Békés Megyei Népújság, 1967. május (22. évfolyam, 102-126. szám)

1967-05-13 / 111. szám

19CT. május 13, 4 filVAiM Ildi oZOluDaf A technikai jellegű szakkörök vonzása Falusi ifjúsági napok Ä fiatol nevelők feladata — A falusi fiatalok kulturális helyzete a gyulai járásban — Lapunkban már hírt adtunk ar­ról, hogy kormányhatározat jött létre: alapos felmérési munka után alapvetően javítani kell a termelőszövetkezeti és falusi fia­talok kulturális helyzetét. A vég­ső cél: minél hamarabb megszűn­jék a falusi és a városi fiatalok életkörülményeiben és kulturális lehetőségeikben mutatkozó kü­lönbség. A megyei tanács vég­rehajtó bizottsága valamennyi já­rási tanács végrehajtó bizottsá­gát utasította, hogy a művelődés- ügyi osztályok módosított mun­katervet készítsenek, s azt a vég­rehajtó bizottság külön napiren­di pontként tárgyalja. A járási művelődésügyi osztályok túlnyo­mó többsége mór módosította munkatervét, így a többi között a gyulai járás művelődésügyi osz­tálya is. Vezetőjével, Sík Jenővel sikerült kapcsolatot teremtenünk, s alapos tájékoztatást kapnunk a gyulai járás falusi fiataljainak kulturális helyzetéről, s azokról a tervekről, amelyekkel mind szak­mai ismereteiket, mind igényes szórakoztatásukat fokozni kíván­ják. Közösen a mezőgazdasági osztállyal A művelődésügyi osztály a me­zőgazdasági osztállyal közösen tájékoztatja az általános iskolák­ból kikerült fiatalokat azokról a lehetőségekről, amelyeket a ter­melőszövetkezetek tudnak adni. Nagy' gondot fordítanak arra, hogy minél több fiatal kerüljön szakmunkástanulónak. Az idei évben a járásban 87 mezőgazda- sági szakmunkástanulót igényel­nek a termelőszövetkezetek. Je­lenleg már hatvanötén aláírták a szerződést.. A mezőgazdasági szakmunkástanulók mellett ipari jellegű szakmunkástanulókat is szerződtetnek a termelőszövetke­zetek, ez ideig 40 végzős általános iskolás kötött szerződést. Sajnála­tos jelenség, hogy a leszerződött szakmunkástanulókat nem min­den esetben szakuknak megfelelő­en foglalkoztatják a tsz-ek. Leg­inkább a főagronómusra bízzák a fiatalok irányítását, akiknek vi­szont nincs elég idejük arra, hogy kellő intenzitással foglalkoz­zanak a tanulókkal. Az is előfor­dul, hogy már a végzett, fiatal szakmunkás nem minden esetben kap magasabb díjazást. Ez az olca annak, hogy a technikumi okta­tásra jelentkezettek elég magas százaléka lemorzsolódik. E gon­dok megszüntetésére a' gazdasági vezetők felvilágosítása mellett a tanácsi szerveknek is mindent el keli követni annak érdekében, hogy a szakmunkások megfelelő díjazásban részesüljenek. A gyulai járás bizonyos mérték­ben szerencsés helyzetben van: Eleken mezőgazdasági szakiskola, Kétegyházán gépszerelő szakisko­la, Szabadkígyóson mezőgazdasá­gi technikum és emellett szak­munkásképző iskola működik. Ezt a szerencsés objektív adott­ságot megfelelőképpen kellene gyümölcsöztetni, hogy minél több jó képességű fiatal kerüljön az is­kolák padjaiba. A pedagógusok feladata Mind a művelődésügyi osztály, mind a pedagógusok nagy érde­me, hogy a dolgozók iskoláiban a járás Jerületén 550-en iratkoztak be ebben az évben. Örvendetes, hogy a beiratkozottak 60 százalé­ka 17—25 év közötti fiatalokból tevődik össze. Ezek a tanulók részben általános iskoláik hiány­zó osztályait folytatják, részben mezőgazdasági jellegű középisko­lákba járnak. Az ifjúsággal való iskolán kí­vüli foglalkozás és törődés nem ad ilyen megnyugtató és egységes képet. Ennek fő oka, hogy egyes Sarkadon, Telekgerendáson