Békés Megyei Népújság, 1967. május (22. évfolyam, 102-126. szám)
1967-05-14 / 112. szám
\ • 1967. május 14. 2 Vasárnap Enciklika a „Népek haladásá”-ról Tizenkétezer szó — ennyit tartalmaz VI. Pál pápa „Populorum progressio” című, tehát a „Népek haladásá”-ról szóló ennikiikája. Ez az ötödik pápai enciklika, amelyet a vatikáni diplomácia kifinomult mestere, Montini bíboros kibocsátott, mióta VI. Pál néven elfoglalta a pápai trónt. A Népek haladása — szinte megdöbbentően óriási probléma. Felvetésének ténye és kezelésének módja az mutatja, hogy a címében foglalt „haladás” szót a Vatikán hivatalos álláspontjaként akarja értelmezni. Az enciklika szinte drámai élességgel hívja fel az emberiség figyelmét az éhező Népek és a bőségben élő Népek közötti óriási szakadékra, s ezt a szakadékot olyan szavakkal jellemzi, mint: „botrány... kiáltó egyenlőtlenség”. A tény tudomásulvételén túlmenően, az enciklika igazi fontossága és új vonása abban van, hogy a Vatikán minden eddiginél határozottabban — világi célokat, világias nyelvezettel fogalmazva — a gyarmatosítást és a kapitalizmust teszi elsőrendűen felelőssé ezért a „botrányért”. A „múlttól örökölt mechanizmusban” látja annak az okát, hogy a gazdasági fejlődés az életszínvonal-szakadék mélyülése felé vezet, s hogy a szegény Népek fejlődési üteme lassúbb, mint a gazdag Népeké. Az enciklika részletmegállapí- ■ fásai azonban félreérthetetlenné teszik, hogy ez a „múlttól örökölt mechanizmus” azonos a gyarmatosítással, a neokolonializmussal, sőt szélesebb értelemben magával a kapitalizmussal. Az enciklika kifejezetten szóvá teszi a következő jelenségeket: 1. A gyarmatosító hatalmak felelőssége, hogy az általuk leigázott országokban monokulturális, tehát egy terménytől , függő gazdaságot hagytak maguk ' után. 2. A világkereskedelemben ennek a helyzetnek következtében továbbra is a volt gyarmatosító, ma vezető ipari hatalmak „erőn s alapuló politikája” érvényesül a hajdani gyarmataikkal szemben. _„3. Az £|«;iklika, állást .foglal az úgynevezett „liberális” — tehát korlátozás nélküli — kapitalizmus irányzata éllen, hangoztatva, hogy az egyéni kezdeményezés és a konkurrencia szabad játéka „tovább gyarapítja a gazdagok - gazdagságát és az erősek hatalmát, elmélyítve a szegények nyomorát és még nyomasztóbbá téve az elnyomottak szolgaságát”. Látnivaló, hogy a „Populorum progressio” az emberi társadalom nagy és gyöu-ő problémáira irányítja figyelmét, — megjelölve a betegség tüneteit, sőt magát a kórokozót is. Az enciklika fentebb vázolt okfejtése azt jelzi, hogy — mini az Olasz Kommunista Párt elméleti folyóirata, a Rinasoita is megállapította — a katolikus egyház hivatalos álláspontja újabb lépést tesz a termelőeszközök abszolút tulajdonjogának korlátozása felé. Ebből a szempontból a „Populo- . rum progressio” fordulatot jelent XIII. Leó „Rerum Novarum” en- ciklikájához, valamint XI. Pilis „Quadragesimo Anno”-jához képest, amelyek más-más terminológiával ugyan, de ridegen és mereven hangoztatják a magántulajdon „természetjog” jellegét. Sőt, ebben a vonatkozásban az új enciklika lépést jelent előre XXIII. János „Mater et Magistra” encik- likájával szemben is. Ugyancsak eltér ez az enciklika a korábbiaktól abban is, hogy a pápa nem ítélte el a kommunistákat, nem támadta a