti fórumok: közgyűlés, küldöttgyűlés, vezetőség hatáskörét, jogkörét, az elnök és a szakvezető, valamint más beosztottak feladatát. A szövetkezeti törvényben — ahogyan ez a kongresszuson is elhangzott — jelentős helyet kap a háztáji föld juttatásának módja. Ennél figyelembe kellene venni a tag és a tsz kapcsolatát, a tsz-ben végzett munkát és a tag szociális körülményeit. Valószínű, hogy a törvényes rendelkezések erre is kiterjednek. Az új szövetkezeti törvény megszabja majd a tsz-ek és a vállalatok, intézmények kapcsolatát is. F eladataink megoldására létre kell hoznunk a termelőszövetkezetek ön- igazgatási, együttműködési és érdekképviseleti szervét: a termelő- szövetkezetek területi szövetségét. Ebben a dologban a megye vezetői azt vallják — helyesen —, hogy a tsz-ekre a kötelezettség csak a jogszabályokból, a megkötött termelési szerződésekből, a közgyűlés és a választott szervek határozataiból eredjen. Operatívan egyetlen szerv sem irányíthatja a termelőszövetkezeteket! A kongresszus után most már elérkezett az idő a termelőszövetkezetek területi szövetségeinek létrehozására. A megye pártós tanácsszervei már ezen munkálkodnak. A szövetségeket létrehozó előkészítő bizottságok is rövidesen megkezdik munkájukat. Feladatuk: a leendő szövetségi központok kijelölése, adbtt körzetben a tsz-ek önkéntes alapon való tömörülésének segítése, a szövetkezetek tényleges megalakítása, a működéshez szükséges apparátus szervezése és a fenntartás biztosítása. Lényeges, hogy a szövetségek élére rátermett és dolgukat jól értő vezetők kerül- í jenek. T ermelőszövetkezeteink örf- álló gazdálkodásának kialakulásával párhuzamosan sor kerül a tsz-ek használatában levő földek tulajdonjogi helyzetének rendezésére is. A szövetkezeti földtulajdon létrehozásával a tsz-kongresiszus is behatóan foglalkozott. Azóta már folyamatban van ennek törvényes előkészítése. Mindez történelmileg lehetséges, társadalmi, gazdasági fejlődésünk szempontjából indokolt. Ily módon erősítjük a szövetkezetek szocialista jellegét. Termelőszövetkezeteinkben a munka szerinti elosztás kiterjedt alkalmazásával — gyakorlatilag is — mind jobban bebizonyosodik, hogy ma már nem a földmagántulajdon a biztos megélhetés forrása, hanem a szocialista nagyüzemben végzett szorgalmas, lelkiismeretes munka. A szövetkezeti földtulajdon létrehozásánál elsősorban a kívülállók helyzetét kell rendeznünk. A termelőszövetkezeti tag a közfcs gazdaság használatában levő földje után továbbra is jogosult földjáradékra, de a későbbiek során neki is lehetősége lesz, hogy felajánlja megvételre földjét. Természetesen mindezt az önkéntesség legteljesebb betartásával kell megoldanunk. A szövetkezeti földtulajdon kialakításának ütemét a szövetkezet határozza meg, ehhez az anyagi alapot a szövetkezet saját ereje adja. A tsz-kongresszuson elhangzottak gyakorlati megvalósításával lényegében alapot teremtünk a mezőgazdasági termelés további nagyütemű fejlesztéséhez, megvalósítjuk pártunk IX. kongresz- szusán hozott határozatokat. Favágók Az utcánkba ültetett gömbakácok magasra nőttek. A korona hegye már csaknem a DAV magas feszültségű villanyvezetékéig ér. Tavaszi ellenőrzésre jönnek a szakemberek. Végigjárják az utcát, megjelölik a kivágásra ítélt Iákat. Csakhamar a földközelben fűrészt nyomnak a törzshöz és könyörtelenül kivágják. A hatalmas korona jajgatva csapódik a földhöz. Vége. Ezzel a tettel a DÁV illetékesei megpecsételték Békéscsaba fásítási programját. A Békéscsabai Kertészeti Vállalat és a lakosság, ahová a favágók is tartoznak, évente több százezer forintot költenek a város fásítására, hogy szép és egészséges legyen az itteni környezet. És amikor fcl- cseperedik, árnyékot, mézes illatot adna a fa, tőben kifűrészelik. De miért? Hát ez az egyetlen megoldás? Ha a felfelé törő ágakat, gallyakat vágnák le, céljuknak ez is teljes mértékben megfelelne! Ebben az esetben a fa megmaradna, kihajtana, tovább díszítené a várost. De hogy a fa kivágását elrendelő eddig jusson, gondolkodnia kellett volna. Nem tette, így lett belőle városképet romboló favágó. ' -«ik. 4