ezek­be a szakkörökbe a felnőttek is szívesen ellátogatnak. Igen szerencsés kezdeményezés a falusi ifjúsági napok megren­dezése, amelyen a KlSZ-bizott- sággal közösen kulturális és sport programok kerülnek lebonyolí­tásra. Az idén Sarkadon, Újkí­gyóson és Eleken területi jellegű kulturális döntőket bonyolítanak le még ebben a hónapban, a já­rási seregszemlét pedig június 4-én, Szanazugban rendezik meg. Sík Jenő elvtárs véleménye az, hogy ha a termelőszövetkezet ve­zetői, a község vezetői és a peda- | gógusok jól koordinálnak, a KISZ-bizotbság pedig a fiatalok részéről szervezi a kulturális munkát, igen szép eredményeket lehet elérni. Ilyen összefogással községekben a pedagógusok nem életre kelhetnek azok a termelő- foglalkoznak kellően a fiatalság szövetkezeti klubok is, amelyek­Xflanz r lovag 'BUDAPEST FELVESZ ESZTERGÁLYOS, MARÓS VILLAN YHEGESZTÖ SZAKMUNKASOKAT Térítéses vasúti jegyet és szál­lást biztosítunk. Jelentkezés: levélben, Budapest, VIII., Vajda Péter u. 10. Munkaerő­gazdálkodás. 3258 iskolán kívüli nevelésével. Elgon­dolkodtató jelenség: ahol a taná­csi szervek a gazdasági vezetőkkel együtt törekednek arra, hogy a fiatalok kulturális és anyagi vi­szonyait megjavítsák, ott a peda­gógusok is aktívabbak. A műve­lődésügyi osztálynak az elkövet­kezendő időben ebben a vonat­kozásban feltétlen javítania kell a község pedagógusainak munká­ját. Ennek érdekében az iskolák vezetői részére a tanév kezdete előtt megbeszélést tartanak, ame­lyen megtárgyalják, hogy a köz­ségben lakó fiatal nevelők ho­gyan tudnak eredményesebben bekapcsolódni a fiatalokkal való foglalkozásokig. > , Igény van Az ifjúságnak a tsz-ekben és a községekben is vannak kulturális igényei. Szeretnek tevékenykedni művészeti csoportokban. Itt mind­járt meg kell említeni: törekedni kell arra, hogy egy-egy művészeti csoport minél több fiatalt foglal­koztasson. Egy-egy községben mutatkozik már a tervszerűség is. Vannak olyan művészeti csopor­tok, amelyek' évenként átlagosan tíz hónapon keresztül működnek. Igen nagy jelentőségük van azok­nak a művészeti csoportoknak, amelyek a klasszikus és élő iro­dalomhoz kapcsolják tevékenysé­güket. E foglalkozások általános és politikai műveltséget is adnak a színpadot és a szereplést ked­velő fiataloknak. Örömmel állapíthatjuk meg azt is, hogy jó néhány községben a fiatalok növekvő kulturális igényeinek kielégítése érdekében komolyan működő szakköröket szerveztek. A fiatalokat elsősor­ban a technikai jellegű szakkö­rök vonzák. Eleken, Dobozon, re még az a jellemző, hogy bár az objektumok elkészültek, kulturá­lis élet nem pezseg bennük­T. F. Érdekes program május második felében is a TIT klubokban A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat klubjaiban május má­sodik felében is változatos prog­ram várja az érdeklődőket. Á bé­késcsabai Értelmiségi Klubban május 17-én este 7 órakor a bio­lógiai szakosztály rendez összejö­vetelt, melyen dr. Szöór Árpád egyetemi adjunktus „A szívműkö­dés titkai nyomában” címmel tart állatikísérletekkel szemléltetett élettani előadást, majd „A szívdo­bogás” és „Az éltért” című filme­ket vetítik. Gyulán, a természettudományi előadóteremben május 26-án ,Ku- tátóútow az arizonai indiánok között”' címmel dr. Gimda Béla egyetemi tanár tart élménybeszá­molót, színes diavetítéssel szem­léltetve. Fizikai konzultáció má­jus 23-én este fél 7 órakor, mate­matikai konzultáció május 30-án szintén este fél 7 órakor égsz, „A kis matematikusok