szocializmust. Megállapításai, bírálatai, elemzései azonban nem lépnek túl a kapitalista társadalom keretein, azon belül mozognak. Ennek megfelelően az orvoslás keresett útjai is s korlátozottak: a kisajátítás lehetőségét is csak tőkés keretek között vázolja, s nem lép túl ezen. Mindez természetesen mégis , elegendő volt ahhoz, hogy a gyarmati uralom és a kapitalizmus „nagy erődéiben” megdöbbenéssel és sértődöttséggel fogadjál^ az új enciklíkát. A pápa személye iránti tisztelet magától értetődően korlátozta a bírálatok hangnemét. A New York Herald Tribune azonban így is szükségesnek tartotta megemlíteni, hogy az enciklika egyes részei „sértik az Egyesült Államok és más országok hivatalos köreit és csalódást okoznak nekik”. A New York Times „erősen baloldalinak” mondja az enciklikat, a Time pedig szemére veti a pápának, hogy „nyers támadást intézett a kapitalizmus ellen”. A monopolkapitalizmus nemzetközi szóvivőinek felháborodása csak részben indokolt. Kétségtelen, hogy az új enciklika, amely XXIII. János „Pacem in Terris” enciklikájának, valamint a zsinat munkájának szerves következménye — kifejezésre juttatja azt a mélyreható mozgást, amely a katolikusok százmillióinak körében az utóbbi húsz esztendőben végbement, s jelzi e mozgás egészséges hatását az egyház hivatalos álláspontjára! Mindez — mint a Francia Kommunista Párt Politikai Bizottságának különközlemé- nye hangoztatta, — továbbfejleszti a „katolikusok és kommunisták közötti nagy párbeszéd” lehetőségeit, amelynek oly komoly szerepe van számos nyugat-európai ország politikai életének közvetlen alakulása szempontjából is. Természetesen szó sincs azonban, és nem is lehet arról, hogy a New York Tímes-hez hasonlóan „szinte marxista dokumentumnak” lehetne minősíteni az új enciklikát. Ez egyrészt nem felel meg' a tényeknek. Másrészt: magától értetődően nem is igényelhető az a katolikus egyház fejétől. A valóság, hogy társadalmi vonatkozásban a enciklika távlata a kapitalizmus „módosításának és korszerűsítésének” perspektíváj a. Nem megy és nem is mehet túl azon, hogy az adott társadalmi és tulajdonviszonyok keretei között programozást és tervezést javasol, a „közhatalom” (tehát a kapitalista állam) erőteljesebb beleszólását a követendő Célok Kitűzésébe és a megvalósítás eszközeinek kiválasztásába, „ ^gy tehát az új enciklika társadalmi alapállása: a „modern” és reformista vonásokat mutató állam — a monopolista kapitalizmus pozícióinak megerősítése és támogatása. S a „harmadik világban” levő egyházi pozíciókról, azok védelméről sem szabad megfeledkezni az újhangú enciklika kapcsán. Figyelemre méltó, az encikliká- val nagy elméleti komolysággal foglalkozó Rináscita megjegyzése, amely szerint a nemzetközi politikai együttműködés kérdésében a „Populorum progressio” kevésbé reális álláspontot foglal el, mint XXIII. János „Pacem in Terris”-e. Az utóbbi ugyanis —v mint a folyóirat megállapítja — „a versengő együttélés” elméletére épült, tehát reálisan elismerte a történelem új politikai és állami valóságát, a szocialista világrend- szert. VI. Pál enciklikája a nemzetközi együttműködést egy „világhatóság” megteremtésével hiszi megvalósíthatónak — tehát irreálisabb és kevésbé földönjáró, mint XXIII. János elképzelése. A „Populorum progresaló”-t az egyház válsághelyzete kényszeri- tette