baráti köbe” pedig különböző osztályú tanulók részvételével május 17-én, 18-án, 19-én, 25-én és 26-án rendez ösz- szejöveteit, Lengyel István, illet­Csúcsforgalom a Míkro-hofelben A tavaly októberi kapunyitás óta mind jobban növekszik a gyű- ! lai Mikro-hotel népszerűsége. A; szép környezet, a kulturált kő-1 rülmények, az ízléses berendezés, az udvarias kiszolgálás és az el­fogadható árak egyaránt nagy vonzóerőt jelentenek. Mint az üzem vezetőjétől megtudtuk, egyetlen baj van csak: az, hogy a Mikro-hotel mégiscsak mikro- hotel. Ha nagyobb lenne a szál­loda, akkor nem okozna olyan gondot a vendégek elhelyezése. Jelenleg telt ház van, Székes- fehérvárról, Zalaegerszegről, Nagykanizsáról tartózkodnak Gyulán nagyobb csoportok. Egyébként sok külföldi vendéget is fogadtak a közelmúltban. Gya­korta járnak hozzájuk jugoszláv turisták, olasz üzletemberek, nemrégiben nyugatnémet vadá­szok laktak a hotelban, de érke­zett látogató az Egyesült Álla­mokból és Nigériából is. Ami egyelőre a legkomolyabb gondot okozza, az a vízellátás. Ha a közeli Vérfürdőben éppen töl­tik a medencéket, előfordul, hogy zavarok vannak a hotel fürdő­szobáiban, vízcsapjai körül. Az sem kedvező, hogy az illetékes vállalat több mint egy hónapja nem javította meg a bejelentett csőrepedést. A napokban „kiszáll­tak”, megnézték a hibát, a cső AZ ÉM BÉKÉS MEGYEI ÁLLAMI ÉPÍTŐIPARI VÁLLALAT felvételre keres azonnali belépéssel víz-, gáz- és fűtésszerelő szakmunkásokat, szerelők mellé betanított munkásokat, békéscsabai munkahelyeire segédmunkásokat és Orosháza környéki munkahelyeire kubikos­brigádokat. Munkásszállást, üzemi étkezést, valamint jogosultaknak különélés! pótlékot biztosítunk. Jelentkezés a vállalat munkaügyi osztályán, Békéscsaba, Kazinczy u. 4. , 132622 GYULA, Árpád u. 2 szám alatti szövetkezeti női fodrászat és GYULA, Béke sugárút 11. sz. alatti szövetkezeti férfifodrászat átköltözött. Gyula, Városház u. 9 sz. alá. BÉKÉS MEGYEI SZOLGÁLTATÓ KTSZ. 291 viszont még mindig repedt. Mint megtudtuk, a fedett teraszon kö­rülbelül egy hónap múlva új presszó-helyiség nyílik. Remélhető­leg a nyári szezon csúcsidejére el­készülnek az ehhez szükséges építőipari és berendezési mun­kákkal. ve Kosztadin Katalin tanár veze­tésével. A szeghalmi klubműsorból dr. Próbáld Ferenc olaszországi él­ménybeszámolóját emelhetjük ki, erre május 19-én kerül sor. A TIT filmklubjai Gyulán, Oroshá­zán, Medgyesegyházán, Békéscsa­bán, Szarvason, Sarkadon, Mező- kovácsházán, Végegyházán, Mező­hegyesen, Magyarbánhegyesen és Kunágotán a hónap második felé­ben Marcel Camé Furcsa dráma című filmjével, illetve „A magyar film története” sorozatban a Dan- kó Pista c. filmmel ismerkednek me*. Ásatások kezdődnek Kardoskút határában A Magyar Tudományos Akadé­mia régészeti kutatócsoportja május 15-én ásatásokat kezd Kar- doskúton, a volt Király-tanya kö­zelében levő szkítakori település feltárására. Az ásatás az előzetes tervek szerint négy hétig tart, és azt dr. Párducz Mihály professzor, a szkíta-szarmata kor kiváló tu­dósa vezeti. A lelőhelyen azonban nemcsak szkíta, hanem kőkori leletek, szarmatakori temető és Árpád­kori falu felbukkanása is várható. A települést az orosházi múzeum munkatársa, ifj. 01a#z Ernő fedez­te fel még 1950-ben, amikor ott több szkítakori gödröt és szarma­takori sírt tárt fel. Egy kiállítás néhány tanulsága A békéscsabai óvodák reprezen­tatív seregiszemléje volt a közel­múltban az Ifjúság ' Házában le­bonyolított négynapos