ki, a kiútkeresés eszköze, az egyház védelme mellett a kapitalizmus védelmezése. Végső megítélésében természetesen — éppen a realitás nevében — nem lehet csupán általános programjának elvontságából, következetlenségeiből vagy éppen negatívumaiból kiindulni. E szociális enciklika a maga egészében mégis lépést jelent előre, mert tekintetbe veszi a világban végbement változásokat, mert az emberiség legszegényebb és leggyötörtebb része a harmadik világ problémái felé fordul; mert a gyarmatosításban találja meg (ha ugyan mellőzi is abban épp a Vatikán, az egyház szerepét) a nemzetközi nyomor legfőbb és eredendő forrását. Megállapításai jelentős árnyalattal hozzák közelebb a katolikus egyház társadalmi tanításait a XX. század hatvanas éveinek valóságához. G. E. VI. Pál pápa Fatimában Róma VI. Pál pápa szombat reggel indult el a portugáliai Fatimába, hogy — martit ezt szerdán közölte — az odasereglő zarándokok tömegével együtt a katolikus világ híres kegyhelyén a világ békéjéért, a vietnami háború befejezéséért és a keresztény világ egységéért imádkozzék. A pápai különrepülőgép 9.44 órakor érkezett meg a portugáliai Monte Real katonai repülőtérre. (MTI) fi Békési Református Egyházmegye lelkipásztorainak tiltakozó távirata a görög katonai diktatúra ellen A Békési Református Egyházmegye lelkipásztorai a napokban egyházi értekezletet tartottak, ahol a részt vevők tiltakozó táviratot fogadtak el, s ezt eljuttatták Budapestre, a Görög Királyság nagykövetségének. Tiltakozó táviratuk így hangzik: „Mi, a Éékési Református Egyházmegye 42 egyházközségének lelkipásztorai megdöbbenéssel értesültünk a görögországi eseményekről. Mindnyájan úgy tekintünk Görögországra, mint az európai kultúra, a demokrácia és az emberi jogok szülőhazájára. Mindezt most lerombolta bennünk az uralomra jutott katonai diktatúra, a hazafiak üldözése, bebörtönzése. Magunk és egyháztagjaink nevében keresztyén felelősségünk tudatában kérjük a bebörtönzött hazafiak szabadon- bocsátását és a demokratikus sza- j badságjogok helyreállítását. fi lakosságnak alig tíz százaléka támogatja a katonai kormányt Görögországi helyzetkép Róma Nikolasz Nikolaidisz, Papandreu Centrum Unió-jának főtitkára pénteken Rómába érkezett. A sikeres menekülés után Nikolaidisz nyilatkozatot adott az Avan- tinak. Elmondotta, véleménye szerint a lakosságnak legfeljebb tíz százaléka támogatja a katonai kormányt, a többiek szemben állnak az államcsínnyel. ,,A pártok vezetőit letartóztatták, így az ellenállás szervezése nehézkes. Nikolaidisz cáfolta azokat a híreket, hogy Konstantin király és a tábornokok között nézeteltérés van. Hangsúlyozta, hogy az alapvető kérdésben tökéletesen egyetértenek és a király is vallja, hogy a puccsra elengedhetetlenül szükség volt a tervezett választások meghiúsítása miatt: ez volt az egyetlen mód arra, hogy Papandreu! megfosszák a győzelemtől. „Görögország Földközi-tengeri Vietnammá válhat: attól félünk, hogy ha a nép a rendszer ellen fordul, külföldi intervencióra kerülhet sor.. — mondotta végül Nikolaidisz. hatjuk anélkül, hogy veszélyeztetnénk a közbiztonságot”. Konstantin király pénteken megbeszélést tartott Koliasz miniszterelnökkel az egyházi vezetők kinevezéséről. Egyidejűleg a kormány élelmiszerkorlátozási intézkedést jelentett be. Eszerint szerdán az országban az elsőosztályú éttermeken és szállodákon kívül sehol nem árusítanak húst. E lépéssel kívánják csökkenteni az importot Nicosia Ciprusi tájékozott források tudni vélik, hogy a görög katonai kormány utasítást adott Teodo- rakisz letartóztatására. A Zorba .zeneszerzője, aki egyébként a ciprusi nemzeti gárda himnuszát 'S írta (a himnuszt a Cipruson állomásozó görög haderők parancsnoksága betiltotta) a puccs napján elmenekült, több baloldali vezetővel illegalitásba vonult és megalakította a „diktatúra elleni harc” bizottságát. A ciprusi fővárosban a „görögországi katonai diktatúra ellen küzdő bizottság” tömeggyűlést rendezett, amelyen neves ciprusi politikusok szálltak síkra a demokrácia visszaállításáért. A tömeggyűlés határozatban ítélte el a katonai kormányt és követelte a foglyok szabadon bocsátását (MTI) fi szovjet küldöttség elutazott Szófiából Szófia A Brezsnyev-vezette szovjet párt- és kormányküldöttség szombaton elutazott Szófiából. Todor Zsivkov, Georgi Trajkov, a Bolgár Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagjai, a Központi Bizottság titkárai, miniszterek, diplomaták búcsúztatták a vendégeket a repülőtéren. (MTI) Harcok 16 kínai tartományban Athén Patakosz belügyminiszter péntek este bejelentette, hogy a biztonsági szolgálat négy bizottsága közül három megkezdte tanácskozását Jarosz szigetén. Néhány foglyot máris szabadonbocsátot- tak. A belügyminiszter hozzáfűzte: „Ügy gondolom, a letartóztatottak nagy részét szabadon bocsátPeking A pekingi utcákon a napokban új falragaszok jelentek meg, amelyek „Délnyugat-Kína felszabadításét” és Li Csin-csuan (a Kínai KP Politikai Bizottsága tagja és a Központi Bizottság délnyugati irodájának volt titkára) leváltását követelik. Más falragaszok arról számolnak be, hogy „Hunan tartományt a központtól való elszaI kadás fenyegeti”, valamint, hogy „véres összetűzések történtek Szscsuan tartomány Csengtu városában és Hupej tartomány Vu- han városában”. Majdnem egyidőben véres ösz- szetűzésekre került sor a belső- mongóliai Csinghaj, Kanszu és Hopej tartományban is, valamint Pekingben. A huszonhárom kínai tartomány közül tizenhatban harc folyik a „kultúrális forradalom” hívei és ellenségei között. A BTA tudósitója megjegyzi, hogy a munkások és a parasztok elhagyják a gyárakat és a kom” munákat, hogy részt vegyenek a. harcban. (MTI) . Megnyílt a Svéd Kommunista Párt kongresszusa Stockholm Stockholmban megnyílt a Svéd Kommunista Párt XXI. kongresszusa. Hermansson, a párt elnöke tartott megnyitó beszédet. A XXI. pártkongresszus egybeesik a Svéd Kommunista Párt fennállásának 50, évfordulójával. Ezért a teremben a küldötteken kívül ott vannak azok a veteránok is, akik 1917-ben lépte' be a pártba. A kongresszus négy napig tart. (MTI) Háztáji gazdaságára, illetmény földjére új kibővített háztáji biztosítás! BIZTONSAGOT NYÚJT: tűz, vihar, villámcsapás, gázrobbanás, árvíz, jégverés, betöréses lopás, víz és gőz, állatelhullás és kényszervágás, baleset és szavatossági károk esetére. MÉG NINCS BIZTOSÍTÁSA? Ne mulassza el megkötni! VAN BIZTOSÍTÁSA? Kérje kicserélését az új, előnyös hástáji biztosításra! Részletes felvilágosítást az Állami Biztosító fiókjai, kirendeltségei, körzetfelügyelői és helyi megbízottai, továbbá a takarékszövetkezetek adnak.