kiállítás. A három termet betöltő ezernyi szemléltető eszköz — amelyről a Népújság színes képes riportban számolt be — tucatnyi, korántsem lebecsülendő tanulság levonására is alkalmas volt. Az már önmagáiban is sokat mond, hogy a viszonylag rövid ideig nyitva tartó kiállításra jóval több, mint ezer látogató — köz­tük sok más megyebeli pedagógus — volt kíváncsi. S jelentőségét az sem csökkenti, hogy arról néhány kedves képet a televízió is felvil­lantott. Nagyon sok látogató — szülő, pedagógus, meghívott — nyilatko­zott őszinte elismeréssel a látottak fölött. Mégis — úgy gondolom — az esztétikai siker mellett a ki­állítás eszmei és tartalmi monda­nivalója jelentette a legfőbb ta­nulságot. Vajon miért? Mindenekelőtt azért, mert a sze- met-lelket gyönyörködtető sereg­szemle kiválóan alkalmas volt an­nak bizonyítására, hogy az óvónő ma már nem csupán nevel,, ha­nem egyszersmind tanít’, oktat is. Még a kevésbé tájékozottakban is megdőlt az a téves hiedelem, hogy az óvónő csak azt a feladatot tölti be, amelyet elnevezése kifejez, az­az „óvja” a gyermekeket. Ellenke­zőleg: az óvás és nevelés mellett — ezzel azonos súllyal és ranggal — tanítja, oktatja is a nyiladozó értelmű apróságokat. Miben nyilvánul meg ez a ta­nító, oktató tevékenység? A kiál­lításon láthattok: mennyiség- tér-, formaismeret, ábrázolás-, ének-, zene-, anyanyelv- és kör­nyezetismeret s még sok más „tan­tárgy” szerepéi óvodáinkban. Eb­ből önként következik: az óvodai tevékenység nem más, mint ko­moly felkészítés az iskolai okta­tásra. Sok általános iskolai peda­gógus őszinte elismeréssel nyilat­kozott az óvónők áldozatos mun­kájáról, amellyel nagyban elősegí­tik az iskolába kerülő gyermekek előmenetelét. Áz óvodai oktatási tevékenység­re sok-sok érzékletes példát so­rolhatnék. De nézzünk csupán egy-két szemelvényt a kiállításról. „Kés, villa, olló — nem gyermek kezébe való!” — ezt vallotta egy régi szólásmondás. Ma már az óvodákban az ábrázolás és kézi­munka oktatásának elengedhetet­len kelléke az olló. Persze annak célszerű használatára nagy türe­lemmel és gondossággal tanítják a gyermekeket az óvónők. Egy másik példa: régebben a gyermek az általános iskolában palatáblán ismerkedett az írás és rajzolás elemi követelményedvei. Ma az óvodákban paletta és ecset segít­ségével vidáman feszegetnek a gyemekek. A kiállításon a mennyiségisme- ret oktatására is sok praktikus ötletet láthattunk. Ilyen volt pél­dául az íüfléses ■ papírmasé alma­fa, amelyre mágnes karikákkal rögzítették a páros almákat. Ha a fáról néhány gyümölcs „lehull", a gyermek meg tudja mondaná, hogy hány alma maradt a fán és mennyi hullott alá. Ugyanilyen célt szolgál a fecskesor a sürgöny­dróton és a dióhéjból készült, pettyes katicabogarak. Az anyanyelvi ismeretek tanítá­sához nagyszerű segédeszköznek bizonyulnak az appükációs táb­lák, amelyekkel minden gyermek rendelkezik. Ilyen volt például a természeti jelenségeket és évsza­kokat bemutató fasor. Színérzék- fejlesztéshez a sok színű pamut- baba, virág és a ruletthez hason­ló. ablakos, színes íorgókorong szolgál. Az elmondottakban — a teljes- ség igénye nélkül — csupán né­hány szembetűnő tanulságot mu­tattam be a kiállítás tapasztala­taiból. Szép volt a kiállítás és ta- núságtétel az óvónők sokrétű, cél­tudatos munkásságáról, ötletgaz­dagságáról. Kár, hogy mindössze négy napig látogathatta a nagy­közönség. Kazár Jánosné vezető óvónő, Békéscsaba

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents